Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-05 / 54. szám, kedd

CORVALAN: A NÉPÉRT HARCOLTUNK... Buenos Aires — Az argentí­nai „La Opinion“ című lap ér­tesülése szerint a chilei kato­nai junta öt katonatisztet ha­lálra ítélt, mert megtagadták részvételüket a tavaly szeptem­ber 11-i fasiszta puccsban. New York — Az ABC ameri­kai televíziós társaság riporte­rének sikerült eljutnia a Daw- son-szigetre, ahol a chilei fa­siszta junta fogva tartja Luis Corvalánt, a Chilei Kommunis­ta Párt főtitkárát és a Népi Egység néhány életben maradt tagját, valamint más hazafia­kat. Luis Corvalán, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára a tudó­sítónak adott nyilatkozatában kijelentette: „Az én lelkiisme­retem tiszta. Bármilyen elle­nem, pártom ellen irányuló vád teljesen alaptalan... A chilei forradalmat nem kísérték tár­sadalmi igazságtalanságok. A Népi Egység kormányzása alatt végrehajtott társadalmi átalakí­tás a nép javát szolgálta. Mi az országért és a népért har­coltunk, s nincs mivel vádolni bennünket.“ Claudio Sepulveda, a népi égységkormány egykori bánya­ipari minisztere a következő­ket mondotta a riporternek: „Teljesen jogfosztottak va­gyunk. Megtiltották, hogy poli­tikai témákról beszéljünk, új­ságot, vagy könyveket olvas­hassunk. Az otthonról szórvá­nyosan érkező hírek alapján tudjuk, hogy családunk súlyos nélkülözések közepette él. El­nyomják őket, meg vannak fosztva a létfenntartást eszkö­zöktől. Gyermekeinknek meg­tiltották, hogy iskolába járja­nak“. Az ABC riportere rövid filmet készített. A képernyőn látható a kopár sziget, a moh­lepte sziklák. A felvétel olyan időszakban készült, ami­kor a déli féltekén egyébként nyári meleg van, de a kon­centrációs tábor foglyainak testtartásából látható, hogy nagyon fáznak. Mint elmon­dották, a szigeten mindössze plusz 3 fok a hőmérséklet és szakadatlanul fúj a Magellán- szorosból a dermekztő szél. A tábor kétszeres drótsövény- nyel és őrtornyakkal van kö­rülvéve, amelyeken nagy kali­berű golyószórókat állítottak fel. Az őrtornyok tele vannak a junta géppisztolyos katonái­val. A tábor fogoly-állományának összetétele változik — mon­dotta az ABC riportere —. A foglyokat időnként elviszik a „vizsgálat lefolytatására“. Aki­ket elvittek többé nem térnek vissza a szigetre, helyettük újabb foglyok érkeznek a szá­razföldről. fcľitíTiiľľa SORBAN Párbeszéd az olajtermelőkkel „Politikai földcsuszamlás“ Hamburg — Érzékeny vesz­teséggel zárultak Willy Brandt pártja az SPD számára a Ham­burgban megtartott választások. A szociáldemokraták az 1970-i 55,3 százalékkal szemben ez­úttal a szavazatoknak csupán 44,9 százalékát nyerték el, s így a város parlamentjében mandátumai száma hetvenről 56-ra csökkent. A koalíciós partnerük, az FDP viszont négy­Ki szelet vet... Madrid — Barcelonában két tüntetés több száz résztvevője tiltakozott Salvador Púig An- tlchnak, az Ibériai Felszabadí­tási Mozgalom tagjának kivég­zése miatt. A tüntetők ellen a városi hatóságok kivezényel­ték a rendőrséget. Púig kivégzése Európa-szerte nagy felháborodást keltett. Spa­nyolország párizsi nagykövet­ségének épülete közelében több ezren tüntettek „Franko gyil­kos", „Franco fasiszta“ jelsza­vakkal. Kommentárunk A múlt héten Nagy-Britan­nlában az urnák elé já­rultak a választók, hogy eldönt­sék a 635 