Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-19 / 92. szám, péntek

M ä T T E R A N D ELŐRETÖR KATONÁK A JUNTA VÉSZTÖRVÉNYSZÉKE ELŐTT Buenos Aires ’— A chilei lé­gierő santiagói hadbírósága előtt folytatódik a fasiszta ka­tonai junta által többször el­halasztott bírósági tárgyalás a Népi Egység kormányához, az alkotmányhoz hű maradt 57 ka­tonatiszt, illetve közkatona és 10 polgári személy „ügyében“. A vádlottak között van a lé­gierő 57 katonája, valamint a Ciliiéi Kommunista Párt és a Baloldali Forradalmi Mozgalom (M1R) 10 tagja. A tisztek és katonák a katonai puccs nap­ján megtagadták a részvételt az elnöki palota és a santiagói munkásnegyedek ellen indított ba rbá r bomba tá madásokba n. Mint jelentettük, a vád képvi­selője még a tárgyalás kezdete előtt 6 vádlottra halálbüntetést, Carlos Lazo, a Chilei Állami Bank egykori alelnöke számára életfogytiglani börtönbüntetést és Erich Schnake szenátor, a Chilei Szocialista Párt tagja számára pedig 30 évi börtön- büntetést követelt. A katonai törvényszék kizá­rólag a légierő tisztjeiből áll, a tárgyalást juan Solar tábor­nok vezeti. A hosszúnak ígérkező tömeg­per második napján Roherto Garreton ügyvéd, aki öt vádlott védelmével van megbízva, új­ságírók előtt elmondotta, hogy klienseit a tárgyalás kezdetéig kegyetlen kínzásoknak vetették alá. A vádlottak elmondották, hogy letartóztatásuk alatt ver­ték és elektromos árammal kí­nozták őket. Egy másik ügyvéd ugyanak­London — Harold Wilson csü­törtökön — az új munkáspár­ti kormány vezetőjének szerep­körében első ízben — Észak­írországba látogatott. Útitervét megpróbálták titokban tartani, de a hír már előző este kiszi­várgott. így a hatóságok a ter­vezettnél Is nagyobb biztonsági intézkedések meghozatalára kényszerültek. Katonák és rend­őrök álltak őrséget a hatéves konfliktus dúlta Belfast utcáin, amikor Wilson különgépe le­szállt egy közeli katonai tá­maszponton, hogy onnan egy helikopter a Stormont-kastély- ba szállítsa. Wilson megbeszélései köz­pontjában az utóbbi napokban ismét magasba csapott erőszak- hullám állt, amelynek szomorú eredményeképpen az 196B óta tartó belvillongások halálos ál­dozatainak száma túllépte az ezret. Wilson kormánya a kö­zelmúltban csomagtervet készí­tett, amely magába foglalta az Kommentárunk kor kijelentette: követelni fog­ja kliensei vallomásának visz- szavonását, mivel bebizonyoso­dott, hogy kényszerítették őket vallomásuk megtételére. Génf — A Nemzetközi Jogász Bizottság (C1J) közleményben jelentette be, hogy háromtagú küldöttséget küld Chilébe a po­litikai foglyokkal való bánás­mód és a politikai foglyok vé­delmének módszerei tanulmá­nyozására. Santiago — A chilei katonai junta átadta a santiagói sváj­ci nagykövetségnek Pierre Rie- ben svájci újságírót, akit a fa­siszta hatóságok az elmúlt hé­ten tartóztattak le. Mint Char­les Masset nagykövet közölte: a chilei belügyminisztérium kö­zölte vele, hogy Riebent kiuta­sítják az országból. Genf —• A Vöröskereszt nem­zetközi bizottsága bejelentette: a chilei fasiszta katonai junta jegyzékben tiltotta meg, hogy a szervezet képviselői megláto­gassák a Dawson-szigeti kato­nai börtönt, ahol politikai fog­lyok ezrei sínylődnek emberte­len körülmények között. A chi­lei hatóságok még az elmúlt héten közölték, hogy koncent­rációs táborként használt Daw- son-sziget meglátogatásának ti­lalma minden nemzetközi szer­vezetre vonatkozik. A bizottság ugyanakkor bejelentette, hogy jelenleg Chilében tartózkodó 12 képviselője változatlanul fel van hatalmazva 60 más katonai és polgári börtön meglátogatá­sára. internáltak egy részének foko­zatos, feltételekhez kötött sza- badonbocsátását és a katolikus Sinn Fein ideiglenes szárnyá­nak, valamint a protestáns UVF szervezetnek a legalizálását is. Ez a vonal azonban nem volt töretlen, mivel a „provók“ — a republikánus mozgalom szél­sőséges szárnya — robbantá­sokkal akarta belekényszeríte­ni Wilsonékat egy kompromisz- szumos rendezésbe, s a terror­ra a protestáns földalatti szer­vezetek még szélsőségesebb ter­rorral feleltek. Az erőszakos cselekmények megszaporodása ürügyet adott a tartományi kormányzat veze­tőjének, Brian Faulkner főmi- niszternek arra, hogy vissza­követelje Belfast számára a fegyveres erők feletti ellenőr­zését. Wilson Faulknerrel, a tartományi végrehajtó tanács többi tagjával és a szakszerve­zetek képviselőivel is tárgyalt a katonai helyzetről. Párizs — Az UDR vezető szer­vei sorozatos tanácskozást foly­tattak, hogy végleg meghatá­rozzák a párt álláspontját a választási kampányban s hely­reállítsák a párt sorainak" egy­ségét, amelyet a „43-ak cso­portjának“ Chaban-Delmas el­len irányuló akciója az elmúlt napokban némileg megtépázott. E tanácskozások eredménye­ként az UDR képviselőcsoportja Chaban-Delmas támogatása mellett foglalt állást, — ám e tanácskozásról tüntetőleg távol maradi néhány képviselő és mi­niszter. Sanguinetli, az UDR főtitkára közölte, hogy Philippe de Gaulle Addisz Abeba — Etiópiában változatlanul igen bonyolult a helyzet és tovább folytatódnak a vasutasok, a gépkocsivezetők és egyéb munkások sztrájkjai. Csütörtökön az etióp válság kirobbanása óta első ízben vo­nultak fel a főváros utcáin az etióp veteránok. A mintegy öt­ezer tüntető egy esetieges kato­nai államcsíny ellen tiltakozott. Mint már több ízben jelentet­tük, Addisz Abebában újra meg újra egy küszöbön álló katonai Neu> York — Az ENSZ-köz- gyülés 6. rendkívüli ülésszaká­nak különleges bizottságában és munkacsoportjaiban tárgy­szerű vita alakult ki az eddig elhangzott konkrét javaslatok­ról, valamint az el nem kötele­zett országok egy csoportja ál­tal benyújtott két alapvető do­kumentum tervezetről. Folyik azoknak a kölcsönösen elfogad­ható megfogalmazási formulák­nak a keresése, amelyek vala­mennyi ország érdekeit tükröz­ték. Az ülésszak résztvevői tisztá­ban vannak a feladat bonyo­lultságával. A világszervezet 135 KANADÁBAN évente 5000 nyugatnémet katona kap kikép­zést a két ország által meg­kötött egyezmény értelmében. Március végén Manitoba tarto­mányba érkezett az első nyu­gatnémet katonaegység. A LÍBIAI KORMÁNY 51 szá­zalékos arányban részesedik az EXXON és a Mobil Oil olajtár­saságok líbiai vagyonából. A két olajtársaság a megállapo­dás megkötésével a líbiai kor­mány tavaly szempternberi kö­vetelésének tett eleget. ellentegernagy, de Gaulle tábor­nok fia, levelet intézett ő hoz­zá s abban határozottan Cha­ban-Delmas mellett foglalt ál­lást. A Figaro csütörtökön újabb közvéleménykutatás adatait közli. Eszerint a megkérdezet­tek 40 százaléka Francois Mit- terrandra készül szavazni a választás első fordulójában, 28 százalék Giscard d’Estaing-re, 26 százalék Chaban Uelrnas-ra. A lap megjegyzi, hogy ez az eredmény — a múlt heti közvé- leménykutalás adataihoz ké­pest — Mitterand továbi előre­töréséről tanúskodik. hatalomátvétel rémével ijeszt­getik a lakosságot. Csütörtökön újra sztrájk béní­totta meg az oktatást az Addisz Abeba-i Hailé Szelasszié Egye­temen: ezúttal az adminisztra­tív személyzet sztrájkolt. Diredawa etiópjai városban a rendőrség lövöldözéssel kerge­tett szét egy tüntetést, amely­nek részvevői béremelést, az életkörülmények javítását, a vasutasok szakszervezete bebör­tönzött vezetőinek szabadon bocsátását követelték. tagállama jelentős mértékben különbözik egymástól társadal­mi-politikai felépítését, gazda­sági fejlettségi szintjét és kül­politikai irányvonalát tekintve. Nem egyezik felfogásuk sem a világ jövőbeni gazdasági fel­építéséről. Ilyen körülmények között a siker egyetlen alapja az együttműködés szelleme és a világ előtt álló feladatok megoldásának sürgőssége lehet. A fejlődő országok javasol­ják, hogy pontosabban fogal­mazzák meg az ülésszak doku­mentumaiban valamennyi állam egyenjogúságának elvét és azt a jogát, hogy szuverén módon dönthessen saját természeti kincséről. Számos küldött fon­tosnak tartja olyan szervezetek létrehozását, amelyek elősegíte­nék a nyersanyagok és készter­mékek világpiaci árának igaz­ságos alakulását. A kapitalista országok kül­döttei ezzel szemben igyekez­nek tompítani a deklaráció-ter­vezet monopóliumellenes és an- tiimperialista élét. A küldöttsé­gek döntő többségének konst­ruktív magatartása azonban nö­veli annak reményét, hogy a bizottság a kitűzött határidőre, április 26-ára teljesíti felada­tát és a közgyűlés elé terjeszti a dokumentum tervezeteket. WILSON ULSTERBEN KATONAI HATALOMÁTVÉTEL FENYEGET? AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKÁN 1974. IV. 19. Whillam ausztráliai minisz­terelnök április 9-én Canberrá­ban bejelentette, feloszlatja a parlamentet és választásokat írnak ki. A választások időpont­ját május 18-ára tűzték ki. Ausztrália tehát másfél évvel a legutóbbi parlamenti választá­sok után újra választásokra készül. A történtek oka az, hogy a jelenlegi munkáspárti kor­mány nehezen érvényesült a szenátusban ahol az ellenzéki pártok voltak többségben. A munkáspártiak radikális dön­tésre szánták el magukat. Üj választások kiírásával szilár­dabb pozíciót akarnak biztosí­tani maguknak a parlamentben. A brit tapasztalatokból kiindul­va azonban az ilyen döntés nem kis kockázattal jár. Az ausztráliai munkáspártiak még­is vállallak a kockázatot. Ausztráliában legutóbb 1940 és 1949 között voltak hatalmon a munkáspártiak. Az 1949. de­cember 19-i parlamenti válasz­táson azonban vereséget szen­vedett a Munkáspárt, s liberá­lis és agrárpárti koalíció jutott hatalomra. E két jobboldali és konzervatív párt megszakítás nélkül 1972 decemberéig volt hatalmon, noha parlamenti többsége fokozatosan csökkent. Míg e két párt az 1958 novem­beri választásokon a képviselő- házban 77 mandátumot szerzett, a Munkáspárt 47 mandátumával szemben, 1969-ben már csak 66 mandátuma volt az 59 munkás­párti mandátummal szemben. Tény, hogy a liberális és ag­rárpárt szünet nélkül teljes 23 éven át kormányzott Ausztrá­liában. Az 1972. évi választási vere­ség nem volt meglepetés, de a burzsoá blokk nem akart bele­törődni. Ugyanakkor veresége AusztfóHa választásokra készül Ausztrália politikai fejlődésé­nek egyik vigasztalan fejeze­tét zárta le. A burzsoá koalí­ció nagyon konzervatív, sőt reakciós politikát folytatott. A