Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-26 / 72. szám, kedd
A szakosításban van a megoldás Alig egy éve annak, hogy a topoíčanyi járásban gazdálkodó Rybanyi Efsz tagsága elnökévé választotta 1 Sahulöík Michal harmincegy éves agrármérnököt, akivel a minap egy járási értekezlet szünetében találkoztam. Jó alkalom nyílt arra, hogy gazdálkodásuk menetéről röviden elbeszélgessünk. — Mit sikerült egy év alatt megvalósítani az eredeti elképzelésekből? — Elsősorban a termelés szakosításában ériünk el jó eredményeket. A hozzánk társult kis szövetkezetek határában, ahol együttvéve 2600 hektár jó szántóföld fekszik, búzától a lenig úgyszólván minden kultúrnövénnyel foglalkoztak. Így nem is csoda, ha az egyes üzemrész- legek hektárhozamai között 17 mázsás különbségek is jelentkeztek. A szakosítás követelményeihez igazodva kialakítottuk a nagyparcellás gazdálkodást. Minden kultúrnövény a vetésterv szerint egy két tagban kapott helyet. Ez lehetővé teszi a korszerű agrotechnika pontos betartását, kedvező feltételeket teremt a gépek tökéletesebb kihasználására, nem utolsósorban a ráfordítási költségek csökkentésére. A szakosítással egyébként a termőföld és az adottságok jobb kihasználására törekszünk, ami a termelés növelésének egyik legfőbb tartaléka. Ám ez az igyekezetünk a szójabab, a borsó, a len, a burgonya és a komló termesztésénél nem jár kellő sikerrel. Ezeket a növényeket szövetkezetenként arányosan elosztva nagyobb vetésterületekre kellene koncentrálni. — Hogyan oldották meg a szövetkezetben a gépesített munkák szervezését? — A gépek jobb kihasználása az irányítás központosítását is megkövetelte. Gépeink ősz óta a központi telepről futnak ki, és csoportosan szervezve végzik a munkát. Gyakorlott mezőgazdászaink bizonyára tudják, hogy mi ennek a szervezési formának a jelentősége. Néhány hónapos kísérlet után legalább ötvenezer korona megtakarítást értünk el csupán a jjótalkatrészekben. — Milyen szempontokat vettek figyelembe az állattenyésztés szakosításában? — A járási elképzelések szerint körzetünkben a tehéntartás, illetve a tejtermelés, a hí- zómarhák tenyésztése az elsődleges feladat. Szövetkezetünk terve is erre kapcsolódik. Tehénállományunk jelenleg 750 darabból áll. Férőhelyeink azonban elavultak, nem felelnek meg a korszerű állattartás követelményeinek. Ezért hozzáláttunk a régi istállók átépítéséhez, mivel az a célunk, hogy a jelenlegi tervidőszak végéig legalább ezerre gyarapítjuk a tehénállományt. Az a véleményem, hogy ha ezt a tervet sikerül megvalósítanunk, akkor a jelenlegi évi 2800 literes tejhozamot nem lesz probléma 3200 literre emelni, mert a takarmánytermelés úgyszintén lépést tart az állattenyésztés hasznosságára irányuló elképzeléseinkkel. — És milyen szinten áll a szövetkezet sertéstenyésztése? — Községünk határában szövetkezeti vállalkozás alapján korszerű nagyhizlalda épült. Ennek mi is részvényesei vagyunk. Évente 300 elválasztott malaccal járulunk hozzá a sertéshizlalda üzemeltetéséhez. Persze azért a szövetkezetben sem mondunk le a sertéstartásról. Aránylag korszerű istállóval rendelkezünk, ahol 900 sertés gömbölyödik. A nagyhizlaldával együttvéve ennek köszönhetően évente 38 vagqn sertéshúst értékesítünk. — Milyen összhang alakult ki a két termelési ágazat kö zött? — Solia sem titkoltuk, hogy a két termelési ágazat között nincs meg a teljes összhang. Egyébként akkor jó a gazdálkodás, ha a bevételeknek több mint a felét az állattenyésztés adja. Nálunk ez csaknem fór dítva volt, hiszen az elmúlt évben a növénytermesztés 18 milliót, az állattenyésztés pedig 13 milliót eredményezett. Az aránytalanságnak azonban van magyarázata: nem kielégítő az egységnyi területre jutó állat-' sűrűség, ami részben a tavalyi fertőző betegség következménye. Most a szakosítás éppen azt a célt szolgálja, hogy az aránytalanságoknak az állattenyésztésen belül is véget vethessünk. Az ötödik ötéves tervidőszak végéig olyan ütemben növeljük a szarvasmarha-állományt, hogy száz hektárra lég alább 65 darab jusson. — Hogyan sikerült az idei esztendő rajtja? — Nálunk a tavaszi munkák mindig később kezdődnek, mint Csallóköz, vagy más déli járások szövetkezeteiben. Egyébként nálunk is javában folynak a munkák. Hektáronként 42 mázsa búzát, 38 mázsa árpát és 45 mázsa szemes kukoricát tér vezünk, ami az állattenyésztés fejlesztésének egyik döntő feltétele. Nincs több idő a beszélgetésre. Folytatódik az értekezlet, ahol az egész járás mezőgazdasági kérdéseiről tárgyalnak, szakmai megalapozottsággal megvitatják a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítésére irányuló utakat és módozatokat. SZOMBATH AMBRUS A jövő évre tervezett szinten A Včelincei (Méhi) Űj Élet Efsz a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásban 2771 ha mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. A szövetkezet 1949 decemberében alakult, tehát az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ez arra ösztönzi a szövetkezet tagságát, hogy az 5. ötéves tervben előirányzott feladatokat már az 1974-es gazdasági évben teljesítsék. E feladat teljesítéséhez megvannak a szükséges gazdasági feltételek, hiszen az 1974-es évi terv legtöbb mutatója magasabb az ötéves terv utolsó évére előirányzott feladatoknál. Szemesekből például 1975-re 44 515 mázsát irányoztak elő, az 1974-es terv viszont már az idén 52 048 mázsa elérését tűzte célul. A húseladás terve az 1975-ös 4145 mázsával szemben 1974-re 4250 mázsát irányzott elő. Az 1975-re előirányzott 130 hektárral szemben már az idén 140 hektáron termesztenék cukorrépát. Mindez a pénzügyi terv alakulásában is megmutatkozik, a bruttó mezőgazdasági termelés 1975-re előirányzott értéke ugyanis 27 millió 735 ezer korona, 1974-re viszont 29 millió 221 ezer korona értékű terme, lést terveztek. A termelés növelése érdekében 50 hektár szántóterületen megvalósítják az öntözést abból a víztárolóból, amelyet az elmúlt évben építettek fel. A vizet föld alatti vezeték juttatja a parcellákhoz. Az öntöző- berendezést úgy építik meg, hogy híg trágyával is öntözhessék a talajt. Ez csupán az első lépés, hiszen az idén elkészítik az 1580 hektáros öntözőrendszer tervét, amely a Sajóból fogja meríteni a szükséges vizet. Az öntözőrendszer megépítésére a hatodik ötéves tervben kerül sor. A termőtalaj javítására már most is nagy gonílot fordítanak, az elmúlt évben például 62 hektáron végeztek el rekultivációs munkákat, s így erről a területről már ebben az évben hektáronként 1000 koronával több jőve. delmet terveztek. A mezőgazda- sági munkák gépesítése is nagy ütemben folyik, a takarmánybegyűjtést, a cukorrépa, a ku korica és természetesen a gabonafélék begyűjtését teljes mértékben gépesítették. A szövetkezet nagy gondot fordít az állattenyésztés fejlesztésére és szakosítására. Az idén befejezésre kerül egy új tehénistálló építése, valamint két K 96-os istálló rekonstrukciója, összesen 19,5 millió korona értékben. így az istállók befogadóképessége 700 tehénre bővül. Az alkalmazásra kerülő új technológia lehetővé teszi a kétműszakos üzemeltetést, s így a fiatalokat is jobban meg lehet nyerni az állattenyésztés számára. A hízómarha súlygyarapodását 80 dkg-ról 85 dkg-ra emelték, a hubói részleg dolgozói azonban már az 1 kg-os súlygyarapodást is elérték. A lénkéi részleg dolgozói pedig 1 kg baromfihús kitermeléséhez 2,70 kg abraktakarmányt használtak fel. A szövetkezet ebben az évben fejezi be a központi székház építését, ahol až irodahelyiségeken kívül öltöző és fürdő áll majd a tagok rendelkezésére. Üzemi konyha építését is tervezik. A szakmai és politikai oktatás keretében megszervezték a szövetkezeti munkaiskolát és a haladó tapasztalatok iskoláját. A fiatalok kezdeményezésére eddig szocialista munkabrigád alakult. A szövetkezet tagsága elfogadta az 1974-es évre szóló nagybalogi felhívást, melynek keretében vállalták, hogy a szemes terményeknél — a kukoricán kívül — hektáronként 4,1 mázsával