parlamenti hely sor­sát. A választás rendkívüli idő­pontban és rendkívüli körülmé­nyek között zajlott le. A kon­zervatív párti kormány másfél évvel előbbre hozta a szavazás napját. Az ország súlyos gaz­dasági válságot él át.. A nagy fizetési mérleghiány, a három napra csökkentett munkahét, az infláció hónapok óta nyugta­lanságban tartja az embereket. Kiéleződtek a bérharcok, az egész választási kampány or­szágos bányászsztrájk közepette zajlott le. A három hagyományos parla­menti párt jelöltjei: a konzer­vatívok, a munkáspártiak és a liberálisok a választási hadjá­rat folyamán az ország helyze­tének tényszerű elemeiből in­dultak ki, ezeket sorakoztatták fel választási programjaikban. A különbség közöttük tehát nem a témában volt, hanem ab­ban, hogy a tényeket minden párt a saját szája íze szerint magyarázta. Abban egyetértet­tek mind, hogy az ország gaz­daságilag nagyon rosszul áll. A közvéleménykutatások eredmé­nyei egybehangzóan tanúsítják, hogy minden probléma eltörpül az infláció mellett. A konzervatívok nem tagad­hatták meg a súlyos gazdasági válságot, de úgy tettek mintha ez nem miattuk, hanem elle­nükre következett volna be. Az infláció miatt a szakszerveze­teket okolták azt állítva, hogy a szüntelen béremelési követe­lések miatt emelkednek az árak és romlik az exportképes­ség. Szerintük e helyzeteit kül­gyel szaporította képviselői he­lyeinek számát: 13 mandátumot szerzett. Az SPD politikája Iránti bi­zalmukat elveszített szavazók nagy részét a CDU szippantotta el: a kereszténydemokraták 51 mandátumot szereztek. Az 1970. évi 41-hez viszonyítva a meg­figyelők azt komoly győzelem­nek tekintik és „politikai föld­csuszamlást“ emlegetve beszél­nek az SPD vereségéről. A választási eredmények vi­szont nem változtatnak azon hogy továbbra is az SPD—FDP koalíció marad uralmon Ham­burgban. A választásokon növekedett a Német Kommunista Pártra le­adott szavazatok aránya. Az 1970. évi 1,7 százalékhoz ké­pest a választópolgároknak most 2,2 százaléka szavazott az NKP-ra, de minthogy a tarto­mánygyűlési mandátum elnye­réséhez a szavazatok öt száza­lékára van szükség, az NKP ezúttal sem kerülhetett be a város vezetésébe. JAN GÁBEL, a CSSZSZK mű­szaki és beruházás-fejlesztési miniszterhelyettese Párizsban megnyitotta a csehszlovák nép- gazdasági napokat. NICOLAE CEAUSESCU, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára hivatalos látogatásra Libériába utazott. Coausescu ellátogat Ar­gentínába és Guineába Is. SZTANKO TODOROV, a Bol­gár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Indira Gand­hi indiai miniszterelnök meghí­vására baráti látogatásra Delhi­be érkezett. ROMESH CHANDRÁNAK, a Béke-világtanács főtitkárának Egyiptomban tett látogatása befejeztével közös közleményt adott ki az Afroázsiai Szolida­ritási Szervezet és a Béke-világ­tanács, amely Izraelt a teljes visszavonulásra szólítja fúl az összes megszállt arab terület­ről. DZSALLÜD líbiai kormányfő hatnapos hivatalos bonni láto­gatásának befejeztével Stock­holmba utazott. PÁRIZSBAN a francia—szov­jet baráti társaság bizottsága a két ország diplomáciai kap­csolatai felvételének közelgő 50. évfordulója alkalmából ün­nepi estet rendezett. GENFBEN a Szabad Szakszer­vezetek Nemzetközi Szövetsé­ge és a Munka Világszövetsége megállapodott arról, hogy egye­sítik szervezeteiket. ARANY NYÍL—5 fedőnévvel az NSZK területén megkezdő­dött az amerikai és a nyugatné­met hadsereg közös hadgyakor­lata. VARSÓBAN befejeződött a Lengyel Honvédelmi Liga orszá­gos kongresszusa. A FINN KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága határozat­ban foglalt állást a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívása mellett. BURMÁBAN megválasztották az ország 28-tagú államtaná­csát, amely az alkotmány ér­telmében az államhatalom leg­felsőbb végrehajtó szerve. A testület elnökévé U Ne Wint, a forradalmi tanács elnökét vá­lasztották meg. Brüsszel — A legteljesebb bizonytalanság légkörében kez­dődött meg a közös piaci or­szágok politikai konzultációja. A kilenc ország közül kettő­ben, Angliában és Olaszország­ban nincs kormány, Belgium­ban csak ügyvivő kormány mű­ködik, a vasárnap sorra kerülő választásokig, s kisebbségi kormányzat van Dániában is. Brüsszelben ezért az utolsó pil­lanatig bizonytalan volt, kik lesznek az Egmont-palotában megtartott ülésszak résztvevői. A legfontosabb kérdés az a tárgyalási javaslat volt, ame­lyet a Közös Piac tagállamai az arab államokhoz kívántak intézni. A kilenc ország java­solta, hogy március 29-i kez­dettel együttesen tárgyalják meg, miként növelheti Nyugat- Európa gazdasági együttműkö­dését a közel-keleti országok­kal. A nyugat-európai külügymi­niszterek felhatalmazták Scheel nyugatnémet külügyminisztert, tegyen javaslatot húsz arab or­szágnak a közös piaci országok és az arab államok együttmű­ködési tárgyalásaira. Az elfoga­dott határozat értelmében a ki- lencek azt javasolják az arab országoknak, hogy előbb hoz­zanak létre munkacsoportot a tárgyalások előkészítésére, majd külügyminiszteri szinten folytassanak megbeszélést a gazdasági együttműködés lehe­tőségeiről. Nem szabták meg azonban a határidőt a tárgya­lások megkezdésére, s az an­gol képviselő csak elvben fo­gadta el a közös döntést. A tárgyalási javaslat válasz arra az arab kezdeményezésre, amely még a közös piaci tag­államok koppenhágai csúcsér­tekezlete idején született. A kilenc külügyminiszter megállapodása szerint Scheel Brüsszelben tájékoztatta Kis­singer amerikai külügyminisz­tert erről a határozatról. Az Egyesült Államokkal a kilen* cek — a minisztériumok poli­tikai igazgatóinak közreműkö­désével — március közepén Bonnban tárgyalnak a közösen elfogadandó nyilatkozatról. ELŐTÉRBEN AZ „ATLANTI DIALÓGUS“ Kissinger és Brandt tanácskozása Bonn — Henry Kissinger amerikai külügyminiszter tájé­koztatta Willy Brandt szövet­ségi kancellárt közel-keleti tár­gyalásainak eredményeiről. A kancellár otthonában tartott tanácskozáson szó volt az ame­rikai—nyugatnémet kapcsola­tok megszilárdításáról és szé­lesebb értelemben az „atlanti párbeszéd“ kialakításáról. Ugyanezekről a kérdésekről cserélt Kissinger véleményt Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszterrel Is. Scheel — az amerikai tájékoztatással tar­solyában — utazott Brüsszelbe, ahol a Közös Piac külügymi­nisztereinek értekezletén elnö­költ. Bonni értesülések szerint az amerikai külügyminiszter egy­napos bonni villámlátogatásán elsősorban az atlanti dialógus állt az előtérben, összefüggés­ben a Közös Piacon belül lezaj­lott legutóbbi fejleményekkel* (Francia—nyugatnémet ellen­tétek, angol választások.} Wa­shington az NSZK-t tekinti az EGK legszilárdabb tagjának* Bonn pedig — közös piaci partnereivel támadt bajai lát­tán — az utóbbi időben az Egyesült Államokkal való, szö­vetségi viszonyt helyezi előtér­be. TÖBBESÉLYES VÁLASZTÁSI KÜZDELEM Brüsszel — Utolsó hetébe lé­pett a belga választási küzde­lem: jövő vasárnap több párt képviselő-, szenátor- és tarto­mányi tanácstagjelöltjének sor­sa felől döntenek a szavazá­son. A korábbi — három politi­kai csoportból álló — koalíció még januárban oszlott fel s az új választásokat a hónap végén írták ki. Egy héttel a szavazás előtt nincs határozott esélyese a bel­giumi választásoknak. A keresz­ténypártok és a liberálisok földi hitel nélkül nem lehet megoldani s csak egy teljes fel­hatalmazású, kemény tory-kor- mány lehet úrrá a helyzeten. A Munkáspárt viszont a há­rom és féléves tory-kormány- zásnak a válságáért viselt fele­lősségét hangsúlyozta, és a tér­A VÁLSÁG MEGMARADT hek igazságosabb elosztását Ígérte a válság leküzdésének nehéz időszakára. A konzervatí­vok kormányzási koncepciójá­ból és gyakorlatából ugyanis logikusan következik, hogy míg minden előnyt a társadalom kis része számára biztosítanak, a túlnyomó többségre, a bérből és fizetésből élőkre hárítják az összes terheket. Ugyanakkor az ország gazdasági helyzetét szo­ros összefüggésbe hozzák az­zal, hogy a konzervatívok be­vitték Angliát a Közös Piacba, aminek legfeljebb a nagy mo­nopóliumok látják hasznát, a dolgozókra azonban e lépésnek kizárólag hátrányos következ­ményei származtak. Mindezt Heath-ék most azzal akarnák megtetézni, hogy az országot súlyos adósságokba verik, amelynek költségeit megint a kisemberekkel fizettetnék meg. Ezért a választási kampányban nagy súllyal esett latba Wilso- néknak az az Ígérete, hogy győ­zelmük esetén felülvizsgálják Anglia közös piaci tagságának kérdését, s ha nem sikerül utó­lag bizonyos kedvezményeket elérni a társállamoktól, akkor végső esetben még a kilépést is fontolóira veszik. A múll heti rendkívüli válasz­tások valóban rendkívüli mó>- don fejeződtek be. A konzerva­tívok 296 mandátumot kaptak, a korábbi 323 ellenében. A Mun­káspárt 302 képviselői helye haladást jelent, miután eddig csak 287-tel rendelkezett. A li- l>erálisok ugyan némi nyereség­re tettek szert, de nem olyan sokra, mint remélték, mandátu­maik száma csupán hárommal emelkedett. Érdekes a kis pár­tok térhódítása: együttes man­dátumaik száma 23 a korábbi 9-cel szemben. A választások eredményéből tehát nyilvánvaló a konzerva­tív párt és személyesen Heath veresége, de a 635 személyes parlamentben a két nagy párt közül egyiksem rendelkezik ab­szolút többséggel. Heath erre hivatkozva beje­lentette a királynőnek, hogy nincs szándékában lemondani. Ehelyett koalíciós tárgyaláso­kat kezdeményezett a liberáli­sokkal. Ha létre is jönne azon­ban a konzervatív-liberális koa­líció, a toryknak még igy sem lesz abszolút többségük és Heath számára nagy kockázat lesz bizalmat kérni a március 12-én megnyíló parlamenttől. A Munkáspárt várakozó állás­pontra helyezkedik, jóllehet győzött a választásokon, tény, hogy neki sem sikerült meg­szereznie az abszolút parlamen­ti többséget, ami biztosította volna sima hatalomra jutását. Harold Wilsonnak, a győztes párt vezérének várakoznia kell, ha csak a királynő úgy neon dönt, hogy elfogadja a labou- rlsták kormány alakítási tervét. Anglia rendkívül nehéz hely­zetben van, új, még nehezebb akadályokat kell leküzdenie. S a választás ebben a hely­zetben nem oldott meg semmit, nem hozott eredményt. A kon­zervatívok újabb felhatalmazása a kormányalakításra azt jelzi, hogy semmiféle megújhodás nem várható. Ha egy kisebbsé­gi tory-kormány marad hatal­mon, kérdéses, hogyan oldhat­ják meg a súlyos problémák tömegét, beleértve a bányász­sztrájkot, a háromnapos mun­kahetet, az energiagondokat, a bérek befagyasztását és az árak rohamos emelkedését. Olyan jóslatok is elhangzottak, ha Anglia gazdasága ily mértékben romlik, s az út ilyen kilátásta­lan marad, akkor csakhamar, mintegy 15—20 év múltán a szi­getország Európa szegényebb országai közé tartozik. A nem demokratikus brit vá­lasztási rendszer következtében Nagy-Britannia Kommunista Pártjának képviselőjelöltjeit nem választották meg; a kom­munista párt a Munkáspárt tá­mogatására hívta fel a válasz­tókat. A párt politikai bizott­sága nyilatkozatában hangsú­lyozza, hogy munkáspárll kor­mányt kell alakítani, amely „a néptömegek nyomására a vál­ság megoldásához elengedhetet­len politikát fog folytatni.“ Megfigyelők szerint az új vá­lasztás még az idén elkerülhe­tetlenné válik, s feltételezhető, hogy a Munkáspárt szabad fo­lyást enged az eseményeknek akár hónapokon át is, mert az idő neki dolgozik. Heath a ha­talomhoz való görcsös ragasz­kodásával lejáratja magát s az új választás nagyarányú mun­káspárti győzelmet hozhat. PROTICS JOLÁN egyaránt arra számítanak, hogy együttesen többséghez juthat* nak a parlamentben s kiszorít­hatják a szocialistákat a jö­vendő koalícióból. A szocialista párt ugyanakkor azt reméli* hogy növelheti mandátumainak számát. Az úgynevezett nacio­nalista flamand és vallon pár- tok, amelyek az előző válasza tásokon jelentősen előretörtek a „hagyományos“ pártok rová­sára, további szavazatnyeresé­get akarnak elérni. A választó- körzetek egy részében első íz­ben állított közős jelöltet a De­mokratikus és Haladó Erők Uniója nevű szervezet, amely­ben a kommunisták is részt vesznek. A Belga Kommunista Párt ugyanakkor az ország leg­több körzetében saját jelöltteí indul. Újabb légikalózkodás Amszterdam — Két fegyveres férfi eltérítette és felgyújtotta az angol légitársaság Bejrutból Londonba tartó utasszállító re­pülőgépét. A repülőgép üzemanyagfelvé­tel céljából leszállt Amszterdam repülőterén. A két fegyveres géprabló megpróbált elmenekülni, a rend­őrök azonban elfogták és letar­tóztatták őket. A két gépeltérí­tő azt állította, hogy a „Pa­lesztina felszabadításáért küzdő arab ifjúsági szervezetihez tar­tozik, és akciójukkal tiltakoz­ni kívántak „az angol légitár­saság tevékenysége ellen, amellyel az októberi háborúban segítséget nyújtott az izraeli légitársaságnak.“ Árrendezés Magyarországon Budapest — Az MNK-ban március 4-től 18 százalékkal csökkentették a selyem- és kötöttáruk, 15 százalékkal a függönyök, 18 százalékkal a kószruhák és 30—46 százalék­kal a textilanyagok kiskereske­delmi árait. Egyidejűleg emelték néhány exportcikk fogyasztói árát. A kávé ára átlagosan 20 száza­lékkal, a szintetikus festék­anyagok ára pedig 18 százalék­kal emelkedett. Emelték továb­bá a fűszerek, a füge, a ma­zsola, földi mogyoró és kókusa- liszt árát

Next

/
Thumbnails
Contents