Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-01 / 51. szám, péntek

Orvosi tanácsadó A tervek szerint ebben az évben a Senica nad Myjavou-i járásban több mint 8367 hektáron vetnek ta vaszi árpát, 1257 hektáron zabot és 342 hektáron búzát. A Záhorie Egységes Földművesszövetkezet iolgozói eddig 100 hektáron vetették el a tavaszi árpát. (Felvétel: B. Palkovič — ČSTK) Közelebb a lakossághoz Ezt a célt tűzték ki a Rimav­ská Sobota-i (rimaszombati) járásban, amikor a CSKP XIV. kongresszusának határozatából kiindulva az ötéves tervidő­szakra összeállították a szol­gáltatások feladatait. Feltérké­pezték az akkori helyzetet, s ez jó alapnak bizonyult mun­kájukhoz. A kitűzött feladato­kat osztályozták. Előtérbe ke­rültek azon szolgáltatások, amelyeket a lakosság naponta Igénybe vesz. Ezek közé tarto­zik a rádió és a televízió, a háztartási gépek, a hűtőszekré­nyek javítása, a mosás és a ruhatisztítás, valamint a férfi és női fodrászat. Ebije a kate­góriáim sorolták az autótulaj­donosoknak nyújtott különböző szolgáltatásokat is. Milyen intézmények, üzemek biztosítják a járásban a szol­gáltatásukat? A legnagyobb Já­rási iparvállalat öt üzemrész- leggel, mintegy félezer dolgo­zót foglalkoztat. Tavaly terv- feladataikat 1 202 000 koroná­val, a lakosságtól eredő bevé­teleket pedig 176 000 koroná­val teljesítették túl. A rima- szombati, a safárikovói (tor­naijai), a jesenskéi (feledd) é«s a hnúšťai kommunális üzemek ts túlteljesítették tervüket. A Járás területén a nemzeti bi­zottságoknak 30 községben van melléktermelési üzemrészlege. Tavaly az üzemrészlegek 17 millió 203 ezer korona forgal­mából 3 125 000 korona volt a lakosságtól eredő bevétel. A he­lyi ipar keretébe tartozik még három házkezelőség és egy mű­szaki szolgáltatást végző üzem. MIT ÉS HOGYAN A jnb ügyosztályán Ján Haj- tlu'sek mérnök, az osztályvezető helyettese a rádió- és televí­ziójavítási szolgálattal kezdi a tájékoztatást. A járást 11 körzetre osztottuk fel, figyelembe véve a közle­kedési lehetőségeket — mond­ja. — Később rájöttünk, hogy a körzetek száma lehet keve­sebb is, ha több javító tevé­kenykedik benne, úgyhogy egy javítóra mintegy ezer készülék jusson. Tizenkét kocsit állítot­tunk szervizszolgálatra. A javí­tók kőrútjuk során — általá­ban hetente, esetleg 10 napon­ta — a bejegyzések alapján ki­javítják a hibás készülékeket. Nagyobb hiba esetén magukkal viszik őket a műhelybe. E té­ren már 80 százalékra teljesít­jük célkitűzéseinket. ­Míg 1972-ben sok gondot okozol t a háztartási villamos gépek és a hűtőszekrények ja­vítása, tavaly már szép ered­ményeket értek el. Segített a szervizszolgálat bevezetése. A kisebb javílásokat helyben, el­végzik. Minden nemzeti bizott­ságon postai levelezőlapok van­nak előkészítve az üzem címé­vel, amelyre felírják, milyen gépről van szó, s azt, hogy mi rá a panasz. A szervizkocsival kijövő javító így tudja, milyen alkatrészre van szükség. Az el­ső akció nagyszerűen sikerült. Teherkocsik szedték össze a ja­vításra váró gépeket. Az érdek­lődés még nagyobb lehetne, ha a nemzeti bizottságok és a képviselők jobb propaganda- munkát fejtenének ki. Jóllehet megkapták a szolgáltatások ka­talógusát, mégis előfordul, hogy maguk sem tudják, mit és ho­gyan lehet megjavítani. Ebből is látni, hogy nem elég csak a szolgáltatásokhoz szükséges fel­tételeket megteremteni, hanem élni is kell a lehetőségekkel. — A mosás és a ruhatisztí­tás terén is sok akadályt kel­lett leküzdeni — mondja Haj- dušek mérnök. — Először úgy volt, hogy a járási székhelyen új célépületet építünk. Ez el­maradt. így átépítettük a köz­szolgáltatást üzem rimaszom­bati és tornaijai részlegeit. A tervek szerbit a járás kéthar­madának igényét az előbbi, egyharmadát az utóbbi üzem mosodája és ruhatisztítója elé­gítené ki. Ehhez szükséges a begyűjtő központi hálózatának jobb kiépítése. Az átépítés és új gépek be­állítása tehát növelte a teljesít­ményt. Hogy miként fogjuk őket kihasználni, az a jövő titka. Tornaiján nincs megfe­lelő jármű. S mind itt, mind a rimaszombati körzetben az ta­pasztalható, hogy a nemzeti bi­zottságok nem tanúsítanak kellő érdeklődést, s nem egy helyen írásba adják, hogy közsé­gükben nincs szükség ruhabe­gyűjtő központra. Talán a la­kosságot meg sem kérdezik, ha­nem kényelemből cselekednek így. Nem tudnak, vagy nem akarnak helyiséget biztosítani, s ezzél részükről az ügy el van intézve. Vajon ha majd a jnb plénuma felelősségre vonja őket, miéTt nem teljesítették az erről szóló határozatot, mit hoznak fel mentségül? Rimaszombat és Tornaija mellett gyorstisztító működik, illetve üzembe helyezik Hnúš- (án, Feleden és esetleg Rimav­ská Sečen (Rimaszécsen). A járási székhelyen két háztömb mosodáját a közszolgáltatási üzem szereli fel és üzemelteti majd. így tehát megvannak a feltételek, hogy a lakossság a lehető legnagyobb mértékben igénybe vegye. Ehhez természe­tesen szükséges, hogy jó mi­nőségű munkát végezzenek, egyre rövidebb legyen a vára­kozási határidő, mert csakis így tudják teljesíteni küldeté­süket, feladatukat. A férfi- és női fodrászat, szabóműhelyek, cipőjavítók stb. hálózata is évről évre bővül, javul az ott végzett munka. Ez természetesen nem jelenti >azt, hogy minden a legnagyobb rendben van. Egyes ágazatok­ban nagy az anyagfogyasztás, másutt hosszú a várakozási idő. A járásban évről évre szapo­rodik az autók száma. Egyre jobb és tökéletesebb szolgálta­tásokat kell végezni. A fejlesz­tési tervvel összhangban 6,5 millió korona beruházással minden igényt kielégítő autó­szerviz építését kezdték meg Rimaszombatban. Csakhogy az építési munkálatokat végző üzem az itt dolgozókat gyak­ran más építkezésre irányítja. S ennek csakis az autótulajdo­nosok látják a kárát. FÖ CÉL A SZOLGÁLTATÁSOK JAVÍTÁSA Dicséretre méltó az a törek­vés, hogy a szolgáltatási üze­mekben az ötéves tervidőszak hátralevő éveiben egyre jobban háttérbe szorítják az ipari ter­melést. Ez természetesen anya­gi hátrányokat okozhat, ha ide jében nem készülnek fel rá, ha a szolgáltatások terén nem tudnak kellően helytállni. A dí­jazási rendszert is ennek meg­felelően tökéletesítik. Nem érdektelen megemlíte­ni, hogy az említett üzemek­nek jelenleg 147 tanoncuk van. Nagy részük szakmai oktatása azonban nincs megfelelően biz­tosítva. Szükséges, hogy a ki­sebb üzemek részére a tanonc­képzést központilag oldják meg. Ez nemcsak szakmai tu­dásukat növelhetné, hanem a jövő szakemberei megismerked­nének a gépesítéssel, s nem utolsósorban a munkaszerve­zéssel is. — Szakosztályunk kidolgoz­ta a szolgáltatások fejlesztésé­nek előzetes tervét 1980-ig — mondja az osztályvezető-helyet­tes. — Amikor majd az elkö­vetkező ötéves tervidőszak ap­rólékos terve lebontásához fo­gunk, figyelembe vesszük ed­dig szerzett tapasztalatainkat. A szolgáltatások fejlesztése egyre több figyelmet kíván já­rásunkban is, ha azt akarjuk, hogy a háztartások, az embe­rek gondjain, a nők „második“ műszakján könnyítsünk. Hogy az ötéves tervben meg­határozott 32 százalékos növe­kedés országos szintjét a szol­gáltatások terén elérik-e a ri­maszombati járásban, az májd két év múlva derül ki. Egy bi­zonyos, az egyes ágazatokban a lehetőség adva van. N. J. KVARCLÁMPA AZ OTTHONBAN Közismert lény, hogy a nap­sugár az emberi szervezet egészségét védi. Az úgynevezett ibolyántúli sugarak hozzájárul­nak a levegő fertőtlenítéséhez, elősegítik a szervezet D vita­min-termelését. Mivel a termé­szetes sugárzás nem mindig elegendő, a ködös, esős idő­szak, valamint a szennyezett városi levegő megakadályozza, hogy ezek a sugarak, hatéko­nyak legyenek, nagyon fonto­sakká váltak a kvarclámpák, amelyek mesterséges ibolyántú­li sugarakkal pótolják a nap­fényt. A kvarclámpákkal már jelentős eredményt értek el a gyógyászatban és a betegség- megelőzésben is. Nagy előny, hogy az ipar sokféle, olcsón beszerezhető készülékeket hoz forgalomba, tehát a kvarclámpa ma már nemcsak az orvosi rendelők tartozéka, hanem rövidesen annyira megszokott és nélkü­lözhetetlen használati tárgy lesz, mint a rádió, a televízió vagy a hűtőszekrény. Egyre na gyobb szükségünk lesz rá, fő­képpen a szennyezett levegőjű nagyvárosok lakosainak, akik nek amúgy sincs elég szabad idejük ahhoz, hogy rendszere­sen és hosszabb időt töltsenek az erdőkben, vagy a hegyek­ben, a tavak, vagy a folyók partján. Természetesen a kvarcolás nem pótolhatja a napozást, de a kvarclámpa célszerű, okos használata legalább részben he­lyettesíti a napot. Ugyanis a napfénynek csupán egy száza­léka ibolyántúli sugár. Erről a sugárról már sokat tudunk, pontosan ismerjük, hogyan hat a szervezetre, mennyiben befo­lyásolja ezt a hatást a sugár hullámhossza, és természetesen azt is tudjuk, hogy lehetnek káros mellékhatásai. Ezek kö­zül az egyik legenyhébb az, hogy a bőr kipirul. A pír né­hány órányi lappangási idő után válik láthatóvá. További besugárzás esetén első-harmad­fokú égési sebek keletkez­hetnek. A sugárzással együtt­járó bőrbarnulás előnye az egyenletesség. Egészségvédő az ibolyántúli sugarak fertőtlenítő hatása is. Például náthalázas időszakban a zsúfolt helyiségek levegőjét megfelelő fény kezeléssel csírát- lanítani lehet. A napsütés és a kvarcolás mind az emberi, mind az állati bőr gombás be­tegségeit is meggyógyíthatja. Az ibolyántúli sugarak elősegítik a bőrben a D-vitamin keletke­zését. Ez különösen a kisgyer­mekek számára szükséges vita minfajta. Hiánya angolkóros tüneteket idézhet elő. A suga­rak hatására a bőr hámrétegé­ből felszabaduló anyagok ser­kentik az anyagcserét, a vérke­ringést, és a hormontermelést, az idegrendszert és ezen ke- resztül a bél- és a gyomormű- ködést, a légzést, és javítják a vér összetételét. Az ibolyántúli sugárzás azon­ban veszélyessé válhat pl. fo­kozott pa j zsrri irig ym ű k ód é<s, vagy magas vérnyomás esetén, lázas állapotban, vagy a gör­csökre való hajlam esetében is. Az is fontos, hogy a nők a menstruációs időszakban csak óvatosan használják ezt a su­gárzást s nagyon kell vigyáz­niuk a fényérzékenységl>en szenvedő egyéneknek is. A kvarclámpa használatával kapcsolatban tudni kell, hogy a fehér bőrűek érzékenyebbek, mint a barna bőrűek. A kvar­colás megkezdése előtt a bőr- felületet alaposan meg kell tisztítani. A lámpától mintegy egy méterre helyezkedjünk el, szemünket pedig speciális szemüveggel védjük. Legyünk óvatosak. A sugárzást egy percnyi kvarcolással kezdjük, másnap két percig, harmadik nap három percig kvarcolunk, amíg fokozatosan elérjük a 15 perces időtartamot. Nagyobb bőrpír jelentkezése esetén tart­sunk néhány napos szünetet, utána pedig a besugárzás idő­jét naponta fél perccel növel­jük. Egy két hetes kvarcolás után érdemes ugyancsak egy két he tes szünetet tartani. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN FELAJÁNLÁSOK A JUBILEUMI ÉVFORDULÓRA A senicai Szlovák Selyemgyár dolgozói csaknem 2400 egyéni és 55 kollektív felajánlást tettek a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére. A felajánlások értéke több mint 5,7 millió korona, és mindenekelőtt az ötéves tervidőszak felada­tainak négy hónappal a határidő előtti teljesítésére és anyag­megtakarításra vonatkoznak. Felvételünkön: Mária Albrechtová, az orsózó üzemrészleg dolgozója 130 százalékra teljesíti a nor­mát. (Felvétel: J. Lofaj — ČSTK) SIKERES MÉRLEG A Slovenské Nové Masto-i Ál­lami Gazdaság dolgozói érté­kelték az elmúlt esztendő gaz­dasági eredményeit. Sziroves István, a gazdaság főközgazdá­sza arról tájékoztatott, hogy eredményes volt múlt évi gaz­dálkodásuk. Erre utal az is, hogy a tervezett egymillió­nyolcszázezer korona helyett a gazdaság hárommillió-tizen- négyezer korona tiszta jövedel­met ért el. Ennek az állami gazdaság­nak fő termelési ágazata a sző­lőtermesztés, Tokaj szőlészeté­nek a fejlesztése. Az elmúlt évben 193 hektáros termőterü­leten hektáronként közel 74 mázsás átlaghozamot értek el, s ezáltal ezen a szakaszon több mint 3,9 millió korona terven felüli jövedelemmel dicseked­hetnek. Ennek is köszönhető, hogy a gazdaság dolgozói közel 358 000 korona értékű felaján­lásaikat tavaly 5,1 millió ko­rona értékben teljesítették. Egyébként a termelés többi szakaszán is sikerült túltelje­síteniük a tervezett feladatokat. Tehát valóban sikeres mérleget értékelhettek ennek a gazda­ságnak a dolgozói. , 1*01

Next

/
Thumbnails
Contents