Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-26 / 72. szám, kedd

A szakosításban van a megoldás Alig egy éve annak, hogy a topoíčanyi járásban gazdálkodó Rybanyi Efsz tagsága elnökévé választotta 1 Sahulöík Michal harmincegy éves agrármérnököt, akivel a minap egy járási érte­kezlet szünetében találkoztam. Jó alkalom nyílt arra, hogy gazdálkodásuk menetéről rövi­den elbeszélgessünk. — Mit sikerült egy év alatt megvalósítani az eredeti elkép­zelésekből? — Elsősorban a termelés sza­kosításában ériünk el jó ered­ményeket. A hozzánk társult kis szövetkezetek határában, ahol együttvéve 2600 hektár jó szán­tóföld fekszik, búzától a lenig úgyszólván minden kultúrnö­vénnyel foglalkoztak. Így nem is csoda, ha az egyes üzemrész- legek hektárhozamai között 17 mázsás különbségek is jelent­keztek. A szakosítás követelmé­nyeihez igazodva kialakítottuk a nagyparcellás gazdálkodást. Minden kultúrnövény a vetés­terv szerint egy két tagban ka­pott helyet. Ez lehetővé teszi a korszerű agrotechnika pontos betartását, kedvező feltételeket teremt a gépek tökéletesebb ki­használására, nem utolsósor­ban a ráfordítási költségek csökkentésére. A szakosítással egyébként a termőföld és az adottságok jobb kihasználására törekszünk, ami a termelés nö­velésének egyik legfőbb tartalé­ka. Ám ez az igyekezetünk a szójabab, a borsó, a len, a bur­gonya és a komló termesztésé­nél nem jár kellő sikerrel. Eze­ket a növényeket szövetkeze­tenként arányosan elosztva na­gyobb vetésterületekre kellene koncentrálni. — Hogyan oldották meg a szövetkezetben a gépesített munkák szervezését? — A gépek jobb kihasználása az irányítás központosítását is megkövetelte. Gépeink ősz óta a központi telepről futnak ki, és csoportosan szervezve vég­zik a munkát. Gyakorlott me­zőgazdászaink bizonyára tud­ják, hogy mi ennek a szerve­zési formának a jelentősége. Néhány hónapos kísérlet után legalább ötvenezer korona meg­takarítást értünk el csupán a jjótalkatrészekben. — Milyen szempontokat vet­tek figyelembe az állattenyész­tés szakosításában? — A járási elképzelések sze­rint körzetünkben a tehéntar­tás, illetve a tejtermelés, a hí- zómarhák tenyésztése az elsőd­leges feladat. Szövetkezetünk terve is erre kapcsolódik. Te­hénállományunk jelenleg 750 darabból áll. Férőhelyeink azon­ban elavultak, nem felelnek meg a korszerű állattartás kö­vetelményeinek. Ezért hozzálát­tunk a régi istállók átépítésé­hez, mivel az a célunk, hogy a jelenlegi tervidőszak végéig legalább ezerre gyarapítjuk a tehénállományt. Az a vélemé­nyem, hogy ha ezt a tervet si­kerül megvalósítanunk, akkor a jelenlegi évi 2800 literes tejho­zamot nem lesz probléma 3200 literre emelni, mert a takar­mánytermelés úgyszintén lépést tart az állattenyésztés hasznos­ságára irányuló elképzeléseink­kel. — És milyen szinten áll a szövetkezet sertéstenyésztése? — Községünk határában szö­vetkezeti vállalkozás alapján korszerű nagyhizlalda épült. Ennek mi is részvényesei va­gyunk. Évente 300 elválasztott malaccal járulunk hozzá a ser­téshizlalda üzemeltetéséhez. Persze azért a szövetkezetben sem mondunk le a sertéstartás­ról. Aránylag korszerű istálló­val rendelkezünk, ahol 900 ser­tés gömbölyödik. A nagyhizlal­dával együttvéve