Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-19 / 92. szám, péntek

Eredményes munka NAGY VISSZHANGOT KELTŐ FELHtVÄS A Szlovákiai Nőszövetség tevékenységében fontos helyet foglal el a szocialista életmódra való nevelés. Ennek érdeké­be nagyarányú politikai nevelő tevékenységet fejt ki, mely­nek fontos részét alkotja a népműveléssel kapcsolatos kultu­rális munka. A szervezet népművelő-kulturális munkájának egyik fő szervezője és irányítója Elena Lutherová elvtársnő, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának dolgozója. 0 A Szlovákiai Nőszövetség mióta folytat népművelő-kultu­rális tevékenységet és eddig milyen eredményeket ért el? — Népművelő-kulturális mun­kánkhoz a Szlovákiai Nőszö­vetség 1971 decemberi plená­ris ülése határozatainak alap­ján láttunk hozzá. E határoza­tok széles körű lehetőségeket biztosítanak e tevékenység gyakorlásához, mely hatékony eszköze a nő személyisége for­málásának, művelődésének, a társadalmi és a politikai tevé­kenységbe való bevonásának. Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy szervezetünk a népművelő-kulturális munkát a CSKP XIV. kongresszusa hatá­rozatának értelmében, szocia­lista társadalmunk kultúrpoli­tikája keretében valósítja meg. Mielőtt konkrétan beszélnénk az elért eredményekről, el kell mondanom, hogy a népművelő- kulturális munka segítséget nyújt a szakszervezet alapvető feladatainak a teljesítéséhez, hatékony segítséget jelent ab­ban, hogy céltudatosan növel­jük asszonyaink politikai ön­tudatát és minél szélesebb kör­ben megnyerjük őket kommu­nista pártunk politikájának. To­vábbá említésre méltó, hogy a Szlovákiai Nőszövetség szervei, helyi és üzemi szervezetei az e téren kitűzött feladatok megva­lósítása során a nőknek a pro­letár nemzetköziségre való ne­velésére törekedtek, valamint arra, hogy a nők alkotó kedvét és édeklődését közös nevező­re hozzák társadalmunk kultu­rális érdekeivel. 0 A népművelő-kulturális tevékenység mindenekelőtt szakkörökben folyik, amelyek „Az élet szépsége“ szimbolikus elnevezésű mozgalom kereté­ben működnek. Milyen érdeklő­dést tanúsítanak a nők az egyes szakkörökben folyó munka iránt? — Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a mai nő azon felül, hogy aktív dolgo­zója társadalmunknak, hogy eleget tesz anyai hivatásának, gondoskodik a háztartásról, gyermeket nevel és közéleti tisztséget vállal, nem veszítet­te el az önmaga kifejezésének az igényét, s azt a vágyát, hogy ügyességét, szépérzékét, művészi adottságait kinyilvánít­sa. „Az élet szépsége“ mozgal­mat erre a tapasztalatra alapí­tottuk, továbbá arra, hogy a nő ősidőktől fogva hordozója a né­pi kultúra hagyományainak. Ezekre a hagyományokra építi sikeres munkáját szocialista művészetünk is. A mozgalom meghi i'detésével ugyanakkor azt is szeretnénk elérni, hogy szocialista művészetünk még közelebb kerüljön a tömegek­hez, hatással legyen az embe­rek gondolkodásmódjára, cse­lekedeteire, s hogy a nőkön ke­resztül hatást gyakoroljon az egész családra. A szakköri tevékenységgel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy az eimúlt három év folya­mán szép számban alakultak énekkarok, próza- és versmon­dókörök, műkedvelő színjátszó- és kézimunkakörök. A szakkö­rök legügyesebb tagjai verse­nyeken vettek részt, amelye­ket a népművelési intézetekkel szorosan együttműködve szer­veztünk meg. A városi és a helyi szerveze­tek, valamint a Nőszövetség üzemi szervezetei jó munkájá­nak eredményeként most öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy „Az élet szépsége“ mozgalom tömegméretű lett. Meggyőződ­tünk arról, hogy asszonyaink nem közömbösek a közös ügy iránt, tehetségüket kulturális életünk további felemelkedésé­nek a szolgálatába akarják ál­lítani. Megnyilvánult ez a ké­zimunka-kiállításokban, a je­lentős évfordulók alkalmából rendezett ünnepségek számában és az országos méretű rendez­vényeken, mint a vers- és pró­zamondók, továbbá az énekka­rok versenyén való nagyará­nyú részvételben is. örülünk, hogy a mozgalom jó és gazdag termőtalajra talált hazánk asz- szonyai körében. 0 Ebben az évben milyen rendezvényekre kerül sor „Az élet szépsége“ mozgalom kere­tében? — Minden igyekezetünk ar­ra irányul hogy méltóképpen járuljunk hozzá a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­jának a megünnepléséhez. A Szlovákiai Nőszövetség eddig az ünnepségsorozathoz egy or­szágos kézimunka-kiállítás megrendezésével járult hozzá. A bratislavai bemutatót 9000 ember tekintette meg. Jelenleg a vers- és prózamon­dók ez idei versenyére készü­lünk, melyen a részvevők a Szlovák Neinzei Felkelésről írt alkotásokból adnak elő. A ha­gyományokhoz híven az idén is rendezünk járási népdalver­senyeket, melyek a múltban is közkedveltek voltak. A népdal­éneklés legjobbjai, a járási ver­senyek győztesei részt vesznek majd a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 30. évfordulója alkalmá­ból tartandó ünnepségeken Martinban. A népművelési-kulturális te­vékenységbe bekapcsolódott tagjaink ebben az évben tehát főleg azon fáradoznak, hogy művészetükkel és alkotásaikkal méltó részesei lehessenek az SZNF 30. évfordulója tisztele­tére rendezett ünnepségsorozat­nak, s emeljék fényét és szín­vonalát. KOVÁCS ELVIRA A növekvő aktivitás jegyében jubilál a Pionírszervezet A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség Pionírszervezete a fokozó­dó aktivitás jegyében készül megünnepelni megalakulásának 25. évfordulóját. Jelenleg, or­szágos viszonylatban, a gyer­mekek 65—70 százaléka tagja a Pionírszervezetnek (Szlová­kiában a szervezettségi arány magasabb, a gyermekek 80—90 százaléka tagja a Pionírszerve­zetnek). Lényegében befejező­dött a PSZ szervezeti felépíté­se is. Ma a SZISZ Pionírszer­vezete a csehszlovákiai gyer­mekek egységes, erős, tekinté­lyes önkéntes szervezete, amely-1 rői pártunk, egész társadal­munk messzemenően gondosko­dik — hangoztatta Prágában újságírók előtt Jan Kohout, a SZISZ Központi Bizottságának" titkára. A Pionírszervezet szo­cialista társadalmunk kedvence lett. Erről tanúskodik a nem­zeti bizottságok, a tömegszer­vezetek, a szocialista munka- brigádok, az üzemek és a had­sereg, a népi milícia segítsége, érdeklődése a Pionírszervezet munkája iránt. A SZISZ Pionír- szervezete az elmúlt években szép eredményeket mutatott fel mind a szakköri tevékenység, mind pedig a hazafias és az in­ternacionalista nevelés terén. Az elkövetkező időszakban előtérbe kerül a pionírkorú ta­nulóifjúság szünidei táborozá­sával kapcsolatos kérdések megoldása, a pionírok testneve­lési és honvédelmi tevékenysé­gével, továbbá a politechnikai képzéssel, valamint a pionírve- zető-káderek képzésével kap­csolatos kérdések. A Pionírszervezet 25. évfor­dulója előtt több nemzetközi, illetve országos pionírverseny éri el tetőpontját. Május 26-a 31-e között Bratislavában, Illet­ve június 1-én és 2-án Prágában kerül sor az ifjú pionírtechni­kusok III. nemzetközi versenyé­re. Május 31-től június 2-ig Prá­gában megrendezik a „Prága a pioníroké“ elnevezésű találko­zót. Június 28-a és július 11-e között pedig Hradec na Mora- vici mellett már hagyományo­san sor kerül az országos pio­nírtalálkozóra, ahol legjobb pionírcsapataink, pionírjaink találkoznak pártunk és kormát nyunk vezetőivel. E találkozó egyben csúcspontját is jelenti „A szocialista haza építésére és védelmére — mindig kész“ elnevezésű pionírjátéknak. Ez a találkozó a csehszlovákiai pionírok testvériségének a kit fejezése is lesz — a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordu­lójának jegyében — továbbá nagyszerű alkalmat nyújt ah* hoz, hogy szilárdítsa és elmé* lyítse pionírjaink barátságát és internacionalista érzéseit a szo­cialista országok és a világ haladó gyermekszervezeteiben tömörült pionírok iránt. A ta* lálkoző egyben a hazánk szov* jet hadsereg általi felszabad!* tásónak tiszteletére meghirde* tett országos pionír játék kezde* tét is jelenti. Jelen lesznek a szovjet, a magyar, az NDK-beli, a bolgár, a lengyel, a román, a VDK-beli, a kubai, a mongol és a jugoszláv pionírok kül» döttségei is. E rendezvényeket megelőző* en a SZISZ Pionírszervezeta megalakulása 25. évfordulójá* nak alkalmából április 24-én Prágában, a Lucerna nagytér* méhen a SZISZ központi szer* vei, a pionírtanácsok, valamint a CSKP KB küldöttségének rész* vételével ünnepi ülést tartanak. Az ünnepi ülés után következő pionír-gálahangversenyről a Csehszlovák Televízió helyszíni tudósításban számol be. (sm) Példás kezdeményezés A trebišovi járás egyik legjobb közös gazdaságának a Zempl. Hra- diste-i Efsz nek taggyűlése elha­tározta, hogy egymillió koronát fordft saját óvodájának felépítésé­re. A terven már dolgoznak a tre­bišovi Agrostav szakemberei. Az építkezés kivitelezője, a beruházó szövetkezet építkezési csoportja 1975 első felében befejezi a mun­kát úgy, hogy szeptember elsején az óvodát átadhatják rendeltetésé­inek. A belső berendezés megvá­sárlására a Trebišovi jnb anyagi támogatást nyújt.- Lk A TUDOMÁNYOS TECHNIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS 25 évét ér­tékelve jogosan megállapíthat­juk, hogy az elért eredmények­re büszkék lehetünk. A tudo­mányos-technikai együttműkö­dés, mint a szocialista építés útján haladó országok közötti gazdasági és politikai kapcso­latok elválaszthatatlan része, jelentős szerepet játszott azok gazdaságának és társadalmi rendszerének fejlesztésében. A kölcsönös tapasztalatcsere a proletár internacionalizmus szellemében az új technika és technológia megismerésének eszközévé vált, s lehetővé tet­te, hogy a szocializmust építő országok magas műszaki szin­tű gazdasággal rendelkező, fej­lett ipari államokká váljanak. Közben a tudományos-techni­kai együttműködésben is kiala­kultak a feltételek az integrált kapcsolatok szükségszerű fej­lesztéséhez a nemzetközi mun­kamegosztás és a szakosítás alapján, s a tudomány—kutatás —fejlesztés—termelés—keres­kedelem egységes ciklusában. Ezért a tudományos-technikai együttműködés kérdései a nem­zetközi szocialista integráció Komplex Programjában is je­lentős helyet kaptak. A Komplex Program leszögez­te azt az alapelvet, hogy rend­szeresen ki kell emelni a szo­cialista társadalmi rend tudo­mányos-technikai fejlődésének döntő fontosságú problémáit; egyúttal megbatározott 18 ilyen nagyobb tudományos-technikai komplexumot. A tagországok kormányai két év alatt 41 egyezményt írtak aiá a közös fejlesztésre, és még továbbiakat készítenek elő. Feltételezhető, hogy a többol­dalú egyezmények száma az el­ső félév végéig körülbelül öt- venre növekszik. Hangsúlyozni kell, hogy a kö­zös fejlesztés alapvető módsze­reként hatalmas, néha töb ezer kutatóból állő kollektívák ala­kulnak ki, amelyek a Koordi­nációs Központ, valamint a Kor­mánymegbízottak Tanácsa ve­zetésével közös és egységes Az integráció szükségszerűség A KGST-tagállamok tudományos-technikai együttműködése terv szerint dolgoznak; a mun­kaszervezés a munkamegosztás­ban, vagyis a kutatási tevé­kenység szakosításában jut ki­fejezésre. Például a növényvédő szerek közös kutatásával foglalkozó intézetek száma eléri a hatva- nat. Csehszlovákiában ezzel a feladatkörrel 6 különböző in­tézet foglalkozott. A sokoldalú együttműködés feltételei között tehát az adott témakörrel fog­lalkozó kutatóintézetek száma tízszeresére növekedhet, ami pedig a dolgozók létszámát il­leti, sokszor még ennél is na­gyobb arányú a növekedés. Ez­zel egészen új feltételek kelet­keznek, amelyek lehetővé te­szik a szocialista államok tu­dományos-technikai alapjának egységes fejlesztését. A KÖZÖS KUTATÁSBAN való részvétel egyúttal azt is jelen­ti, hogy nem kell „mindent“ saját intézeteinkben megolda­nunk. Ezért fokozatosan kidol­gozták a csehszlovák részvétel koncepcióját az egyes közös programokban, meghatározták szakosított részvételünk terüle­teit, azt, hogy mire fog irá­nyulni, és mire nem fog irá­nyulni a hazai kutatás, hogy melyek azok a szakaszok, ahoj, más országok eredményeit fog­juk átvenni, illetve ahol a szükséges gépeket, berendezé­seket és egyéb termékeket más országokból importáljuk. Nyíl­tan meg kell mondani, hogy még számos akadállyal találko­zunk, elsősorban azért, mert a kutatóintézetek nem szívesen számolják fel „befutott“ prog­ramjaikat, s a vállalatok sem egyeznek bele a kutatás meg­szüntetésébe olyan esetekben, amikor az adott termékeket ná­lunk is gyártják (sok esetben tekintet nélkül a gyártás mű­szaki és gazdasági színvonalá­ra), s a kutatás megszüntetése a gyártás korlátozásához, eset­leg teljes megszüntetéséhez ve­zetne. Ezek a jelenségek a ku­tatási, műszaki és termelési konzervativizmus megnyilvánu­lásai, amelyek ellentétben áll­nak a XIV. pártkongresszus ha­tározataival, és további hatékony fejlődésünk szükségleteivel. A kutatási feladatok, és ezzel összefüggésben a termékválasz­ték szűkítése az egyedüli út, hogy a világviszonylatban ta­pasztalható gyors ütemű mű­szaki haladással mi is lépést tarthassunk. Ugyanígy a többi szocialista ország termelőerői­nek részben saját fejlesztéssel, részben iicencek vásárlása alapján elért színvonala minő­ségileg új feltételeket teremt a gépek és berendezések cseh­szlovákiai importjához, s egy­úttal lehetővé teszi, hogy a csehszlovák gépgyártás növelje a szakosított termékek gyártá­sát és exportját. Ezekben a hónapokban folyik a tudományos-technikai mun­kák 1980-ig terjedő többolda­lú terveinek összeállítása azok­nak a feladatoknak a kereté­ben, amelyeket a résztvevő fe­lek már aláírtak. Most arról van szó, hogy saját kutatásaink részvételét összekössük a 6. ötéves terv előkészítésével kap­csolatos munkákkal, hogy ki­alakuljon az egységes összhang a mi állami tervünk, illetve az ágazati tervek, valamint a sokoldalú együttműködésben való részvételünk között. A KOMPLEX PROGRAM fon­tos részét képezik a tudomá­nyos-technikai együttműködés szervezési, módszerbeli, jogi és pénzügyi vonatkozású alapelvei. Ezeket a Végrehajtó Bizottság által elfogadott és jóváhagyott összefoglaló dokumentum tar­talmazza. Az említett alapelve­ket a mi minisztériumunk is feldolgozta, s miután 1973 vé­gén kormányunk is jóváhagyta azokat, a csehszlovák