növelik a hozamot az 1973-as évvel szemben, így 10 645 mázsával takarítanak be többet, ami pénzben kifejezve 1696 880 koronát jelent. A szövetkezet tagjai elegedet, tek a szövetkezetben elért keresettel. Az elmúlt gazdasági évben 19 515 korona volt azxjgy* dolgozóra eső átlagos jövedelem. Remélik, hogy az 1974-ben bevezetett új bérrendszerrel még jobb termelési eredményeket érnek el, és így a tagságnak is magasabb jövedelmet tudnak biztosítani. A 25 éve magasabb típusban gazdálkodó szövetkezeti tagok ezt el is várják, de azért ez is a tagság további szorgalmas, odaadó, becsületes munkájától függ. LUKÁCS BÉLA A Prešovi Magasépítő Vállalat dolgozói az idén kétmillió koronával többet fordítanak a beruházási költségvetésből a Prešov melletti Šariš Fafeldolgozó Kombinát építési munkálataira, mint amennyit a terv előirányoz. Jelenleg a munka csarnok acélvázának a szerelése és a fő saj- tolőgép alapiá nak az építése folyik. Felvételünkön: Milan Nemec az acél- szerkezet hegesztése köz ben. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) EGYRE EREDMÉNYESEBBEN A Kamenné Kosihy-i Felszabadulás 25. évfordulója Efsz eredményes, gazdag évet zárt. Javult a munkaszervezés és a tagok munkához való viszonya, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint az, hogy az elmúlt esztendőben már nem volt munkaerőhiány a közösben. Az egyesített szövetkezet mezőgazdasági területe 2045 hektár, amelyből 1551 ha a szántó. Ennek nagy része mc redek domboldalakon terül el, ami nehezíti a talaj megművelését. Az előző évben jó szervezéssel, becsületes munkával mégis sikerült agrotechnikai határidőn belül és jó minőségben elvégezni a munkát. Ennek eredményeként az 1972-es évhez viszonyítva a termelés 20,7 százalékkal növekedett, az árutermelés növekedése pedig 24 százalékos volt. Rúzából 36,2 mázsa, korai burgonyából 148 mázsa termett hektáronként. A szőlő is jól fizetett, így a növénytermesztés 105,9 százalékra teljesíthette a termelési tervet. Az előző évekhez viszonyítva a 300 férőhelyes tehénistálló építésével kapcsolatos nehézségek ellenére az állattenyésztésben is javulnak az eredmé- nyék. A tejhozamot például 1972-höz viszonyítva 250 literrel növelték tehenenként. Bár vannak még hibák, mégis meg kell állapítani, hogy a munkaerkölccsel együtt a teljesítmény is sokat javult. A tagok havi keresete az előző évhez viszonyítva közel 200 koronával növekedett. A kedvező változások elérésében **ígen jelentős érdeme van Maulík Štefan elnök Irányító munkájának. Annak ellenére, hogy csak 1972 nyarától irányítja a közöst, máris örvendetes változásokra került sor a szövetkezet életében. A jó eredmények elérését az Iva- nics fenő irányítása mellett működő szocialista munkabrigád címért versenyző 13-tagú gépesítő csoport is nagyban elősegíti. BÜJTÜS JÁNOS BECSÜLJÜK MEG AZ EMBERT „Becsüljük meg jobban a traktorosokat, a szerelőket, mert manapság nem kis mértékben tőlük függ a termelés eredményessége. A fiatalokat is meg kell nyerni, mert az öregek lassan kiesnek a sorból, s helyüket nekik kell elfoglalni. Hogyan tarthatjuk meg őket? Rendszeres munkával, megfelelő kereset biztosításával, továbbképzéssel és sokoldalú gondoskodással.“ Ha nem is szó szerint, de ezeket a mondatokat jegyeztem fel a közelmúltban Nová Bod- ván (Újbódván) a szövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Ezeket a szavakat Köteles János elnök mondta, de azt hiszem, hogy még nagyon sok beszámolóban szerepeltek hasonló megállapítások szerte az ország szövetkezeteiben. Becsülni kell az embert, az emberi tudást, a holnapot jelentő fiatalságot, mert enélkül csak üres szó marad az iparszerű mezőgazdaság, a műszaki fejlesztés, a komplex géprendszer és a többi új fogalom. A gépekhez sokoldalúan képzett szakemberekre van szükség, s u kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei e tekintetben nem állnak valami fényesen. Ennek több oka is van. Előfordul például, hogy azok a fiatalok, akiket a szövetkezel