Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-25 / 71. szám, hétfő
A VÁLOGATOTTAKÉ A SZÓ NDK—CSEHSZLOVÁKIA Szerdán Drezda lesz az NDK—Csehszlovákia válogatott labdarúgó- mérkőzés színhelye, s e híres város felé nagy érdeklődéssel tekint egyetemes futballsportunk nagy szurkolótábora. A házigazda szerepet ugyanis olyan csapat tölti be, amely kivívta a maga számára a világbajnoki szereplés jogát, sőt a csoportbeosztás ismeretében minden lehetősége adva van ahhoz, hogy a legjobb nyolc közölt is megtalálhassuk majd. A csehszlovák együttes ezúttal nem lesz ott a VB küzdő felei küzött, s meg kell elégednie azzal a szereppel, hogy a szerencsésebb, vagy a jobban felkészült válogatottak edzőtársa legyen. Persze ebben is van valami, amit kamatoztatni lehet. Az NDK együttese ugyanis kemény, erőtől duzzadó játékot nyújt, oljasfélét, mint az angolok, akikkel közüs selejtező csoportba juttatott bennünket a sors, s akikkel október folyamán meg kell mérkőznie „A" válogatottunknak a Wembley stadionban. A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség elnöksége nem titkolja, hogy labdarúgóink közül a legtöbbet éppen az ,,A“ válogatott tagjaitól várja. Ezt annak ellenére teszi, hogy az ellenfelek fölöttébb erősek. Aki ugyanis megretten a feladat nagyságától, nem érdemes a sikerre. Kétségtelen, hogy erőnléti téren az NDK csapata erősebb, mint a mienk. Ennek ellenére van keresnivalónk. Ötlet terén föltétlenül felvesszük a versenyt a nagy becsvágyú NDK s legénységgel. Csapatunkban megkezdődött a fiatalítási folyamat, s a tehetséges ifjaknak nem árthat meg, csak használhat ez a nagy erőpróba, javukat szolgálhatja, hogy így vetik őket a „mélyvízbe“. A drezdai találkozó tehát részünkről is egy felkészülési folyamat része. Utána hamarosan Brazíliába kell utaznia válogatottunknak, ahol a közel és a távolabbi múltban nem egy figyelemreméltó ered - ményt ért el. Nem vitás, hogy a kávé hazájába utazó csapat tag jainak ziime a Drezdában szereplő legénység tagjai küziil kerül majd ki. Az erő és a szívósság együttese után a szinte tökéletes technika csapata teszi majd próbára fiainkat . . . MAGYARORSZÁG-BULGÁRIA Magyarországon az első osztályú labdarúgás súlypontja, — legalábbis az NB I-ben szereplő csapatok számát figyelembe véve, — régen áttevődött vidékre. Ez a tény még alig alig látszik meg az országus válogatott össze tételén. Eddig nein volt nyoma a válogatott házigazda szerepének betűi tése terén sem. A budapesti közönség már szinte teljesen liálat fordított a válogatott csapatnak, mintegy ezzel adva kifejezést nemtetszésének, hiszen a sikerek csak nem akartak jelentkezni. A közönség a játékosoktól várta, hogy hozzák tűzbe, a játékosok pedig talán fordítva. Most Zalaegerszegre esett a választás, ez a vidéki város lesz a Magyarország—Bulgária nemzetek közötti barátságos mérkőzés színhelye. Az NB I-es mérkőzések tapasztalatai alapján egészen biztos, hogy lelkes bíztatásban nem lesz hiány. Talán az új összetételű csapat is túltesz önmagán és győztesként hagyja el a zalaegerszegi pályát. Az ellenfél nem akármilyen. A bolgár válogatott immár so rozatban vívja ki a VB szereplés jogát és a nemzetközi futhallbür- zén nagyra értékelik. Erőnlét, lelkesedés terén egészen az élre való, s az utóbbi évek folyamán technikai téren is nagyot fejlődött. A zalaegerszegi mérkőzés a bolgárok számára is felkészülést jelent. Nem is sokkal e találkozó után éppen Csehszlovákia válogatottját fogadják majd Plovdivban. A bolgárok, s nemcsak ők állítják, hogy sok közös vonás van a csehszlovák és a magyar labdarúgás küzött. Éppen a bolgárok lesznek hivatottak arra, hogy segítsenek lemérni, hol is tart ma ez a két, a jelenleginél sikeresebb éveket látott válogatott. (zala) jiirgen Eckstein az NDK kiváló síugrója a Magas-Tátráhan sorra került Tátra Kupa rendezvény egyik legsikeresebb versenyzője volt. A NEVELÉS ESZKÖZE A FELSZABADÍTÁS EMLÉKÉRE A női kézilabda-liga tavaszi rajtja előtt Bratislava felszabadításának 29. évfordulója tiszteletére április 5-től 7-ig a Kiinger kolónián nemzetközi tornát rendeznek. A tornán részit vesz Kijev együttese, a magyar bajnok Bp. Vasas és csehszlovák részről a Plastika Nitra, Lokomotíva Prešov, a ZMDŽ és az Inter Bratislava. Pénteken, április 5-én a csoportküzdelmek a következő párosításban kezdődnek: Plastika Nitra—ZMDŽ Bratislava, (15.30 órakor), Inter Bratislava—Lokomotíva Prešov (17.00 órakor), és ZMDŽ Bratislava—Bp. Vasas (18.00 órakor). Szombaton: Kijev—Lók, Prešov, Plastika—Vasas, és Inter—Kijev mérkőzés lesz. Vasárnap 11.00 órakor játsszák a döntőt. Előtte a helyosztók lesznek. Mivel a kijevi csapat évek óta Európa legjobbjai közé tartozik, s a tornán különben is nagy játékerőt képviselő csapatok vesznek részt, a közönségnek igazi sportélményben lesz része. A TESTI ÉS LELKI INEVELÉS ÖSSZHANGJA Egyszóval a testi nevelés és sport akkor válik igazán nevelési tényezővé, ha azt beleépítjük a nevelés folyamatának az egészébe, ha áthidaljuk a mesterségesen felállított ellentétet a testi és a lelki nevelés között. A testi nevelés és sport oktatójának át kell éreznie, hogy az erős edzett, egészséges test, a sportteljesítmény nem önmagáért megvalósítandó cél, hanem az általánosabb és az egyetemesebb célok elérésére szolgáló eszköz. A másik oldalról viszont a pedagógiának meg kell értenie a sport különleges és sajátos személyiségalkotó értékeit és eszerint kell megszabnia a testi nevelés és sport jelentőségét. A gyerek — ahogy az egyik nagy gondolkodó már a régmúltban megállapította — a „maga egészében“ jár az iskolába és nem csupán az „agyveleje“. A korszerű oktatásnak harmonikusnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie, az egész gyereket a maga teljességében kell megfognia és nem szabad csak az értelmét vagy csak a művészi képességeit, vagy csak a motorikus tulajdonságait fejleszteni. Hasonlóképpen a fiatal sportoló is mint „teljes lény“ jelenik meg a verseny- sport területén és nem oszthatjuk fel egyéniségét ilyen vagy olyan szférára, még akkor sem, ha ezt talán kényelmesebb is volna megtenni. A testnevelő tanár és a sportedző feladata nem csupán az, hogy az izmokat fejlessze, valamint a sport- ügyességet és a technikát oktassa, hanem, hogy a tanulókat, majd később a versenyzőket nevelje. Ennek a nevelő munkának ugyanazok a céljai, eszményei és szándékai, mint a nevelés más területén. Az iskolai nevelést elsősorban nem azzal lehet igazolni, ha mérleget készítünk arrél, hogy mit művel a tanuló az iskolában vagy az egyetemen, hanem azzal, ha már nevelés közben arra fordítjuk figyelmünket, hogy mit csinál majd növendékünk az iskolái befejezése után, mivel gazdagodik személyisége és milyen tulajdonságait tudja majd tovább fejleszteni az életben. Hasonlóképpen a fiatalemberek testi nevelése és sportja nem abban találja meg legfényesebb igazolását, hogy milyen eredményeket ér el az iskolában, hanem, hogy mit csinál majd sportpályafutásának befejezése után, milyen beidegződéseket és magatartásformákat visz magával az életbp. Ha jól fogjuk fel a testi nevelés és sport nevelő értékét, akkor elsősorban azt kell vizsgálnunk, hogy milyen szerepet tölt be fiataljaink testnevelése és sportja felnőtt társadalmunk egyetemes, általános, kulturális f e j 1 ődésében. Tagadhatatlan, hogy a jól megszervezett és pedagógiai szempontból felelősséggel megvalósított testi nevelés és sport sokkal többet ad az egyénnek és a társadalomnak, mint a mérőszalaggal vagy stopperórával mért sportteljesítmény. A7. ÓKORI GÖRÖGORSZÁG PÉLDÁJA Vajon a pedagógiai történelme ismer-e olyan erőfeszítéseiket, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a testi nevelést is bevonják a teljes értékű ember kialakításába? Nos, a történelem arra tanít bennünket, hogy vannak ilyen példák. Természetesen a múltban sem ment ez küzdelem és ellenállás nélkül, a történelem tapasztalatai azonban megerősítik az ilyen erőfeszítések feleslegesnek nem nevezhető voltát. Az európai kultúrkörben az egyik legszebb, legrégibb és legtanulságosabb példát az ókori Görögország, elsősorban a homéroszi és perikleszi Görögországban találhatjuk. Ebben a korszakban nevelési eszményt egy szó határozta meg: a kalo- kagathia. Ez azt jelentette, hogy az ember legyem jó és szép. Jó, annyi mint agathosz, ami ennek az eszménynek az erkölcsi oldala. Szép, annyi mint kalosz, ugyanez az eszmény másik oldala, amely a kisportolt, jól edzett, szép testben jelenik^jneg. Az eszmény mindkét oldalához a sporton át vezetett az út. A nevelés célja az volt, hogy ugyanúgy kialakítsa <a testet, mint ahogy kiformálta a jellemet. Állandóan faragd saját szobrodat — így foglalta össze ezt a törekvést egy mondatban Plotinosz. Pindarosz ódái a görög birkózók erényeit dicsőítették, amint Homérosz gyönyörű verssorai az egykori hősök tetteit örökítették meg, valamint azt a magatartást, amely a győzelemben nyilatkozik meg és amely feltárja az ember önmaga fölé emelkedő személyiségének minden szépségét. Tudjuk jól, hogy a görögök az olimpiai játékok győzteseit úgy ünnepelték, mint nemzeti hősöket, akik a legmél- tóbhak nemcsak az ünneplésre, hanem a tiszteletre is. Igaz, hogy később a szofisták idejében ez az egységes nevelési eszmény elhalványodott, mert egyrészt fokozatosan megerősödött a szellemi képzés, másrészt eltorzult a sport nevelő jellege, és nem egyszer a „profi atlétlzmus“, sőt a korrupció felé tolódott el. Ez azután azzal járt, hogy támadások kereszttüzébe került a sport és általában a testi nevei- lés. A testi nevelés fontosságába vetett hit azért továbbra is fennmaradt, jóllehet egyre inkább szaporodtak a sport elleni támadások és egyre inkább növekedett az intellektuális kultúra szerepe, mint a hellén civilizáció legfőbb eszményképei. Akkoriban a görög életet elsősorban ez különböztette meg a barbárok életstílusától, de az Intellektuális kultúra mellett azért nagy gondot fordítottak a testi nevelésre Is. Ennek legjobb bizonyítéka az, hogy ahol meghonosodott a hellénizmus,, ott mindenütt megjelentek a gimnazionok, a stadionok a sportlétesítmények és a sportjátékok. Daume Moszkvát támogatja Willy Daume, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke a Szovjetszkij Šzport tudósítójának nyilatkozva a következőket jelentette ki: — Már néhány éve propagálom, hogy Moszkva alkalmas a nyári olimpiai játékok megrendezésére. Daume nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet a nemzetközi olimpiai mozgalom a Szovjetunió részéről kapott. Nyilatkozata további részében Daume a következőket mondotta: — Az olimpián részt venni kívánó országok számát nem lehet csökkenteni. Azt azonban kijelenthetem, hogy ellene vagyok az úgynevezett gigantizmusnak, amelyről az utóbbi időben nagyon sok szó esik az olimpiai mozgalom fejlődése során. Az olimpiai játékoknak egyetlen színhelyen kell sor. ra kerülniük és nem egy egész ország területén. Daume nézete szerint az olimpiai játékok megrendezése a házigazdának sok problémát okoz, de jelentős haszonnal is jár. Itt elsősorban nem az anyagi javakra gondol, hanem az emberek közötti kapcsolatok javítására, a békés légkör kialakítására, olyasmire, amit más sporteseménynél el sem lehet ilyen mértékben képzelni. Az olimpiát rendező város lakásegységekhez jut és új sportlétesítmények birtokosa lesz. A legnagyobb problémát a televíziós közvetítések jelentik. Gondot okoz a sportlétesítmények villanyjelző gépeinek beszerzése és szerelése is, valamint olyan sajtóközpont létesítése, amely mintegy tízezer újságíró számára nyújthat kifogástalan elhelyezést és munkalehetőséget. Általában nagy gondot okoz a turisták százezreinek étkeztetése és elszállásolása. Daume így fejezte be érdekes nyilatkozatát: Nem kételkedem abban, hogy Moszkva kész a nyári olimpiai játékok megrendezésére. Sokszor volt alkalmam a szovjet fővárosban nagy nemzetközi sporteseményt látni, s azokon mindig a barátság és az összetartozás légkörét tapasztalhattam. Bízom abban, hogy így lesz az olimpiai játékokon. Az 1975-ben sorra kerülő országos Spartakiádon a nézők 15 év után újra láthatják a nők buzogánygyakorlatát.
