Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-31 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. III. 31. A KELET SZLOVÁKIÁI liázflsl költségeknél sokkal nagyobb értéket, kBzel negyvenmilliárd korona értékű terméket gyártott a Vasmű népgazdaságunk és a külföldi megrendelők számára. A Vasmű növekvő exportja Európa, Ázsia, Afrika és Amerika negyven államába irányul. Ebben az ötéves tervben a Vasmű árutermelésének 15 százalékát a KGST-tagállamokba szállítja. A legjelentősebb termékek közé tartozik az ún. dina- mójemez, melynek 55 százalékát, speciálisan hegesztett csövek 85, a forrasztott fűtőtestek 92 és a nagy terjedelmű lemezek 60 százalékát szintén a KGST-tagállamokba irányítják. A baráti országokkal folytatott kapcsolatokban a kölcsönös előnyösség érvényesül. A Vasmű a KGST-tagállamokból kapja a termeléshez szükséges anyagokat, amelyekért viszonzásul készárut1 ad. Például az ércek 88,4 százalékát, a kokszolható szón, a földgáz és a fűtőolajok teljes meny- nyiségét, a kénsav 83,5 százalékát a Szovjetunióból, illetve a többi tagállamból kapják. A Kelet-szlovákiai Vasmű a hazai piac irányába is igen jelentős feladatot teljesít. 1967 óta itt gyártják a karosszérialemezeket a csehszlovák autóipar számára. Az első években az itt gyártott lemezeket még az NSZK-ba kellett küldeni finomhengerlés céljából, 1973-ban azonban az autóipar számára gyártott lemezek negyven százalékát már közvetlenül a Vasműből kapta az autógyár. A Vasmű beváltotta a hozzá fűzött reményeket; évről évre sikeresen teljesíti, sőt túl is szárnyalja az állami tervben megszabott feladatokat. Az ötéves terv három éve alatt például 20,2 milliárd korona értékű árut termeltek, 140 millió koronával többet, mint amennyit a terv előírt. Tavaly a Kelet szlovákiai Vasmű árutermelése meghaladta a 7,4 milliárd koronát. A hengereit áruk termelése közel 12 százalékkal volt nagyobb, a hegesztett csövekből ötven, a fűtőtestekből ötvenöt százalékkal többet termeltek, mint 1972-ben. Az exportfeladatokat is sikeresen teljesítették, mégpedig 2,7 milliárd korona értékben. 1972-höz viszonyítva a szocialista országokba irányuló kivitel az elmúlt évben 42,2 százalékkal volt nagyobb. Az alapításának 15. évfordulóját ünneplő vállalat árutermelése az idén csaknem egymilliárd koronával növekszik, s meghaladja az évi 8,3 milliárd korona értéket. Ez azt jelenti, hogy a Vasmű dolgozói egy óra alatt egymillió korona értékű árut termelnek, s naponta ötmillió koronát tesz ki a tiszta nyereség. Ennek a nagy jelentőségű kohászati üzemnek a kapuján naponta közel huszonháromezer dolgozó lépi át a ,,küszöböt“, akik — mint a felsorolt tények is bizonyítják — példásan teljesítik az évről évre igényesebb feladatokat. De a róluk történő gondoskodás sem marad el. Tudományos megalapozottsággal folyik itt a káderpolitika, a szakemberképzés, a dolgozók szociális és egyéb szükségleteinek a kielégítése. Étkeztetésükről például nyolc üzemi étterein, negyven büfé, kilenc ételkiadó és öt mozgó elárusító gondoskodik. Míg 1967-ben csaknem 1,4 millió adag meleg ételt adtak ki, ez a mennyiség tavaly meghaladta a hárommilliót. Huszonhárom vállalati munkásszállóban közel 6500 ágy áll a Vasmű dolgozóinak rendelkezésére. A Kelet-szlovákiai Vasmű létezése jelentősen kihatott a kerület, de elsősorban Košice fejlődésére. Üj lakónegyedek, sőt a TERASA néven új városnegyed épült a volt katonai gyakorlótér helyén, ahol a Vasmű dolgozói 1973 végéig közel tizenegyezer új lakáshoz jutottak. A dolgozók egészségvédelméről a Öacán felépített 420 férőhelyes új vállalati kórház és rehabilitációs központ gondoskodik. A Vasműben dolgozók és családtagjaik üdültetése szintén magas színvonalú mind belföldi, mind a bolgár tengerparti üdülőkben. A Vasmű vállalati sportmozgalmáról is sokat lehetne írni. Dolgozó népünk leghűségesebb barátja, a szovjet nép felbecsülhetetlen segítséget nyújtott nekünk a fasizmus ellen, a szabadságunkért folytatott harcban, s azóta is tettekkel bizonyítja, hogy a közös harcban vérrel pecsételt barátságunk megbonthatatlan. Ebből a barátságból született mindannyiunk büszkesége, hazánk és Kö- zép-Európa egyik legmodernebb kohászati üzeme, a Kelet-szlovákiai Vasmű is, amely több milliárdos árutermelésével már régen és többszörösen megtérítette az építésre fordított költségeket. Egyre több és több jobb minőségű terméket gyárt népgazdaságunk számára, valamint kivitelre is, ezen kívül nemes társadalmi feladatot is teljesít: szocialista típusú embereket nevel. KULIK GELLÉRT p önyörű látvány nyílik este Košice közeléMU ben a repülőgépen érkező utasok számáI ra. Mielőtt a gép a repülőtér fölé érne, ezer és ezer szikrázó, csillogó fény, tarkaszínű lángnyelvek gomolygó pára és füst hívja magára az ablakon át letekintő utasok figyelmét. Hazánk és Közép-Európa egyik legmodernebb kohászati üzeme, a Kelet-szlovákiai Vasmű felett húz el a repülőgép, mielőtt kerekei a repülőtér betonját érintenék. Ez a hatalmas kohómű az ország egyik legelmaradottabb részében másfél évtizeddel ezelőtt létesült. A CSKP XI. kongresszusa után, 1959. április elsejei dátummal adta ki a Kelet-szlovákiai Vasmű nemzeti vállalatról szóló alapító levelet a Kohóipari és Vasércbányászati Minisztérium. Pártunk említett kongresszusának egyik határozata kimondta: „...Az acéltermelést 1965-ig évi 9,2—9,7 millió tonnára kell növelni, néhány kohászati üzem bővítése, illetve felújítása, s főleg egy új hatalmas kohómű Szlovákiában történő felépítése után.“ Miért éppen ezen a helyen épült fel ez a hatalmas kohómű? Tudvalevő, hogy vasércből behozatalra szorulunk. Ezért kellett az új kohóművet olyan helyen felépíteni, ahol a nyersanyagellátás rendszeresen biztosított egy állandó, megfelelően nagy és közeli forrásból: Legoptimálisabb ilyen forrásnak — nemcsak a Vasmű, hanem hazánk többi kohászati üzeme részére is — az ukrajnai Krivoj Rog-i ércmedence bizonyult. A gazdaságilag legelőnyösebb fűtőanyagot szintén a Szovjetunióból, közvetlenül a donbaszi szénmedencé- ből kapjuk. Az építkezési terveket a legjobb csehszlovák és szovjet szakemberek dolgozták ki, s a szovjet szakemberek az építkezés kivitelezésében, a berendezések szállításában, ezek üzembe helyezésében is nagy segítséget nyújtottak. A későbbiek folyamán a Vasmű igen sok munkása, technikusa, mérnöke a cserepoveci, Krivoj Rog-i, zsdanovi, záporozssztályi és más szovjet kohászoktól tanulta a mesterséget. Néhány hónappal a Kelet-szlovákiai Vasmű alapító levelének kiadása után, 1960 januárjában teljes ütemben elkezdődött az építkezés. Az ország legkülönbözőbb részéből érkeztek a dolgozók, kőművesek, ácsok, lakatosok, asztalosok, hajdani erdőmunkások, földművesek — csehek, szlovákok, magyarok és lengyelek, — akik a közös célért folytatott munka közepette összekovácso- lódtak, belőlük formálódott a Vasmű törzsgárdája. Azóta sok nyersvas „lefolyt“ a nagyolvasztóban. Az eltelt tizenöt esztendő alatt a Vasmű építésére fordított összeg meghaladta a 12,5 milliárd koronát. Ebből felépült és termel: a kokszoló, a nagyolvasztó üzem, az acélmű, a hideg- és me- leghengerde és további üzemek. Étidig a bem* Rövid pihenő a nagyolvasztó tövében A. HASCÁK FELVÉTELEI Szikrázva ömlik a nyersvaa A Kelet-szlováklal Vasmfi fij Gzeml kftrliSza
