Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-23 / 70. szám, szombat

Az élelmiszeripari termékek minőségellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatok Szlovákiában Tartalékok a minőség javításában Az Élelmiszeripari Minőség- ellenőrzési Állami Felügyelőség által végrehajtott felmérés eredményei szerint a szlovákiai élelmiszeripari vállalatok ter­mékeinek minősége a múlt év­ben emelkedő tendenciát mu­tatott. Növekedett a termékek­nek az állami műszaki minősé­gi szabványok szerinti stan­dardja és jelentősen csökken­tek az egyes termékekkel kap­csolatban észlelt durva hibák. Míg 1971-ben a termékeknek nem egészen 72 százaléka fe­lelt meg a minőségi normák­nak, tavaly ez az arány már csaknem 80 százalékra emelke­dett. Az állami műszaki normák megsértésének esetéről beszél­hetünk tehát még a termékek jelentős részével kapcsolatban. A selejt még csaknem 5,5 szá­zalékot tett ki. Szlovákiában 11 termelési­gazdasági egység foglalkozik élelmiszeripari termékek előál­lításával. Az ellenőrzés ered­ményei szerint tavaly kilencnél javult, kettőnél rosszabbodott a minőség. Még mindig nem elég kedvező a helyzet különö­sen a hús- és a tejipari termé­kek minőségének tekintetében. Elkerülhetők lennének o veszteségek Á minőség terén észlelt fo­gyatékosságok és hibák okai nagyrészt szubjektív jellegűek, tehát az emberektől függnek. Ide tartoznak különösen a tech­nológiai fegyelem megsértésé­nek esetei, a műszaki minősé­gi szabványok elégtelen meg­tartása. A húsipari termékeknél ide tartozik a nyersanyagok elégtelen előkészítése és osztá­lyozása s a kifogásolható fel­dolgozás. Hogy nem kielégítő a helyzet a húsipari termékek minősége terén, azt a tavalyi minőségi ellenőrzés eredményei is bizonyították. Eszerint a megvizsgát termékek 31,4 szá­zaléka volt hibás és 2 szá­zaléka selejt. A tejipari termékeknél egye­lőre nem sikerült csökkenteni a mikrobiológiai hibákat a tej­színnel és a tejszín felhaszná­lásával készült krémeknél, je­lentős minőségi hibák mutat­koztak a szénsavtartalmú üdí­tő italoknál, a finom és a tar­tós süteményeknél, valamint egyes hűtött- és konzervipari termékeknél. Az észlelt fogyatékosságok­kal arányban voltak a felelős- ségrevonások és bírságok is. Az áruszállító-raktárakban visz- sza kellett tartani főképp hús-, konzerv- és tejipari készítmé­nyeket csaknem 19 millió ko­rona értékben. Ezeknek a visz- szatartott termékeknek az osz­tályozása után a felmerült kár 860 000 korona volt. Kétmillió korona illetéktelen nyereségen kívül az illető vál­lalatokat további 3,2 millió ko­rona nyereségelvonással és bír­sággal sújtották, azonkívül 352 ezer koronát kellett fizetniük a minőségi normák megszegése következtében elvégzett elemzé­sekért. Továbbá szankciókat is alkalmaztak a Munkatörvény­könyv ide vonatkozó rendelke­zései értelmében: 89 esetben fegyelmi eljárást, 33 esetben más munkahelyre való áthelye­zést, azonkívül a prémiumok­nak 627 000 koronával történt csökkentését. Sajnos, sokkal kevesebb beavatkozás történt az üzemi, vállalati belső ellen­1974. III. 23. Értékes vállalások A bardejovi járás lakossága az idén csaknem 62 millió korona értékű szocialista mun­kavállalást tett a Szlovák Nem­zeti Felkelés és a Dukla-l há­gói hadműveletek 30. évforduló­jának a tiszteletére. A község­fejlesztési munkálatok kereté­ben kulturális és közigazgatási épületek tűzoltószertárak, óvo­dák építésére, helyi vízvezeté­kek létesítésére fordítják fi­gyelmüket. összesen 75 akció, bán vesznek részt, s 46 millió korona értékű művet alkotnak. Csaknem 900 000 órát dolgoz­nak le brigádmunkában, ami­ből több mint 250 000 az ifjú­ságra jut. őrzési rendszer kezdeményezé­sére és saját észlelései alapján. Aki irányit, ellenőriz Sokkal nagyobb befolyást le­hetne gyakorolni a minőségre. A 122/1962. számú törvény mó­dosításán kívül más lehetősé­gek is kínálkoznak a minőség növelésére. Ide tartozik főképp a belső ellenőrzési rendszer megszilárdítása, a minőség ter­vezése és az anyagi érdekelt­ség hatékonyabb alkalmazása a termelésben. Az élelmiszeripar dolgozói­nak túlnyomó többsége ugyan megérti, hogy alkalmazni kell azt az elvét: aki irányít, ellen­őriz —, de nem mindenütt jut érvényre ez az elv a gyakor­latban. És éppen ilt vannak a legnagyobb tartalékok, ami az élelmiszeripari termékek minő­ségének javítását illeti. Egyre nagyobb figyelmet for­dítanak általában mindenütt az ellenőrzésre az élelmiszeripar­ban, az irányítás valamennyi szintjén. Intézkedések történ­tek a minőségellenőrző-labora­tóriumok hálózatának bővítésé­re, ezeknek a szükséges műsze­rekkel való felszerelésére és az itt dolgozók szakképzettsé­gének növelésére. Noha ezek­nek az intézkedéseknek még nem mutatkozott meg teljes mértékben a hatása, az előző időszakhoz képest mégiscsak objektívebben kezelik a minő­ségellenőrzésre hozzájuk került élelmiszeripari termékeket az üzemi és a vállalati labora­tóriumok, amelyek leginkább elősegíhetik a minőség terén mutatkozó fogyatékosságok operatív kiküszöbölését. Ezzel szemben nem lehetünk elége­dettek a minőség értékelése te­rén mutatkozó jelenlegi hely­zettel. S ezt tudomásul kellene venniük az üzemi és a vállalati laboratóriumoknak, különösen a húsiparban és a Palma nö­vényolajipari vállalatban. Buktatók a tervezésben A legkomolyabb probléma a minőség tervezése. A minőség- tervezés a Szovjetunióban és a többi szocialista országban min­dig a minőség javítását jelenti a meglevő állapothoz képest. Ott nyilvánvaló, hogy a minő­ség tervezésében nem lehet már előre megengedni a szabványok megsértését, hanem hangsúlyoz­ni kell ezek betartását és prog­resszivitását. Nálunk, Szlovákiában a mi­nőségtervezést a minőségi mu­tató szabja meg. Ez a mutató egy számértékkel fejezi ki a szabványoknak megfelelő és a legjobb minőségű termékek arányát a szabványoktól eltérő termékekhez. A szabványoknak megfelelő termékeket a 80-as szám fejezi ki. A minőségi mu­tató ez alatt az érték alatt már előre megengedi a szabványok megsértését. Nem képtelenség ez? így van ez az egész szlová­kiai élelmiszeriparban, kivéve a borászati ágazatot, ahol egye­dül határozzák meg 80-as ér­tékkel a minőségi mutatót. Ez volt a helyzet tavaly is, amikor valamennyi termelési gazdasági egység 102 és 110 százalék kö­zött teljesítette a végleges mi­nőségi mutatót, de emellett 21,1 százalékos volt az állami szabványok megsértése. Nyil­vánvaló, hogy a jelenlegi anya­gi érdekeltség sem hat prog­resszívért a minőség javítására. A minőség tervezésével kapcso­latban újra meg kell határozni az anyagi érdekeltség mértékét, a szabványok betartásának ará­nyában. Véleményem szerint csak az említett és egyéb e területen felmerülő problémák követke­zetes megoldásával lehet növel­ni az élelmiszeripari termékek minőségének színvonalát. Mind­azok, akiktől ez függ, kötele­sek megtenni mindent, hogy e téren is jelentős előrehaladást tehessünk már az idén. LADISLAV KALINA, az Élelmiszeripari Minő­ségellenőrzési Állami Felügyelőség Igazgatója, Bratislava Szakmunkások lesznek — Gyere közénk! — ez a rö­vid mondat olvasható a bratis­lavai Duna utcai Kilencéves Alapiskola egyik faliújságán. Mellette egy vékony brosúra lóg, amelyből megtudhatjuk, hogy ki a hívogató: a Bratisla- va-petržalkai Kohászati és Gé­pészeti Üzem, azaz 1974 január­jától hivatalosan a Túróci gépgyár nemzeti vállalat bra­tislavai üzeme. A felhívás a pá­lyaválasztás előtt álló fiatalok­nak szól. Az üzem iparitanuló­képzőjében hívja a kilencedikes fiúkat és lányokat. Én ugyan nem állok pályaválasztás előtt, mégis elindultam, hogy megtud­jam, milyen lehetőségeket kínál a vállalat a szakmát tanulni akaró fiataloknak. Varjasi Béla, a tanulók isko­lán kívüli tevékenységével foglalkozó és Hasník Franti­šek, a szakgyakorlatért felelős igazgatóhelyettesek készsége­sen és óprólékosan tájékoztat­nak mindenről. Felvételi néllkül Az üzem iparitanulő-központ- jának jelenleg 247 tanulója van. Az idén 100 elsőssel gya­rapíthatják a szakmunkásta­nulók számát (eddig még csak 60-an jelentkeztek) a levicel (lévai), a topoTéanyi, a Dunajs­ká Streda-i (dunaszerdahelyi), a Bratislava-vidéki járásból és Bratislavából jelentkező fiata­lokkal. Más járásokból jelent­kezőket csak az illetékes járá­si nemzeti bizottság beleegye­zésével vehetnek fel. A tanulók a vasesztergályos-, a marós-, a géplakatos-, a víz- és gázszere­lő-, a villanyszerelő-, a bádo­gos-, a fémedző-, a mérő- és szabályozó-, műszer-, mechani­kus-szakmákat sajátíthatják el három év alatt. A vasesztergá­lyos-szakma elsajátítására öt. éves tanulmányi lehetőség is van, mély érettségivel végző­dik. Az első három év elvégzé­se után a tanulók megkapják a segédlevelet, a további két évet esti tagozaton végzik, s az érett­ségi után főiskolára is jelent­kezhetnek. Az érdeklődőknek bármikor szívesen megmutat­ják az üzemet és az iparita- nulő képzőt. Akinek megtet­szik, azzal felvételi vizsga nélkül megkötik a szerződést. Mivel a gépiparban egyre több szakmunkásra van szükség, a kilencedikesek közül pedig nincs elég jelentkező, felvesz­nek nyolcadik osztályt befeje­ző tanulókat Is. Jó kereseti lehetőség Minden kornak, van egy két divatos szakmája, melyek főleg azért felkapottak, mert jó ke reseti lehetőséget biztosítanak. S a kereset, minden pályavá­lasztó esetében kisebb-nagyobb mértékben szerepet játszik. Nem hagytam hát figyelmen kívül ezt a kérdést sem. Hasník elvtárs pontos és érdekes fel­világosítással szolgált: „Első. és másodéves tanulóink eseté­ben a jutalmazás, mint általá­ban minden szakmunkás-kép­zőben, nálunk is összeghez kötött. Az elsősök 30—80, a má­sodikosok 50—180 korona ju­talmat kaphatnak havonta, attól függően, hogyan teljesítik iskolai kötelességeiket, a ter­melési gyakorlatot és hogyan viselkednek. Ez a jutalmazási mód egyben nevel is — jó mun­Szakgyakoriatnn az elsőéves géplakatosok kára és tanulásra ösztönzi a fiatalokat. A harmadikos tanulók már nem a gyakorlóműhelyekben, hanem a termelésben, felügye­let alatt ugyan, de iriár ön­állóan dolgoznak. Keresetük tehát a teljesítményüktől függ. Átlagosan 1400—1600 koronát keresnek. Volt már olyan is, aki 2100 koronát vitt haza a hónap végén“. A pénzbeli jutalmazáson kí­vül minden tanuló kap évente egy pár munkacipőt, egy öl­tözet munkaruhát. A távolabb­ról bejárókat az üzemi munkás- szállóban a tanulók részére ki­jelölt kétágyas szobákban he­lyezik el. Számukra a szállás és a napi ellátás teljesen in­gyenes. Lányok, ne féljetek! A gyerekeknek már általá­ban jóval a pályaválasztás előtt kialakul az elképzelésük jövendő hivatásukról, A végső döntés természetesen a szü­lőkkel közösen történik. Nem egy esetben előfordul, hogy a szülők és a gyerekek elképze­lése különböző. A fiúk helyzete könnyebb, mert nekik, hogy úgy mondjam“ csaknem min­den szakma vág“, A lányoknál bonyolultabb a helyzet. Még ma is gyakran, sokszor helytelenül, elhangzik a „nem lánynak va­ló szakma az“ kijelentés. Ezzel magyarázható talán az is, hogy ebben az iparitanulóképzőben csupán három lány tanul. — A Felsorolt szakmáktól ta­lán nem is a lányok, hanem inkább a szülők idegenkednek. Még ma sem mindennapi a női esztergályos, vagy marós. Az idén azonban már tíz lány-je­lentkezőnk van Nagymegyerról. Esztergályosok lesznek — mondja Varjasi Béla. S a három tanulólány elé­gedett a választásával? — kérdem. önállóan is meg kell próbálni (Mrázik J[án felvételei) — Kérdezze meg tőlük —; mondja Varjasi elvtárs és már veszi is a telefonkagylót. Néhány perc múlva megjön­nek a lányok: Éva 1 Ludašová másodéves esztergályos szak­munkástanuló és Silvia Poláč- ková harmadéves marós. Megis- métlen a kérdést. Szinte egy^ szerre vágják rá, hogy „miért ne lennénk elégedettek“! — Mikor marósnak jelentkezz tem, jóformán azt sem tudtam; hogy mi az — mondja moso-' lyogva Silvia. — De nem bán­tam meg, hogy ezt a szakmát választottam. Megkedveltem; ma már nem cserélném el sem: mi másért. Éva helyeslőén bólogat és hozzáteszi: „Azt üzenjük a ki­lencedikes lányoknak, hogy né féljenek, válasszák bátran a ini szakmánkat. Nem bánják meg. Mi pedig örömmel várjuk őket.“ Üdülés, sport, szórakozás A fiatalok fejlődéséhez, szakmai képzéséhez nem ele­gendő csupán az anyagi támo- gatás. Szórakozásra, sportolás­ra, kikapcsolódásra is sziiksé- gük van. Mit tudnak nekik nyújtani e téren? — kérdezem Varjasi elvtárstól. — Ezt ml is szem előtt tart­juk, s igyekszünk minél töbtí lehetőséget biztosítani fiatal­jaink ilyen irányú igényeinek kielégítésére. Az üzemben mű­ködik és sok lehetőséget ad e téren a tanulóknak is az ifjú­sági szervezet. A tanulók szak- szervezeti tagok is lehetnek; részt vehetnek a szakszervezet rendezvényein, kihasználhatják az üdülési lehetőségeket is. Kö­zös színház, és mozilátogatáso­kat, ismeretterjesztő előadá­sokat szervezünk számukra. Té­len sítanfolyamon, nyáron úszfc tanfolyamon vesznek részt; Érdeklődési körüknek megfele­lően különböző szakkörökben tevékenykedhetnek. Van fény­képészeti, sport, zene, modelle­ző körünk. Működik az ügyes- kezüek köre, ahol a tanulók szakmájuktól eltérő szakterüle­teken is képezhetik magukat. Az SZNF 30. évfordulója alkal­mából a tanulók munkáiból ki­állítást rendezünk. A legjobb munka alkotóját egyhetes bala­toni üdüléssel jutalmazzuk. Az üzem nyújtotta lehetősé­gekre a hallottak alapján nem lehet panaszkodni. S a lehető­ségek mindig jobbak lesznek. Közvetlenül az üzem mellett ugyanis már épül az új iparita- nuló-központ: tantermek, gya­korló-műhelyek, internátus. Az érdeklődők augusztus végéig a következő címen jelentkezhet­nek: OU pri Turčianskych stro­járňach n. p. Bratislava, Gogo­ľova 18. F. m. im,

Next

/
Thumbnails
Contents