koreai háború idején Koreába küldte egységeit, hogy az Egye­sült Államokkal együtt részt vegyenek a koreai nép elleni intervenciós háborúban. Ez a kormány 1951 szeptember 1-én az Egyesült Államok és Üj- Zéland kormányával együtt megkötötte az ANZUS nevű há­romoldalú katonai egyezményt, amelyet az ázsiai és csendes­óceáni országok Szovjetunió ellen tervezett csendes-óceáni tömbjének alapjául szántak. Ausztrália 1954-ben u SEATO alapító tagjai közé tartozott, s a burzsoá ausztráliai kormány még abban az évben uszító had­járatot indított a Szovjetunió ellen s ez a kampány a két ország diplomáciai kapcsolatai­nak megszakításához vezetett. Később, amikor az Egyesült Ál­lamok intervenciós háborút in­dított a vietnami nép ellen, az akkori ausztráliai kormány Vietnamba küldte „tanácsadóit“, akik részt vettek az amerikaiak agresszív cselekményeiben. A koalíciós kormány belpolitikai kérdésekben is konzervatív és gyakran nyíltan reakciós állás­pontot képviselt. A Munkáspárt a szociális re­formok átfogó tervével indult az 1972. évi választásokon. E terv magába foglalta a köz­oktatás, az egészségügy, a szo­ciális ellátás és az árpolitika terén szorgalmazott reformokat. A munkáspártiak programja arra irányuló intézkedéseket is tartalmazott, hogy csökkenjen Ausztrália gazdasági függősége az idegen tőkétől s ne kerül­jenek ausztráliai üzemek idege­nek, vagy idegen társaságok kezébe. É kérdés komolysága különösen nyilvánvaló, ha te­kintetbe vesszük, hogy Ausztrá­lia vállalatainak mintegy 40 százalékát amerikai konszernek ellenőrzik. A Munkáspárt pozitív külpo­litikai programot is meghirde­tett. Kijelentette, hogy kész elő­segíteni Ausztrália és a többi országok, köztük a szocialista országok kapcsolatainak a fej­lődését is, s visszahívja az ausztráliai katonai tanácsadó­kat Vietnamból, amit választási győzelme után valóban meg is tett. Whitlam munkáspárti mi­niszterelnök röviddel hivatalba lépése után kijelentette, hogy kormánya ugyan megőrzi szo­ros kapcsolatait az Egyesült Államokkal, de abban az irány­ban fog rá hatni, hogy támo­gassa az ázsiai kontinens sem­legesítésére irányuló erőfeszí­téseket, azaz a SEATO és ANZUS katonai tömbökkel szemben fennálló ausztráliai kötelezettségek felülvizsgálását is. A munkáspárti kormány ugyancsak egyöntetűen kifejez­te, hogy ellenzi a fajgyűlöle­tet és egyetértett az aparthei­det elítélő ENSZ-határozattal. Noha a munkáspárti kormány nem hajtott végre forradalmi átalakulásokat, programja még­is sokkal pozitívabb a liberális és agrárpárti politikánál. Ezek a pártok igyekeztek megakadá­lyozni a szociális intézkedések végrehajtására szolgáló kor­mánydotációkról szőlő törvény- javaslatok elfogadását. A kor­mány és az ellenzék harca ah­hoz a döntéshez vezetett, hogy feloszlatták a parlamentet és új választásokat írtak ki. Auszt­rália pozitív fejlődésének érde­ke, hogy a választásokon ne kerüljenek hatalomra a Mun­káspártnál sokkal konzervatí­vabb politikát folytató burzsoá pártok. A burzsoá pártok győ­zelme visszalépés lenne az 1949 és 1972 közötti időszak reakciós és konzervatív politikájához. Ez a győzelem a szociális re­formok és a munkáspártiak ál­tal szorgalmazott további re­formok megvalósítását is lehe­tetlenné tenné. Noha nem va­lamilyen nagyszabású refor­mokról van szó, egy lépéssel mégis csak előbbre vinnék a fejlődést. JAN BLANSKÝ Leonyid Brezsnyevet képviselővé jelölték Moszkva — A Szovjetunióban megkezdődött a június 16-i vá­lasztásokat megelőző kampány fontos szakasza. A moszkvai Gépjármű Villamossági Gyár munkásai egyhangúlag úgy döntöttek, hogy Leonyid Brezs­nyevet, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkárát jelölik képviselőjükké. Alekszej Koszi­gint, a Minisztertanács elnökét, Nyikolaj Podgornijt, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nökét a párt és a szovjet kor­mány más vezetőit is képvise­lővé jelölték. 70 éves a L’Humanité 70 évvel ezelőtt, 1904. április 18 áu jelent meg először a L’Humanité. Az FKP központi lapjának, jubileumi száma többoldalas összeállítást közöl a lap történetének hót évtize­déről. Etienne Fajon, az FKP Politikai Bizottságának tagja, az Humanite főszerkesztője a lap vezércikkében hangsúlyoz­za: a az Humanité minden vi­har s az elhallgattatására irá­nyuló minden kísérlet ellenére rendíthetetlenül betöltötte fel­adatát: a munkásosztály és a széles néptömegek tájékoztatá­sát, nevelését és szervezését. Ezen az évfordulón azonban nemcsak a múlt dicső óráira kell emlékezni — hangsúlyozta Étienne Fajon. A L’Humanitéra most rend­kívül fontos szerep vár az el­nökválasztási kampányban, hi­szen a reakciós sajtóval szem­ben egyedül a L’Humanité az az országos napilap, amely a baloldal közös ügyéért, a bal­oldal közös jelöltje mellett száll síkra. A moszkvai Pravda csütörtöki száma foglalkozik az Humanité megalakításának 70. évforduló­jával. A szovjet lap megállapítja, hogy a Francia Kommunista Párt lapja az eltelt 70 év alatt az FKP vezetése alatt állhata­tosan küzdött az osztályharc élvonalában és elősegítette a párt és a néptömegek szoros kapcsolatainak megerősítését. Ä moszkvai Pravda emlékez­tet arra, hogy Franciaország­ban az idén ünnepük a hitleri megszállás alóli felszabadulás 30. évfordulóját. Ezzel kapcso­latban az SZKP KB lapja meg­jegyzi, hogy a L’Humanité az azóta eltelt három évtized so­rán következetesen fellépett a munkásosztály egységéért, a monopóliumok uralmának fel­számolásáért, a népek közötti békéért és barátságért, vala­mint a szocializmusért. Étienne Fajon, a L’Humanitő politikai igazgatója a moszkvai Pravda párizsi tudósítójának adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy „a Francia Kom­munista Párt és annak közpon­ti lapja, a L’Humanité forrón üdvözölték az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott béke- programot, amely megfelel valamennyi nép érdekeinek és elősegíti az enyhülést és a nemzetközi biztonság megszi­lárdulását“. BRUNO KREISKY osztrák kancellár május végén hivata­los látogatásra a Szovjetunió­ba utazik a Szovjetunió Minisz­tertanácsának meghívására. CLODOMIRO ALMEYDÁNAK, a chilei Népi Egység kormánya külügyminiszterének egészségi állapota erősen rosszabbodott. A fasiszta junta kínzókamrájá­ban sínylődő Almeydát meg­fosztották minden orvosi segít­ségtől. AMMANBA érkezett szovjet szakemberek egy csoportja, hogy házgyár létesítésének le­hetőségéről folytasson tárgya­lásokat. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK lég felsőbb bíróságának döntése értelmében felelősségre vonják a kenti egyetem négy diákja megöléséért felelős egyéneket. Az egyetemen 1970 májusában a helyi nemzeti gárda tagjai négy diákot agyonlőttek, akik az Egyesült Államok vietnami agressziója allén tiltakoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents