Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-31 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

Kulturális

HÍREK

F

ényképek dokumentáló ereje idézi elénk valamennyiünk ismerősét, az aranyos, soktornyú Prágát. De ha 9 felszín burkán túltekintünk s az ásó tudományának eredményeit számba vesz- szük, megtudjuk, hogy Prága még sokkal előbb keletkezett. A mai főváros helyén már egynegyed millió évvel ezelőtt is élt ember. Az első összefüggő települések nyomai az újabb kőkorszakból származnak, majd a történelmi időkben egyre szaporodtak, sűrűsödtek. Az egyesült szláv törzsek is a Moldva táján tanyáztak le. A 9. és 13. század között alakult ki a hűbéres cseh főváros. A paloták, templomok, az európai ritkaságszámba menő udvaros, kőből épített román stílusú lakóházak fölött két erős vár: Hradčany és Vyšehrad őrködött éberen.

A Prágai Műemlék- és Természetvédelmi Intézet felbecsülhetetlenül értékes munkát végez szocialista államunk szellemében. Jelenleg kétezer kulturális emléket tart nyilván: palotákat, lakóházakat, templomokat; s olyan eszmei becsű épületeket, melyek összefüggenek a forradalmi hagyománnyal, a munkásmozgalmi tevékenységgel, az ellenállással és a fölszabadítással. Mindezek épségben tartására az utolsó évtizedben 150 millió koronát költöttek. Ez idén 208 millió koronára emelkedett az összeg, melyet különböző idevágó munkákra fektetned. A műemlékvédelem bölcs tervszerűséggel igyekszik Prága ezeréves urbanisztikai «gészét tiszteletben tartani. A történeti magot képző Öváros, a vár, a Kárőly- hid 1971 óta védett terület, ami 7,75 század hók tárt jelent. Egyelőre ennyit. Mert a régészek szüntelenül vallatják a föld alatti Prágát, melynek geológiai rétegei a 11. századtól 8 méternyit emelkedtek. Ezekből az egymásra halmozódó rétegekből óriási kincsek kerülnek felszínre. Minden új építkezésnél a talaj gondos szondázása folyik. Különösen vonatkozik ez a metró építésére. Itt gótikus üvegedények és vázák torzójára, finoman színezett és díszített üvegcserepekre leltek, melyek a akkori alkalmazott művészet nagy kultúráját bizonyítják. A Prior-áruház építésénél is több tárgyi bizonyíték tesz vallomást a múltról. A mélyl>en egy kutat találtak, mely hatalmas leletet rejtegetett. Középkori gyöngyökkel, ékes üvegdarabok, különböző alakú s ornamentikájú cserépkorsók, tálak hirdetik készítőik ösztönös szín- és formaértékét. A leletek védelmével, megtartásával a főváros nemzeti bizottsága hatásosan törődik. A restaurált épületek falait, homlokzatát borító mészrétegek alatt érzékeny szemmel s modern műszerekkel értékes régi szgraf- filtok, falfestmények nyomaira bukkantuk. A múlt feltárt emlékeit, melyek a jelen szerves részei, a jövő számára akarják megtartani. Nem élettelen ereklyéknek, muzeális jellegű érti ékességeknek szánják a műemlékeket. Ami a síri sötétből ismét a napvilágra kerül, annak együtt kell lüktetnie az élettel. A monumentális palotákat kulturális és diplomáciai célokra alakítják át. A régi polgári házak eredeti külsejük megőrzése inellett, modern belső átépítéssel egészséges lakásokká válnak.

A Városi Képtár reprezentatív helyiségeinek falain sorjázó fényképek a stílusok mozaikjából összeálló Prága kópét varázsolják elénk, s a múltból a mába vezető rövid körsétára csábítanak. A legkorábbi látnivaló a román kor előtti Margit Kolostor kriptája. A szocializmus alatt végzett igényes és költséges rekonstrukciós munkával állították helyre a Szent Vencel, Márton és István rotundákat. A várbeli 12. század templomát remek összhangú arányaival ismét életre kel/íz / ezer éve A

Kiállítás a Prímás Palotában

tették. A régi mesterek művészetét hirdeti a vár első emeletének hatalmas donga boltozató megújított terme. A gótikus Prága a maga nemében egyedülálló nagyváros. Ódon báját, megőrzött utcahálózata a mai metropolis központját képezi. Sajátos jellegét sokrétű világi és egyházi csúcsíves épületei adják. Az övá- ros-tér legelragadóbb látnivalója az övá- rosháza. A Károly Egyetem gót folyosója ékes emléke a 14. századnak. Letűnt korok levegőjét idézi az Ágnes kolostor remek árkádos kerengője. Matej Rejseüt mester műve az erőteljes és kecses í.ő portorony. A Kis Oldalon, az Űjvárlép csőn helyreállított paloták mind a történelmi dokumentumok értő értékelésé ről szólnak. A reneszánsz architektúrában az olasz és német alföldi hatás után intenzív honi irányzat alakult ki, a tipl- pus cseh, illetve prágai reneszánsz. A város történeti magvának valódi képzőmű veszeti jellegét a barokk épületek határozzák meg. Kül- és belföldi mesterek, iparosok egyéni ízléséből és kölcsönös egymásrahatásából született meg a prágai barokk. Leghíresebbek a 17. századi I. K. Mathey építette nagyvonalú Tosz kán palota és Fischer y. Erlach alkotás sai. A szenvedélyes lobogással formált pestis oszlop F. M. Brokoff műve. A 19. századi klasszicisztikus modort a volt Kinsky palota képviseli, a mai Néprajzi Múzeum. A cseh nemzet áldozatkész adományaiból épült Zitek tervei szerint új reneszánsz stílusban a Nemzeti Színház. A 20. század építészetét a cseh szárma zású, európai hírű A. Loos képviseli — aki a funkció szolgálatát tartotta elsőd legesnek, amint ezt a strešovicej villa komoly, dísztelen kockákból összeálló tömege Is elárulja.

A szocialista Prága új idők új formáival szolgálja az alkotó, dolgozó embert. A 11 kilométeres Lenin út ritmikus toa golású hatalmas háztömbjei, a 48 hektár területűn Pankrác I. lakótelep toronyházai, a motoli gyermekkórház, az új iskolák és tudományos intézetek, a Nuslei híd, a Vencel-tér aluljárója a szó legteljesebb értelmében korszerűek, sőt jövő be mutatók.

BÁRKÁNY |ENO(M£

Az Ezeréves Prága című kiállítás megnyitóján

(F

olytatás a 3. oldalrólJ

A maoisták politikája és taktikai manőverei

1974. III. 31.

9

A maoizmus reakciós kispolgári-nacionalista lényege legnyilvánvalóbban a X. kongresszus okmányainak külpolitikai részében nyilvánult meg. A pekingi vezetés fő külpolitikai Irányvonala továbbra is a legmegátalkodottabb szovjetel- lenesség marad továbbá a nemzetközi feszültség enyhülésének ellenzése és minden pozitív változás elutasítása, amely a világban történik. Csou En-laj, aki a kongresszuson előterjesztette a beszámolót, ismét féktelen szidalmakkal támadta az SZKP-t és a Szovjetuniót.

A Kínai KP alapszabályzata közvetlen a háborúra való felkészülésre ösztönzi a pártot és a kínai népet, de nemcsak általában háborúra, hanem elsősorban a Szovjetunió elleni háborúra. A maoista vezetés nagvhatalmi-soviniszta törvényre emelte a bármiféle szovjetellenes erőkkel, beleértve az imperializmus legreak- ciósabb és legagresszívabb köreivel való elvtelen szövetség politikáját.

A Kínai KP X. kongresszusa ismételten tanúbizonyságot tett a maoizmus antile- ninista, szovjetellenes nagyhatalmi-sovl- niszta lényege mellett.

A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam a Kínához való viszonyt az SZKP XXIV. kongresszusa által elfogadott irányelv szerint valósítja meg. Ez az irányvonal a marxizmus—leninizmus

elveinek állandó védelmezését, a szocialista közösség országai államainak és a kommunista világmozgalom egységének sokoldalú megszilárdítását és egyúttal a maoisták veszélyes antileninista politikájának eszmei és politikai leleplezését jelenti.

„A Szovjetunió és kommunista pártunk — jelentette ki L. I. Brezsnyev Taskent- ban a párt- és gazdasági aktívaértekezleten —. egyre következetesebben törekszik a Kínával való kapcsolatok rendezésére, mert mély meggyőződésünk szerint ez felelne meg a szovjet és a kínai nép, a béke, a szocializmus és a haladás érdekeinek. A Szovjetuniónak nincsenek a KNK-val szemben semmiféle területi követelései és a vele kialakítandó kapcsolatok kiépítésénél a területi sérthetetlenség, az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás elvéből indul ki.

