Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-05 / 54. szám, kedd

A kultúra fáklyavivője

JUBILÁL A CSEMADOK

Negyedszázada, hogy Bratisiavában a Csehszlovák Rádió hangversenytermében mintegy 300 küldött részvételével megalakult a CSEMADOK, a Csehszlovák Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete. Az alapító tagok közül számosán még ma is dolgoznak, és úgy emlékeznek 1949. március 5-ére, a megalakulás napjára, hogy ezzel az időponttal kezdődött meg a csehszlovákiai magyarok intézményesen szervezett és központilag irányított kulturális élete, a magyar dolgozók körében végzett szocialista népművelés. Sokaknak közben másfelé vezetett az útjuk. Ám akár a még aktív, akár a már más területen dolgozókat faggatjuk, a CSEMADOK-hoz fűződő emlékéről mindenki szívesen beszél. A kezdés éveit mindenki hőskornak, a negyedszázadot a dolgozó nép politikai és kulturális nevelése érdekében végzett munka- és siker- sorozatnak tekinti. És mindezt nem az elfogultság, nem valamilyen lokálpatriotizmus sugallja, mondatja. A végzett munka, a konkrét tények diktálják, hogy a CSEMADOK negyedszázados történetéről a jól végzett munka tudatában, az elismerés hangján beszéljünk. Annál is inkább, mert a CSEMADOK negyedszázados ténykedése már nemcsak a csehszlovákiai magyarok életének, hanem a szocialista Csehszlovákia művelődésügyének is szerves része.

A szövetség első szervezeti szabályzata a feladatot és a munkaformát többek között így körvonalazta: a CSEMADOK igyekszik előmozdítani a magyar—szlovák kulturális közeledést azáltal, hogy tolmácsolja a szlovák kulturális értékeket a magyar lakosság és a magyar kulturális értékeket a szlovák lakosság számára. Ápolja és szilárdítja a magyar nemzetiségű lakosságban a Csehszlovákia népeivel való együvé tartozás tudatát, valamint a köztársaság és a népi demokrácia iránti hűséget és lojalitást. Harcol a sovinizmus, a revizionizmus és a nemzetiségi viszályok megnyilvánulásai ellen, ápolja a dolgozók nemzetközi szolidaritásának eszméjét, szorgalmazza az együttműködést az országos tömegszervezetekkel, a magyar nemzetiségű lakosságot arra serkenti, hogy tevékenyen részt vegyen a csehszlovák köztársaság dolgozóinak országépítő munkájában. Feladatát előadások, hangversenyek, ismeretterjesztő-népművelő szemináriumok, műkedvelő együttesek szervezésével, könyvek és folyóiratok kiadásával stb. teljesíti.

A szervezeti szabályzat meghatározta azt is, hogy a CSEMADOK tagjai segítsék elő a fejlett szocialista társadalom építését, támogassák a szocialista kultúra fejlesztését, teljesítsék a CSEMADOK választott szerveinek határozatait, fizessék rendszeresen a tagdíjat és dolgozzanak aktívan valamelyik helyi szervezetben.

A CSEMADOK tagsága a meghatározott feladatot nemcsak teljesítette, hanem több vonatkozásban túlteljesítette. A kezdéskor kissé a mindenes szerepét is vállalta. A kulturális munkától kezdve — a különféle brigádmunkákon és az egységes földművesszövetkezetek megalakítására irányuló gondolatok népszerűsítésén keresztül — a párt határozatainak a gyakorlati realizálásáig szinte mindent vállalt, a magyarlakta falvakban és városokban szinte valamennyi kulturális, társadalmi és politikai munkából kivette a részét. Közben sokrétűvé fejlesztette sajátos feladat- és munkakörét. Ismertté és népszerűvé váltak országos, kerületi és járási rendezvényei, a különféle kiállításai, a néprajzi és munkásmozgalmi dokumentumokat bemutató állandó jellegű emlékszobái, ismeretterjesztő előadásai, író- olvasó találkozói, nyelvtanfolyamai, szakkörei, módszertani kiadványai, szemináriumai. Rendezvényeivel és kiadványaival számottevően meghatározta a kultúra, a nevelés, valamint a politikai és a felvilágosító munka ügyét.

A rendszeresített emléknapok közül kiemelkedik a Jókai-napok, a Madách-na- pok, a Szenei Molnár Albert Napok, a

Képek a CSEMADOK életéből

Kazinczy Nyelvművelő Napok, a Kodály Zoltán Napok, a Csallóközi Színházi Napok, valamint a Fábry Zoltán Napok néven megtartott kulturális rendezvénysorozat. Az említett emléknapok központja Komárnó (Komárom), Lučenec (Lo^^r), Senec (Szene), Košice (Kassa), Galánta, Dunajská Streda (Dunaszerdahely), Túrná nad Bodvou (Torna) és Rožňava (Rozsnyó). A szövetségnek emlékezetes rendezvényei fűződnek Gombaszöghöz, Zse- lízhez és Bratislavához is. Szlovákia fővárosában Tavaszi szél vizet áraszt ... címmel kétévente a népdalénekesek mérik össze tudásukat. Gombaszögön az országos dal- és táncünnepélyre, Zselízen az országos néprajzi bemutatóra évente kerül sor.

Kezdetben sok gáncs, sok megnemértés is övezte a CSEMADOK munkáját. Vezetőinek befelé is és kifelé ts küzdeni kellett. Befelé azok ellen, akik úgy érezték, hogy a CSEMADOK „nem elég magyar“ és nacionalista húrokat pengettek, kifelé azok ellen, akik a CSEMADOK-ot „túlságosan magyar nak tekintették és rosz- szalták, hogy a szövetség szervezi és nevelj a csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozókat. A CSEMADOK szerepének a reális meghatározása, a CSKP és az SZLKP irányvonalának megfelelően, a lenini nemzetiségi politika szellemében végzett munkája azonban legyőzte a nehézségeket. Egyesek előbb, mások később, többen csak hoszas meggyőzés hatására, de megértették, hogy a CSEMADOK helyes úton jár. Munkája, törekvése révén erős támasza a pártnak, elősegíti a múlt káros örökségének a felszámolását, népeink megbékélését szolgálja, a nemzetiségi kultúra ápolásával a nemzetek kultúráját is ápolja, gazdagítja. Életünkben sajátos színfolt. Híd és kapocs. Nemcsak a csehszlovákiai magyarok, hanem össztársadalmi szempontból is hasznos, szükségszerű. Elsősorban azért, mert nem hátra tekintget, nem mereng a múlton, nem él hamis nosztalgiában, hanem előre néz és lát, igyekezetével a jövőt formálja. Túlzás nélkül állíthatjuk azt is, hogy a CSEMADOK sajátos helyzete révén kissé korát megelőzve dolgozik. Azok a tömeges és ingyenes társadalmi tevékenységre épülő munkaformák, amelyek tevékenységét már ma is jellemzik, más vonalon csak a kommunista társadalomban válnak majd általánossá.

A kezdéskor megnyilvánult kétoldal- ról jövő bizalmatlanság fokozatos háttérbe szorulását talán az bizonyítja legjobban, hogy az 1949 márciusában elsőnek Érsekújvárott, Muzslán és Gerencséren megalakult helyi szervezetek száma az év végére 63-ra, a Hl. országos közgyűlésig (1952. májusára) 380-ra gyarapodott. A szövetség ekkor már mintegy 35 Ü00 tagot számláit. A CSEMADOK-nak a legutóbbi kimutatás szerint jelenleg 521 helyi szervezete és több mint 60 000 tagja van.

Hosszan elemezhetnénk, hogy milyen munka, milyen rendezvények jellemzik a CSEMADOK útját, törekvését. Egy rövid cikk keretében azonban felsorolni is lehetetlen, hogy a CSEMADOK hogyan dolgozik és erőfeszítése az elmúlt 25 évben mit eredményezett Csehszlovákia és a csehszlovákiai magyarok életében. A részletezés helyett itt csupán annyit mondunk el, hogy kezdeményezésére és támogatásával született meg — a sok egyében kívül — 1964-ben a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, valamint az 1970-es évek elején a Szőttes népi együttes. A központi énekkar és a Szőttes egyaránt a műkedvelő együttesek átlagát jóval meghaladó szinten képviseli a nemzetek és a nemzetiségek, valamint a külföldi és a sajátosan hazai ének- és tánckultúrát. Érdemes megemlíteni, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara már külföldön is többször fellépett. Többek között vendégszerepeit Magyarországon, a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban, Írországban, Finnországban és Bulgáriában.

Ám a CSEMADOK nemcsak a tömegkultúra kibontakoztatása érdekében végzett számottevő munkát. Lehetőségeihez mér ten elősegítette a falvak szocializálását, az új termelőeszközök gyors bevezetését, a szocialista brigádmozgalmat, szorgalmazta az anyanyelvű sajtórendszer, könyvkiadás és Iskolai oktatás kiépítését.

Mindez azonban a múlt, illetve az a munkaforma, amelyet a CSEMADOK már elvégzett. A jubileum alkalmából tanácsos azt is áttekinteni, hogy mi a szövetség terve, mire készül a jövőben.

A CSEMADOK tervét és elvégzésre váró feladatát a XI. közgyűlésnek, Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának és Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának a határozata szabja meg. Az említett közgyűlés, illetve a kongresszusok meghatározta műművelődéspolitikai célkitűzéseket a CSEMADOK saját jubileuma, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés és Csehszlovákia felszabadulásának közelgő 30. évfordulója jegyében realizálja. Az utóbbi események alkalmiból előadói segédanyagokat jelentet meg, növeli ismeret- terjesztő előadásainak a számát és az

1974-ben megrendezésre kerülő járási, területi és országos kulturális rendezvényeinek műsorát úgy állítja össze, hogy azok szemléitetően és meggyőzően kifejezzék a Szlovák Nemzeti Felkelés és a szovjet hadsereg által történt felszabadulás történelmi jelentőségét.

A Szlovák Nemzeti Felkelés jubileuma alkalmából irodalmi pályázatot írt ki, és Ki mit tud a Szlovák Nemzeti Felkelésről címmel négyfordulós irodalmi vetélkedőt, a témával összefüggő kiállításokat, szemináriumokat, irodalmi vitaesteket és honismereti kiállításokat rendez. A Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődés- és Iskolaügyi Minisztériumával közösen indított vetélkedő 1974. január 1-én kezdődött és 1974 augusztusában végződik. A helyi szervezetek, az iskolák, valamint mások bevonásával folyó akciónak az a célja, hogy a nemzetiségek lakta területeken is széles körben ismertté tegye a szlovák nép fasisztaellenes harcának formáit, jelentőségét és Internacionalista jellegét;

Saját jubileuma alkalmából a CSEMADOK tagtoborzási versenyt indított, és felszólította tagjait, hogy az évforduló tiszteletére vállaljanak a Szövet- Bég munkaformáit tökéletesítő kötelezettségvállalásokat. Azt akarja, hogy minden vonalon tovább javuljon a szervezeti élet s a megfelelő és jónak bizonyult munkaformák új munkaformákkal gazdagodjanak.

A CSEMADOK negyedszázados fejlődése általában három korszakra, három időszakra osztható. Az első az igény felkeltésének, a második az igény kielégítésének, a harmadik az igény átalakításának az időszaka, illetve a korszaka. Merev határvonal nem húzható, hogy ekkortól eddig tart az egyik, ekkortól eddig meg a másik, illetve a harmadik időszak. A „korszakok“-at jellemző jegyek szinte állandóan átfedték és ma is átfedik egymást. A három „korszak* fő célkitűzése mégis elkülönül egymástól és kimutatható. Az első időszak a kezdéstől a hatvanas évek közepéig, a második a hatvanas évek közepétől a hetvenes évek elejéig, a harmadik a hetvenes évek elejétől tart.

Az első időszakban a CSEMADOK arra törekedett, hogy orvosolja az 1945 és 1948 közötti viszonyok következtében előállt helyzetet, erőt, önbizalmat öntsön a tömegekbe, felkeltse a művelődés Iránti igényt. A második időszakban a tömegigényt tömegakciókkal elégítette ki. A harmadik — jelenlegi időszakban — már nem elégszik meg a mennyiséggel. Minőségileg is javltja munkáját.

Ügy véljük, hogy a CSEMADOK-nak a jövőben is arra kell törekednie, hogy a tömegek igényét már ne csak felkeltse és kielégítse, hanem állandóan formálja is. Magasabb szinten, szocialista-kommunista szellemben.

BALÁZS BÉLA

u

1974.

III. 5.

© A CSEMADOK helyi szervezeteinek a közelmúltban lezajlott évzáró közgyűlésein országos vi. szonylatban mintegy 50 000 ember vett részt. Az összejöveteleken összesen 3000-en szólaltak fel. Az évzárók 80 százalékát kulturális műsorral tarkították.

0 A CSEMADOK helyi szervezetei közül Bakán 190, Sárosfán 175, Naszvadon 386, Martoson 187, Ko- lonyban 150, örsújfalun 267, Bo- dakon 200, Péderen 150, Somogyiban 175, Tornaújfalun 240 résztvevővel tartották meg a szövetség évzáró közgyűlését.

0 A CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara 1974. október 26-áu ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. A jubileum alkalmából az énekkar ünnepi közgyűlést tart és a Madách Könyvkiadónál évkönyvet jelentet meg. Az énekkar ez idén 20 alkalommal készül fellépni. Műsorát a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére állította össze. Első hanglemeze az Opus gondozásában 1972- ben jelent meg. Eddig összesen 117 hazai, és 21 külföldi fellépést tartott. Műsorát 124 850 ember tekintette meg. Az énekkar taglétszáma a hattagú vezetőséggel együtt jelenleg 97.

0 A CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működő Szőttes tavaly 64 alkalommal lépett fél. Az együttesnek a szenei békeünnepélyen történt szerepléséről a Csehszlovák Televízió 20 perces műsort készített. A Szőttes eddig már kétszer szerepelt Magyarországon. Ebben az évben — 1974- ben szőttük címmel — új bemutatót tart.

0 A CSEMADOK-nak a galántai járásban működő színjátszói 1973- ban 35-ször, esztrádegyüttesei 69- szer léptek fel. A műsort összesen mintegy 30 000 ember tekintette meg.

0 A CSEMADOK helyi szervezetei tavaly összesen 981 alkalommal tartottak ismeretterjesztő előadást. Az összejöveteleken 41 589 hallgató vett részt. Az előadások Időszerű politikai, gazdasági, és kulturális kérdésekkel foglalkoztak.

0 A CSEMADOK tavalyi zselízl népművészeti bemutatóján 23, gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyén 16 együttes lépett fel 737, illetve 687 szereplővel.

0 A CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működő néprajzi szakkör a közeljövőben Édesanyám rózsafája címmel palóc népdalokat tartalmazó gyűjteményt jelentetett meg. Később kötetet szándékszik megjelentetni A hazai gyűjtésű népballadákból is.

Első kép: jelenet a CSEMADOK gombaszögi XVIII. országos dal- és táncünnepélyéről. Második kép: az ipolysági irodalmi szinpad a X. Jókai-napokun. > (Tóthpál Gyula fölvétele)