Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-26 / 72. szám, kedd
Oj filmek ÜLLŐ VAGY KALAPÁCS Georgi Dimitrov születésének 90. évfordulójára készült ez a kétrészes színes bolgár—NDK— szovjet koprodukciós filmalkotás, mely a forradalom rettenthetetlen harcosának állít emléket — dicsfény, az ünnepi megemlékezés pátosza nélkül. Hriszto Hrisztov rendező alkotása hiteles dokumentumokra támaszkodva “eleveníti fel a Reichstag-per fontosabb mozzanatait és Dimitrov életútját szabadulásáig, Moszkvába érkezéséig. Az alkotó jóvoltából — a film képi kifejezési eszközei révén — többet tudunk meg az 1933-as lipcsei per lényegéről, céljáról, hátteréről, mintha csak a történelmi ese mény puszta dokumentumait mutatná be. A nézők elé tárja a tárgyalóterem falain jóval túlnövő jelentőségű monstre per alakulását, sokoldalúan világítja meg az eseményeket és betekintést enged a hatalomra jutott fasizmus boszorkány, konyhájába. Az alkotók elsősorban Dimitrov alakját, emberi nagyságát, forradalmi és internacionalista magatartását állították előtérbe. A film nemcsak a pert öleli fel, hanem fel-felelevenít egy-egy epizódót az antifasiszta harcos per előtti életszakaszából is, bemutatja családi kapcsolatait s a börtönben töltött napjait. így bontakozik ki előttünk Dimitrov, a bolgár hazafi és nemzetközi antifasiszta harcos s Dimitrov, a magánember; egyszerű ember, aki lenyűgöző hatással van környezeté ROBINSON CRUSOE Daniel Defoe kedvelt regénye, a Robinson Crusoe ezúttal már huszonegyedszer került filmvászonra. (A regény első filmváltozatát Georges Méhes, a filmművészet nesztora 1902- ben készítette.) A regényadaptáció során voltak, akik híven ragaszkodtak az író mondanivalójához és a mű cselekményé(bolgár] Sziefan Gecov — Dimitrov szerepében re nemcsak politikusként, hanem példamutató egyéniségű emberként is. Drámai erő árad a rendező munkájából; a per bemutatása során behatóan foglalkozik Göring alakjával és szerepével is. Dimitrov vádlóan védekező szavaiból megtudjuk az igazságot, a nácik titkos tervét (a Reichstag felgyújtása), azt az aljas szándékú összeesküvést, amellyel a bolgár hazafit akarták megsemmisíteni, s a kommunisták poli ti kai befolyását akarták letörni. A nemes gondolat jegyében készült film főszerepét Szte- fan Gecov játssza; sikerült életközeibe hozni a Dimitrov alakját. Göringet Viliam Póló- nyi, szlovák színész testesíti meg, erőteljesen formálva meg a fasiszta vezér félelmetes, ám szánalmas alakját. (szovjet) net szépsége, mely annak .bizonyítéka, hogyan lesz úrrá az emberi értelem, a becsület a zord természet és a becstelenség felett. Az alkotó a műben kifejezésre juttatta, hogy az egyszerű és szerencsétlenül járt Robinsont éppen erős akaratereje, töretlensége, az élet szeretete avatja igazi hőssé, akit Jelenet a Robinson Crusoe filmváltozatából hez, voltak, akik csak ötletet merítettek Defoe regényéből (például Luis Buúuel). Sztanyiszlav Govoruhin a legújabb változat alkotója megőrizte az irodalmi alapanyagot, s felismerte, miben rejlik a hajótörött Robinson Crusoe és Péntek halhatatlansága, a törtéévszázadokon át gyerekek és felnőttek egyaránt kedvelnek. A romantikus kalandtörténet főszerepeit Leonyid Kuravlev és Iraklij Hizanisvilli alakítja. Az ogyesszai stúdió alkotását a lenyűgöző felvételek teszik még hatásosabbá. JÖ MEGJELENÉSŰ AUSZTRÁLIAI FELESÉGET KERES (olasz) A film címe újsághirdetésre utal: jó megjelenésű, becsületes, Ausztráliába bevándorolt olasz feleségül venne feddhetetlen honfitársnőt. (A film eredeti címe ilyen mulatságosan hosszú.) Az olasz vígjáték címéből nem nehéz a film cselekményére következtetni, amelynek konfliktusa abból adódik, hogy az ausztráliai nem is olyan jő megjelenésű, honfitársnője pedig egyáltalán nem feddhetetlen. Luql Zampa rendező, az olasz neorealizmus egyik úttörője sok-sok ötlettel, váratlan fordulattal színesítette a filmet. Ráadásul a főszerepet olyan tehetséges színészek játsszák, mint Claudia Cardinale és Albérlő Sordi. A remek alapötletből az alkotó szórakoztató komédiát kreált. A rendező a filmhez azonban nemcsak a nevét adta hozzá, hiszen az alkotás az olasz neoreallsta vígjáték legjobb hagyományait folytatja. L. Zampa —■ míg hősei végigbolondozzák a történetet — tulajdonképpen bemutatja azt a valóságos helyzetet, amelyben az olasz emigránsok élnek Ausztráliában. Nem is Luigi Zampa lenne, ha filmje megrekedne egy pusztán szórakoztató vígjáték szintjén. Alkotásában meggyőzően és a mesterkéllség nyoma nélkül érzékelteti az olasz emigránsok sanyarú életét, a kemény munkával, az otthontalanság- gal, a magánnyal megfizetett viszonylag jobb életét. Azt a közhiedelmet rombolja szét, mely szerint a bevándoroltak látványos karriert futottak be. Sajátos stílussal és eszközökkel leplezi le e mítosz hazugságait, s külön érdeme, hogy mindezt egy üde vígjáték keretében tette. r-ym — A MÉRNÖKI SZEIZMOLÓGIA Sokszor és joggal teszik fel a kérdést: vajon mindörökre bele kell-e nyugodnunk abba, hogy a földrengésekkel szemben tehetetlenek vagyunk?! Védekezhetünk-e valahogyan a rengések keltette pusztítások ellen? A földrengésektől gyakran sújtott vidékeken emberek milliói élnek állandó életveszélyben, s az évenként előforduló földrengéskárok sok milliárd koronára terjednek világszerte! A földrengések gyakran azért okoznak nagy pusztítást, mert rosszul épített, rosszul karbantartott, régi házakat érint. Az építészmérnökök megállapítása szerint a jól karbantartott házak erősebb lökéseket is átvészelnek. A mérnöki szeizmológia az a tudomány, amely azt vizsgálja, hogy a földrengések, illetve a földfelszín különféle (természetes és mesterséges eredetű) rezgései miként hatnak az épületekre, s kidolgozza azokat a módszereket, amelyekkel a rengésekből vagy a rezgésekből származó károk elháríthatok vagy legalábbis csökkenthetők. Ez a föld rengés tannak (szeizmológiának) és a műszaki tudományoknak fiatal, közös ága. Célja tehát. az emberi alkotások védelme a földmozgásokból származó különféle károk ellen. Milyen veszélyforrásokkal kell számolniuk a mérnöki szeizmológia művelőinek? Elsősorban a földrengések — másodszor a természetes és mesterséges (vagyis az emberi tevékenység miatt fellépő) rezgések. A földrengések gyakorisága szempontjából különbséget tesznek a földfelszín egyes vidékei között. Külön tartják számon azokat a területeket, 50 évnél gyakrabban lépnek fel jelentős károkat okozó földrengések — ebbe a kategóriába a földfelületnek viszonylag kis része tartozik csupán — és azokat a területeket, amelyeken csak 50 évnél nagyobb időközönként fordulnak elő kárt okozó rengések. Országunk ebbe a második övezetbe tartozik. A földrengéskárok szempontjából — de a rezgések keltette károk szempontjából is — fontos az, hogy az épületek milyen altalajon állnak. Az altalaj a tapasztalatok szerint számottevően befolyásolhatja földrengés esetén a felszínen észlelhető erősséget. Például, ha egy rengés szilárd sziklára épített házon 7 fokos erősségnek megfelelő károsodást okoz, akkor ugyanez a rengés a törmelékes talajra emelt épületeken 10 fokos erősségnek megfelelő kárt kelthet. Különösen veszélyesek a mocsaras, lápos altalajok, a kiszáradt vízfenekek, a folyók egykori árterei. Az épületeket azonban nemcsak a természetes eredetű földrengések veszélyeztetik, hanem a különféle rezgések is. A talaj szinte állandóan rezeg. Ez részben természetes okokra vezethető vissza (például széllökések, szélviharok hatására, a tengerparti területeken a víz hullámzására stb.) — vagy pedig az emberi tevékenységnek (gyárakban működő gépeknek, a közlekedésnek, a bányaműveléssel kapcsolatos robbantásoknak stb.) tulajdonítható. Mindezeket az állandó jellegű mozgásokat „mikroszeizmi- kus nyugtalanság“-nak nevezzük. Ha ezeknek a mozgásoknak mértéke elér vagy meghalad egy bizonyos határértéket, akkor azokban az épületekben, amelyeket szakadatlanul érnek ilyen hatások, maradandó károsodások léphetnek fel. Az üzemi épületeket közvetlen mechanikai hatásukkal a bennük dolgozó gépek is tönkretehetik. Minthogy az épületek nem tökéletesen merevek, ezért egyes részeik különbözőképpen jönnek rezgésbe. A talaj felett különböző magasságokban a rezgések okozta kilengések nagysága — sőt kivételes esetben iránya is — különböző. A rezgések annál veszélyesebbek, minél nagyobb az általuk okozott elmozdulás. A tapasztalat szerint az épületek rezgése lassan csillapodik le. Ennek következtében különösen nagy a veszély, ha a ház saját 'rezgésszáma megegyezik a közelben levő üzem valamely gépének fordulatszámával. Ilyen esetben a rezgés okozta kilengés hatszorosára-hatvan- szorosára nőhet. A gép fordulatszámának megváltoztatásával a vízszintes irányú épületrezgések kilengése — s ezzel együtt a káros feszültségek mértéke is — jelentősen csökkenthető. Előfordulhat az is, hogy egy (a géppel) rezonanciában levő távolabbi épület sérül meg, míg az üzemház teljesen épen marad. Ezért van nagy népgazdasági jelentősége az üzemi épületek és a közelükben levő házak, valamint a talaj rezgési jellemzői (saját rezgésszámuk) meghatározásának. A mérnöki szeizmológia műszerei: a földrengésjelzőkhöz hasonló felépítésű rezgésmérők, amelyek a keltett elmozdulások mértékének (amplitúdójának, kilengésének) és - a rezgések időtartamának, számának szabatos meghatározására szolgálnak. Ezeknek révén feltárják azoknak a rezgéseknek a jellemzőit, amelyek már képesek károsodást okozni. A mérnöki szeizmológia művelői gyakran vesznek részt „helyszíni szemléken“, hiszen azt, hogy mi okozza a fellépett károsodást, csak a színhelyen lehet megállapítani. Természetesen azonban ilyen esetben további más vizsgálatok is szükségesek. Gyakran mesterséges úton teremtenek olyan feltételeket, amelyeknek segítségével a jelenségek közötti összefüggések tanulmányozhatók. Az egyik ilyen klasszikus modellkísérlet August Sieberg német földrengéskutató nevéhez fűződik. Sieberg egymásra helyezett kicsiny téglából (kötőanyag alkalmazása nélkül) különböző épületmodelleket épített fel egy mesterséges rezgésbe hozható lapra („rázőpad“). A kísérletek során azt vizsgálta, hogy miként sérülnek meg a modellek a különböző erejű lökések hatására. 1940-ben Bukarestet erős földrengés sújtotta. A rengés hatása nagy területen érződött. Egyebek között megsérült az egyik erdélyi templom épülete is. Sieberg kiszállt a helyszínre, majd a templom mérnöki rajzának birtokában elkészítette az építmény pontos modelljét. A rázópados vizsgálatok folyamán a modell pontosan ugyanolyan sérüléseket szenvedett, mint az eredeti templom! A szakemberek hasonló, rázópados kísérletek alapján tudják azt is, hogy a vízszintes irányú lökések során főként a saroképületek sérülnek meg. Itt ugyanis nagyobb a mozgás szabadsága, mivel az épületet nem fogják közre két oldalról házak, mint a házsoron belül. A helyszíni vizsgálatok és a kísérletek mellett a mérnöki szeizmológia elméleti kérdésekkel is foglalkozik. Kutatásai arra is kiterjednek, milyen építkezési eljárásokat kell megvalósítani, milyen szabályokat kell szigorúan betartani ahhoz, hogy a lakóházak, irodaépületek, gyártelepek, hidak, alagutak, általában az emberi létesítmények „földrengésbiztonságosak“, rengés- és rezgésállóak legyenek. A mérnöki szeizmológia elméleti és gyakorlati feladatainak megoldásával világszerte foglalkoznak, egyebek között az UNESCO keretében Is. Az új tudomány néhány megállapítása máris figyelemre méltó. A mérnöki szeizmológia egyik világméretekben érvényes megállapítása, hogy a földrengésveszélynek kitett területeken a lehetséges károk csökkentése érdekében az építkezések alkalmával elsőrendű építőanyagra, bizonyos szabályok betartására, téglaépületeknél különleges téglakötési mód alkalmazására és gondos kivitelezésre van szükség. A városi közlekedés okozta rengések következtében a házakat fenyegető veszedelem az utcák szélességének megfelelő növelésével csökkenthető. Ez a védekezési mód csak akkor lehet hatásos, ha az úttestrész, amelyen a járműforgalom lebonyolódik, a házaktól lehetőleg messzire kerül: például gyalogjáró és parkírozott útrész szegélyezi. Ebből a szempontból is igen helyes, ha a villamassíneket az úttest közepére helyezik. A városok terjeszkedésével kapcsolatban természetes szükséglet, hogy gyorsforgalmi útvonalak épüljenek, amelyek mintegy közelebb hozzák egymáshoz a lakó-, üzleti és ipari negyedeket. Ezek helyének kiválasztásánál fokozott óvatosságra, a mérnöki szeizmológia minél szélesebb körű alkalmazására van szükség. Részben a mérnök-szeizmológia eredményének tudható be például, hogy az új tokól televíziós tornyot, amely magasabb, mint az Eiffel- torony, a mérnök-szeizmológusok nemzetközi tanácskozásain felvetett szempontok szerint úgy méretezték, hogy az 1923. szeptember elsejei óriási erejű földrengésnél háromszorta nagyobb energiájú földrengést is sértetlenül átvészelhessen! Taskentben pedig, ahol az elmúlt években több száz alkalommal észleltek földrengést, ma már olyan házakat építenek, amelyek még 9 fokos rengés esetén is alig sérülnek meg. KÉMIA ÉS A RÉGÉSZET Ma már természetesnek tartják, hogy az ásatásokban a régészek nélkülözhetetlen segítőtársaként vegyészek is részt vesznek. ’A XVIII. század végén és a XIX. század elején még kuriozitásnak számított Klaproth német kémikusnak (1743—1817) az antik fém- és üvegtárgyak vizsgálatával kapcsolatos néhány dolgozata. Ezek jelentőségét az adja, hogy a leírtak voltak egyúttal az első ölvözet- és üvegvizsgálatok is. A XIX. század első felében további dolgozatok követték Klaproth úttörő művét, olyan neves kémikusok tollából is, mint Davy és Berzelius. A valóban méltánytalanul elfelejtett Göbel, a dorpati egyetem kémiaprofesszora volt az első, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az antik tárgyak kémiai analízise nemcsak érdekesség, hanem a régészet hasznos segítője lehet. A XIX. század harmadik negyedében Layard francia régész Ninive és Babilon feltárásával kapcsolatos cikkében utal Philipps kémiai analízisének eredményeire, és közli is azokat. Az osztrák Wocel egy sor antik bronztárgyat megvizsgálva felhívta a figyelmet arra, hogy ezek összetétele útbaigazítást adhat a tárgyak korára és eredetére vonatkozóan. Míg a korábbi vizsgálatok főleg fémekre korlátozódtak, a XIX. század utolsó negyedében megindult a kő- és üvegtárgyak széles körű analízise. E vizsgálatok közül már többet azzal a határozott céllal végezték, hogy megállapítsák a tárgyak eredetét. Egyidejűleg az archeológiái kémia kezdte elfoglalni az őt megillető helyet a régészeti folyóiratok hasábjain. Különös figyelmet érdemel a neves francia kémikus és kémiatörténész, Be-rthelot tevékenysége. Egész iskolát alapított az archeológiával foglalkozó vegyészekből. A XIX. század utolsó negyedében, a nagy régészeti felfedezések idején a vegyészek előtt újabb probléma merült fel: az előkerült leleteket konzerválni kellett. E téren főleg a német kémikusok értek el eredményeket. A XX. század első negyedében a kémia és a régészet együttműködése még szorosabbá vált. Ezzel kialakult az ókori gyártási műveletet vizsgáló tudományág. (df.)
