Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-01 / 51. szám, péntek

Élelmiszeripari termékek seregszemléje MÁRCIUS 4 IG TEKINTHETŐ MEG BRNÖBAN A SALMIA 74 Lapunk hasábjain már hírt adtunk arról, hogy Brnóban a kiállítási vásár területén Sali- ma 74 címmel első ízben került sor a nemzetközi élelmiszeripa­ri szalon megrendezésére. Az élelmiszeripari szalon március 4 ig tekinthető meg. A lakosság élelmezése a vi­lág összes országában külön­böző feladatok elé állítja az élelmiszeripari szakembereket. Az élelmiszerek tartósítása, a félkészételek és az élelmiszer- ipari nyersanyagok választé­kának bővítése szükségszerűen maga után vonja a nemzetközi együttműködést. Az együttmű­ködés viszont nemcsak a termé­kek előállítására, hanem az előállításukhoz szükséges be­rendezések gyártására is vonat­kozik. A Salima 74-en kiváló alkalom nyílik az együttműkö­dés továbbfejlesztésére a szo­cialista és a kapitalista álla­mok között egyaránt. Az élel­miszerek seregszemléjén — mert a kiállítást nyugodtan ne­vezhetjük annak — 31 ország több mint 530 kiállítója vo­nultatta fel a konzervek, a cu­korkák, a csokoládék, a gyü­mölcsök, az alkoholmentes ita­lok, a gyümölcslevek, a hús- és a tejtermékek, a növényi zsí­rok és olajok, a szeszipari ter­mékeket és más élelmiszeri ágazatok termékeit. A válasz­ték bőséges, a látogató nem is tudja, hogy a sok praktikusan és ízlésesen csomagolt áru kö­zül melyiket részesítse előny­ben. A csehszlovák élelmiszeripa­ri termékek a „D“ pavilonban 8000 négyzetméternyi terüle­ten kaptak helyet. Ezek túlnyo­mó részét a Koospol külkeres­kedelmi vállalat mutatja he. A vállalat jelentősége Csehszlová­kia élelmiszeripara szempontjá­ból nagy, mivel a behozott áruk mennyiségével és minőségével már éveken keresztül hozzájá­rul élelmiszeripari termékeink választékának bővítéséhez. A Koospol a szocialista államo­kon kívül egész sor kapitalista és fejlődő országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Ez a vállalat a legnagyobb élelmi- szeripari cikkeket exportáló vállalatunk, többek közölt a cukor, a maláta, a komló, a sör és más élelmiszeripari ter­mékek monopol exportálója. Ezek a felsorolt termékek a kiállításon is mind megtalálha­tók. Az élő állatok, nyulak, fá­cánok stb. legnagyobb exportá­lója ugyancsak a Koospol kül­kereskedelmi vállalat. A szlovák élelmiszeripari vál­lalatok közül ott szerepelnek a bratislavai Milex tejipari vál­lalat különböző típusú, a fo­gyasztóközönség számára is­mert és kevésbé ismeri termé­kei. A különböző sajtok, vajak és más termékek bátran felve­szik a versenyt a külföldi cé­gek által bemutatott termékek­kel. A száraz sütemények, a péksütemények és a különböző tésztaféleségek sem maradtak ki a sorból. Sok olyan újdon­ság szerepel ezek között is, amelyeket a háziasszonyok szí­vesen látnának az üzletek pol­cain. Míg Csehszlovákia élelmiszer- ipara nagymértékben függ a behozataltól, addig az élelmi­Bepillantás a magyar kiállítási részlegbe. ČSTK telefoto J szeripari gépek és berendezé­sek gyártásában világviszony­latban is előkelő helyet foglal el. Bizonyítják ezt a kiállítá­son bemutatott gépipari termé­kei is. Közismertek a cukorgyá- rl és sörgyári berendezések, amelyekből már a világ több részén találhatók jól működő példányok. Csuk a háború utá­ni időszakban Csehszlovákia 2L országba több mint 200 cukor­gyár részére szállított berende­zést. Ugyanez elmondható a csehszlovák sörgyárakról, ame­lyekből szintén több tucat ta­lálható szerte a világon. A „B“-pavilonban felsorakoz­tatott élelmiszeripari gépek és berendezések a laikus szemlé­lőnek lehetőséget nyújtanak ar­ra, hogy elképzelést nyerjen ennek az ipari ágazatnak a fontosságáról és bonyolultságá­ról egyaránt. Különböző auto­mata és félautomata gépsoro­kat láthatnak, amelyek a cso­magolástechnikában kapnak he­lyet. A csehszlovák élelmiszer­ipari gépeket a prágai Techno­export külkereskedelmi vállalat keretében mutatják be a gép­ipari vállalataink. A tej-, a sü­tő-, a malom- és más élelmi- szeripari ágazatokban használa­tos gépek között bizonyára a szakember talál majd érdekes­séget. Visszatérve az élelmiszerek­re: örvendetes jelenség, hogy a világ élelmiszeripari válla­lataiban egyre többet gondol­nak a cukorbetegekre is. A kü­lönböző diabetikus ételek több ország — közöttük Csehszlo­vákia is — itt bemutatott ter­mékei között megtalálhatók. A déligyümölcsök termesztői a narancson, a citromon, a baná­non, az ananászon stb. kívül viszont a konzervipari termé­keiket is bemutatták. A kiállí­tásról nem hiányoznak a do­hányipari termékek sem. A ha­zai és a külföldi kiállítók egy­aránt bemutatják a cigaretták és a szivarok legkülönbözőbb fajtáit. Az élelmiszeripari termékek seregszemléjét elsősorban az élelmiszeripari szakemberek számára rendezték. Azok szá­mára, akiknek mindennapi fel­adata a választék bővítése nem­csak mennyiségi, hanem minő­ségi szempontból is. A kiámá­son a hazai és a külföldi ki­állítók egyaránt tanulhatnak. Hozzájárulhatnak az egyes or­szágok élelmiszeriparának a megjavításához, amit elsősorban az itt megkötött üzleti szerző­dések segítségével érhetnek el. t Pákozdi) Bandikat kézen fogva ve­zette apukája az óvodából. Amikor házuk közelében a játszótér mellett haladtak, a kisfiú hirtelen elengedte édesapja kezét és felkiáltott: — Nézd, apu, könyvecske! — Aztán szaladt a homokbucká­kon és gödrökön keresztül, hogy felemelje a földön he­verő képeskönyvet. Apu azon­ban szigorúan rászólt: — Ban- dika, nem szabad egyszerűen elszaladnod aputól, hiszen nem is tudod, nem közele­dik-e autó az úton. A köny­vecskét pedig hagyd a he­lyén, bizonyosan egy kisfiú ottfelejtette és nemsokára ke resni fogja. Bandika tanácstalanul meg­állt a könyvecske felett és kérő tekintetet vetett apja je­lé. De hiába. — Ne vedd fel a könyvecs­két, mert tele van bacilusok- kal. Nézd, a borítólapja is sáros. A kisfiú csak nem tágított, mert nagyon sajnálta a heve­rő könyvecskét. — Apu, ha itthagyjuk, na­gyon szomorú lesz a köny­vecske, mert senki sem lapoz­gatja. Ha nem szabad elvin­nem, akkor legalább belela­pozom és bizonyosan megvi­gasztalódik. Apu most már türelmetlenül megfogta Bandika kezét, és valósággal magával hurcolta a kisfiút. A gyermek könny­ben úszó szemmel nézett vissza a sárosfedelű köny­vecskére. Bandika egész estig vidá­man, gondtalanul játszadozott, s meg is feledkezett a ho­mokban heverő képeskönyv­ről. De amikor a televízió­ban a mackó belebújl kis­ágyaim és Bandi is aludni ment, újra eszébe jött. —Apuka, én nem mehetek BANDIKA ÉS A KÉPESKÖNYV aludni, mert szomorú vagyok. Apu elmosolyodott a kisfiú szavain, de úgy, hogy az ne vegye észre. — Tudom, hogy nem hi­szed, de én igazán szomorú vagyok, — erősítette a kis­fiú, és könnycsepp jelent meg a szemében. — Aztán miért vagy szo­morú, kisfiam? —- Azért, mert az a köny­vecske, amit délután láttunk, nem mehet aludni és fázik, senki sem lapozgatja. Ezért szomorú, aztán én meg saj­nálom öt, s én is szomorú va­gyok. Apu meg akarta nyugtatni Bandikát. — Azt a könyvecskét már rég hazavitte az a kisfiú, aki délután ott felejtette. De a gyerek csak a fejét csóválta és nem tudta elhinni apja szavait. — A könyvecskék egyéb­ként sem sírnak, nem olyan hamar törik el a mécsesük, mint a kényes gyerekeknek —' folytatta apu. Bandi azonban tovább pityergett. Végül is apu kénytelen volt Bandival kimenni a játszótér re, hogy megnézzék szomor kodik-e a könyvecske a ho­mokban. Langyos télvégi este volt, a friss levegő pezsdí- tőén simogatta az arcukat. A kisfiú apja nyakában ült s onnan a magasból kereste kémlelő tekintetei a képes­könyvet. Arról már meggyő­ződött, hogy nem sír, hiszen nem hallotta pityergő hang­ját, de kíváncsi volt, mi en­nek az oka. Egyszeresük fel­kiáltott. — Itt van még, itt van a könyvecske. Szegénykét, sen­ki sem vitte haza. De azért nem sír . .. Apu, tudod miért nem sír? — En bizony nem tudom ... — Azért, — magyarázta Bandika —, mert nincsen egyedül. A szél játszik vele, lapozgatja, nézegeti benne a képeket. Apu csak most vette észre, hogy valóban úgy peregnek egymás után a könyv lapjai, mintha fürge gyermekujjak lapozgatnák. Bandika szívecskéje most már megnyugodott. Elégedet­ten bújt bele kiságyába és ar­ról álmodott, hogy nem volt a világon egyetlen szomorú könyv sem, mert mindegyiket kezében tartotta egy kislány vagy kisfiú, s nézegette ben­ne a képeket, olvasta benne a mesét. S a gyermekek is örültek, a képek, a mesék, a versikék, amit a könyvekben találtak, örömet szereztek ne­klk' PETRIK JÓZSEF A krompachyi Szlovák Elektrotechnikai Művek dolgozói az idén csaknem 430 millió korona értékben gyártanak villamos-felsze reléseket, a szerszámgépekhez villamos hajtóberendezéseket, me- chanizációs és automatizációs berendezéseket. Az üzem fö gyár­tási programja azonban továbbra is a védőrelék gyártása. Fel vételünkön: fúlia Priščáková az olajinditó szerelése közben. (Felvétel: A. HaSčák — ČSTK) Benépesült a hatar Az utóbbi napok kedvező tar vaszias időjárása a közép-szlo­vákiai kerület déli járásaiban Is valamivel előbbre hozta a szokásosnál az idénynyitó me­zei munkák kezdetét. Több egy­séges földművesszövetkezet és állami gazdaság határában már az elmúlt hét folyamán munká­ba állították a talajművelés gé­pi eszközeit. A simítózás, a bo- ronálás és a műtrágyázás fo­lyamatos végzése mellett né­hány helyen hozzáláttak a ta­vaszi árpa vetéséhez is. A Gortvai Egységes Földmű­vesszövetkezet dolgozóinak nem okozott különösebb gon­dot az idei enyhe tél. Az 1220 hektáros szövetkezeti határban mindennemű károsodás nélkül átteleltek és szépen fejlődnek az őszi gabonavetések. A nö­vénytermesztő munkacsoport tagjai idejében elvégezhették a búza és a rozs gondozását. A további tennivalókhoz szük­séges munkagépek ezúttal is üzemképesen várják az indu­lást. — Eredetileg úgy terveztük, hogy már az elmúlt hét csü­törtökén dolgozni fogunk a földeken —- újságolta Bárdos Kálmán, u szövetkezet főagro- nómusa. — Az akkor közbejött eső miatt azonban csak most kezdhetjük el a simítózást és a boronálást. Ezáltal néhány nappal eltolódik majd a vetés is. Lemaradástól persze így sem kell tartanunk. Munkagép és vetőmag elegendő mennyiség­ben áll rendelkezésünkre. Saj­nos nem mondható el ugyanez a műtrágyákkal kapcsolatban. Meglevő készleteinket mara­déktalanul felhasználtuk az őszi vetések növényápolásához. A későbbi fejtrágyázásokhoz szükséges mennyiség bebiztosí­tására még ígéretet sem kap­tunk az illetékesektől. A Veliká nad lplom-i jlpoly- vilkej Efsz tagjai ezúttal ala­posabban felkészültek a tavaszi munkákra, mint a korábbi években. Nagy gonddal végez­ték el a szükséges téli javítá­sokat és mintegy 200 ezer ko­ronát fordítottak új, nagy tel­jesítményű talajművelő gépek vásárlására. — A tavaszi vetések alá több mint 200 hektáron kell előkészítenünk a magágyat — tájékoztatott Juruj Bukrun mér­nök, az efsz agronómusa. — Az őszi gabonavetések fejtrá­gyázását nehezen száradó, kö­tött talajunk miatt még csak részben végeztük el. Ezért úgy határoztunk, hogy repülőgép­pel fejezzük be a nitratációt. Közijén sok munkát ad a ré­tek és a legelők növényápolá­sa is. Kertészeti dolgozóink ezekben a napokban a meleg­ágyak készítésével vannak el­foglalva. A Nová Bušta-i füjbást) Egy­séges Földművesszüvet kezet gépjavítói sem töltötték tétle­nül az idei telet. Az utóbbi két évben ugyan közel három­millió koronáért vásároltak új gépeket a szövetkezet számá­ra, javítani való azonban így is bőven volt. — A tél folyamán elsősorban pótalkatrészek hiánya nehezí­tette a munkánkat — panaszol­ta Ádám Ernő gépesítő. — A komoly nehézségek ellenére traktoraink nagy részét és a tavaszi munkák első szakaszá­nak befejezéséhez szükséges talajművelő gépeket idejében sikerült üzemképessé tenni. Csupán a román gyártmányú vontatók maradtak javítaflanul. — Pedig most azokra is nagy szükség volna, mert a követ­kező napok során 400 hektáron kell elvetnünk az árpát — mondta Mede Tibor növényvé­delmi agronómus — Ezenkívül a zab, a borsó és más növé­nyek számára is elő kell ‘ké­szíteni a magágyat. A Safarikooói j Tornaija) Egységes Földmüvesszövet kő­zetben már szintén tavaszias hangulat uralkodott az elmúlt héten. Bató fános elvtárs, az efsz elnöke örömmel újságolta, hogy a tavaszi csúcsmunkák sikeres elvégzéséhez minden téren biztosítottak a feltételek. Szombat estig befejezték az őszi gabonavetések fejtrfigyázá- sát és hatvan hektáros terüle­ten előkészítették a talajt az árpa vetésére. A vetőgépoket is munkába állították a jó gaz­dálkodásáról nevezetes földmü- vesszövetkezet határában. LALO KAROLY A PRÁGAI ÜDÜLÉS HÁZÁBAN A szakszervezetek tagjai ke­rek 25 esztendő óta töltik a prágai Üdülés Házában szabad idejük vagy megérdemelt sza­badságuk egy részét. A hazai dolgozókon kívül külföldiekkel, a szakszervezetek vendégeivel is gyakran találkozunk itt. A múlt évben a 4200 hazai üdülőn kívül a szocialista és a kapitalista országokból több mint 170 csoport, összesen 7000 dolgozója pihente ki fáradal­mait és élvezte az üdülési köz­pont kitűnő szolgáltatásait. Emellett ezeréves fővárosunk történelmi múltjával és jelené­vel is megismerkedtek. Ezzel magyarázható elragadtatott be­szédük a Prága múzeumaiban és kiállításain, valamint a szín­házi előadásokon szerzett él­ményeikről. Az Üdülés Háza rendszeresen kirándulásokat is rendez ven­dégei számára. Például Karl- štejnbo, Konopištére, Lidicére és máshová. A baráti estek si­keréhez az ismeretterjesztő elő­adásokon kívül a közeli Bilá labuť áruház ízléses divatbe­mutatói is lényegesen hozzájá­rulnak. A prágai Üdülés Házának kulturális műsoráról három dolgozója gondoskodik nagy körültekintéssel. így például a győzelmes február 26. évfor­dulója ünnepségeinek alkalmá­val a Nemzeti Színház szólis­táinak felléptével hangverseny­nyel is kedveskedtek az üdü­lőknek. A múlt héten a legtöbben az NDK-ból és Magyarországról vették igénybe a prágai Üdü­lés Házát, ahol azonban a szov­jet, a lengyel, a bolgár, a mongol, az olasz, az osztrák, a belga, a jugoszláv, a svéd és a francia szakszervezeti tagok is jól érzik magukat s ezért időnként oda szívesen vissza- visšzatérnek. km-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents