Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-31 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó
'Az újító és feltaláló mozgalom jelentős mértékben növeli a tarsa- tíítlrni termelés hatékonyságát, fokozza a tudományos-műszaki haladás ütemét, elősegíti a munkások, technikusok éa tudományos dolgozók alkotó kezdeményezésének célszerű érvényesülését. Ha az újítók és feltalálók tevékenysége szoros összhangban van a műszaki gazdasági fejlődés szükségleteivel, a munkát ermelékenyséq növelésének fontos forrásává válik és jelentős megtakarításokat eredményez. Az újítómozgalom ott kezdődik, ahol a műszaki fejlesztés befejeződött. Ezt a törvény is kimondja, mert az újítási javaslatot csak akkor lehet elismerni, ha a vállalatban nem folytak előkészületek a javasolt intézkedés realizálására. Az újítókat úgy jellemezhetjük, hogy ók mindig egy lépéssel a többiek előtt járnak. Öntudatos hozzáállásuk és műszaki érzékük nagy erőt képvisel, melyre nemcsak számítani lehet, hanem ameh/et tervszerűen ki is lehet használni. A termelési folyamatokban továbbra is maradnak olyan feladatok, amelyeket a rendelkezésre álló eszközökkel nem lehet azonnal megoldani, bár gyakran eléggé sürgősek és szükségesek. B feladatok megoldásában jó szolgálatot tehet az újítók és feltalálók alkotó tevékenysége. Az ötödik ötéves terv utolsó két évében a gazdasági források között az újítási javaslatok és a találmányok is jelentős helyet foglalhatnák el. Az újítók és feltalálók tevékenysége évente kétmilliárd korona értékű költségmegtakarítást, illetve hasznot hoz a népgazdaságnak. A tényleges gazdasági haszon azonban sokkal nagyobb, mert a javaslatokat és a találmányokat több éven át hasznosítjuk. Ezt a hasznot az újítómozgalom felkarolásával és célszerű irányításával legalább 50 százalékkal növelhetnénk, mert ezen a szakaszon jelentős tartalékaink vannak. A CSKP XIV. kongresszusa feladatul adta népgazdaságunk hatékonyságának növelését, s hangsúlyozta, hogy gazdaságunk minőségi gyarapításának fő tényezője a tudomány és a technika tervszerű fejlesztése. Ehhez optimális feltételeket kell teremteni. A tudományos-műszaki haladás és a dolgozók kezdeményezésének szoros egybekapcsolása — amint azt az SZKP XXIV. kongresszusa is kiemelte — a szocialista gazdaság fejlesztésének törvényszerű és kulcsfontosságú kérdése. Egy vegyipari kombinát példája A Duslo Sala nemzeti vállalatban, amely köztársaságunk legnagyobb nitrogénműtrágya gyártó üzeme, a közelmúltban értékelték az újító- és feltaláló mozgalom eredményeit. A vállalat fennállásának 15 éve alatt 2500 újítási javaslatot vettek nyilvántartásba, ezeknek körülbelül a felét realizálták, ami összesen 45 millió korona értékű megtakarítást ered ményezett. Ehhez a hatalmas társadalmi sikerhez több mint ezer újító járult hozzá a munkások és a technikusok saraiból. Kezdeményező és alkotó munkájukért több mint 1 millió 200 ezer korona értékű jutalomban részesültek. Az újítók tevékenysége a technológiai folyamatok, a berendezések tökéletesítésére, a nyérsanyng-, anyag- és energiamegtakarításra irányult. Emellett olyan újítási javaslatokat is realizáltak, amelyek gazdasági hatását nem lehet pontosan számokban kifejezni. Érvényesítésük azonban jelentősen javította a munkakörnyezetet, főleg a munkabiztonságot. Az újítási javaslatok egyharmada ilyen feladatokra Irányult, ami örvendetes tény, hiszen az egészségvédelem volt az újítási Javaslatok vezérgondolata. Az újítók mellett a feltalálók is eredményes munkát végeztek, akik a Duslóban 70 találmányt terjesztettek elő állami szabadalmi jogvédelemre. Ezeknek mintegy a felét részesítették állami szabadalomban, illetve eredetiségi bizonyítványban. Ha az újítómozgalom élénkségét az egyes évek szerint is összehasonlítjuk, azt tapasztaljuk, hogy az 1971 — 1973-as évek voltak a legeredményesebbek. A beterjesztett újítási javaslatok és találmányok száma a megelőző évekhez viszonyítva csaknem 200 százalékkal, a realizált javaslatok száma pedig több mint 100 százalékkal növekedett. A tapasztalatokból arra lehet következtetni, hogy az 1968—1969-es években az újítómozgaloon visszaesését nem a dolgozók csökkenő fantáziája, rátermettsége, műveltsége okozta, hanem beterjesztett újítási Javaslatok száma elérte a 304-et. A vállalat újítási és találmányügyi előadója, Tomáš Šesták elvtárs úgy vélekedik, hogy az ötödik ötéves terv utolsó két éve még az eddigieknél is eredményesebb lesz. Ezt az is bizonyítja, hogy í974 első két hónapjában az újítók már 100 javaslatot terjesztettek eló. Ez az önkéntes mozgalom tehát újabb követőkre talált. Az újítómozgalom eddig még soha nem tapasztalt lendületét főleg az segítette elő, hogy megszervezték a legjobb újító címért folyó szocialista munkaversenyt, amit félévenként rendszeresen kiértékelnek. A verseny keretében gyümölcsözően érvényesülhet a dolgozók kezdeményezése, s az elismerés sem marad el. Azt a körülményt is érdemes megemlíteni, hogy a korábbi években a nyári hónapokban jelentősen csökkent az újítók aktivitása. Amióta azonban júniust és júliust az újítók hónapjaivá nevezték ki, amit a verseny feltételei is figyelembe vesznek, éppen ellenkező eredményt értek el. A dolgozók ezekben a hónapokban terjesztik lie a legtöbb újítási javaslatot, aminek nemcsak anyagi, hanem erkölcsi előnye is van, a legjobb újítókat ugyanis a vállalati rádió és a A MŰSZAKI HALADÁS HATÉKONY TÍPEZfiJE a mozgalomról való tervszerű gondoskodás hanyatlása. Az utóbbi években elért eredmények világosan bizonyítják, hogy ezen a területen is csak a párt- és a gazdasági szervek céltudatos gondoskodása alapján lehet elérni sikereket. Az újítómozgalom iránt megnyilvánuló növekvő érdeklődés azt is bizonyítja, hogy a Duslo dolgozói helyeslik és aktívan támogatják a CSKP gazdaságpolitikáját. Az utóbbi három év eredményei az érdeklődés élénk növekedését tükrözik vissza. A vállalat dolgozói 1970-ben összesen 113 újítási javaslatot terjesztettek elő, ez a szám 1971-ben 162-re, 1972- betn pedig 266-ra növekedett. Az eű- múlt év sem volt kivétel, hiszen a RNDr. Jozef Kollár, a Szlovák Tudományos-Technikai Társaság üzemi csoportjának elnöke átadja az újítók versenyében elért legjobb eredményekért kijáró dijakat. Pavol Krajci mérnök, a műszaki fejlesztés dolgozója eddig több mint 50 újítási javaslatot terjesztett elő, melyek együttes értéke meghaladja az egymillió koronát vállalati sajtó fokozottabb mértékbe« népszerűsíti. Az utóbbi időben a galantai járási szakszervezeti tanács mellett működő újítási tanácsadó megnyitása is jelentősen hozzájárult a mozgalom fellendítéséhez. A tanácsadó munkájában jelentős részt vállaltak a Duslo aktív újítói. A legjobb újítók arcképcsarnoka A Duslóban milliomosoknak nevezik őket, és joggal, hiszen ötleteik megvalósításával személyenként legalább egymillió koronát takarítottak meg £ vállalatnak. Pavol Krajíí mérnök például már több mint 50 újítási ia- vaslatot terjesztett elő. A termelés valódi „ezermestere“, aki nem tud nyugodtan elmenni a technológia megoldatlan problémái mellett. Kolo- man Sabík mérnököt rendszerint ott találhatjuk, ahol a Szovjetunióból érkező földgáz elbontása alapján közbeeső termékeket, különböző alapanyagokat készítenek a műtrágyák és más szerves anyagok gyártásához. Gyakorlati tapasztaltságával és hozzáértéssel nemegyszer vívta már ki munkatársai elismerését. Munkatársával, Jozef Bizmar mérnökkel együtt a százezresek mozgalmába is feliratkozott. Ez a százezres szám azonban náluk csak szimbólum, hiszen ketten a szovjet földgáz hatékonyabb kihasználásával összesen 460 000 koronát akarnak megtakarítani a vállalatnak. így járulnak hozzá a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának méltó megünnepléséhez. Richard Vilkus szintén tapasztalt mérnök, aki a POWER GASS cég által épített berendezésen, ahogy itt mondják, az „angol karbamidnál* kezdett dolgozni. Kiismeri magát a technológiai folyamat minden részletében, s nem kis része van abban, hogy a kiváló minőségű terméknek jő neve van országhatárainkon túl is a Német Szövetségi Köztársaságban, Ausztriában, Hollandiában, Svájcban és más államokban egyaránt. Újítási javaslataival jelentősen növelte a munkatermelékenységet az ammóniák gyártásánál, emellett számottevő energia- és anyagmegtakarítást ért el. Egy további újító, Metod Tomlák mérnök neve szintén említést érdemel. A műszaki fejlesztés technológusaként szorgalmasan látogatja az üzemegységoket, nagy áttekintésre tett szert a termelési folyamatokban, amit különösen most, a 6. ötéves terv előkészítése folyamán akar hasznosítani. A műszaki fejlesztés mellett az újítás csak amolyan „hobby“ nála, ez a kedvtelés azonban nagyon hasznos a népgazdaság számára. Vojtech Máčay mérnök tulajdonképpen gépész lenne, de a Duslóban nehéz megkülönböztetni a gépész, a vegyész, vagy az elektrotechnikus szakmát. Itt szinte mindenhez kell érteni, s Máčay mérnök ilyen típusú szakember, különben nem érhetne el kiváló eredményeket az elektrolízis tökéletesítésében, ahol a klórt, a sósavat ós a nátronlúgot gyártják. A milliomos újítók mellett nehéz lenne felsorolni a további újítók teljes névsorát, hiszen egy-egy újítás kidolgozásában gyakran egész munkakollektívák vesznek részt. A bonyolult technológiai folyamatok sokoldalú hozzáértést követelnek, .s egy ember tudása itt kevésnek bizonyul az adottnál célszerűbb megoldások kifejlesztéséhez. Emellett az egyes tudományok, különösen a kémia mérföldé« lépésekkel haladnak előre, ami az újítóktól is állandó tanulást követel. Az újítók nagy családjából legalább Vojtech Barus mérnök, Marián Svoňava mérnök, Anton Bobák mérnök és Jozef Hollý mérnök névéi említhetjük, akik üzemvezetői beosztásban dolgoznak, de éppúgy említést érdemel Jozef Bárta és Ľudovít Straňák művezető, Pavol Sailing mechanikus, valamint Jozef Fišer technológus neve is. Az újítók sorait azonban állandóan bővítik az új, fiatal dolgozók, ami az újítómozgalomnak, ennek a nemes, önkéntes tevékenységnek nagy jövőt ígér. MILAN ALAKSA Az újítók évzáró konferenciájának résztvevői „A 15 éves Duslo“ című színes, képes emlékkönyvet nézegetik Fényképezte Jozef Sabo 4
