Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-05 / 54. szám, kedd

A folyékony műtrágyákról A korszerű folyékony műtrá­gyáknak, amelyekből egyre több kerül a forgalomba, szá­mos előnyös tulajdonságuk van. A magas fokú agrokémiai ha­tékonyság mellett főleg a mun­kaerő-megtakarítás, a gyors és könnyű alkalmazás és főleg az egyenletes elosztás jön számí­tásba. A folyékony műtrágyák alkalmazása főleg az intenzív gabonatermesztést folytató, s a fejlett gépesítéssel nagy terme­lékenységet elérő üzemekben előnyös, amilyenek főleg a nyugat-szlovákiai kerületben találhatók. A šalai (vágsellyei) Duslo nemzeti vállalatban szin­tén foglalkoznak a folyékony műtrágyák gyártásával, ezért néhány kérdést intéztünk Ale­xander Bekényi mérnökhöz, a vállalat kereskedelmi igazgató- helyetteséhez. — Milyenek az eddigi tapasz­talatok a folyékony műtrágyák gyártásával kapcsolatban? — Az elmúlt évben 450 ton- pa HR—30 típusú folyékony mű­trágyát gyártottunk. A vállalati kutatási részleg dolgozói, akik a technológiai berendezéseket kifejlesztették, a próbaüzemelés keretében jó eredményeket ér­tek el. 100 liter oldat 39 kg nitrogént tartalmaz, ennek 50 százaléka amid, 25 százaléka ammóniák, 25 százaléka pedig salétrom formában van jelen. — A felhasználás során mi­lyen eredményekhez jutottak a vállalattal együttműködő mező- gazdasági üzemek? — A folyékony műtrágyák alkalmazása a silókukorica és a szemes kukorica hozamait ál­talában 5—10 százalékkal nö­velte. Nagyon kedvező ered­ménnyel járt a folyékony mű­trágyák alkalmazása az őszi repce és a gabonafélék szalmá­jának beszántásánál, a szerves anyagok a szokásosnál sokkal gyorsabban elbomlottak, s az őszi vetésnél már teljesen el­tűnt a szalma a talajból. A ku­koricaszár beszántásánál alkal­mazott trágyázás hatásának ki­értékelésére még nem került sor. Határozottan állíthatjuk, hogy a kísérletek során a fo­lyékony nitrogéntartalmú mű­trágyák vagy egyenértékűek­nek, vagy jobbaknak bizonyul­tak a hagyományos szemcsé- zett műtrágyáknál. — Milyen érdeklődés tapasz­talható az új trágyák iránt a mezőgazdászok körében, és mi­lyen kilátások vannak a gyár­tás növelésére a vállalatban? — Vállalatunk dolgozói az Agrokémiai Technológiai Kuta­tóintézettel együttműködve je­lenleg a folyékony műtrágyák gyakorlati alkalmazásának kö­rülményeit tanulmányozzák a vállalatunkhoz közel fekvő já­rások egyes mezőgazdasági üzemeiben. Az érdeklődés oly nagy, hogy a jelenlegi próba- üzemelés keretében gyártott mennyiség távolról sem elégíti ki az igényeket. Az idén körül­TEJIPARUNK FEJLESZTÉSE ELSŐRENDŰ TÁRSADALMI ÉRDEK Alexander Bekényi mérnök, a Duslo Sala n. v. kereskedelmi igazgatóhelyettese. belül 50 mezőgazdasági válla­latban folytatunk kísérleteket, amelyek keretében összesen 1000—1200 tonna HR—30-as folyékony műtrágyát haszná­lunk fel. Továbbra is nagy fi­gyelmet szentelünk a kidolgo­zott módszerek szerint történő vizsgálatoknak. Számításba jön az alaptrágyázás, a vegetációs idő alatt végzett fejtrágyázás, levélen keresztül történő ada­golás, növekedésgátló anyagok­kal kombinált felhasználás, és főleg a tarlómaradványok — repce, gabonaszalma,, kukorica- és napraforgószár, stb. — be­szántásánál alkalmazott trágyá­zás. Részletesen tanulmányoz­zuk a kezelés, szállítás és a felhasználás módozatainak gaz­daságosságát. Amennyiben ezek a vizsgálatok kedvező eredményekkel zárulnak, a leg­közelebbi években a próbaüze­melésben gyártott mennyiséget tovább növeljük, s az itt szer­zett tapasztalatokat — megfe­lelő érdeklődés esetén — fel­használjuk majd egy nagy ka­pacitású üzemegység megépíté­sénél. 1975-től kezdve elkezd­jük a folyékony N—P műtrágya próbaüzemeléses gyártását is, ezzel tovább bővítjük a válla­latunkban gyártott műtrágyák választékát. Milan Alakša LIGNINHULLADÉKBÓL ÉRTÉKES TRÁGYA A bratislavai Papír- és Cellu­lózipari Kutatóintézet egyik je­lentős kutatási témája a fa­anyagok feldolgozásánál kelet­kező ligninhulladék trágyázásl célokra történő felhasználása. Ez a feladat, amelyen dr. Ing. Severín Sulan kutatócsoportja dolgozik, aziért is érdekes, mert olyan hulladékanyag hasznosí­tásáról van szó, amely évek óta szennyezi folyóinkat. Közismert dolog, hogy žill- nai, ružomberoki és Gemerská Hőrka-i cellulózüzemeink, vala­mint egyes csehországi üzemek a faanyagot szulfitos módszer­rel dolgozzák fel. Az eljárás során a sejtfalakban levő lig­nin (kb. 25%) hulladékanyag- ként az oldatba megy, a visz- szamaradó cellulózt elkülönítik és tisztítják. Sajnos eddig nem dolgoztak ki tömegesen és gazdaságosan alkalmazható eljárást a lig­ninhulladék felhasználására. Az utóbbi években előtérbe került a trágyázási célokra való fel- használás lehetősége, a nagy hektárhozamok ugyanis sok tápanyagot vonnak el a földből, s ezeket a vegyipar nem győzi pótolni. A lignin különösen a nyomelemek pótlása szempont­jából jöhet számításba, ame­lyek a koncentrált műtrágyák­ból általában hiányzanak. Ma már a talaj termésnövelö hatá­sát is tudományos módszerek­kel kutatják, s az is bebizo­nyosodott, hogy a lignintartal­mú hulladékanyag kitünően ér­vényesülhet a talaj szerkezeté­nek javításában és a növények tápanyagellátásában. Amíg a szulfátos eljárásnál keletkező hulladékanyagok hasznosítására már bizonyos módszereket sikerült kidolgoz­ni, amelyek legalább a kalória­tartalmat hasznosítják, addig a szulfitos oldatok problémája to­vábbra is megoldotton maradt, s a folyók szennyezése miatt a termelők pénzbírságokat kénytelenek fizetni. A ligninhulladék felhaszná­lására kidolgozott javaslat sze­rint az oldatban szereplő anya­gokból lassú hatású és fokoza­tosan felvehető nitrogéntartal­mú trágyaanyagot készítenek, amely nem lúgozódik ki a ta­lajból, tartalékolja a nitrogént és a talaj humusztartalmát is növeli. Az így feldolgozott lig­nintrágya nyomelemeket Is tar­talmaz és jelentős segítséget nyújthat a termelőknek a hek­tárhozamok további növelésé­hez. A kutatóintézet dolgozói már több éve együttműködnek ezen a feladaton a Szlovák Techni­kai Főiskola papír- és cellulóz­gyártási tanszékével. A kifej­lesztett N-lignín gyakorlati fel- használásának körülményeit je­lenleg az Állami Talajtani és Trágyázási Kutatóintézetben vizsgálják. A gazdasági elemzé­sek és számítások kimutatták, hogy a beruházások a növé­nyek hozamtöbbletében kifejez­ve 2—3 éven belül megtérül­nek. A kutatási célokra fordí­tott 1 korona költség 150 koro­nás hasznot eredményez. Ez a kutatási feladat összhangban van a világviszonylatban ta­pasztalható fejlődéssel, s a ku­tatók szorosan együttműköd­nek a Szovjetunió, valamint az NDK illetékes kutatóintézetei­vel. Štefan Kocian A mezőgazdasági dolgozók, munkájának eredményeként egyre több tojás, zöldség, gyü­mölcs, hús, tej és tejtermék ke­rül a fogyasztók asztalára. A szlovákiai tejipar például a nö­vekvő tejtermelés alapján kö­rülbelül 140 féle különböző tej­terméket készít. A tejtermékek gyártásával és fogyasztásával kapcsolatban Vincent Brunclík mérnöknél, a tejipari szakigaz­gatóság termelési-technológiai szakosztályának vezetőjénél ér­deklődtünk, aki a következő választ adta: — Tejiparunk hálózatát 50 tejüzem és 10 juhtúróüzem ké­pezi, ezek munkáját három vál­lalat irányítja, éspedig a Milex, a zvoleni Közép-Szlovákiai Tejipari Vállalat és a košicei Kelet-Szlovákiai Tejipari Válla­lat. A tejüzemek évente több mint egymilliárd liter tejet, a juhtúróüzemek pedig 3600 ton­na juhsajtot vásárolnak és dol­goznak fel. Azonban pontosabb adatokkal is szolgálhatok. 1972- ben például Szlovákiában 1022 millió liter tejet vásároltunk a mezőgazdasági üzemektől, 7,9 százalékkal többet, mint a meg­előző évben. A tavaly felvásá­rolt mennyiség 1098 millió liter volt, a tervezett feladatot így 101,6 %-ra teljesítettük. A fel­vásárlás és a termelés növeke­dési üteme évi átlagban megha­ladja a 7 százalékot. Vállala­taink a további tervmutatók teljesítésében is jó eredménye­ket értek el. A tervezett brut­tó termelést 100,8 %-ra, az áru­termelést 102,1 %-ra teljesítet­tük. Ez azt jelenti, hogy Szlo­vákia tejipara az elmúlt évben több mint 2908 millió korona értékű tejet és tejterméket ér­tékesített. Exportfeladatainkat 106 %-ra teljesítettük. — És milyenek a tejipar ez évi feladatai? — Minden tekintetben igé­nyesek és tejiparunk eddigi fej­lődése során a legnagyobbak. Ebben az évben 1129 millió li­ter tej felvásárlását és feldol­gozását tervezzük. Az áruterme­lés tervét 3,3 %-kal növeljük, tehát 95 millió koronával több tejtermék kerül a piacra, mint az elmúlt évben. Az exportfel­adatok a megelőző év szintjén maradnak. — Az utóbbi időben sok szó esik a termékek választékának bővítéséről. A tejipar hogyan teljesíti a gyártmányfejlesztés­sel kapcsolatos feladatokat? — Ennek a kérdésnek rend­kívüli figyelmet szentelünk, el­sősorban aziért, mert egyre több tejet dolgozhatunk fel, s csu­pán az értékesítésen múlik, hogy mezőgazdasági dolgo­zóink igyekezete minél célsze­rűbben érvényesüljön a lakos­ság élelmiszerellátásában. Az elmúlt évben például 13 új tér- mék gyártását vezettük be. Ezek mind jól beváltak, mert általában olyan árukról volt szó, amelyek hasonló összeté­telben csak esetenként jelentek meg az üzletekben, vagy pedig teljesen új termékek. Ilyen pél­dául a szalmaszállal csomagolt kétdecis iskolai tej, a 35 gram­mos Špeciál ömlesztett sajt, a 200 grammos, papírpohárban csomagolt juhtúrós körözött, az 50 % zsírtartalmú szárított tej­föl, a Rollo-brune fagyasztott tejfölös krém, a Zeko tubusos ömlesztett sajt, a szárított ka­kaóspuding, az édesített, ma­zsolás kövér túró, a Vysočina paprikás és sonkás háromszög­letű ömlesztett sajt, a Laktosan és a Laktolit borjúnevelő ta- karmánytej-keverékek, vala­mint a speciális takarmányke­verékek gyártásához szükséges zsíros tejkoticentrátum. Tehát a termelő mezőgazdászokról sem feledkeztünk meg. Az idén to­vábbi 12 új termék gyártását ve­zetjük be. Az érdekesebbek kö­zül megemlíthetjük a szárított tejpudingokat, a szárított juh- túrót, a 40 %-os savanyú cse­megetejfölt és a termizált túrót. A termelési feladatok ily gyors ütemű növekedését el sem képzelhetjük a kapacitá­sok bővítése nélkül. A tejipar­ban ez kétszeresen is érvényes, hiszen néhány évvel ezelőtt a felvásárolt tej egész mennyisé­gét többnyire elavult üzemek­ben dolgozták fel, amelyek ter­melési kapacitása, korszerűtlen technológiája és a higiéniai vi­szonyok már nem feleltek meg a mai követelményeknek. Az élelmiszeriparnak ebbe az ága­zatába az utóbbi időben jelen­tős összegeket fektettek, mind az új üzemek építésére, mind a régiek rekonstrukciójára és korszerűsítésére. Ennek ellené­re még mindig nem beszélhe­tünk ideális állapotokról, hi­szen a fejlődés mérföldes lép­tekkel hatod előre. Az azon­ban tény, hogy az idén 183 mil­lió literrel több tejet dolgoz­nak fel, mint jelenlegi ötéves tervünk első évében, és ezt a munkát valahol el is kell vé­gezni. Vajon mennyi pénzt fordított a szakigazgatóság a tejipari ka* pacitások fejlesztésére az utób* bi években? Ezt a kérdést An* tón Olivához, a szakigazgatóság műszaki osztályának vezetője* hez intéztük. — A negyedik ötéves terv* időszakban, vagyis 1966-tól 1970-ig 440 millió koronát fór* dítottunk kapacitásaink fejlesz* tésiére. Az ötödik ötéves terv első három évében realizált be* ruházások értéke elérte a 416 millió koronát. Az idén egy év alatt 207 millió koronát fordít* hatunk erre a célra, s feltété* lezhető, hogy az egész ötéves tervidőszakra előirányzott 804 millió koronát nemcsak telje* sítjük, hanem túl is szárnyal* juk. — És milyen konkrét felada* tok teljesítését jelentik ezek a számok? — Csak azokat az akciókat említem, amelyek az ötödik öt* éves tervvel kapcsolatosak, 1973-ban négy tejszárítót he­lyeztünk üzembe, éspedig Nové Zámkyban (Érsekújváron), Prievidzán, Sabinovban és Mi* chalovcén. Az elkezdett na* gyobb akciók közül megemlít­hetjük még a levicei (lévai | üzemet, amely 1968 óta épül, a kežmaroki üzemet, melynek épí­tését 1969-ben kezdték, vala­mint az 1970 óta épülő micha- lovcei és bratislavai üzemet. Au idén kerül átadásra a levicei, a tvrdošíni, a sabinovi, a mi* chalovcei, a martini, a barde* jovi és a rožňavai üzem, tovább folytatódik a Liptovsý Mikuláš-f üzem építése, amely 1972-ben kezdődött és 1975-ben kellene befejezni. Az említett akciókon kívül további akciók építése is folyamatban van. Végül pedig hangsúlyozni szeretném, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban építéssel ép korszerűsítéssel nyert új kapacitások alapján tervszerűen növelhető a felvá­sárolt és feldolgozásra kerülő tej mennyisége. JOZEF SLUKA A JÓ HÍRNÉV KÖTELEZ A Veiké Kapušany-i (Nagy- kaposi) Efsz zárszámadási taggyűlésén a tagság kellő fi­gyelemmel hallgatta végig Gal- góci Tibor elnök beszámolóját a szövetkezet múlt évi gazda­sági eredményeiről. A növény- termesztésben a mostoha idő­járás ellenére is jó eredmé­nyeket értek el. A gabonafélék­ből 630 hektáros területen 44 mázsa volt az átlagos hektár­hozam. A legnagyobb hoza­mot — 55 mázsát — a Kau­kaz fajta adta, ezért a jövőben erre a fajtára helyezik a hang­súlyt. Az elnök a zöldségkertészet­ről is elismerően nyilatkozott. A szövetkezet tavaly 30 hek­táron foglalkozott szántóföldi zöldségtermesztéssel és hektá­ronként 50 000 korona értékű Tovább bővül a bábolnai TETRA program A bábolnai TETRA tenyésztés, amely a baromfihús és a to­jás, a sertéshús és a bárány­hús iparszerű termelésére irá­nyul, magyarországi tapasztala­tokra, nemzetközi ismeretekre, valamint a Bábolnai Állami Gazdaságban folyó széleskörű kutatásokra épül. Az ismert TETRA-program az utóbbi idő­ben tovább fejlődött. A TETRA—B hízó baromfi a magyarországi fajtaminősítés­ben kiváló eredményt ért el. A legnagyobb elismerést azon­ban a külföldi megrendelések egyre növekvő száma jelenti. Jelenleg több mint 1,5 millió broiler szülőpár szolgálja a termelést. 1972-ben a különbö­ző TETRA szülőkből és nagy­szülőkből több százezer dara­bot exportált a gazdaság, a TETRA—B napos csibéből pe­dig 16 milliót szállítottak kül­földre, többek között Csehszlo­vákiába, Lengyelországba, a Szovjetunióba és az NDK-ba. 1973-ban az előző évhez ha­sonlóan nagy mennyiségű alap­anyag és végtermék került a szomszédos országokba, Cseh­szlovákiába, Lengyelországba és az NDK-ba. Ezen kívül a dol­lárelszámolású országokban is szívesen vásárolják a bábolnai hibrideket. A bábolnai TETRA tenyészanyag állandó minőségi előrehaladását a tenyésztők ter­jedelmes genetikai háttérrel és igen nagy volumenű szelekciós bázissal biztosítják. A TETRA program másik ága, a sertéstenyésztés is tovább fejlődik. A kellően megalapo­zott nemesitől munka ma már itt is jelentős eredményeket ho­zott. A piaci igényeket messze­menően kielégítő különböző tí­pusú sertéshibridek nagy szám­ban állnak rendelkezésre. Biztató eredményeket mutat még a program harmadik terü­lete, a juhtenyésztés is. Kiala­kulóban van a TETRA pecsenye­bárány és tejesbárány iparsze­rű termelése. A szakemberek véleménye szerint nemsokára a nemzetközileg elismert barom­fitenyésztés és sertéstenyésztés mellett az új rendszerű juhte­nyésztés biztosítja majd a bá­bolnai a TETRA-program továb­bi sikeres térhódítását. Kelényi Katalin árutermelést biztosítottak. A kiváló eredményt elsősorban az öntözőberendezés szakszerű kihasználásának köszönhetik, A nagykaposi szövetkezet­ben mindig az állattenyésztés volt a gazdálkodás erőssége. Ez tavaly is így volt. A 234 darab tehéntől átlagosan 2931 literes fejési átlagot értek el, ami 50 literrel több a terve­zettnél. Marhahúsból 2090, ser­téshúsból 1700 mázsát értéke­sítettek, ezzel elérték a járás élen járó mezőgazdasági üze­meinek a színvonalát. A legnagyobb problémát az elavult géppark okozza. A 27 kerekes traktor többnyire már elhasználódott. Előfordult, hogy tavaly csak 7 traktor volt egyszerre üzemképes, s hogy így is képesek voltak teljesí­teni a feladatokat, az kizáró­lag a gépjavítóknak és a gé­peket megbecsülő traktorosok­nak köszönhető. A Veiké Kapušany-i Efsz az elmúlt esztendőben jól gazdál­kodott, 17,4 millió korona brut­tó termelést ért el, amiből több mint 2 millió korona volt a tiszta nyereség. A béralap 5 millió koronát tett ki, ami a megelőző évihez viszonyítva 8 százalékos fejlődést jelent, A fejlesztési alapra 4,9 millió, a kulturális alapra 120 000 ko­ronát helyeztek. A tagok tehát szép jövedelemhez jutottak, ami szükséges is, hiszen közel van Vojany (Vaján), és a hő­erőmű ugyancsak csalogatja a fiatalokat. A zárszámadó közgyűlés ha­tározata a munkafegyelem, a személyi felelősség megszilár­dítása mellett a jobb szakmai felkészültséget, az új és ha­ladó munkamódszerek alkalma­zását helyezi előtérbe. A ha­tározat konkrétan tartalmazza az egyes termelési ágazatok feladatait — hüvelyesek, ipari növények termesztését —, me­lyek teljesítésével a vezető tisztségviselők vannak megbíz­va. A fő hangsúlyt a földalap jobb kihasználására, a vegy­szeres gyomirtás fokozottabb alkalmazására és a takarmány- alap teljes biztosítására he­lyezik. ILLÉS BERTALAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents