Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-23 / 70. szám, szombat
HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Pokmzótódtis Lalin Amerikában A mull hét végén iktatták be tisztségébe Ernesto Geisel tá- /l bornokot, Brazília új államelnökét, s az ünnepi ceremó- ' nián részt vett latin-amerikai államfők közül hárman kihasználták az alkalmat, hogy bizalmas tanácskozásokat folytassanak fövőbeni politikájukról és kapcsolataik kiépítéséről. Vajon miről tanácskozhatott a négy államfő — Brazília, Chile, Bolívia és Uruguay legfelső képviselője? Nem kétséges, hogy a szélső-jobboldali irányzatú latin amerikai államok szorosabb tömörüléséről, ugyanakkor állásfoglalásáról Washington és a latin-amerikai rendszerek viszonyával kapcsolatos problémákban, valamint a nemzetközi élet legújabb eseményeivel kapcsolatban. Tanaka levele Brezsnyevnek m VÁLTOZIK A MINTAKÉP? Az erősen jobboldali rendszerű latin-amerikai államok Brazíliát, a dél-amerikai óriását mintaképüknek, a brazil vezetés példáját szeretnék lemásolni. Ám ez az óriás — olykor a látszat ellenére — maga is beteg. Áprilisban lesz tíz éve, hogy katonák, tábornokok állnak az államszövetség élén. Goularl elnök 1964-ben történt megdöntését követően tábornok-elnökök váltakoztak az állam élén s ez alatt a tíz év alatt erős technokrata irányzat érvényesült, amely a gazdasági haladás terén valóban nagy eredményeket produkált, amelyeket a rendszer híve máig is „brazil csodaként“ tartanak számon, ám a fejlődé? szociális oldalát teljesen elhanyagolták, így nagyfokú feszültség jellemzi a brazíliai társadalmi viszonyokat. A most hivatalba lépett Geisel- kormány módosított technokrata politikát kíván folytatni. Szó van a belpiac bővítéséről, ami bizonyos mértékben a „tömegek felé fordulást“ jelentene, azaz a nemzeti érdekek nagyobb mérvű tekintetbe vételét, ez azonban — ha burkoltan kifejezve is — bizonyos fokú demokratizálódást jelent. Ez, természetesen, nagyon óvatosan értelmezendő, mert Geisel tábornok még az elnöki szék elfoglalása előtt hadat üzent minden olyan törekvésnek, amely a brazil vezetők felfogása szerint „a társadalom alapjainak aláásásat“ jelentené. Bizonyos tekintetben mégis változik a brazil politika. Míg tíz éven át Brazília az antikom- tnunizmus legerősebb bástyája és legfenyegetőbb képviselője volt, ma már óvatosabb hangokat hallat a brazil kormány. Éppen a legutóbbi négyoldalú találkozón Geisel utasította el Pinochet tábornoknak, a chilei fasiszta junta vezetőjének azt a javaslatát, hogy az említett államok hozzanak létre valamilyen „antikommunista tengelyt“. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy megváltozott volna a brazíliai rendszer antikommunista természete, de szüksége van a fokozottabb együttműködésre, elsősorban a szomszéd államokkal, s így nem akarja méginkább elriasztani magától a demokratikusabb rendszerű, sőt a szocialista országokhoz is közeledő latin-amerikai országokat. Ezzel kapcsolatban biztosra veszik, hogy Brazília külkapcso- latainak módosulására is sor kerül. Nem valószínűtlen a Geisel-rendszer közeledése az európai Közös Piachoz. Reális állásfoglalása a közel-keleti kérdésben azzal magyarázható, hogy olajszükségletének 71 százalékát a közel-keleti arab országokból szerzi be, s így érdeke a jó kapcsolatok fenntartása. Sőt, azzal szemben, hogy Barbosa, az előző kormány külügyminisztere Portugáliával egy lutltán gazdasági érdekközösség létrehozásán fáradozott, most bizonyos elhide- gülés tapasztalható a két ország kapcsolataiban, ami — ha tekintetbe vesszük Caetano és a hadsereg konfliktusát a Spinola-ügy miatt — nem is meglepő. Áz új brazil kormány ugyanis megjegyezte, hogy a portugál gyarmatok népeinek önrendelkezést kell kapniuk. • ÉS A TÖBBIEK? A lelek szerint tehát a latinamerikai őriás, a szélsőséges rendszerek mintaképe változásokon megy át. Ám mi várható a többi három, említett országban? Brazília kegyeit elsősorban a chilei junta keresi. Érthető. Erőszakos cselekedeteivel, tö- meggyllkosságaival, minden demokratikusnak és haladónak kegyetlen üldözésével annyira leleplezte és lejáratta magát, hogy teljesen elszigetelődött, mert még a pártfogói is kénytelenek — legalább is látszat- ra-távoltartani tőle magukat. Ilyen kényes helyzetbe jutott Washington, noha közismert a CIA és a monopolista kirendeltségek szerepe a chilei puccs hátterében. A brutalitást viszont Washington is kénytelen volt szóban elítélni, noha A. Sa- lisbury tábornoknak, az Egyesült Államok déli légiereje fő- parancsnokának közelmúltban tett chilei látogatása élénk érdeklődést keltett és arra enged következtetni, hogy a katonai együttműködésre mindkét részről igényt tartanuk. A chilei és az uruguayi rendszer képviselője fennen hangoztatta, hogy gazdasági életében a brazíliai modellt szeretné kialakítani. Bár vitatható, felemeli-e e két országot a „követendő mintakép“ utánzása, ezen az alapon Chile és Uruguay szorosabb gazdasági szövetség kialakítására törekszik. Ennek jegyében Uruguay politikai és társadalmi téren is utánozni próbálja a chilei rendszert. A napokban kezdődött meg az uruguayi ellenzék hét hónapja letartóztatásban levő vezetőjének, Liber Ser égni nyugállományú tábornoknak, a Széles Front nevű demokratikus tömörülés vezetőjének a pere. A vádlottból azonban vádló lett, s Bordaberry elnök kénytelen tudomásul venni, hogy az „önpuccsa“ óta eltelt egy év alatt sem sikerült rendszere érdekeinek megfelelően konszolidálni a helyzetet, hogy az ellen, zék a fokozott megtorlások, letartóztatások, haladó szellemű irodalmi műveket terjesztő könyvesboltok, szerkesztőségek bezárása, a szak és társadalmi szervezetek feloszlatása után is hallatja szavát, s a tábornokok árnyékában meghúzódott Bor- daberry-rendszer nem abszolút ura a helyzetnek. A találkozó negyedik részvevője, Bolívia pedig alig heverte ki a cochabambal parasztsztrájk, illetve a földművesek ellen alkalmazott véres tömegmegtorlás okozta megrázkódtatást. Banzer tábornok politikai e llenfelei ismét ürügyet találtak a tábornok személyének támadására. A legújabb verzió szerint a tábornok jobboldali puccsot „leplezett le“, melynek szervezője Paz Estenssuro exel- nök volt, akit most Paraguayba száműztek. • KÜZDELEM TÖBB FRONTON Míg a dolgozó rétegek, a diákság, értelmiség demokratikus és haladó csoportjai minden alkotmányos lehetőséget megragadnak a latin-amerikai diktatúrák viszonyainak megváltoztatására, azok sem tétlenkednek, akik csak a fegyveres harcban látják az egyetlen lehetőséget. Hallatnak magukról az ún. városi gerillák. Nemrégen Buenos Airesben létrehozták az Argentin Népi Forradalmi Hadsereg (EKP), a Bolíviai Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELP), a Chilei Baloldali Forradalmi Mozgalom (MIR), valamint az uruguayi Népi Felszabadító mozgalom (Tupamaros) tevékenységének egybehangolására hivatott Forradalmi Koordinációs Bizottságot. így a kontinens újabb nagy osztálycsaták elölt áh. L. L. Tokió — Tokióban hivatalosan közölték, hogy japán moszkvai nagykövete átadta Leonyid Rrezsnyevnek, az SZKP főtitkárának Tunaka miniszterelnök személyes levelét. A nagykövet ez alkalommal 40 perces megbeszélést folytatott a szovjet pártvezetővel a japán —szovjet kapcsolatokról, japán kormányforrások szerint Tanaka levele válasz arra a személyes üzenetre, amelyet Leonyid Brezsnyev intézett a japán kormányfőhöz a Szovjetunió tokiói nagykövetének közvetítésével. Tanaka levelének tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Japán kormányforrások azonban rámutatnak, Tanaka kifejti leTokió — Tokióban működő külföldi tudósílók beszélgetést folytattak Oki Soguval, a Japán Szakszervezeti Főtanács (SO- HYO) főtitkárával. A szakszervezeti vezető részletesen tájékoztatta a tudósítókat a japán munkások és alkalmazottak tavaszi offenzívájának célkitűzéséről. Rámutatott, hogy a tavaszi offenzíva immár két évtizedes múltra tekint vissza és tekintélyes helyet vívott ki magának a nemzetközi szak- szervezeti mozgalomban. Az idén a megszokott béremelési követelések mellett a harc politikai jellegei ült, mert a munkások és alkalmazottak fellépnek a Tanaka kormány inflációs politikája ellen is. Nem egyszerűen béremelési követelésekről van tehát szó, hanem annak eléréséről, hogy a kormány változtasson politikáján és módosítsa nem csak a gazdaságpolitikát, hanem magát a politikai rendszert is. Erre annál is inkább szükség van — mutatott rá Oki So- go — mert a Tanaka-kormány hatalomra jutása óta romlott a gazdasági és a politikai helyzet Hely rád — Jugoszláviában tovább gyűrűzik a tiltakozás hulláma, amelyet az olasz kormánynak március 11-én Belg- rádhoz intézett, területi igényeket támasztó jegyzéke váltott ki. Az említett dokumentumban többek között ez áll: „Jugoszlávia szuverenitása sohasem terjedt ki a trieszti szabad terület övezeteként megjelölt olasz területre“. A Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) Dzsemal Bijedics kormányfő elnökletével megtartott ülésén ezzel összefüggésben leszögezte: „Ezt a megfogalmazást, amely jugoszláv területet olasznak minősít, a Szövetségi Végrehajtó Tanács úgy ítéli meg, mint Jugoszlávia szuverenitásának és területi integritásának nyílt megsértését és mint durva kísérletet az olasz—jugoszláv halár véglegesen rögzítő egyezmények megszegésére. A Szövetségi Végrehajtó Tanács felháborodással vette tudomásul, hogy az olasz kormány politikájának részeként fogadta el az ismert irrodenta álláspontokat“. A jugoszláv kormány határozott hangú állásfoglalása végül megállapítja, hogy az Olaszország által támasztott területi igények támadást jelentenek Jugoszlávia szuverenitása és biztonsága ellrm. Nyilatkozatban fejtette ki álláspontját az Olaszországgal határos Szlovén tagköztársaság kormánya is. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Jugoszlávia Genf — Az európai biztonsági konferencia második szakaszának koordinációs bizottsága újabb ülést tartott. A konferencia köreiben hangoztatják, hogy az értekezlet összes munkaszervei tárgyszerű légkörben, intenzíven dolgoznak a záródokumentumok megszövegezésén. A konferencia menete a koordinációs bizottság legutóbbi ülése óta további haladást mutat. Az 1. számú albizottságban például jelenleg igen intenzív munka folyik annak érdekében, hogy közösen szövegezzék meg veiében, hogy híve a szovjet — japán kapcsolatok továbbfejlesztésének és kész a szibériai kooperáció előmozdítására. Reményét fejezi ki, hogy mielőbb sor kerül a japán—szovjet békeszerződés előkészítő tárgyalások újrakezdésére, és a szovjet vezetők tokiói látogatására. A japán miniszterelnök levelének nyilvánvaló célja, — hangsúlyozzák japán külügyminisztérium i körökben, hogy újabb lépéssel vigye előre a japán—szovjet kapcsolatokat. Ezt támasztják alá azok a megbeszélések, amelyek jelenleg folynak szovjet és japán gazdasági vezetők részvételével. «. Japánban. Az áremelkedések súlyosan érintik a munkások életszínvonalát. A dolgozók mindaddig folytatják a tavaszi offenzívat, amíg a kormány és a nagytőke eleget nem tesz harminc százalékos béremelési követelésüknek, — jelentette ki a SOHYO főtitkára. Oki Sogo a tavaszi offenzíva akcióbizottságának további terveit ismertetve elmondotta, a most következő hét folyamán hárommillió ember tüntet Japánban. Március 26-án 56 szak- szervezet mintegy négymillió tagja lép részletes sztrájkba. Amennyiben időközben nem sikerül megállapodásra jutni a munkáltatókkal, április közepén elkerülhetetlenül sor kerül az általános sztrájkra. Végezetül rámutatott, neon hiszi, hogy az általános sztrájk kedvezőtlenül befolyásolná az ellenzéki jjártok esélyeit a júniusi felsőházi választásokon. A japán közvélemény, érti és támogatja a munkások és az alkalmazottak tavaszi offenzíva ját, beleértve a sztrájkot is, — mutatott rá nyilatkozatában a SOHYO főtitkára. népei felháborodottan utasítják vissza a területi követeléseket és tiltakoznak az ország területi integritását fenyegető lépés ellen. Jugoszláviában folytatódnak a tiltakozások az olasz területi követelések miatt. A Jugoszláv Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke az üggyel kapcsolatban levelet intézett az olasz szakszervezetekhez. Ebben kéri, hogy a két ország munkásosztálya közösen szálljon szembe az olasz kormány irre- denta követeléseivel. Az ügy hátteréhez szükséges tudni, hogy Trieszt és környéke hovatartozása kérdésében az első világháború óta vita folyt Olaszország és Jugoszlávia között. A második világháború befejezése után a békeszerződés Trieszt szabad területté „A“ és „B“ zónára bontotta, amelyből az „A“ zóna angol-amerikai, a „B“ pedig jugoszláv katonai igazgatás alá került. Az „A“ zóna igazgatását az angolok és amerikaiak 1952-ben egyoldalú döntés alapján az olasz kormányra ruházták át. E döntés ellen Jugoszlávia határozottan tiltakozott. Végül 1954-ben Londonban az érintett négy ország: Anglia, az Egyesült Államok, Olaszország és Jugoszlávia memorandumot írtak alá, amelyben véglegesen rögzítették, hogy az „A“ zóna olasz,, a „B“ pedig jugoszláv polgári igazgatás alá kerül. Az 1974. március 11-i olasz jegyzék most felrója a 20 évvel ezelőtt kötött megállapodást. a határok sérthetetlenségének az európai béke szemszögéből lényeges elvét. Halad a szerkesztői munka a gazdasági, valamint a tudományos-műszaki együttműködés kérdéseiről tárgyaló albizottságokban is. így egyebek között konkrét megállapításokat szö- vegeztek meg az államközi kereskedelem javításáról. A biztonsági konferencia 3. napirendi pontja keretében a kultúra és művelődés kérdéseiről tárgyaló munkaszerveknek sikerült további közös szövegeket kidolgozniuk. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke táviratot küldött Norodon Sziltanuknak, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront vezetőjének, amelyben hangsúlyozza, hogy a szovjet nép kiállt és most is kiáll a hazájuk szabadságáért és függetlenségéért harcoló kambodzsai hazafiak mellett. BRATTELI norvég miniszter- elnök háromnapos moszkvai tárgyalásai befejeztével vidéki körútra indult a Szovjetunióban. EDWARO KENNEDY amerikai szenátor Szovjetunióba szóló meghívást fogadott el — tt tervek szerint április elején érkezik a Szovjetunióba, ahol nemhivatalos megbeszéléseket folytat majd a szovjet vezetőkkel. A JAPÁN KORMÁNY Tani Mo- riki volt laoszi követet nevezte ki Japán első nagykövetévé a Német Demokratikus Köztársaságba. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK és Svédország helyreállítja rendes diplomáciai kapcsolatait, amelyek annak nyomában romlottak meg, hogy Palme svéd miniszterelnök 1972 végén élesen elítélte Washington indokínai politikáját. A BÉKE VILÁGTANÁCS felhívással fordult valamennyi ázsiai tagországának szervezetéhez, hogy április 5 és 12 között rendezze meg Ázsia hetét. Ennek keretében megvitatnák a kollektív ázsiai biztonsági rendszer megteremtésével és a földrész országainak együttműködéséről összefüggő kérdéseket. A KGST külkereskedelmi állandó bizottsága Moszkvában befejezte 39. ülését, amelyen megvitatták és jóváhagyták az elmúlt évi tevékenységről szóló jelentést. AZ ÍR KÖZTÁRSASÁGI HAD- SEREG ideiglenes szárnya nyilatkozatot tett közzé, amelyben „tűzszünetet“ ajánlott fel a brit kormánynak, ha az teljesíti követeléseit elsősorban az észak-írországi angol csapatok kivonásával, az észak-ír lakosság önrendelkezéséről és a politikai foglyok szabadon bocsátásáról. VALENTYINA TYERESKOV/V nyolcnapos látogatásra a perui fővárosba, Limába utazott, ahová a perui köztársasági elnök felesége hívta meg, aki 1972- ben látogatást tett a Szovjetunióban. ANDREJ GRECSKO marsall, a( Szovjetunió honvédelmi minisztere Irakba utazott, hogy eleget tegyen Hasszán Al-Bakr, íi Forradalmi Tanács elnöke, köz- társasági elnök meghívásának. POMPIDOU BETEG? Párizs — Rossz egészségi állapotára való hivatkozással az utolsó pillanatban lemondott egy fontos diplomáciai vacsorát csütörtökön este Georges Pompidou francia köztársasági elnök. Párizsban azonnal különböző találgatások kaptak szárnyra az elnök betegségével kapcsolatban. Néhány órás bizonytalanság után az elnöki palota szóvivője orvosi jelentést tett közzé, amelynek alapján feltételezhető. hogy Pompidou nagy fájdalmakkal járó aranyérbántalmaktól szenved. A szóvivő határozott nemmel felelt az újságírónak, akik arról faggatták, súlyos betegnek minősíthető-e az államfő. Pompidou elnök félévenként egyszer vendégül látja a Párizsban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A csütörtök esti alkalommal a köztársasági elnök távollétében felesége, Pompidou asszony vállalta a házigazda szerepét. Egy párizsi jelentés szerint az elnök pénteken már folytatta hivatalos tevékenységét és a délutáni órákban nagyköveteket fogadott megbízólevelük átadásával kapcsolatban. A JAPÁN DOLGOZÓK TAVASZI OFFENZÍVÁJA Olaszország területi követelése Jugoszláviával szemben Előrehaladás Genfben