Kijelentettük már, hogy készek vagyunk most is fejleszteni kapcsolatainkat a KNK-val a békés együttélés elvei alapján, amennyiben Pekingben lehetségesnek tartják a szocialista országokkal való kapcsolatban a továbblépést. A Szovjetunió ezt az elhatározását nemcsak kijelenti, hanem a konkrét és konstruktív javaslatok nyelvére is lefordítja — az erőszakról való lemondás, a határmenti kérdések rendezése és a különböző területeken való kapcsolatok javítása a köl csöuös előnyök alapján.“

A pekingi vezetők azonban a józan ésszel ellentétben folytatják szovjetellenes politikájukat és a nemzetközi feszültség enyhülésének ellenzését. Sőt, a kínai vezetés nem tartotta szükségesnek megválaszolni az SZKP KB-nak, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének és a Szov jetunió Minisztertanácsának 1973 június első felében a Szovjetunió és Kína közti megnemtámadási szerződés megköté sére tett javaslatát sem. A Kínai KP X. kongresszusának anyagaiból a maoisták zavara és nyugtalansága érződik a nem zetközi feszültség enyhülése lláttán, amely elsősorban a Szovjetunió és a szó cialista közösség országainak aktív bé- keoffenzívájával függ össze és a szocializmus erői növekedésének és nemzetközi tekintélyének az eredménye.

A kínai vezetők ilyen álláspontja a békeszerető emberiség szemében nem növeli sem tekintélyüket, sem bizalmukat és a béke, a szocializmus és a nemzetek felszabadító harca szempontjából veszélyes és káros.

A „Pártélet“ és az SZKP KB lapja, a Partyijnaja Zsizny szántára írta: V. GLUNIN

□ Gramsci, az olasz marxista filozófus és kommunista pártvezető műveit hét kötetben adja ki a párizsi Gallimard kiadó.

*

□ Az Örmény Szocialista Szovjet Köztársaságban az elmúlt tanévben a nyolc évvel ez előtti első osztályba iratkozott tanulóknak 85 százaléka fejezte be a 8. osztályt, a 8. osztályt végzetteknek pedig 98,7 százaléka tanult tovább. A 2 millió lakosú országban mintegy 800 tízévfolyamos, csaknem 500 nyolcévfolyamos iskola működik. A nem örmény nemzetiségű lakosság gyermekei közül 50 ezer orosz, 50 ezer azerbajdzsán tanítási nyelvű iskolába jár. A kurd nemzetiségű területeken az 1—8. osztályban kurd nyelvet és irodalmat is tanítanak.

*

□ A Pléiade sorozatban jelent meg Baudelaire 1420 [1832 és I860 közt írt) levele. Az Irodalomtörténészek szerint ez a „levelesláda“ világirodalmi rangú „drámai költeményt“ rejteget szövegalattijában, amelynek szerzője, hőse, rendezője és előadója is maga a költő.

#

□ Hachette Kiadónál megjelent André Gauthier monográfiája George Gershwinről, a dzsessz klasszikusáról.

*

□ Lucas Cranach eddigi legátfogóbb kiállítását június 15-én nyitjáik meg a baseli Kunstmu- seumban. A képeket a két német állam és Svájc képtárat adják majd.

*

□ A Szovjetunióban — állapítja meg a legutóbbi statisztikai jelentés — az SZKP XXIV. kongresszusa óta tovább javult az iskolázottság. 1972-ben a 8 évvel korábban beiratkozott minden 1000 tanulóból 900 végezte el a 8. osztályt, s ugyanebben az évben 83,7 százalék kezdte meg a 9. osztályt.

*

□ A lengyel oktatásügyi miniszter rendelete értelmében a dolgozók általános és szakközépiskoláiban a hallgatók az érettségi vizsgát tantárgyanként külön-külön, három évre elosztva is letehetik. A nappali tagozaton végzett tanulók — ha a négy középiskolai osztályt sikeresen elvégezték, és ha dolgoznak — a dolgozók középiskolájában is tehetnek érettségi vizsgát.

*

□ A Gallimard nál jelent meg A francia irodalom tükrének ogy új, eredeti változata. Modern francia íróknak klasszikusokról szóló magyarázatait tartalmazza a kötet. Például Mau- riac Pascal-esszéjét, Cocteau írását Rousseau-ról, Malraux-ét Lacioc-ról ... és így tovább.

*

□ Szovjet-Litvánia oktatási szakemberei figyelemre méltó felmérést végeztek a pályaválasztást befolyásoló tényezők meghatározására. A vizsgálat külön fejezetben tárgyalja a mezőgazdasági szakközépiskolákba jelentkezettek választási motivációit: a pályairányítás alapos előkészítése ellenére a tanulóknak több mint 40 százaléka nem tudatosan választja a pályát. A befolyásoló tényezők az esetek 25 százalékában a szülőktől, 13 százalékában a tanulótársaktól, 13 százalékában a tanároktól, 50 százalékában a tömegkommunikációs eszközöktől származnak, s csupán 1,3 százalékában valók az üzemeik propagandájától.

Prága egykori látképe

(A CSTK felvételei}