jogi elő­írásokba és normákba is beke­rültek. Ezzel kialakult az össz­hang az államon belüli előírá­sok, valamint a tudományos­technikai együttműködés felté­telei és szükségletei között. A Komplex Program az új szervezési formákra, az olyan nemzetközi társulások érvénye­sítésére is nagy gondot fordí­tott, amelyek lehetővé teszik a közös tudományos-technikai, műszaki-tervezési, termelési és értékesítési tevékenységet. A Komplex Program realizálása keretében már több ilyen nem­zetközi társulást alapítottak. Jelenleg építik ki az Inter- ütominsirument, az Interetalon- pribor, az Intertextilmas, az Interatomenergo és az Inter- elektro nemzetközi tudomá­nyos-termelési társulásokat. E társulások célja nem csu­pán az új technológiák és ter­mékek kutatása és fejlesztése, hanem elsősorban azok gyors gyakorlati érvényesítése a ter­melésben. E tudományos-terme­lési társulások szervezésénél a Szovjetunió tapasztalataiból me­rítünk, ahol ilyen társulások már dolgoznak és nagyon jól beváltak, mint például a Pozit­ron tudományos-termelési tár­sulás Leningrádban, amely az elektronikus berendezések ku­tatásával, fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. Például a nemrégen alapított Intenelektro nemzetközi szerve­zet az erősáramú elektrotech­nika területén járul hozzá az integrációs kapcsolatok gyorsí­tásához. Fő feladatai közé tar­tozik a műszaki fejlesztés, a szükségletek, a termelés és az értékesítés előrejelzése, az elektrotechnikai termékek fej­lesztési terveinek összeegyez­tetése, a beruházások koordi­nálása, a termelés szakosítása és a kooperáció fejlesztése, a termelési és irányítási módsze­rek tökéletesítése stb. A szer­vezet az integráció fejlesztését a termékek szerkezeti, nagy­ságrendi és funkcióbeli unifiká- lásával, valamint a biztonsági előírások egységesítésével is elősegíti. A tudományos-termelEsi TÁRSULÁSOK keretében sor ke­rül a KGST-tagállamok kutatá­si, fejlesztési és termelési ka­pacitásainak egyesítésére. így olyan hatalmas szakágazati tu­dományos-technikai és termelé­si kapacitások jönnek létre, me­lyekhez hasonló nem lesz se­hol a világon. Ezzel kialakul a szocialista gazdasági integrá­ció további fokozata, és a szo­cializmus világméretű fejlődé­sének további feltétele. A tudományos-technikai együttműködés a terjedelem és az intenzitás szempontjából már eddig is jelentősen magas szintet ért el. Intézeteinket több száz tartós és szilárd távlati kapcsolat köti a szocialista ál­lamok hasonló szervezeteihez. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ma nincs egyetlen olyan tudo­mányos, kutatási vagy műszaki probléma, melynek megoldásá­ban valamilyen formában ne működnének együtt a KGST- tagállamok tudományos intéze­tei. Mindez azonban igényes és bonyolult feladatok megoldását teszi szükségessé. Elsősorban arról van szó, hogy legyen kialakult és vilá­gos koncepciónk, amellyel a nemzetközi kapcsolatokba lé­pünk. Ennek a komplex kon­cepciónak tartalmaznia kell iparunk termelési szerkezeté­nek fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseinket, további fejlő­désünk műszaki-gazdasági prio­ritásait; arra van szükség, hogy az együttműködés vala­mennyi lehetőségét egybe tud­juk kapcsolni a 6. ötéves terv előkészítő munkáival, hogy így oszthatatlanul egybekapcsolhas­suk saját elképzeléseinket az együttműködés előnyeivel. Ezért fontosnak tartjuk, hogy még az irányelvek jóváhagyása, különösen pqdig az 1980-ig szó­ló terv végleges elfogadása előtt további megbeszélésekre

Next

/
Thumbnails
Contents