Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-14 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. IV. 14. Flalalnlfflíl Igyekvők, segítőkészek pártszervezet megbízásából. Hegedűs József elvtárs, a helyi AKI tanítója, ö tartja a politikai oktatás előadásait. Mi azonban szeretnénk, ha a pártalapszervezet nagyobb gondot fordítana tevékenységünkre, ha rendszeresen eljárnának a gyűléseinkre is. Együttműködünk a PHSZ helyi szervezetével. Legutolsó közös akciónk egy honvédelmi verseny — céllövészettel egybekötött gyalogtúra — volt. A CSEMADOK helyi szervezetével közösen pedig betanultunk egy esztrádműsort, amelyet más falvakban is előadtunk. A CSEMADOK-kal és a Pionírszervezettel közösen tervezünk egy vetélkedőt, melynek témája a Szlovák Nemzeti Felkeltés lesz. A pionírcsapat felett védnökséget is vállaltunk. Négy SZISZ-tag te- vénykedik pionírvezetőként. Karácsonyra ajándékokat vásároltunk a pioníroknak. Nemrég pedig meghívtak maguk közé a gyerekek egy beszélgetésre, ahol főleg az ifjúsági szervezet munkájáról, jelentőségéről, feladatairól kérdezősködtek, és a mezőgazdasági fiatalok országos találkozóján szerzett élményeimről beszéltem nekik. Lesz mit csinálni j • További terveik? — Terveink között részben hagyományos, részben új akciók szerepelnek. Hagyományosak például a sportversenyek. Az idén már részt vettünk és a hatodik helyen végeztünk a járási asztalitenisz- bajnokságon LűMemszcsapatunk ugyancsak benevezett a járási versenybe. Most alakul a súlyemelőcsapatunk is. A tavalyihoz hasonlóan lebonyolítjuk a fiúk és a lányok futballmérkőzését a žihare- ci (zsigárdi) fiatalok csapataival. A diakovcei fdeáki) és a zsigárdi SZISZ-szervezettel közösen nyáron ifjúsági találkozót rendezünk. A tavalyi találkozónk nagyon jól sikerült. A kétnapos műsorban szerepelt vetélkedő, politikai előadás, táncmulatság, beszélgetés egy idős párttaggal, aki partizán is volt. Reméljük, az idei találkozó sem sikerül rosszabbul. Az idén is vállaltuk 850 brigádóra ledolgozását a faluszépítésben és az új kultúrház építésénél. Természetesen, ingyen. Mivel azonban a pénz is jól jön, a szövetkezetben is szeretnénk legalább 150 brigádórát ledolgozni. Rövidesen bevezetjük a hangoshíradót. A hangosbemondón keresztül rendszeresen tájékoztatjuk majd falunk lakóit szervezetünk munkájáról, eredményeinkről, legközelebbi akcióinkról. No, és természetesen itt fogjuk értékelni és megdicsérni a legaktívabb tagjainkat. Munkánkat eddig csak a mozi mellett elhelyezett faliújságon szemléltethettük. Az említett akciókon kívül a SZISZ jb minden rendezvényén részt veszünk. Ha az új kultúrház elkészül, akkor majd mi is szélesíthetjük tevékenységünk körét, mert ott az ígéretek szerint mi is helyet kapunk — fejezi be a beszélgetést Majba Sándor. Csak jót... Megkérdeztem Hajtman István elvtársat, a hnb titkárát, hogyan vélekednek a község vezetői az ifjúsági szervezet munkájáról, s hogy a kultúrházzal kapcsolatos ígéret, annak átadása után, megvalósul-e? — A fiatalok munkájáról, mióta Majba Sándor vette át a szervezet vezetését, csak iót mondhatok — mondta a titkár elvtárs. Nagyon igyekvők, segítőkészek. Ha a kultúrház elkészül, természetesen a fiatalok is igénybe vehetik. Hisz nemcsak dísznek, hanem azért készül, hogy a község lakosságát szolgálja. Lesz benne hely és lehetőség mindenre. S ha fiataljaink továbbra is úgy fognak dolgozni, mint eddig, akkor meg is fogják érdemelni. FLÚRIANNE M. MÁRTA Utunk nemrégiben Tešedíkovón (Pereden) keresztül vezetett. A falu neve eszembe juttatta, hogy legutóbb a SZISZ galántai járási bizottságának elnöke az itteni ifjúsági szervezetet a járás jól működő falusi alapszervezetei között emlegette. Gondoltam, kihasználom a kínálkozó lehetőséget, s megkeresem Majba Sándort, az ifjúsági szervezet elnökét, aki a szövetkezetben dolgozik. Nem a létszám, az aktivitás a fontos Időbe telik, amíg a SZISZ-elnök előkerül. Miután megmondom, mit akarok, rögtön beszélni kezd: — Alapszervezetünknek 73 rendes és 20 regisztrált tagja van, s ez, ha figyelembe vesszük, hogy a község lakóinak száma 4300, kevés. Csupán 30 százalékos szervezettséget jelent. Egyelőre azonban nem is szorgalmazhatjuk túlságosan a taglétszám bővítését, mert nincs klubhelyiségünk, s az a terem, ahol az összejöveteleinket tarthatjuk, még ennyi embernek is kicsi. Tavaly óta így is jelentősen gyarapodott a tagjaink száma, a múlt évben ugyanis még csak 45 SZISZ-tagunk volt. • A jelenlegi SZISZ-tagok hogyan vesznek részt a szervezet munkájában? — Sajnos, nem-mondhatom azt, hogy a szervezet minden tagja egyformán — és főleg a munka minden szakaszán egyformán — aktív. A 73 tag közül kb. 45—50 szervezetünk minden megmozdulásán részt vesz. Nemrég 12 tagot kizártunk a szervezetből, mert még a tagsági gyűlésekre sem jártak rendszeresen, nem beszélve a többi akcióinkról és a tagsági illeték fizetéséről. Ahhoz pedig hogy valakit felvegyünk a szervezetbe, az illetőnek egy konkrét feladatot kell teljesítenie. Nem az a célunk, hogy minél több, tagsági illetéket fizető tagunk legyen, hanem hogy minden SZISZ-tag aktívan kivegye részét a munkából. Tehát ne csak a kultúrrendezvé- nveken legyen teljes a létszám (a SZISZ legutóbbi bálján például 250 fiatal, SZISZ-tag és szervezeten kívüli vett részt), hanem a politikai oktatáson és a brigádokon is. 0 Hogyan próbálják ezt elérni? — Csak egy konkrét példát említek: több akciót összevonunk. Ez egyrészt azért is szükséges, mert a helyiséget, ahol összejöhe- hünk, más tömegszervezetek is használják. Másrészt szervezetünk tagjai — 10 fiatal kivételével — a községen kívül dolgoznak vagy tanulnak, és így mindent a hétvégekre kell összpontosítanunk. Nemegyszer volt már rá példa, hogy tagsági gyűlést tartottunk, aztán a politikai oktatás soron következő előadását hallgattuk meg, majd a vita után teaest következett. Több figyelmet érdemelnének • Milyen az együttműködésük a falu többi tömegszervezetével? — Röviden azt mondanám, hogy jó. De nyugodtan hozzátehetem, hogy jobb is lehetne. Szervezetünkben három párttag és két tagjelölt tevékenykedik. Lektorunk, a ELSŐ A TANULÁS Mosolyogva néznek ránk a fényképről, de ha beszélgetni kezdünk velük, nyomban megállapíthatjuk, hogy ismerik az élet komoly oldalát is. Mindhárman a Rimavská Sobota-i (Rimaszombati) Közgazdasági Középiskola diákjai, és az iskolai SZISZ- szervezet vezetőségi tagjai. Rövid beszélgetésünk során elsősorban a SZISZ munkájáról érdeklődtem: bizonyára akad munkájukban olyan példa, amelyet más iskolában is érdemes követni. Mindhárman leszögezték, hogy az idei munkatervet az SZNF 30. évfordulójának jegyében állították össze. Ez azt jelenti, hogy minden SZISZ-megmozdulás valamilyen módon érinti a nevezetes jubileumot, így pl. az iskolai hangszóróban rendszeres, időszerű és politikai témájú műsort adnak a közel 350 tagot számláló diákközösségnek. Már berendezték a forradalmi hagyományokkal foglalkozó Vörös Sarkot, amelyben szintén az SZNF-fel foglalkoznak a legtöbbet. Készülnek az országosan meghirdetett „Ki mit tud az SZNF-ről?“ elnevezésű ve>- lélkedőre is. Szervezetükbe pár héttel ezelőtt ellátogatott Kryška Myroslav egykori partizán is, aki visszaemlékezései során nagyon sok érdekes eseményről számolt be az érdeklődő hallgatóságnak. Mindhárman egyetértenek a CSKP-nak azzal a törekvésével, hogy a SZISZ-tagsá- got elsősorban ideológiailag kell felvértezni, hogy soraikból később olyan ifjú kommunisták kerüljenek ki, akik átvehetik a stafétabotot az idősebb generációtól. Éppen ezért pontosan látogatják a politikai oktatás előadásait, ahol iskolai tanulmányaikat sikeresen összekapcsolhatják a marxizmus szilárd alapjaival. Természetes — mint minden fiatal —, ők is szeretnek szórakozni. Mégis nagyon jólesett azt hallani a három „kerista“ kislány szájából: Első a tanulás! KOVÁCS ISTVÁN SIMKÖ MARGIT VÉGH KATALIN PARLAG MÁRIA Pionírjaink életéből Soha nein felejtik el az ő boldogságukért is harcoló, életüket áldozó hősöket. Gondoz zák a hősi halált halt katonák sírjait, hálájukat egy- egy csokor virággal is kifejezik. Szórakoztatják társaikat és a felnőtteket is. Piros nyakkendős, fehér inges, mosolygós szemű kisfiúk és kislányok. Pionírok. Ok a legifjabbak, de munkájuk, szorgalmuk, aktivitásuk vetekszik a felnőttekével. Társadalmunknak minden dolgos kézre szüksége van. Tudják ezt a pionírok is. Szorgalmasan gyűjtik az ipar számára hasznos hulladékot, segítene ka környe- zetszépítési munkákban. MATBA SÁNDOR 15
