Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-07 / 56. szám, csütörtök
fiZ utóbbi 7 év ulult 43 millió tonnu szintetikus műtrágya gyártásához elegendő kapacitást helyeztek üzembe a Szovjetunióban. A szovjet vegyipar gyors fejlesztése 1975 ben 90 millió tonna műtrágya gyártását tette lehetővé. A kálitrágyák termelése is jelentősen növekszik. Képünkön az Ural vidékén. Bereznyikiben épült, 3,6 millió tonna kapacitásúra tervezett káliüzem flotáeiós tartályai láthatók. A CSTK felvétele A műtrágyázás fontos tényező a mezőgazdasági termelés belterjesítésében A KGST-tagországok korszerű ^szocialista mezőgazdaságára a termelés gyors ütemű belterjesí- tése jellemző, melynek szembetűnő mutatója a nagy terméshozamú növényfajták széles körű felhasználása és ezek magas technológiai színvonalon történő termesztése, amelyben igen fontos szerepe van a műtrágyázásnak. A fokozódó kemizálás, vala- jmint a fejlett szocialista mezőgazdaságra jellemző egyéb -tényezők a KGST-tagországok közti együttműködés új, hatékonyabb formáit hívták életre. 1964-ben, amikor már rendelkezésre álltak a szükséges feltételek a KGST szakosított műtrágyázás! szervének létrejöttéhez, a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottságának keretében megalakult a műtrágyázási állandó munkacsoport, amely szorosan együttműködik a Vegyipari Állandó Bizottságban működő műtrágyázási munka- csoporttal. Ez az együttműködés állandó gyakorlattá alakult, amelynek során közösen tárgyalják meg a műtrágyák mennyiségének és választékának problémáit, valamint a mezőgazdaság által a műtrágyákkal szemben támasztott minőségi követelményeket. A trágyázá- si állandó munkacsoport feladatai szükségessé tették a rendszeres és az eddiginél célratörőbb tudományos kutató munka megszervezését az egyes KGST- államokban, ahol az országos munkacsoport rendszeresen ismerteti a tudományos eredményeket és a korszerű gyakorlat eredményeit. Fontos probléma például a műtrágyák legmegfelelőbb .típusainak, és különösen az új ösz- szetett műtrágyáknak a megválasztása. Az egész világon érvényesül az az irányzat, hogy nagy hatóanyag-tartalmú, ballasztmente? műtrágyákat gyártsanak és használjanak; ennek megfelelően a KGST-tagálla- mokban is gyorsan fejlődik az összetett műtrágyák gyártása, amelyek két vagy több tápele- met tartalmaznak, ezenkívül esetleg nyomelemeket, pesztíci- deket, herbicikeket is. A trágyázási állandó munka- csoport behatóan foglalkozott a KGST-tagállamok (és Jugoszlávia) távlati műtrágya-igényeinek problémájával mind mennyiségi, mind választéki szemszögből. Az 1968—69-ben kidolgozott első tanulmányok az 1975—85 közti időszakot ölelték fel, feltüntetve az 1990-ig várható irányzatokat. Mindegyik országos munkacsoport mélyreható tanulmányokat végzett annak megállapítására, melyek a legmegfelelőbb trágyázási normák a mezőgazda- sági termelés távlati fejlesztési terveinek alapján, és meghatározták a nitrogén-, foszfor- és kálitrágyák teljes mennyiségét, amire az említett időszakra előrejelzett terméshozamok eléréséhez szükség lesz az összes termesztett növénynél. A KGST- tagállamokra összegezett adatok az első olyan tudományos szintű munkát jelentik, amely a vegyipar, a tervező szervek munkájában alapul szolgálhat annak érdekében, hogy pontosabban meghatározzák a szocialista együttműködés országainak szükséges nyersanyagkészleteit. Különösen jelentősek a munkának azok a részei, amelyek az egyes országok mező- gazdasága számára szükséges távlati műtrágya-választékot határozzák meg, megadva ezzel a vegyipar megfelelő ágazatának fejlesztési irányát. A KGST-tagállamok vegyiparának meggyorsult növekedése — biztosítani fogja a mezőgazdaság műtrágya-ellátását. Ugyanakkor a legtöbb országban lehetőség nyílik nitrogén- és kálitrágyák exportjára is az erőteljesen fejlődő nitrogénműtrágya-ipar, illetve a Szovjetunió és az NDK nagy káli lelőhelyeinek hasznosításával. Minden lehetőt elkövetünk, hogy a KGST-tagországokat el lehessen látni foszfortartalmú nyersanyagokkal, amelyből pillanatnyilag és a közeljövőben is hiány várható. Az 1975—1985 közötti időszakban a műtrágyafelhasználás növekedése arra mutat, hogy a szocialista országokban gyorsan halad a földművelés belterjesí- tése, még az 1975. évi magasra kitűzött tervmutatók alapján is. így például ebben az időszakban Bulgária nitrogénműtrágya-felhasználása 49 %-kal, Magyarországé 52,4 %-kal, az NDK-é 44 %-kal, Lengyelországé 49 %-kál, Romániáé 46 %-kal, a Szovjetunióé 120 %-kal, Csehszlovákiáé 37 %-kal nő. Az említett tízéves időszakban a fosz- fortrágya-felhasználás növekedése: Bulgáriában 52 %, Magyarországon 57, az NDK-ban 13, Lengyelországban 50, Romániában 44, a Szovjetunióban 134 és Csehszlovákiában 38 %. A kálitrágyák felhasználásában a legnagyobb növekedés négy KGST-tagországban várható, amelyek eddig a legkevesebbet használtak fel: Bulgária 92 %, Magyarország 58 %, Románia 137%, Szovjetunió 82%. Azokban az országokban, ahol nagyobb a kálitrágya-felhaszná- lás, a jövőben mérsékeltebb ütemű növekedés várható. A trágyázási állandó munka- csoport időszakonként újra megvizsgálja azt a problémát, bevezessék-e egyes KGST-tagál- lamokban a folyékony nitrogénműtrágyák és a folyékony komplex műtrágyák gyártását, mivel ezekben lehet legsikeresebben kombinálni a nagy hatóanyag-tartalmat és a köny- nyebb talajbavitelt. Ezeket főként azokban az országokban vezetik be, ahol a mezőgazdasági gépgyártás a legfejlettebb. Megvitatták azt a problémát is, hogy az összetett műtrágyákba belevigyenek-e bizonyos nyomelemeket,' amelyek egyes országok talajaiban nem elegendő mennyiségben vannak jelen: bőrt, rezet, mangánt, mo- libdént, cinket, stb. Nagy figyelmet szentelnek továbbá az öntözéses viszonyok közti műtrágyázás kérdéseinek, mivel itt bármelyik tényezőnél csak a többi tényezővel való ésszerű kombináció esetén lehet elérni a maximális hatásfokot. A műtrágyagyártás és alkalmazás területén folytatott együttműködés sokéves tapasztalata megmutatta, milyen nagy lehetőségei vannak a KGST-lag- országoknak a mezőgazdaság műszaki haladásával kapcsolatos bonyolult problémák megoldására. K. EN1K0V Az olajválság és a világ mezfigazdasága A világ mezőgazdaságában mind nagyobb hiány mutatkozik a műtrágyákból, pedig egyre nagyobb mértékben ettől függ a világ lakosságának az élelmiszerellátása. Ewell amerikai vegyészprofesszor, a műtrágyatermelés ismert szakértője, aki nemrég tért vissza ázsiai kőrútjáról, beszámolójában élő példákkal illusztrálta ezt a világot fenyegető újabb jelenséget — írja a „Világgazdaság“ a Herald International Tribüné cikkére hivatkozva. India 3,5 millió tonna műtrágyát használt fel 1973-ban. Ebben az évben — Ewell szerint —- be kell érnie 2,5 millió tonnával. A hiányzó 1 millió tonna műtrágya mintegy 10 millió tonnával, a múlt évi termés csaknem egytizedével fogja visszavetni az ország idei gabonatermelését. De nem egyedül csak a fejlődő országok érzik meg a hiányt, bár ennek hatása itt minden bizonnyal különösen pusztító lesz. Az amerikai kő zépnyugat farmerei szintén szűkén állnak műtrágyában. Az amerikai földművelésügyi minisztérium becslése szerint ebben az évben több mint 1 millió tonnával kevesebb jut nekik a szükségesnél. A hiány világszerte mutatkozik. Az egyik közvetlen oka a mű- trágyaszűkének kétségtelenül az olajválság. De a probléma sokkal mélyebbre nyúlik ennél: egészen a legutóbbi időkig a növekvő élelmiszerkeresletet úgy próbálták kielégíteni, hogy újabb és újabb parlagon heverő földterületeket tettek termővé. Ma azonban lassan már a megművelhető földnek is a végére járunk. Legalábbis a világ sűrűn lakott területein már alig akad művelésre alkalmas kihasználatlan terület. Következésképpen az élelmiszerellátás növelése már csak a rendelkezésre álló földterület Intenzívebb megművelésétől vár ható. A gazdagabb aratásért folytatott küzdelemben elképesztő ütemben felgyorsult a gazdaságok műtrágya-felhasználása. A fejlődő országokban kibontakozó mezőgazdasági termelés sikere egyelőre nem is annyira az új rizs, vagy más gabonaIÓI HALADNAK A februári enyhe időjárás lehetővé tette, hogy mezőgazda- sági üzemeinkben a szokásosnál hamarább kezdhessék el a mezőgazdasági munkákat. A gyakori esőzések jót tettek az őszi vetéseknek, amelyek kitűnően teleltek. Az idén a Zlaté Klasy-i (Arany kalászi J Béke Efsz-ben is a szokásosnál korábban vonultak ki a gépek a határba, hogy előkészítsék a talajt a tavaszi árpa vetéséhez. Ottjártunkkor Seňan Jozef mérnök, az efsz agronómusa nyújtott tájékoztatást a munkák menetéről. — Amint a talaj állapota megengedte, azonnal hozzáláttunk a talaj előkészítéséhez és az ősziek fejtrágyázásához. Búzáink jól teleltek, az egyedsü- rűség megfelelő. A fejtrágyázást hamarosan befejezzük, s ha semmi különösebb nem jön köz be, vetéseink kitűnő állapotban lépnek a tavaszba. A tavaszi árpa nagyobbik fele már szintén a talajban van, ha az időjárás engedi, néhány napon belül végzünk a vetésével. Az egész 270 hektáros területen Elgina, Arnetyst és Dvoran fajtákat vetünk. A talajelőkészítés folyamán egyes műtrágyákból sajnos hiányaink voltak. A három SEX 125-ös vetőgéppel Ra- dő István, Karika József és Mi- kóczi József traktorosok kiváló és gyors munkát végeznek, napi teljesítményük meghaladja a hetven hektárt. A tavaszi árpa vetésével egyidőben a kukorica és a cukorrépa alá is elkezdtük a talaj előkészítését. A szövetkezet kertészetében szintén serény munka folyik. Az üvegházban szegfűtermesztés- sel foglalkoznak, de itt nevelik a palántákat is a fólia alá. A paprikapalánták ritkítását már befejezték, s ha egy kissé megerősödnek és a hideghullám is elvonul, rövidesen megkezdik a kiültetését a másfél hektáros fóliás kertészetben. SVINGER ISTVÁN fajták kitenyésztésétől, mint sokkal inkább a vegyi anyagok nagy mennyiségű felhasználásától függ. És ez is tovább fokozta a keresletet. Csakhogy a termelés nem tartott ezzel lépést. Ewell úgy véli: a nitrogénműtrágya-gyárak kapacitása 6 százalékkal nőtt évente az elmúft időszakban, ezzel szemben a kereslet évi növekedése 9 százalékos volt. A nitrogénműtrágya előállítása rengeteg energiát igényel. Alajjanyagát, az ammóniát ugyanis, mint ismeretes, szén- hidrogénből, általában olajból és gázból nyerik. A mostani olajszűke közvetlenül kihat a műtrágya-termelésre. A hírek szerint Japán, a a nitrogénműtrágya legnagyobb exportőre máris 30 százalékkal csökkentette szállításait — Kína, India és Indonézia nagy sajnálatára. Az energiaárak felszökése állandó hatással lesz a műtrágya gyártására és felhasználására. Másfél évvel ezelőtt a karba- mid, a nitrogénműtrágya egyik fajtája még csak 50 dollárba került tonnánként. A Fülöp-szi- getek nemrég már 225 dollárért vásárolt karbamidot. De hogyan vegyen ilyen áron műtrágyát például India, pedig legalább 10 millió tonnára lenne szüksége, hogy mezőgazdasága üzemképes legyen. Egy-két évvel ezelőtt Ewell még viszonylag bizakodóan nyilatkozott a műtrágyaszükséglet kielégítéséről. Most viszont kijelentette: a jelenleg mutatkozó hiány a következő öt évre minden bizonnyal fennmarad, de valószínűleg kisérni fogja az emberiség egész történelmét. És ezt a borúlátó kijelentését Ewell professzor nem csak az energia- válságra alapozza. Úgy látja: ahhoz, hogy kellő mennyiségben épüljenek műtrágyagyárak, hatalmas tőkére és műszaki gárdára lenne szükség. Olyan műtrágyagyárakról kellene gondoskodni, amelyek kevesebb olajat és gázt használnak, és fontolóra kellene venni a természetes trágya felhasználásának új módszereit is. (VG/) Gyors ütemben növekszik az SZSZK külkereskedelme A szlovákiai vállalatok által realizált külkereskedelmi forgalom 1973-ban a megelőző évhez viszonyítva 16,8 százalékkal növekedett. A szocialista államokkal kapcsolatban 7,6 százalékos, a kapitalista államokkal pedig 26,8 százalékos volt a növekedés. A múlt évben lebonyolított külkereskedelmi forgalomból a szocialista államokra 55,1 százalék jutott. Az egész külkereskedelmi forgalom keretében a kivitel 15 százalékkal növekedett. A szocialista államokba irányított export 7,5 százalékkal, a kapitalista államokba pedig 27,8 százalékkal lett nagyobb. Az exportált áruk csaknem három ötödét a szocialista államokba, főleg a KGST-tagállamokba, ezen belül pedig elsősorban a Szovjetunióba irányítottuk. A kapitalista államokba irányított áruink 14,2 százalékát a fejlődő országok vásárolták. Az SZSZK kormánya által irányított vállalatok a szocialista államokkal szembeni e-x- portfeladtokat 103,4 százalékra teljesítették. A szocialista országokkal lekötött évi eportfel- adatokát több árunál — például teherautó és autóbusz belső gumik, cement, bútor, kötöttáru, konfekció, maláta, bőrcipők stb. — teljesítették, illetve túltel jesítették. Néhány áruból, pl. s z em él y a u t ó -gum i abro n eso k- ból, karbamidból és nitrogéntartalmú műtrágyákból viszont kevesebbet szállítottak a tervezettnél. A kapitalista államokba a terveknek megfelelő mennyiségű félcellulózt és cellulózt, tűlevelű fűrészfát, bútort, kötöttárut, stb. exportáltunk, ezzel szemben nem érlük el a tervezett szintet a gumiabroncsok és a bőrcipők kivitelében. Az árubehozatal 1972-höz viszonyítva 18 százalékkal növekedett. A szocialista államokból 11,4 százalékkal, a kapitalista államokból pedig 26,2 százalékkal több árut hoztunk be, mint 1972-ben. Behozatalunk túlnyomó részét (52,5 százalék) a szocialista államokból valósítottuk meg, melynek két ötödét a Szovjetunióból származó importunk képezi. A fejlődő országokból történő behozatalunk a kapitalista országokból való importmennyiség 18,1 százalékát alkotja. A szocialista államokkal szembeni importfeladatainkat už SZSZK kormánya által irányított ágazatokban 111 százalékra teljesítettük, lemaradás csupán a szőlő és a bor behozatalában mutatkozott, a hiányt viszont saját termésből pótoltuk. A kapitalista államokból a tervezettnél kevesebb gépi berendezést hoztunk be. A szocialista államokból a tervnek megfelelő mennyiségű foszfátot, ként, szintetikus kau- csukot és latexet, gyapotot, gabonát, vágott baromfit stb. importáltunk, viszont mérsékelt lemaradás mutatkozott a kálium-, a nitrogén- és a kombinált műtrágyák, a tűlevelű fűrészfa, a fermentált dohány, a hústermékek és néhány további áru behozatalában. A külkereskedelemben elért eredmények a KGST-tagállamok árucsere-forgalmának fejlettségét bizonyítják, amely a termelés szakosítására és a fokozottabb együttműködésen alapul. ANDREJ MIKLÓS Építőelemek a prágai metróhoz A magyarországi Nikex nehézipari külkereskedelmi vállalat, valamint a Beton- és Vasbetonipari Müvek képviselői még 1971. decemberében jelentős szerződést írtak alá csehszlovák partnerekkel. Ez a szerződés vonali tübingek szállítá- . sára vonatkozott a prágai metró építéséhez. A magyar Beton- és Vasbetonipari Művek a világon egyedülálló eljárást alkalmaz az 5,1 méter belső átmérőjű vonalai, vasbeton tübingek gyártásához, melynek technológiáját a vállalat szakemberei dolgozták ki. A mai ismeretek szerint az alagútfalazat lehet egyrétegű, vagy kétrétegű. A kétrétegű falazat készítése többek között „helyszíni betonozást és zsaluzást igényel, ami tetemes idő- és költségnövekedést eredményez. Az egyrétegű, tömör tü- bingekből összeszerelt alagút gyors haladást biztosít az építőknek. A Beton- és Vasbeton- ipari Műveknél gyártott vonali tübingek a budapesti metró építésénél is beváltak. Az eljárás tökéletességét leginkább az bizonyítja, hogy az elemek méretpontossága a vasiparnak is becsületére válna. Egyes -elem méreteknél az eltérések csupán tizedmilliméter nagyságrendűek. A megrendelők elégedettségét tükrözi, hogy a magyarországi kivitelező vállalat további megbízást is kapott a csehszlovák építőktől 7,8 ni belső átmérőjű kazettás vasbeton állomási tübingek gyártására, csehszlovák tervek alapján. Az erről szóló tárgyalások 1973 elején kezdődtek, majd az előzetes megbeszélések után megkötötték az újabb szerződést. A Beton- és Vasbetonipari Művek szakemberei gyorsan kidolgozták a folyamatos gyártás feltételeit, új üzemrészt szereltek fel, majd a különleges gyártási eljáráshoz saját tervezésű és kivitelezésű gépeiket állították munkába. 1973. augusztusában már elindulhattak az első szállító járművek Prága felé a különleges, állomási tübingekkel megrakodva. A szeződések életbelépése óta a Beton- és Vasbetonipari Müvek hozzávetőleg 3 km hosszúságú alagútnak megfelelő mennyiségű tübinget szállított a csehszlovák metróépítőknek, így a prágai metró részben „Magyar- országon készült alagútban“ suhan majd. KELÉNYI KATALIN