küldött gépesítő, állattenyésztő, vagy gyümölcstermesztő szakmát tanulni, az iskola elvégzése után nem mindig kapnak képzettségüknek megfelelő munkakört, sőt a fizetésük is olyan, hogy a kedvük hamar elmegy a munkától. Falvainkon nem mindig, s nem mindenütt becsülik meg a tudást. Pedig egyre több nagy teljesítményű, korszerű gép érkezik a mezőgazdaságba, s nem mindegy, hogy ki ül ebeken a gépeken. Kelet-Szlová- kiában például olyan szövetkezetek is akadnak, ahol rz erőgépállomány három óra munkájára egy óra javítás jut. Ezt részben a gépek elhasználtsága okozza, de be ne van az is, hogy nem fordítanak elég gondot az emberre, akin nagyon sok múlik. Ahol számolnak, olt nagyon jól tudják, hogy az százezreket jelent évente. A Nová Bodva-i közgyűlésen jutott az eszembe, hogy a közös gazdaságok hányszor küldik u traktorost kettős, nyújtott, vagy éppen éjszakai műszakra. A munkához szükséges feltételeket azonban már nem mindenütt teremtik meg. Az éjjeli műszakban dolgozó traktorosnak pedig bizonyára jólesne egy meleg tea, amely felfrissítené, esetleg egy kávé, amely ébren tartaná. A korszerű, iparszerű mezőgazdaságról nem elég csak beszélni, hanem az emberekről is korszerűen keli gondoskodni. Nem vélekedhetünk úgy, hogy a nagyüzem „nagyvonalú“ üzem, ahol a kis dolgok, az emberi szempontok nem számítanak. ILLÉS BERTALAN HASZNOS TANFOLYAM A tavalyi aszályos időjárás hazánk mezőgazdaságát sem kímélte, ezért a szakembereket élénken foglalkoztatja az öntözéses gazdálkodás további fejlesztése. A bratislavai Központi Meliorációs Igazgatóság a napokban e témával kapcsolatban Piešťanyban tanfolyamot szervezett, amelyen mintegy 60 öntözéssel foglalkozó szakember vett részt. A tanfolyamon az Öntözési Kutatóintézet tudományos dolgozói tartottak érdekes, tanulságos előadásokat. A bevezető előadást Cislák mérnök, az intézet igazgatója tartotta, aki ismertette az öntözéses gazdálkodás eddigi fejlődését és a jelenlegi állapotot. Előadásában megemlítette, hogy Szlovákiában jelenleg csupán 141000 hektár öntözhető, amelyből 101000 hektár a nyugat-szlovákiai kerületben fekszik. Nagyon sok még az olyan terület, amelyre az öntözéses gazdálkodást hatékonyan ki lehetne terjeszteni. A tanfolyam résztvevői nagy figyelemmel hallgatták Ivaniö- ka kandidátus előadását, amelyben a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásával foglalkozott, és a kísérleti eredmények alapján ismertette az egyes kultúrnövények öntözési normáit a biológiai fejlődés egyes szakaszaiban. Megjegyezte, hogy még nincs kidolgozva olyan egységes módszertani útmutatás, amely valamennyi talajtípusra érvényes lenne. Az azonos időben és mennyiségben adagolt víz ugyanis tájanként és helyenként eltérő eredményekkel jár a növények fejlődésében. Érdekes volt Derco kandidátus előadása is, aki a tápanyagellátás kérdéseivel foglalkozott az öntözéses gazdálkodás viszonyai között. Felhívta a figyelmeit a műtrágyák legmegfelelőbb típusainak kiválasztására, elsősorban a koncentráltabb és az összetett műtrágyák használatára. Többek között arra is rámutatott, hogy a műtrágyázásnál az öntözéses gazdálkodásban azt is figyelembe kell venni, miszerint itt bármelyik tényezőnél csak a többi tényezővel való ésszerű kombináció esetén lehet elérni a maximális hatásfokot. Santa mérnök a takarmány- növények öntözéses termesztéséről tartott előadást. A további előadások a hagyományos öntözési rendszer problémáival, a kísérletek alatt álló új öntözési eljárások gyakorlati bevezetésével, a munkaszervezés hatékony fejlesztésével, a technikai szakemberek továbbképzésével, valamint a gépi és technológiai berendezések jobb kihasználásával foglalkoztak. A tanfolyam elérte célját, mert a résztvevők tudatosították azt, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítése során a gépesítés és a kemizálás mellett előtérbe kerül az öntözéses gazdálkodás intenzív fejlesztése, s a szakemberekre a jövőben növekvő feladatok hárulnak. MÉRI ISTVÁN
