Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-19 / 92. szám, péntek

A • , > f > Orvosi tanacsado ť. ’AA'y ---.y-t'i- v ... -7 Változatok egy történelmi témára Két új szlovák színmű ősbemutatója Drámaíróink és színházaink is készülnek a Szlovák Nemze­ti Felkelés 30. évfordulójának méltó megünneplésére. Arra törekednek, hogy ne formáli­san köszöntsék ezt a nevezetes eseményt, hanem sajátos esz közeikkel tartalmasán, több esetben pedig új összefüggé­sekre rávilágítva valljanak em berekről, történelmi tényekről. Az elmúlt hetekben két bra­tislavai társulat tartott ősbe­mutatót. A Kis Színpadon Ján Solovič Meridián című drámá­ját vitték színre, az Új Színpa­don pedig ján Kákoš színmű­vét, A legifjabb fiú házát ad­lak elő. Mindkét szerző a már említett jelentős évforduló tisz­teletére írta színművét, s ez a tény lehetőséget nyújt bizo­nyos összehasonlításra. A két színmű abban is hasonlít egy­másra, hogy mindkettő alapjá­ban véve családi dráma. Ter­mészetesen konkrétan megha­tározóit helyen és időben pe­regnek le az események, s ezért a cselekmények hiteles társadalmi légköre, s ezáltal általános érvényű mondaniva­lója van. Kákoš színmüve a negyve­nes évek derekán játszódik. A háború és a Felkelés hatása az úgynevezett egyszerű szlovák családra — leginkább talán ez­zel az alcímmel fejezhetjük ki a dráma cselekményét. A De meter-házban is végigsöpör a történelem vihara. Az apa igyekszik távol tartani magát az eseményektől: az úri világ­ban szerzett keserves tapaszta­lata azt sugallja, hogy a sze­gény embernek legjobb, ha nem avatkozik be a „nagy“ dolgokba, mert előbb-utóbb a hátán csattan az ostor. Az idősebb fia, Matej had­nagy, felismeri a történelmi évek sürgető parancsát, s tu­datosítja, hol a helye: meggyő- ződéses antifasiszta lesz. Pe­ter, a középső, fiú, egyelőre még ingadozik, minden igyeke­zete arra irányul, hogy tanítói állását megtartsa. Janó, a leg­ifjabb Demeter-fiú életútja menthetetlenül a szakadék fe­lé vezet, hitvány árulóvá válik, s így derékba törik az élete. A darabnak még több fontos szereplője is van, melyek kö­zül — különösen a mostani előadásban — Jano felesége, Zofa kerül előtérbe. Az ő alak­ján keresztül a szerző a magá­ra hagyott katonafeleségek sorsát igyekezett megrajzolni. Úgy vélem már az eddig el­mondottakból is kitűnik, hogy Kákoš palettája aránylag sok­színű: a drámai eszközök adla lehetőségen belül megpróbált hiteles történelmi képet feste­ni a negyvenes évek Szlová­kiájáról. Erőssége a drámának, hogy szerzője nem akar „nagy“ hangon beszélni az események­ről: minden fölösleges kom­mentálás nélkül bontja ki a cselekményt, rámutat a prob lémákra, s a dilemmákra, nem retusál és nem is egyszerűsíti le a történelmi tényeket. Ezért érezzük hitelesnek a történe­tet, s így válik magas hőfokú drámai jelenetté az öreg De­meter megváltozása, aki *>* is­meri, hogy bizonyos helyzeten, ben a tétlenség is bűn. Kákoš színművének vélemé­nyem szerint a színpadon csak akkor lesz igazán sikere, ha a dráma jó rendezői kezekre ta­lál. Ugyanis ez a dráma nem­csak több — dramaturgiai érte­lemben véve — szinte egyen­rangú szereplőt, hanem számos azonos nagyságrendű problé­mát vonultat föl, s ezért a ren­dezőtől függ, hogy kit helyez előtérbe, mit hangsúlyoz ki, s mi az, amiről csupán említést tesz. Miloš Pietor, uz Új Színpad előadásának a rendezője lénye­gében az öreg Demeterre és Žofára összpontosította: az ő sorsukat „húzta alá“, a többi szereplő és a többi probléma kissé talán a keletténél job­ban a háttérbe szorult. Emiatt néhány szereplő meglehetősen elszürkül, látszólag minden kü­lönösebb feladat nélkül lesz- vesz a színpadon. Több esetben az eredetileg drámai töltésű mondatok is minden hatás nél­kül „szállnak el“. Az előadás végén úgy vélem mások is ar­ra gondoltak, hogy a szöveg­könyvben sokkal több van an­nál, amit itt a színpadon lát­tunk. A szereplők közül a Matejt alakító Vlado Müller nyújtotta a legkiegyensúlyozottabb telje­sítményt. Részleteiben is jól ki­dolgozott alakításának talán egyetlen szépséghibája, hogy néhány esetben fölöslegesen túlharsogja a többi szereplőt. Viliam Polóngi Demeterje elég­gé egysíkú, túlzottan ©szközte- !en alakítás. Nincsenek fokoza­tai, s így a már említett jel- lemváltozásának jóval kisebb a hőfoka, mint azt a szöveg­könyv olvasása alapján várni lehetne. Alžbeta Bárthová Zofa szerepében eléggé elfogódottan játszik, néhány kivételtől elte­kintve nem tud igazi nővé ma­gasodni. Az úgynevezett kisebb szerepekben Igor Ciliik:, Pavol Mikulík és Martin Huba játéka maradt meg leginkább az em­lékezetemben. Ján Solovič Meridiánja nap­jainkban egy kisvárosban jTit- szódlk. Lényegében itt is egy család körül sűrűsödnek az események. Tomáš Benedik egykor partizánként harcolt, ma pedig nyugdíjas vasutas­ként ugyanazokért az eszmé­kért küzd, s áll helyt, termé­szetesen egészen más körül­mények közölt. Rendíthetetlen kommunista meggyőződés, egy percre sem lankadó aktivitása feledteti vele a nehézségeket, s átsegíti őt a megpróbáltatá­sokon. Tomáš Benedik nem „kitalált“ és „kivattőzott“ fi­gura: olyan hús-vér ember és olyan kommunista, akivel a mindennapi életben gyakran találkozhatunk. Az orvos pihenni küldi, de ő nem törődik a beteg szívé­vel sem, ha helyt kell állni a munkában, ha lakótömb gyűlés­re hívják. Felháborodik, ha karrieristákkal és haszonlesők­kel találkozik, s bosszankodik, ha a Meridián-exprössx ké­sik ... Mindez így leírva talán túl­ságosan is szépnek tűnik, pe­dig Tomáš Benedik egyáltalán nem sematikus figura. Teljes életet él: családja van, öröme és bánata, fiai sok gondot okoznak neki, de eszméihez, egész éleiéhez még akkor sem lesz hűtlen, araikor néhány le­let ónnal, egykét „okos“ szó­val látszólag sokat segíthetne rajtuk. Hisz abban, hogy pél­dául Miki protekció nélkül is bekerül az egyetemre, és idő­sebb fia, Ilja pedig akkor is talál megfelelő munkahelyet, ha „nem jár utána“. Solovič színműve elgondol­koztató és elevenbe vágó. Arra keres feleletet, hogy miképpen élnek tovább ma azok az esz­mék, amelyekért a Felkelésben százezrek ragadtak fegyvert, s mivé lettek azok az emberek, akik ott a hegyekl>en küzdöt­tek és szenvedtek egy jobb, igazságosabb társadalmi rend­szerért. Solovič állásfoglalása egyértelmű: művészi eszközök­kel ábrázolja a sokoldalú és nagy arányú fejlődést, társa­dalmi és emberi vonatkozásban egyaránt, de ezzel együtt rá­mutat néhány időszerű problé­mára, ma még gyakran felbuk­kanó hibára is. Pavol Haspra rendező már a nyitó jelenetben jelzi, hogy uz egyéni problémákon keresz­tül társadalmi méretekben igyekszik láttatni, anélkül, hogy leegyszerűsítené, avagy bagalelizálná a tényeket. Szán­dékát csaknem teljes mérték­ben siker koronázta: úgy fog­ta össze az egyéni és az álta­lános összefüggéseket, hogy azok'kerek egészet alkossanak. Rendezésének további erénye a szereplők hiteles jellemábrázo­lása. Tomáš Benedik szerepét fel­váltva Gustáv Valach és Elő Romunöík játssza. Valach szín­padi fogalmazása markánsabb, dinamikusabb. Romančik fino­mabb húrokat penget. Az ő fi­gurája kissé visszafogottabb, érzékenyebb, minden látszóla­gos apróságra élénken reagál. Eva Krížiková (Tomáš Benedik felesége) játéka színészi teli­találat: az első perctől az utolsóig sokszínű, vérbő ala­kítás, humorral, tragikummal egyaránt átszőve. Michal Do čolomanský (Hja) és Dušan Tarageľ (Miki) játékáról is az elismerés hangján szólhatunk. A szerepnek megfelelő beállí­tottságú fiatalokat keltettek életre. Kellemes színfoltot je­lentett Nataša Kulišková főis­kolai hallgató (Magda) szépen felépített játéka. A két színmű ősbemutatójá­ról már múlt időben beszélünk, ám az írásunk elején jelzett összehasonlítás ezzel még nem ért véget, hiszen ezeket a szín­műveket az elkövetkező hetek­ben más szlovákiai és csehor­szági színház is műsorára tűzi. Kíváncsian várjuk, hogy más rendezők mit „olvasnak“ ki ezekből a tartalmas és elgon­dolkoztató színművekből. SZILVÁSSY JÓZSEF Kiosztották a Csehszlovák Televízió díjait A Krasznojarszki Népi Együttes (felvételünkön/ a Szovjetunió legfiatalabb, de egyúttal legnépszerűbb táncegyüttesei közé tar­tozik. Sikeres külföldi vendégszereplései után újra ellátogat ha­zánkba. Április 29 töl m/dus 4-ig Szlovákiában — április 29-én Košicén, 30-án Prešovun, május 1-én Lučenecen (Losoncon/, 2 án Banská Bystricán, 3-án Nitrán, 4-én Bratislavában — ven­dég szer epei. (skj Brnóban szerdán este nyúj­tották át a Csehszlovák Televí­zió díjait a legjobb televíziós színészi teljesítményekért, és az elmúlt évi legjobb interpre- tátoroknak átadták az „Arany Krokodilust“, a brnói vásár és kiállítás nemzeti vállalat szim­bólumát. A legjobb női színészi teljesítményért Magda Vašáryo- vát, a Szlovák Nemzeti Színház tagját tüntették ki. Arany Kro- kodilussal jutalmazták Franti­šek Kováfík érdemes művészt, a legjobb bemondó díjával ju­talmazták Nora Seleckát, a bra­tislavai televízióújság bemondó nőjét és Arany Krokodilussul tüntették ki Miloš Zouhart, a brnói Csehszlovák Televízió kommentátorát. MIBEN REJLIK AZ INFLUENZA VESZÉLYE? Az influenza állandóan jelen van az emberek között, bizo­nyt/*, periodjkussággal azonban világméretű, hatalmas járvá­nyokat okoz. Ilyen volt az 1918 —1919-es világjárvány (a spa­nyolnátha). A betegség kóroko­zóját, a myxovirus influenzae-t, csak 1913-ban sikerült felismer­ni. A védőoltás értéke ma még bizonytalan, mert a vírus állan­dóan változik: minden járvány­ban más-más antigéntípusú ví­rus jelentkezik. A járvány cseppfertőzéssel terjed, a fer­tőzöttek 30—40 százaléka be­tegszik meg, de minden ember terjeszti. Lapangási ideje 1—2 nap. Igen sokan azt hiszik, hogy az influenza (náthaláz) csupán egyszerű nátha, ami néhány na­pi izzadással gyógyítható. A nát­haláz majdnem évről évre visz- szatérő járvány, különösen a tavaszi, tehát a vitaminokban szegény hónapokban dönti ágy­nak világszerte az emberek mil­lióit. Maga a betegség az ún. könnyű betegségek közé tarto­zik, de veszélyes azért, mert az influenza szövődhet tüdő-, agy­hártya- vagy agyvelőgyulladás- sal. Szövődményes megbetege­dés elsősorban az egyéb beteg­ségekben szenvedőknél, a kis­gyermekeknél ás az idősebb korosztály tagjainál fordulhat elő, ugyanis az ő ellenálló ké­pességük jelentősen gyengébb. Szövődmények keletkezhetnek azoknál is, akik felületességből elhanyagolták az influenzás megbetegedést, nem tartották meg az orvosi előírásokat. Influenza esetén ugyanis az egyik legfontosabb tennivaló és tegyben a gyógyulás feltétele, hogy a beteg ember azonnal ágyba feküdjön, vitamingazdag ételeket, gyümölcsöt és zöldsé­get fogyasszon és pontosan az orvos utasítása szerint szedje a gyógyszereket. Az influenza elsődleges tü­netei a hidegrázás, a magas láz, a végtagfájdalom, eseten­ként a fejfájás, a gyomorfájás, és egyik jellemző tünete a nyál­kahártya, elsősorban a légutak hurutja. A beteg legyengül, ét­vágytalanná válik és erősen iz­zad. Súlyosabb esetekben jel­lemző az orrvérzés, a vérköpés és a szemhéjas bevérzés. A beteg számára biztosítani kell a már említett vitamindús ételeken és szalicilos orvossá­gokon kívül a teljes nyugalmat is. Adjunk a betegnek minél több ásványvizet, citromos teát, limonádét, kompótot és gyü­mölcslevet. Ilyen gondoskodás mellett a betegség majdnem minden esetben néhány napon belül szövődménymentesen gyó­gyítható. Szövődményes megbetegedé­seknél komoly gyógyszerekre és gyakran kórházi ápolásra van szükség. Az influenzás megbetegedés egyik másodlagos tünete a gennyes fertőzés az orrban, gyakori szövődménye — külö­nösen gyermekkorban — a gennyes középfülgyulladás, ami­ből másodlagosan csonthártya­gyulladás és agyhártyagyulla­dás alakulhat ki. Az influenza szövődményes formában meg­támadhatja a szívizmokat és a vesét, a májat és a beleket, s különös veszélyt jelent azok számára, akiket már tuberkulo- tikus betegség miatt kezeltek. Az elhanyagolt influenza reak­tiválhatja a gyomor, vagy a nyombélfekéíyt is. MIT KELL TUDNI AZ ÉRELMESZESEDÉSRŐL Korunk egész sor egészség- ügyi problémát hozott magával, amelyek között igen előkelő helyet foglal el az érelmesze­sedés és a vele rendszerint egyszerre fellépő magas vér­nyomás, a hypertónia. A mindennapi orvosi gyakor­lat, a klinikai és a laboratóriu­mi tapasztalatok kimutatták, hogy miben rejlik e „modern“ betegségnek lényege. Az átlagos emberi életkor az utóbbi évtizedekben világszerte szinte ugrásszerűen meghosz- szabbodott, és jelenleg férfiak­nál eléri a hetven, a nőknél a 75 évet. Ez a magasabb élet- színvonallal, a tökéletesebb diagnosztikai és kezelési lehe­tőségekkel magyarázható. A meghosszabbodott életkor azon­ban magával hoz egész sor ed­dig nem ismert betegséget. Ezek közé tartozik az érelme­szesedés és a magas vérnyo­más. A 40 éven felülieknél bi­zonyos mértékben természetes­nek kell vennünk az erek fa­lában lerakodó mészréteget, de ha ez a lerakódás nagyobb mé­reteket ölt, akkor már kóros tünetekkel állunk szemben. Tudjuk, hogy az erek falában a mészlerakódást nagyon meg­könnyíti a vérzsírsavtartalma. E tekintetben különösen mérték­adó az ún. koleszterolszint, amely főképp kövér embereken magasabb és a normális 150 — 250 mg % helyett nemegyszer az 500—600 mg százalékot is eléri. Ilyen esetben a zsírban oldott mész (calcium) nagyon könnyen kicsapódik, s az érfa­lakban rakódik le, uz erek ez­zel egyenes arányban veszíte­nek rugalmasságukból, az érfa­lak merevsége viszont a vér­nyomás emelkedését hozza ma­gával. így alakul ki az orvosi­lag hypertónia-betegségnek ne­vezett magas vérnyomás. Amíg a húszéves ember normális vér­nyomása 120/80 higany mm kö­rül mozog és tízévenként a felső érték mintegy tízzel nő, addig a hipertóniában megbete­gedetteknél ez az érték lénye­gesen magasabb. Tudjuk, hogy a sok állati eredetű zsírt tartalmazó élelek fogyasztása emeli a vér kolesz* terolszintjét, ami érelmeszese­déshez vezet. Tudjuk, hogy a szénhidrátokban dús táplálék fogyasztásának is ez a követel­ménye, mivel ezek igen hiz­laló hatásúak, s az elhízott em­ber zsírsavszintje szintén igen magas. Az alkoholfogyasztás, a dohányban levő nikotin szintén káros hatással van az erekre és a szívre, mivel az alkohol oldja a zsírokat, a nikotin pe­dig érgörcsöket okozhat, ami vérkeringési zavarokkal jár. To­vábbi káros tényező e téren az ülő foglalkozás, a testi munka és a rendszeres mozgás hiánya, ami szintén hízáshoz vezet. Mit kell tehát tennünk, hogy elkerüljük az érelmeszesedést, valamint a hypertóniát? Első­sorban is ésszegjen kell él­nünk. Lehetőleg ne dohányoz­zunk, ne fogyasszunk nagyobb mértékben szeszes italokat, szenteljünk elegendő időt a ki- kapcsolódásnak, lehetőleg a szabad levegőn űzött pihentető sportok, testedzés formájában. Nagyon fontos továbbá, hogy ésszerűen táplálkozzunk, soha­sem együnk többet, mintameny­nyire szervezetünknek szüksége van, így a szükségtelen hízás­sal együtt elkerülhetjük a kel­lemetlen betegségeket is. Az ételek készítéséhez lehe­tőleg ne használjunk állati ere­detű zsírokat, hanem csak könnyen emészthető növényi zsírokat és olajakat. Ezek ke­vesebb koleszterolt tartalmaz­nak. Fogyasszunk minél több kalóriaszegény gyümölcsöt és zöldséget, ezek nem hizlalnak, de ugyanakkor elegendő, sót és vitamint juttatnak a szervezet­be. Természetes, hogy minden­ki egyénileg állítja össze az étlapját. Azok, akik nehezebb fizikai munkát végeznek, egye­nek többet, azok viszont, akik ülő foglalkozást űznek, szelle­mi munkát végeznek, egyenek ennek megfelelően kevesebbet. Csak sovány húsokat fogyasz- szunk, éspedig lehetőleg főve, párolva, így a legkönnyebben emészthetők. Ne használjunk sok csípős fűszert, például csí­pős paprikát és feketeborsot, mivel ezek károsak az erek­re. A magas vérnyomásra haj­lamos ember jó, ha tudja, hogy a mértéktelen folyadékíogyasz- tás is emelheti a vérnyomást, ezért lehetőleg csak annyit igyák, amennyi a szomja ejol- tásához elengedhetetlenül szük­séges. A túlságosan kövér em­ber igyekezzék mielőbb lefogy­ni, ezzel megelőzheti a gyorsan előrehaladó érelmeszesedést, a magas vérnyomást, az esetle­ges szívinfarktust és a cukor- betegség kialakulását is. Akinek nehézségei vannak, az forduljon bizalommal a kezelő­orvosához, aki megállapítja a helyes diagnózist és a beteget ellátja szakszerű tanácsokkal. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents