Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-23 / 70. szám, szombat
ÚJ ÉLET A SZTYEPPÉN Hogyan élnek a kalmükök? A Kalmük ASZSZK a szovjetország európai részének délkeleti részén, főként a Kászpí- síkságon terül el. 271 ezer lakosa van olyan területen, amelyen Belgium és Dánia együttvéve könnyen elférne. Azt mondják, a legjobb tavasszal, pontosabban április utolsó hetében ellátogatni Kalmükföldre. Ebben az időszakban különösen szép a táj. Bármerre néz az ember, mindenütt három szín dominál: az égbolt végtelen kéksége, a zsenge fű üdezöld színe és a sztyeppi tulipánok vörös foltjai. Ebben az időszakban Kalmük- föld olyan, mint egy óriási alpesi rét. A sztyeppe végtelen térségei, tiszta és üde levegő. Felhőtlen és látóhatártól látóhatárig mélykék az égbolt. ... Csakhogy a Szovjetunió európai részében Kalmükföld a legzordabb tájok egyike. Május elejétől a nappali hőség 40—45 fokos. Ehhez még hozzájárul a íél-feltörő száraz szél. Nem- sokáig parádézik a föld zöld és vörös színben. Egy két hét múlva leveti ünneplőjét és poros, piszkosbarna színt ölt. Nem tavasszal, hanem novemberben járnak Kalmükföldre. Moszkvában folyvást szitált az unalomgerjesztő őszi eső, S ugyanilyen időjárás fogadott a kalmük fővárosban, Elisztá- bán is. Itt persze nagyon is kellett az eső, annak ellenére, hogy a kalmük köztársaságban az utóbbi időben fontos intézkedések történtek a szárazság elleni küzdelemben. Egy kis történelem Hogyan éltek a kalmükök iélszázaddal ezelőtt? Egész éven át vándoroltak a jószággal a sztyeppén, nem ismervén az olyan fogalmakat, mint ház, utca, falu, kenyér. Hajlékul a szellős „kibitka“ szolgált. Pedig itt fagyos, szeles, hóviharos a tél. Az emberek megfagytak, a gyerekek meghűlés következtében pusztultak el... íme A. F. Piszemszkijnek, a neves demokrata írónak naplójegyzete: „Fekete nép, amelyet kiesz'k, kiszipolyoz, félrevezet A Kaszpijec Szovhoz halász- flottájának egyik munkahelyén. a papság, elnyomnak és ki uzsoráznak a tisztviselők ..." S hogyan tanították a gyermekeket? A tanítók nem tudtak kalmükül. Az iskolában egy falapot akasztottak azok nyakába, akik megfeledkezve magukról egy szót is szóltak kalmükül: „Ne beszélj kalmükülAkinek ebéd- íaeig nyakában maradt a „megszégyenítő“ tábla, lemondhatott "Az ebédről. A kalmüköknek azokban az években nem vol újságjuk, folyóiratuk, anyanyelvükön írott könyvük. A kormányzat viszont annál inkább támogatta a papság tevékenységét: az 1917-es forradalom előtt ötezer pap működött a sztyeppéken. Két dokumentum fekszik előttem. Mindkettőt Lenin írta alá. Az első „felhívás a kalmük testvérekhez". „A munkás-paraszt kormány uz összes nemzetiségű dolgozó tömegek érdekeit védelmezve kinyilatkoztatja nektek, kalmük testvérek, jók a köztársaság lakói a jövőbeni erdőket. Ma még kevés az erdő. Egy csatorna öt év alatt elkészülhet, de egy szép erdő csak 20—30 év alatt nő ki. Ezért a legfelsőbb Tanács jóváhagyta a zöld ültetvények 1971-től 1980-ig terjedő távlati tervét. Ez alatt az idő alatt Kalmükföldön mintegy 13 ezer hektár különféle növényi védőövezet jön létre. Elsősorban a nyári állandó legelőket, majd a fekete földeket biztosítják velük. Az erdei sávok Kalmükföld Műszakváltáskor repülőgép szállítja háza a távozó olajbányá szokat. hogy népetek sorsa a ti kezetekben van ..." A másik dokumentum a kalmükök életének új berendezéséről szől. Lenin testvérként fordult a kalmükökhöz, semmit sem titkolt el előttük, nem ígérte, hogy könnyű lesz a győzelemhez vezető út. A fő dologról beszélt: az egyenlő jogokról és lehetőségekről, melyeket e nép a forradalom után elnyert. Erdő, víz, föld A Kalmük ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa, képviselői, Elnöksége nagy gondoskodásának eredménye az ország jelene. Létfontosságú kérdés a víz. A Legfelsőbb Tanács téli ülésszakán a képviselők rendszerint megvizsgálják és elfogadják a jövő évi népgazdasági tervet. Minden alkalommal igen komolyan, s mondanám szenvedélyesen megvitatják az öntözőrendszerek fejlesztésének legközelebbi távlatait, a régebben elfogadott talajjavítási tervek teljesítésének eredményeit. Kalmükföld valójában agrár- köztársaság, melynek fő termelési ágazata ősidők óta az állattenyésztés. A kalmük kolhozok és szov- hozok többsége telelésre a „fekete földek“ néven ismert, havat soha nem látott legelőkre tereli ki az állatokat. A „fekete földek“ a köztársaság területének jelentős részét foglalják el s nemcsak a kalmük föld szempontjából van nagy népgazdasági jelentőségük. Itt van a sztavropoli határterület, Dágesztán, a rosztovi és asztra- hányi terület állatállományának telelőhelye is. Világos, hogy gondozásra és ápolásra szorul ez az igen gazdag természetes legelő. Az állam sem sajnálja az erőt és eszközöket, hogy állandóan javítsák a fekete földeket. Hosszú hatású, elvi jellegű, megelőző természetű intézkedésekről van szó. Az előző ötéves tervidőszakban a fekete földek déli peremén egy mesterséges tenger jött létre — a csograji víztároló. Befogadóképessége 720 millió köbméter, tükörfelülete 200 négyzetkilométer. A vízműépítők Csograjtól egy 140 kilométer hosszú főcsatornát vezetnek a sztyeppébe. Ha majd teljesen elkészül a fekete földek öntözőrendszere, 700 ezer hektárnyi legelő jut vízhez. A kalmük kolhozok és szovhozok lehetőséget nyernek arra, hogy bármilyen viszonyok között első ízben gondoskodjanak szavatolt takarmánykészletről a gyorsan fejlődő állatok számára. Kertek, szőlők létesülnek, a helyi földművelők zöldséget, dinnyét és egyéb növényeket fognak termeszteni. Ez a kalmük lapok örökös témája. Zöld függöny, zöld védőpajzs, zöld ernyő... így hívvizét is kímélni fogják. A csatornák partjait már most fákkal és cserjékkel ültetik ki. A talajjavítás, az erdősítés a legfőbb népgazdasági probléma, amely a Kalmük ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa figyelmének a központjában áll. Ez a képviselők gondja. Érthető, hogy minden tanácsnak állandó erőfeszítést kell tennie a fekete földek megműveléséhez hasonló kérdésekben. Ugyanakkor minden képviselőnek van egy külön megbízatása is, amelynek teljesítéséért csak ő felelhet és senki más. Ezek n választóktól érkező kérelmek és utasítások. Versenyben az idővel Gyorsan repül az idő. Egyre gyakoribbak a nagy események. Erenzsen Szanyajevtől, a Legfelső Tanács Elnökségének elnökétől búcsúzva, tréfásan megjegyeztük: „Önök aztán tudnak építeni. Amikor megkérdeztem (9 nappal előtte) a fekete földi csatornán még javában folytak a munkálatok, most, hogy távozom, már át is adták a kész létesítményt.“ — Ugyan. Mit szóljak akkor én a változásokról? — rázta a fejét Szangajev. Amikor az l. össz-szövetségí szovjetkongresz- szus a Szovjetunió megalakító sáról döntött, tízéves voltam, most túl vagyok a hatvanon. Azt akarom mondani, hogy leéltem egy nemzedék életét. Ez is valamilyen történelmi időmérték?! Mégis, nem mindennapi eredmények fűződnek hozzá. Most nemcsak fejlett gazdaságunk, korszerűen épült városaink, falvaink vannak. Ma valóban nagy kultúrával rendelkezünk: Vannak saját tudósaink, mindenféle szakembereink. Természetesen nagyon sok és általánosan ismert oka van ezeknek az átalakulásoknak a szocialista államban. Az egyik ok a lenini nemzetiségi politika, a Szovjetunió népeinek testvéri viszonya, amely az élet különféle területein mutatkozik meg. Nézze például ezt az okmányt... Megmutatott egy éppen álta la aláírt rendeletet, melynek értelmében a Kalmük ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének díszoklevelével tüntetik ki a rosztovi Zsdunov Állami Egyetem rektorát a kalmük szakemberek képzése terén szerzett nagy érdemei elismeréséül. Mind szellemi, mind gazdasági téren nagy szerepet játszik a testvérnépek közti csere. Kalmükföld több mint 20 köztársaságba és területre szállítja termékeit — a búst, gyapjút, bőrt, vajat, konzerve- ket stb., a kalmükök pedig mindezért az ország valamenv- nyi gazdasági körzetéből kapnak különféle termékeket. (SZPUTNY1K) A meteorológia világnapja Tavasz kezdetén, amikor a természet felébred téli álmából, tartják meg a világ valamennyi országában a meteorológia világnapját. Ebből az alkalomból a sajtóban, a rádióban és a televízióban népszerűsítik a meteorológia-tudományt, méltányolják jelentőségét, értékelik az e téren kifejtett nemzetközi együttműködést, valamint foglalkoznak magának a meteorológiai világszervezetnek fontosságával és küldetésével. A légkörben folytonosan keletkeznek, valamint megszűnnek különböző időjárási jelenségek, amelyek gyorsan nyomulnak át az egyik térségből a másikba. Az ilyen jelenségeket hatásosan csakis az időjárási tájékoztatások széles körű nemzetközi kicserélésével lehet eredményesen figyelemmel kísérni. Ezeknek az adatoknak alapján dolgozzák ki az időjárási helyzetet és az időjárási jelentéseket. A nemzetközi együttműködés biztosításának céljából alakult meg 1873-ban a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet, amely azonban nem volt képes kellő mértékben biztosítani valamennyi elfogadott határozat teljesítését, ami a gyakorlati meteorológiai szolgálatban igen fontos. Ezenkívül később állandóan növekedtek az igények az időjárásról szóló hírek fokozódó nemzetközi cseréjével szemben, s így megszületett a Meteorológiai Világszervezet, amely az ENSZ speciális szervezete. A Meteorológiai Világ- szervezet hivatalosan 1951. március 23-án létesült. Fennállása 10. évfordulójának alkalmából a szervezet végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy március 23-át a meteorológia világnapjává nyilvánítja. A Genfben székelő Meteorológiai Világszervezet fontos feladatot tölt be. Fő feladata az, hogy világviszonylatban összehangolja a meteorológiai szakágazatok munkáját. Gondoskodik a meteorológiai megfigyelésekről, az egyes időjárási elemek méréséről, a meteorológiai állomások létesítéséről és az időjárási hírek gyors kicseréléséről. Biztosítja a meteorológiai észlelések szabványosítását és az eredmények közzétételét. Támogatja a meteorológiai kutatómunkát és fejlesztését főleg a kevésbé fejlett országokban. Ezenkívül foglalkozik a meteorológiai eredményeknek a különböző emberi tevékenységre való applikálásával is. A Meteorológiai Világszervezet jelenleg több mint száz nemzeti meteorológiai intézetei egyesít magában. Minden államnak pontosan be kell tartania a meteorológiai észlelések módszerének és terjedelmének valamennyi technikai előírását és gondoskodnia kell az észlelt adatok kicseréléséről. Másrészt megkap minden szükséges adatot a többi meteorológiai szolgálattól, ami mindenekelőtt az időjárásjelentéshez szükséges. A Meteorológiai Világszervezet legnagyobb akciója eddig egy időjárási világrendszer nagyszabású szervezetének a kidolgozása volt időjárási világszolgálat néven. Ennek az a feladata, hogy a légköri jelenségekről és folyamatokról új Ismeretekre tegyen szert a legkorszerűbb technika segítségével, mint például a meteorológiai radarok, a meteorológiai önműködő-állomások, a korszerű számítástechnika és a meteorológiai mesterséges hold. A légkörről ilyen módon szerzett tájékoztatások óriási tömegét már nem lehet egy ország keretében feldolgozni, ami gazdasági szempontból sem volna megfelelő. Ezért az időjárási világszolgálat tervezetének keretében két meteorológiai világközpont létesült, éspedig až északi földgömbön Moszkvában és Washingtonban, délen pedig Melbourne-ben. Itt gyűjtik össze a légköri jelenségekről szóló adatokat és dolgozzák fel őket a korszerű számítógépeken. Az eredményeket diagramok és számadatok formájában megküldik az úgynevezett regionális meteorológiai központoknak, valamint az egyes országok meteorológiai szolgálatainak. A nemzeti meteorológiai szolgálat feldolgozza a megkapott alapanyagot és felhasználja az időjárásjelentés összeállításához. Az időjárási világszolgálat tervébe felvették azt a meteorológiai kutatómunka-irányzatot is, amelynek a célja az lenne, hogy a levegőrétegek körforgásáról alkotott eddigi nézeteinket elmélyítse, és megvizsgálja az időjárás mesterséges beavatkozásokkal való befolyásolhatóságának lehetőségeit. E kutatómunka keretében még az idén megvalósítják až ún. „atlanti trópusi kísérletet“, amelynek során az elsődleges energiaforrásoknak a levegőrétegek áramlására való hatását fogják vizsgálni az egész világon, éspedig 500 000 négyzetkilométernyi területen 15 speciális repülőgép, 25 kutatóhajó, radarok, mesterséges holdak stb. segítségével. A másik kísérlet még ennél is nagyobb* szabású lesz, amelynek során mennyiségtani modellek segítségével 30 km-es magasságig terjedően akarják meghatározni a levegőrétegek körforgását az egész légkörben. E kísérlet megvalósítására 1977-ben kerül sor. Magától értetődően ezek után várhatjuk azt a kérdést, hogy a Meteorológiai Világszervezet miért fordít oly rendkívüli gondot éppen a levegőrétegek körforgására? E kérdésre elég egyszerű a válasz. Azért, mert az időjárós jellege a föld bármely részén is éppen a levegőrétegek nagy kiterjedésű körforgásától függ. Ez okozza ugyanis a levegő- rétegek kicserélődését pl. až óceánok és a szárazföldek között. A légkörben lejátszódó körforgást, tehát a levegőréteg áramlását is a napsugár okozza, amely nem melegíti fel egyenlő mértékben bolygónk valamennyi területét. Egyelőre azonban még nem ismerjük részletesen a napsugárzás és a légköri körforgás összefüggését. Ha ezt sikerül felderíteni, lényeges javulás áll be a távlati időjárásjóslások megbízhatóságában, sőt hosszabbá válik az az időszak is, amennyire előre megjósolhatjuk až időjárást. Ez pedig elsődleges célja a meteorológiai szolgálat valamennyi dolgozójának. Dr. PETER FORGAČ Felvétel a gdanszki V. I. Lenin Hajógyárról. (CSTK — CAF felvétel]
