Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-14 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó
„Életem a művészet“ Beszélgetés PÄGER ANTAL kivalé bűvésszel ■ Jozef Kroner a Végül című magyar filmben nyújtott sikeres teljesítménye után nyilatkozott a Film, Színház, Muzsika munkatársának. Az interjúban munkájáról, a szlovák— magyar kulturális kapcsolatokról s a filmben alakított szerepről beszélt. Terveiről szólva elmondta, hogy újabb szerepet vállalt egy készülő magyar filmben, melyet Kabay Barna rendező Tersánszky Józsi Jenő Legenda a nyúlpaprikásról című könyve alapján szeretne forgatni. Kroner elfogadta a rendező ajánlatát, mert — mint mondotta — a szlovák irodalomban is van egy hasonlóan eleven figura, de valahogy elmentünk egymás mellett... ■ Gulianú Montaldo olasz rendező (Sacco és Vanzetli című filmjét a közelmúltban láthattuk) filmet készít Dosztojevszkijről. Az író szerepét Inno- kentyij Szmoktunovszkij szovjet színészre bízta. A felvételek egy része Leningrádban készül. B Alekszej Kolomijec ukrán író Hat köpeny című színpadi müvéből televíziós dráma készül. Az alkotást Nemere László rendezi. A szereplők: Avar István, Koncz Gábor, Madaras József, Schütz Ila és Solti Bertalan. ■ Paľo Bielik rendező új forgatókönyvet ír, Találkozások címmel. A műben a két világháború kapcsán a barátság és a szerelem problémáját veszi bonckés alá. ■ Nemrég mutatták be Párizsban a Nada című filmet, amelyet Claude Chabrol rendezett. A rendező ezúttal az anarchisták világába vezeti a nézőket. Egy kis csoport férfi elhatározza, hogy elrabol egy követet. A váltságdíjából akarják fedezni a további merényleteikhez szükséges költségeket. A női főszerepre a rendező az olasz Mariangela Mela- tót szerződtette. ■ Georgij Taratorkin, a fiatal leningrádi színész játszotta Raszkolnyikovot a Bűn és bűn- hődés filmváltozatában, amely nemrég a magyar televízió képernyőjén is szerepelt. Georgij Taratorkin rövidesen két szerepben is látható lesz a filmvásznon: a Szívélyes ügyek című filmben orvost, A megjelölt atom című filmben pedig restaurátorművészt alakit. ■ Nathalie Delon, aki első filmszerepeit volt férjének, Alain Delonnak köszönhette, érdekes megjelenése és modern játékstílusa révén ma már a franciák egyik kedvenc színésznője. A Vous interessez- vous a la chose? című filmben egy fiatal nagynénit alakít, aki megbabonázza unokahúgainak udvarlóit. Lévén azonban vígjá- tékN a szerelmi bonyodalmak elrendeződnek. H! Stanley Kramer az amerikai televízió számára filmet készít Julius és Ethel Rosenberg peréről. Stanley Kramer tervei között szerepel egy film Calley hadnagy peréről is. Páger Antal, a magyar színházművészet nagy „öreg“-je, hetvenöt esztendővel a vállán ma is friss, vidám, egészséges. Esténként a Vígszínház vagy a Pesti Színház színpadán látható. Amikor interjút kértem tőle, Jana Brejchová partnereként a filmgyárban forgatott, és két felvétel között beszélgettünk. — Mester, amikor az ember ötvenöt esztendeje művel egy mesterséget, és mintegy százötven filmben játszott szerepe", akkor már bizonyára elmondhatja magáról, hogy ismeri a drámai művészet, a filmkészítés minden fortélyát. Mik az ön pályafutásának tanulságai? — Alighanem furcsának találja válaszomat, amikor a kérdésre egy ókori közmondást idézek: „Legjobb a rendben levő ház, amelyben semmi fölösleges nincsen, és semmi szükséges nem hiányzik.“ Némi változtatással: legjobb az a film, tévéjáték, színházi előadás, amelyben semmi fölösleges nincsen, és semmi szükséges sem hiányzik. Akkor éri el a legnagyobb hatást, ha a néző azt hiszi, hogy a szó és mozdulat éppen akkor, ott előtte született meg a színpadon vagy a vetítővásznon, mégpedig a szerep adta kényszerből. Végtelenül nehéz eleget tenni ennek a kívánságnak: a közönségtől nem lehet megkérdezni, lehet-e egy kézmozdulattal vagy arcjátékkal több. A kevés éppen úgy nem elég, mint a sok. Amikor az ember este a fényszórók elé lép, már nem azonos önmagával, hanem a szereppel, amely így vagy úgy kapcsolatban van a többivel, és előbbre viszi a cselekményt. Fáy András egyik tanulmányában (Hogyan kell megítélni a színészt?) írja, hogy a színész legnagyobb vagyona a jó hírneve. Ebből következik, hogy a színész olyan gazdag ember, aki esténként egész vagyonát teszi kockára. — Minden művészet történelmi fejlődés eredménye, és minden művészet társadalmi tulajdon. Semmiféle művészetet nem lehet közönség nélkül gyakorolni, a drámai művészet pedig egyesen megköveteli a színész és a közönség együttes jelenlétét. Az együttes élmény színházban, koncertteremben és moziban a sokszoros ismétlődéssel közösséget teremt. A műélvezőnek az a célja, hogy a befogadott élmény segítségév^ megsokszorozza önmagát, az átélés segítségével kiszabaduljon élete kalitkájából, és tükörképet nyerjen önmagáról. Ha ezt až élményt a néző nem kapja meg, csalódik. Nekem a film, a színház, a televízió, a művészet az életem. Igaza van Szent-Györgyi Albert professzornak, a nagy Nobel-díjas tudósnak, amikor hazalátogat- gatva Budapestre, ezt mondta: „Művészet és szépség nélkül lehet élni, csak éppen nem érdemes.“ — Nemcsak az én tapasztalatom, hogy egyre kevesebb vígjáték születik, akárcsak igazi tragédia is egyre kevesebb van. Mindig szívesen játszottam komédiában, és mindig örültem, ha megnevettettem a nézőket. A színész könnyebben mérheti le kapcsolatát a nézőtéren ülőkkel, ha a súgólyuk felett fél fülével szipogást vagy nevetést hall. A nevetés mindenkit boldoggá tesz, a vígjátékíró pedig akkor végez jó munkát, ha közönsége a nevetéskor a társadalom álláspontján áll. Azt hiszem, a komédiaíró van nehezebb helyzetben, mert az emberek általában azonos dolgokon sírnak, de különböző dolgokon nevetnek. Duda szól a műterem folyosóján: ez figyelmezteti a mestert, hogy be kell bújnia kórtermi ágyába, és türelmesen kell várnia Jana Brejchová doktornőre ... Máriássy Judit forgatókönyve alapján Luttor Mara filmjének, a Jelbeszédnek a jeleneteit forgatják. Már az ajtóban áll Páger, aztán visszafordul: — Okvetlenül írja meg, hogy hetvenöt évesen sem lehet tudni mindent, mert nincs két egyforma szerep, amit ugyanarra a kaptafára lehet húzni. Nekem minden új szerep új tanulmány. Az Orpheus az alvilágban Styx Jankóját vagy Molnár Ferenc Liliomját tíz évvel később másképp játszottam volna el, mint húszévesen. A színész, ha igazi művész, minden áldott nap más cipőben jár. Átvitt értelemben, persze. Sajnálom, hogy félbemaradt a beszélgetés: Páger alighanem mindent tud arról, ami a színészt és a közönséget összeköti. Érdemes lenne mellészegődni jegyzetfüzettel, ceruzával... SZÜTS ISTVÁN Forradalmi múltunk — FILMVÁSZNON Legújabbkori történelmünk egyik nagy jelentőségű eseményének, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának a megünneplésére készül az ország. A bratislavai rövidfilmstú- dió alkotói a jubileum tiszteletére egész sor filmet készítenek, melyek a Szlovák Nemzeti Felkelés eseményeit, illetve egy- egy mozzanatát hozzák életközeiben. Ctibor Kováč rendező vállalkozása a szlovák filmgyártás történ et ében egyedülálló, ugyanis a Szlovák Nemzeti Felkelés című filmjében korhű anyagok és levéltári dokumentumok alapján első ízben tárja a nézők elé a felkelés egész történetét, kronologikus sorrendben követve az eseményeket. Ének Szlovákiáról címmel készült Igor Dobis filmje, amelyben a szerző párhuzamot von a felkelés és napjaink közt. Dušan ľrančík Halál menet címmel forgatott filmet; az alkotás a felkelésnek azt a legendássá vált mozzanatát mutatja be, amikor a partizánok kemény fagyokban keltek át a Fátra hegyormain. A film a menetelés értelmét boncolgatja, s a részvevők együvé tartozásának és egymásra utaltságának a példája. Kalište /Vladimír Kubenko munkája) az a szlovák partizánfalu, amelyet a fasiszták a térképről ugyan kitöröltek, az emberek emlékezetéből azonban soha ... Jolán, a partizánlány címmel forgat dnkumentumfil- met Viera Polakoviöová az SZNF egyik női részvevőjéről, aki a Podbrezovái Vasmű dolgozóival együtt harcolt a felkelésben. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején született dalokról, illetve a felkelés ihlette szerzeményekről készít dokumentumfilmet Stanislava Jendraššáková, Felkelési dallamok címmel. Vlado Kubenko a Felkelési vázlatok című dokumentumalkotásában annak a három képzőművésznek állít emléket, akik a harcok közvetlen részvevői voltak, a szabadságot azonban már nem érték meg. Ivan H ústava Frontszínház című filmjében azokkal a művészekkel foglalkozik, akik a művészet eszközeivel segítették az ügy sikerét. A dunai hajósok Illegális munkájáról szól F.ugen Sinko Tüzek a Dunán című alkotása, amelyben az egykori hajósok az életveszélyes hajózásokra emlékeznek. Martin Slivka Tel- gárt címmel forgatott dokumentumfilmet; Telgárt partizánfalut a fasiszták a földdel egyenlővé tették. Az alkotás súlyos vád a nácik ellen, s egyben mementó: Soha többé ilyen embertelenséget és barbár pusztítást! —ym— 1974. IV. 14. Karéi Steklý dlkotása a VÍZILÓ, politikai • szatíra. A film címszereplője véletlenül elfogyaszt egy embert, majd ezután megszólal, és különböző társa dalmi és kulturális eseménye^ két kommentál. A beszélő víziló csodáját néhány ismert ember — népszerű tudósok, művészek is — megpróbálja kisajátítani, hogy segítségével jelentős po zíciókat, hatalmat kaparintson meg. Hogyan vezet az önreklámmal párosult törtetés a hatalomig vagy tovább - ez Steklý filmjének az alapkérdése, s en- nek (elvetése az ^alkotónak, al. kaimat ad arra, hogy bizonyos vonatkozásban megvilágíts^:-.és leleplezze a 68 as4«események A felvételen a film egyik jele nete. te