ennek kö­szönhetően évente 38 vagqn sertéshúst értékesítünk. — Milyen összhang alakult ki a két termelési ágazat kö zött? — Solia sem titkoltuk, hogy a két termelési ágazat között nincs meg a teljes összhang. Egyébként akkor jó a gazdál­kodás, ha a bevételeknek több mint a felét az állattenyésztés adja. Nálunk ez csaknem fór dítva volt, hiszen az elmúlt év­ben a növénytermesztés 18 milliót, az állattenyésztés pedig 13 milliót eredményezett. Az aránytalanságnak azonban van magyarázata: nem kielégítő az egységnyi területre jutó állat-' sűrűség, ami részben a tavalyi fertőző betegség következmé­nye. Most a szakosítás éppen azt a célt szolgálja, hogy az aránytalanságoknak az állatte­nyésztésen belül is véget vet­hessünk. Az ötödik ötéves terv­időszak végéig olyan ütemben növeljük a szarvasmarha-állo­mányt, hogy száz hektárra lég alább 65 darab jusson. — Hogyan sikerült az idei esztendő rajtja? — Nálunk a tavaszi munkák mindig később kezdődnek, mint Csallóköz, vagy más déli járá­sok szövetkezeteiben. Egyéb­ként nálunk is javában folynak a munkák. Hektáronként 42 mázsa búzát, 38 mázsa árpát és 45 mázsa szemes kukoricát tér vezünk, ami az állattenyésztés fejlesztésének egyik döntő fel­tétele. Nincs több idő a beszélgetés­re. Folytatódik az értekezlet, ahol az egész járás mezőgaz­dasági kérdéseiről tárgyalnak, szakmai megalapozottsággal megvitatják a XIV. pártkong­resszus határozatainak teljesí­tésére irányuló utakat és módo­zatokat. SZOMBATH AMBRUS A jövő évre tervezett szinten A Včelincei (Méhi) Űj Élet Efsz a Rimavská Sobota-i (ri­maszombati) járásban 2771 ha mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. A szövetkezet 1949 decemberében alakult, te­hát az idén ünnepli fennállá­sának 25. évfordulóját. Ez arra ösztönzi a szövetkezet tagsá­gát, hogy az 5. ötéves tervben előirányzott feladatokat már az 1974-es gazdasági évben telje­sítsék. E feladat teljesítéséhez meg­vannak a szükséges gazdasági feltételek, hiszen az 1974-es évi terv legtöbb mutatója ma­gasabb az ötéves terv utolsó évére előirányzott feladatok­nál. Szemesekből például 1975-re 44 515 mázsát irányoz­tak elő, az 1974-es terv viszont már az idén 52 048 mázsa el­érését tűzte célul. A húseladás terve az 1975-ös 4145 mázsával szemben 1974-re 4250 mázsát irányzott elő. Az 1975-re elő­irányzott 130 hektárral szem­ben már az idén 140 hektáron termesztenék cukorrépát. Mind­ez a pénzügyi terv alakulásá­ban is megmutatkozik, a brut­tó mezőgazdasági termelés 1975-re előirányzott értéke ugyanis 27 millió 735 ezer ko­rona, 1974-re viszont 29 millió 221 ezer korona értékű terme, lést terveztek. A termelés növelése érdeké­ben 50 hektár szántóterületen megvalósítják az öntözést ab­ból a víztárolóból, amelyet az elmúlt évben építettek fel. A vizet föld alatti vezeték juttat­ja a parcellákhoz. Az öntöző- berendezést úgy építik meg, hogy híg trágyával is öntöz­hessék a talajt. Ez csupán az első lépés, hiszen az idén el­készítik az 1580 hektáros öntö­zőrendszer tervét, amely a Sa­jóból fogja meríteni a szüksé­ges vizet. Az öntözőrendszer megépítésére a hatodik ötéves tervben kerül sor. A termőta­laj javítására már most is nagy gonílot fordítanak, az elmúlt évben például 62 hektáron vé­geztek el rekultivációs munká­kat, s így erről a területről már ebben az évben hektáron­ként 1000 koronával több jőve. delmet terveztek. A mezőgazda- sági munkák gépesítése is nagy ütemben folyik, a takarmány­begyűjtést, a cukorrépa, a ku korica és természetesen a ga­bonafélék begyűjtését teljes mértékben gépesítették. A szövetkezet nagy gondot fordít az állattenyésztés fej­lesztésére és szakosítására. Az idén befejezésre kerül egy új tehénistálló építése, valamint két K 96-os istálló rekonstruk­ciója, összesen 19,5 millió ko­rona értékben. így az istállók befogadóképessége 700 tehénre bővül. Az alkalmazásra kerülő új technológia lehetővé teszi a kétműszakos üzemeltetést, s így a fiatalokat is jobban meg lehet nyerni az állattenyésztés számára. A hízómarha súlygya­rapodását 80 dkg-ról 85 dkg-ra emelték, a hubói részleg dol­gozói azonban már az 1 kg-os súlygyarapodást is elérték. A lénkéi részleg dolgozói pedig 1 kg baromfihús kitermelésé­hez 2,70 kg abraktakarmányt használtak fel. A szövetkezet ebben az évben fejezi be a központi székház építését, ahol až irodahelyisé­geken kívül öltöző és fürdő áll majd a tagok rendelkezésére. Üzemi konyha építését is ter­vezik. A szakmai és politikai oktatás keretében megszervez­ték a szövetkezeti munkaisko­lát és a haladó tapasztalatok iskoláját. A fiatalok kezdemé­nyezésére eddig szocialista munkabrigád alakult. A szövet­kezet tagsága elfogadta az 1974-es évre szóló nagybalogi felhívást, melynek keretében vállalták, hogy a szemes ter­ményeknél — a kukoricán kí­vül — hektáronként 4,1 mázsá­val növelik a hozamot az 1973-as évvel szemben, így 10 645 mázsával takarítanak be többet, ami pénzben kifejezve 1696 880 koronát jelent. A szövetkezet tagjai elegedet, tek a szövetkezetben elért ke­resettel. Az elmúlt gazdasági évben 19 515 korona volt azxjgy* dolgozóra eső átlagos jövede­lem. Remélik, hogy az 1974-ben bevezetett új bérrendszerrel még jobb termelési eredményeket érnek el, és így a tagságnak is magasabb jövedelmet tudnak biztosítani. A 25 éve magasabb típusban gazdálkodó szövet­kezeti tagok ezt el is várják, de azért ez is a tagság további szorgalmas, odaadó, becsületes munkájától függ. LUKÁCS BÉLA A Prešovi Ma­gasépítő Válla­lat dolgozói az idén kétmillió koronával töb­bet fordítanak a beruházási költ­ségvetésből a Prešov melletti Šariš Fafeldol­gozó Kombinát építési munká­lataira, mint amennyit a terv előirányoz. Je­lenleg a munka csarnok acélvá­zának a szerelé­se és a fő saj- tolőgép alapiá nak az építése folyik. Felvéte­lünkön: Milan Nemec az acél- szerkezet he­gesztése köz ben. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) EGYRE EREDMÉNYESEBBEN A Kamenné Kosihy-i Felsza­badulás 25. évfordulója Efsz eredményes, gazdag évet zárt. Javult a munkaszervezés és a tagok munkához való viszonya, amit mi sem bizonyít ékeseb­ben, mint az, hogy az elmúlt esztendőben már nem volt munkaerőhiány a közösben. Az egyesített szövetkezet mezőgazdasági területe 2045 hektár, amelyből 1551 ha a szántó. Ennek nagy része mc redek domboldalakon terül el, ami nehezíti a talaj megműve­lését. Az előző évben jó szer­vezéssel, becsületes munkával mégis sikerült agrotechnikai határidőn belül és jó minőség­ben