Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-26 / 72. szám, kedd

Bellus J. felvétele Jubileumi verseny A CSEH ZENEMŰVÉSZET HÍRNEVÉT TERJESZTETTE 100 ÉVE SZÜLETETT OSKAR NEDBAL 100 évvel ezelőtt, 1874. március 26-án Táborban, a huszita városban született Oskar Nedbal neves cseh karmester, zeneszerző és mélyhegedű?, a cseh zene évének egyik jubilánsa. Rendkívüli zenei tehetsé­ge már diákkorában meg­mutatkozott, rövidesen el­hagyta szülővárosát és Prá­gában a konzervatóriumban folytatta tanulmányait, töb­bek között zeneszerzést An­tonín Dvofáktól tanult. Sok­oldalú tehetségére rövidesen felfigyeltek, tizennyolc éves korától mint zeneszerzőt is számon tartották. 1891 és 1906 között tagja volt a hí­res cseh kvartettnek és hu­szonhárom éves korától a Cseh Filharmónia hangver­senyeit vezényelte. A cseh kvartettel és a Cseh Filhar­móniával csaknem az összes európai országot bejárta, mindenütt a cseh zene di­csőségét terjesztette. Előadó­művészetével és kiváló kar­mesteri teljesítményével eu­rópai hírű művész lett. 1906-ban váratlanul Prá­gából Bécsbe utazott, ahol a Tonskünsklerverein zenekar karmestere volt egészen 1918-ig. Bécsben tanúja volt az osztrák operett fény­korának, s az operett nagy hatást gyakorolt rá. Az ope­rett közönségsikerétől fel­buzdulva figyelmét e köny- nyebb zenedrámai műfaj fe­lé fordította, és Bécsben A lengyel vér című operett­jével (1913) aratta a legna­gyobb zeneszerzői sikerét. A lengyel vér óriási sikert aratott, rövid időn belül a világ összes operettszínpa. dára eljutott és a mai napig Nedbal egyik legkedveltebb és leggyakrabban játszott műve. összesen hét operet­tet írt, de ezek közül egy sem ért el olyan sikert, mint A lengyel vér, amely ebben a műfajban a legjobbak kö­zé tartozik. Operettjeivel szorosan ösz- szefügg Nedbal balett-zené­je is (összesen öt ilyen mű­ve született), amelyek kö­zül nagyon közkedvelt a Meséről mesére és a Mese az ostoba Janóról című ba­lettje. Nedbal több alkotása néhány kivétellel feledésbe merült, így például, egyet­len operája, a Jakab paraszt is, amelyet 1926-ban Bratis­iavában a szerző közreműkö­désével mutattak be. Az államfordulat után Nedbal visszatért Prágába, egy ideig Sak Filharmóniá­jának karmestere volt, de a nagy külföldi elismerés, te­hetsége és érdemei ellenére Csehországban és Morvaor­szágban nem tudott kellő­képpen érvényesülni. Ezért 1923-ban elfogadta a Szlo­vák Nemzeti Színház igaz­gatójának hivatalát és 1930- ig a színház élén állt. Mint karmester betanította a cseh opera klasszikusait (Smeta­na, Dvorák), az újabb cseh operákat (Novak, jirák, Maršík), de az ő érdeme a két első szlovák opera bemu­tatása is (Bella: Wieland kovács —, 1926 és Viliam Figuš-Bystrý Detvan — 1928). A bratislavai opera ze_ nekara vezetésével nemzet­közi elismerést szerzett és gyakran vendégszerepeit Bécsben, Budapesten, Prágá­ban és Spanyolországban. A szlovák zenei élet fejlődé­séhez Nedbal mint a Zene- akadémia tanára és a Ko- menský Egyetem lektora is hozzájárult, ö dirigálta a Népművelési Szövetség által rendezet szimfonikus hang­versenyeket is. Bratislavai működése alatt mintegy 30 hangversenyen cseh, szlo­vák és külföldi zeneszerzők nyolcvan műviét mutatta be. A nagy művészi igények s a gyakorlati életben való járatlansága következtében Nedbal pénzügyi és ügyvi­teli nehézségekbe került. A gazdasági válság súlyos évei, az említett problémák és elsősorban a kapitalista rendszer, amely kevés meg­értést tanúsított Nedbal mű­vészi terveivel szemben, annyira elkeserítették, hogy 1930. december 24-ién Zág­rábban véget vetett életének. Nedbal élete, amelyet a cseh és a szlovák zene ér­dekében kifejtett fáradha. tatlan munkásság töltött ki, egy olyan művész sorsa, aki jobb kulturális, gazdasági és politikai viszonyok között bizonyára még többet ért volna el. ALFRÉD GABAUER Haladás EGY ÚJABB JÁRÁSI LAP Teljesített ninkmllaläsik © A kerületi felajánlást 158,9 százalékra teljesítet­ték © A járási győztesek; Moldava, Košice — Észak- Körzeti Nemzeti Bizottság, Hrušov, Streda nad Bodro­gom, Lastomír • Csaknem 20 millió órát dolgozott le az ifjúság A kelet-szlovákiai kerületben tavaly a nemzeti bizottságok a pártszervek és -szervezetek ve zetésével kellő gondot fordítot­tak a szocialista verseny fej­lesztésére. Az elért sikerekhez nagyban járult hozzá a lakos­ság, segítettek a töinegszerve* zetek tagjai és az üzemek dol­gozói Is. A lakosság kezdeményezése a martini járási és a Banská Byst­rica-i Városi Nemzeti Bizottság felhívása alapján bontakozott ki. Főleg az ötödik ötéves terv­időszak feladatainak és a Nem­zeti Front választási program­jainak teljesítésére irányították a fő figyelmet. A szocialista munka verseny kedvezően befolyásolta a váro­sok és a községek további fej­lesztését, a környezetszépítést, az emberek nevelését, az embe­rek közti elvtársi kapcsolatok kialakítását, valamint az állami terv teljesítésének az eredmé­nyeit. A martini és a Banská Byst­rica-i felhívás alapján a lakos­ság 1973-ban 9625 kollektív és 196 802 egyéni kötelezettséget vállalt a kelet-szlovákiai kerü­letben, amelynek az értéke több, mint 870 millió korona. A kötelezettségvállalásokat 158,9 százalékra teljesítették. A kelet-szlovákiai kerület községeiben és városaiban a szocialista felajánlások teljesí­tésével számos hasznos létesít­mény épült tavaly. A „Z“-akció keretében a kelet-szlovákiai ke­rület lakossága a kötelezettség­vállalások teljesítésével 339 millió korona ráfordítással 1 milliárd 328 millió korona érté­ket alkotott. Tavaly 98 kilomé­ter hosszú vízvezeték- és csa­tornahálózat, 101 km községi út, 63 autóbuszmegálló, 170 fé­rőhelyes iskolai étkezde', több bölcsőde, hét szociális berende­zés, 32 művelődési ház, 14 sportpálya, 42 tűzoltészertár, 4 ravatalozó, 2 polgári szertartá­si terem és 2 tornaterem épült, valamint 25 helyi nemzeti bi­zottság kapott új épületet. A nemzeti bizottságok orszá­gos versenyében 1973-ban a ke­let-szlovákiai kerület járásai között a Košice-vidéki járás ér­te el a legjobb eredményeket. A járások községei és városai között az első helyre a Košice- vidéki járásban Moldava város került. A Košice-városi járásban a Košice-Észak Körzeti Nemze­ti Bizottság, a michalovcei já­rásban Lastomír község, a róž- ftavai (rozsnyói) járásban Hru­šov község és a trebišovi járás­ban Streda nad Bodrogom ke­rült az első helyre. A járási nemzeti bizottságok tanácsai értékelték a legjobb eredményeket elért munkaközös­ségeket és egyéneket is. A Koši­ce-városi járásban a nagy sportpálya építőipari dolgozói­nak közössége, a Košice-vidéki járásban a ždani alapiskola, a rožňavai járásban a Rožňavai Városi Nemzeti Bizottság dolgo­zói, a trebišovi járásban Štefan Szalontay, a Matővské Vojkov- ce-i Helyi Nemzeti Bizottság el­nöke került az első helyre. A versenyben elért eredmé­nyeknek a kelet-szlovákiai ke­rület minden lakosa örül. Az el­ért sikerek ösztönzésül szolgál­nak majd azoknak a felajánlá­soknak a sikeres teljesítéséhez Is, amelyeket a kerület lakossá­ga a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és hazánk felszabadítása 29. évfordulójának tiszteletére fogadott el. Ezeknek az értéke csaknem 931 millió korona. BOHUŠ NFMÜEK A múlt év, amely a kongresz- szus előtti időszak jegyében zajlott le, nagy jelentőségű volt a Polgári Honvédelmi Szö­vetség egész szervezete számá­ra. Ebben az évben tartották meg az alapszervezetek és a klubok évzáró taggyűléseit, a járási értekezleteket és a Pol­gári Honvédelmi Szövetség szlovákiai, csehországi és or­szágos kongresszusát. Az egész időszakot a fokozott kezdemé­nyezés, a szövetség konszoli­dálásának befejezésére irányu­ló politikai és munkaaktivitás jellemzi. A Polgári Honvédelmi Szö­vetség kongresszusai határoza­tainak megvalósítása érdeké­ben, valamint a Szlovák Nem­zeti Felkelés közeledő 30. év­fordulójának tiszteletére a szö­vetség tagjai — a sorkötelesek kiképzői — a prievidzai járás­ban is rendkívüli politikai és munkaaktivitást tanúsítanak. A pártszervekkel, az államigazga­tás szerveivel és a tömegszer­vezetekkel közösen gondoskod­nak a XIV. pártkongresszus ha­tározatainak megvalósításáról, a lakosság honvédelmi kiképzé­séről, valamint a sorkötelesek tényleges katonai szolgálatra való előkészítéséről. A sorköteleseket jól előké­szítik feladataik teljesítésére. A Polgári Honvédelmi Szövet­ség járási bizottsága teljes meg­értésre és támogatásra talál a pártszerveknél és pártszerve­zeteknél, valamint a nemzeti bizottságoknál. A Polgári Honvédelmi Szö­vetség járási bizottsága önkén­tes aktivistákat küldött a ki­képzőközpontokba. Ilyen áldo­zatkész tisztségviselő például Shvojka Marian és Švec Vladi­mír Pi'ievidzában, Palacka Ju­raj Novákyban, Kára František és Kaplán Ján Handlovában, Poliak Ján Oslanyban, Podskoč Stefan és Maile Emil Valašská Bélában, Miškovič Ľudovít Nit­rianske Rudnóban, Richter Ju­raj és Krč Jarroslav Nitrianske Pravnóban, Sevčik Rudolf és Poliak Adolf Handlovában és még sokan mások. Gondoskod­nak a funkcionáriusok politikai és szakkiképzéséről, munkájuk eredményeik méltó értékelésé­ről a kiképzési év végén, mert a szövetség jól tudja, hogy a sorkötelesek politikai és szak­előkészítésének a terhe első­sorban a kiképzőkre nehezedik. A kiképzők politikai és mun­kaaktivitását az is bizonyítja, hogy a Szlovák Nemzeti Felke­lés 30. évfordulójának tisztele­tére felhívással fordultak vala­mennyi aktivistához, akik a sorkötelesek nevelését és ki­képzését végzik, hogy a lehető legjobb eredményeket igyekez­zenek elérni az 1973/74. kikép­zőévben. A szocialista verseny megszervezésével akarják elér­ni a sorkötelesek nevelésének és kiképzésének magasabb színvo­nalát, fizikai felkészültségük fokozását. A versenyben a politikai ne­velésen kívül a politikai tömeg­munka további formáit is érvé­nyesítői fogják, mégpedig olyan módon, hogy a sorkötelesek megérthessék és támogathas­sák a CSKP politikáját, a Szov­jetunióval, valamint a Varsói Szerződés többi tagállamával való barátságot és szövetséget. Gondot fordítanak a szocialista hazafiasságra és az internacio­nalizmusra való nevelésre, ki akarják építeni a csehszlovák néphadsereghez való vonzal­mat. A SZISZ-szervezettel együttműködve fokozzák a sor­kötelesekről való gondoskodást, és a legjobbakat párttag jelölt­nek javasolják. A nemzeti bizottságokkal, az iskolákkal, az üzemekkel és a PHSZ alapszervezeteivel közö­sen törődnek azzal is, hogy a sorkötelesek pontosan járjanak az oktatásra és a részvétel a pótoktatásokkal együtt ne le­gyen kisebb 90 százaléknál. En­nek érdekében létrehozzák a szülői közösséget is. Céljuk el­érése érdekében versenyt szer­veznek a Prievidzai járási Nem­zeti Bizottság tanácsának ván­dorzászlajáért. A testnevelési szövetség járá­si bizottsága és a SZISZ járási bizottsága segítségével aktív sporttevékenységre ösztönzik majd a sorköteleseket, hogy fokozzák fizikai rátermettsé­güket. Gondoskodni fognak ar­ról, hogy a sorköteleseknek legalább 80 százaléka megsze­rezze a „Rátermettségi jel­vényt“. Igyekeznek elérni, hogy a sorköteleseknek leg­alább 50 százaléka a Polgári Honvédelmi Szövetség tagja le­gyen és legalább 50 százaléka előfizessen a szövetségi sajtóra. Az egyes feladatok teljesíté­se alapján értékelik a legjobb munkaközösségeket és egyéne­ket, akiknek a „sorkötelesek kiváló oktatója“, a „kiváló sor­köteles“ jelvényt adományoz­zák. A prievidzai járásban a már hagyományosan elért sikerekre való tekintettel minden lehető­ség adva van, hogy a sorkö­telesek előkészítését jól végez­zék. E munkában olyan szín­vonalat érnek el, amely lehe­tővé teszi, hogy a sorkötelesek helytállhassanak a csehszlovák néphadseregben és teljesíthes­sék a rájuk váró igényes fel­adatokat. M. D. A legfiatalabb járás, a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi J járás pártbizottsága és járási nemzeti bizottsága hetilapjaként január óta jelenik meg a HALADÁS és a POKROK. Főszerkesztője Gradziel Károly, szer­kesztői Böjtös János és Nagy Lá s z 1 ó. Egyelőre két­hetenként jelenik meg a lap, rendszerint csütörtökönként, de a szervezési problémák megol­dása után várható heti megje­lenése is. A HALADÁS a POKROK két oldalon megjelenő, mutációs melléklete, bár önálló cím alatt, teljesen külön számként kerül az olvasók kezébe. Az első hat szám arról tanúskodik, hogy a nem teljes létszámú szerkesztő­ség a kezdeti nehézségek elle­nére olyan járási lapot szer­keszt, mely a tudósítók, a leve­lezők hálózatának kiépítése után nagyszerű sajtótermék lesz. Az érdekes témájú írásokon kívül gazdag képanyagot közöl a lap. Még nem alakult ki az arculata, nincsenek állandó jel­legű rovatai, de az olvasók így is megállapíthatják, hogy ol­vasmányos újság. Ismerteti a já­rásban felvetődő aktuális prob­lémákat, hű képet ad a lakos­ság éleiéről, munkájáról, kul- túrtevékenységéröl és a járás _ sportjáról. Külön erénye a lapnak, hogy esetenként bátor kritikai han­got használ. Ezt egyébként a következő, idézett címek alapján is megállapíthatja az olvasó: Reggeli gondok, A sóból is meg­árt a sok, Nem mind arany, ami fénylik. Valószínűleg átmeneti jelen­ség, a kezdés problémájának velejárója, hogy a magyar szö­vegben gyakori a stiláris és a helyesírási hiba. Átfordítások sem a legsikerültebbek, mert zömében úgynevezett tükörfor­dítások. A lapot a Szlovák Nemzeti Felkelés Nyomda lučeneci (lo­sonci] üzemében nyomják. Em. lítésre méltó, hogy nyomdatech­nikai szempontból alig-alig ki­fogásolható. Sőt, Inkább ellen­kezőleg: nagyon érdekes módon alkalmazzák a különféle betű­típusokat, az úgynevezett nyom­datechnikai fogásokat. A lap anyagának elrendezése ízléses. A kezdés nehéz munkáját a lap szerkesztői már elvégezték. Jó jel, hogy már most rájöttek az igazán jó járási lap szer­kesztésének hogyanjára: gaz­dag információs anyagot adnak az olvasóknak, rövid de velős, sokatmondó cikkeket, rengeteg portrét, helyi, illetve járási ér- dékességű írást jelentetnek meg. Már csak arra van szük­ség, hogy a tudósítók, a levele­zők tevékenyebb közreműködé­sével még átfogóbb képet ad­janak a járás életéről. A nemrég megindított járási lap szerkesztőivel együtt re­méljük, hogy a szervezési prob. lémák megoldása, valamint a tudósítók, a levelezők hálóza­tának kiépítése után egyre ér­dekesebb, színvonalasabb heti­lapot kap majd kezébe a járás olvasóközönsége. haj.

Next

/
Thumbnails
Contents