elvégezni a munkát. En­nek eredményeként az 1972-es évhez viszonyítva a termelés 20,7 százalékkal növekedett, az árutermelés növekedése pedig 24 százalékos volt. Rúzából 36,2 mázsa, korai burgonyából 148 mázsa termett hektáronként. A szőlő is jól fizetett, így a növénytermesz­tés 105,9 százalékra teljesíthet­te a termelési tervet. Az előző évekhez viszonyítva a 300 férőhelyes tehénistálló építésével kapcsolatos nehéz­ségek ellenére az állattenyész­tésben is javulnak az eredmé- nyék. A tejhozamot például 1972-höz viszonyítva 250 liter­rel növelték tehenenként. Bár vannak még hibák, mégis meg kell állapítani, hogy a munka­erkölccsel együtt a teljesít­mény is sokat javult. A tagok havi keresete az előző évhez viszonyítva közel 200 koroná­val növekedett. A kedvező változások eléré­sében **ígen jelentős érdeme van Maulík Štefan elnök Irá­nyító munkájának. Annak elle­nére, hogy csak 1972 nyarától irányítja a közöst, máris örven­detes változásokra került sor a szövetkezet életében. A jó eredmények elérését az Iva- nics fenő irányítása mellett működő szocialista munkabri­gád címért versenyző 13-tagú gépesítő csoport is nagyban elősegíti. BÜJTÜS JÁNOS BECSÜLJÜK MEG AZ EMBERT „Becsüljük meg jobban a traktorosokat, a szerelőket, mert manapság nem kis mér­tékben tőlük függ a termelés eredményessége. A fiatalokat is meg kell nyerni, mert az öregek lassan kiesnek a sor­ból, s helyüket nekik kell el­foglalni. Hogyan tarthatjuk meg őket? Rendszeres munká­val, megfelelő kereset biztosí­tásával, továbbképzéssel és sokoldalú gondoskodással.“ Ha nem is szó szerint, de ezeket a mondatokat jegyeztem fel a közelmúltban Nová Bod- ván (Újbódván) a szövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Eze­ket a szavakat Köteles János elnök mondta, de azt hiszem, hogy még nagyon sok beszámo­lóban szerepeltek hasonló megállapítások szerte az ország szövetkezeteiben. Becsülni kell az embert, az emberi tudást, a holnapot je­lentő fiatalságot, mert enélkül csak üres szó marad az ipar­szerű mezőgazdaság, a műsza­ki fejlesztés, a komplex gép­rendszer és a többi új foga­lom. A gépekhez sokoldalúan képzett szakemberekre van szükség, s u kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei e tekintetben nem állnak va­lami fényesen. Ennek több oka is van. Előfordul például, hogy azok a fiatalok, akiket a szövetkezel küldött gépesítő, állattenyésztő, vagy gyümölcs­termesztő szakmát tanulni, az iskola elvégzése után nem mindig kapnak képzettségük­nek megfelelő munkakört, sőt a fizetésük is olyan, hogy a kedvük hamar elmegy a mun­kától. Falvainkon nem mindig, s nem mindenütt becsülik meg a tudást. Pedig egyre több nagy teljesítményű, korszerű gép ér­kezik a mezőgazdaságba, s nem mindegy, hogy ki ül ebe­ken a gépeken. Kelet-Szlová- kiában például olyan szövetke­zetek is akadnak, ahol rz erő­gépállomány három óra mun­kájára egy óra javítás jut. Ezt részben a gépek elhasználtsá­ga okozza, de be ne van az is, hogy nem fordítanak elég gondot az emberre, akin na­gyon sok múlik. Ahol számol­nak, olt nagyon jól tudják, hogy az százezreket jelent évente. A Nová Bodva-i közgyűlésen jutott az eszembe, hogy a kö­zös gazdaságok hányszor kül­dik u traktorost kettős, nyúj­tott, vagy éppen éjszakai mű­szakra. A munkához szükséges feltételeket azonban már nem mindenütt teremtik meg. Az éjjeli műszakban dolgozó trak­torosnak pedig bizonyára jól­esne egy meleg tea, amely felfrissítené, esetleg egy kávé, amely ébren tartaná. A korsze­rű, iparszerű mezőgazdaságról nem elég csak beszélni, hanem az emberekről is korszerűen keli gondoskodni. Nem véle­kedhetünk úgy, hogy a nagy­üzem „nagyvonalú“ üzem, ahol a kis dolgok, az emberi szem­pontok nem számítanak. ILLÉS BERTALAN HASZNOS TANFOLYAM A tavalyi aszályos időjárás hazánk mezőgazdaságát sem kímélte, ezért a szakembereket élénken foglalkoztatja az ön­tözéses gazdálkodás további fejlesztése. A bratislavai Köz­ponti Meliorációs Igazgatóság a napokban e témával kapcso­latban Piešťanyban tanfolya­mot szervezett, amelyen mint­egy 60 öntözéssel foglalkozó szakember vett részt. A tanfo­lyamon az Öntözési Kutatóin­tézet tudományos dolgozói tar­tottak érdekes, tanulságos elő­adásokat. A bevezető előadást Cislák mérnök, az intézet igazgatója tartotta, aki ismertette az ön­tözéses gazdálkodás eddigi fej­lődését és a jelenlegi állapo­tot. Előadásában megemlítette, hogy Szlovákiában jelenleg csupán 141000 hektár öntözhe­tő, amelyből 101000 hektár a nyugat-szlovákiai kerületben fekszik. Nagyon sok még az olyan terület, amelyre az ön­tözéses gazdálkodást hatéko­nyan ki lehetne terjeszteni. A tanfolyam résztvevői nagy figyelemmel hallgatták Ivaniö- ka kandidátus előadását, amelyben a korszerű agrotech­nikai módszerek alkalmazásá­val foglalkozott, és a kísér­leti eredmények alapján is­mertette az egyes kultúrnövé­nyek öntözési normáit a bioló­giai fejlődés egyes szakaszai­ban. Megjegyezte, hogy még nincs kidolgozva olyan egysé­ges módszertani útmutatás, amely valamennyi talajtípusra érvényes lenne. Az azonos idő­ben és mennyiségben adagolt víz ugyanis tájanként és he­lyenként eltérő eredményekkel jár a növények fejlődésében. Érdekes volt Derco kandidátus előadása is, aki a tápanyagellá­tás kérdéseivel foglalkozott az öntözéses gazdálkodás viszo­nyai között. Felhívta a figyel­meit a műtrágyák legmegfele­lőbb típusainak kiválasztására, elsősorban a koncentráltabb és az összetett műtrágyák haszná­latára. Többek között arra is rámutatott, hogy a műtrágyá­zásnál az öntözéses gazdálko­dásban azt is figyelembe kell venni, miszerint itt bármelyik tényezőnél csak a többi ténye­zővel való ésszerű kombináció esetén lehet elérni a maximá­lis hatásfokot. Santa mérnök a takarmány- növények öntözéses termeszté­séről tartott előadást. A további előadások a hagyo­mányos öntözési rendszer prob­lémáival, a kísérletek alatt ál­ló új öntözési eljárások gya­korlati bevezetésével, a mun­kaszervezés hatékony fejleszté­sével, a technikai szakembe­rek továbbképzésével, valamint a gépi és technológiai beren­dezések jobb kihasználásával foglalkoztak. A tanfolyam el­érte célját, mert a résztvevők tudatosították azt, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatai­nak teljesítése során a gépesí­tés és a kemizálás mellett elő­térbe kerül az öntözéses gaz­dálkodás intenzív fejlesztése, s a szakemberekre a jövőben növekvő feladatok hárulnak. MÉRI ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents