Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-21 / 68. szám, csütörtök
Az együttműködés szép paidája Még két év választ el bennünket az ötéves tervidőszak végétől, de már egyre több szolgáltató vállalat értékeli, hogy milyen mértékben segítette elő szocialista mezőgazdaságunkat a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítésében. Ezek közül a minap a Meliorációs Építővállalat nitrai üzeméire látogattunk, ahol Dovina Karol mérnök, vállalati igazgató tájékoztatott a párt- kongresszus határozataiból eredő feladatok teljesítéséről. — Az ötödik ötéves tervidőszak folyamán több mint egy- milliárd korona értékű munkát valósítunk meg — mondotta. — E feladatok befejezése után kedvező feltételek alakulnak ki a talaj jobb kihasználására, az öntözésre és a termés növelésére. Örömmel mondhatom el, hogy 1971-től a múlt év végéig 112 akciót fejeztünk be, mintegy 351 millió korona értékben. Az átadott építkezések 6118 hektár lecsapolását és 1936 hektár öntözését eredményezték. Ezeken kívül 92 kilométeres hosszúságban vízlevezető csatornákat építettünk és több mint 500 000 köbméter víz tárolására alkalmas mesterséges tavat adtunk át. Dovina elvlársat hivatali kötelessége elszólította, ezért a vállalat termelési igazgatóhelyettesével, Flek Jozef mérnökkel folytattuk a beszélgetést. — Az 1974-es év végéig 212 millió korona értékű beruházást kell megvalósítanunk — folytatta. — Ezek közül külön kiemelem a Dedina Mládeže-i Efsz 800 hektárra kiterjedő öntözőrendszerét. E mű építésének befejezését eredetileg a tervidőszak utolsó évére irányoztuk elő. A szocialista verseny és a kötelezettségvállalások teljesítésének eredményeképpen azonban az öntözőrendszert már az első félévben átadhatjuk a szövetkezetnek. Hasonlóan beszélhetek az Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás gazdasága új kiállítási pavilonjának építéséről. A szlovákiai aratóünnepély résztvevői már ebben a pavilonban tekinthetik meg szocialista mezőgazdaságunk jubileumi kiállítását. Azt hiszem, a Garam menti szövetkezetek tagjai is nagy örömmel fogadják azt a bejelentést, hogy a folyó évben befejezzük a Želiezovce—Kamenný Most (’Zselíz—Kőhídgyar- mat) öntözőrendszer építését, amely 70 millió korona beruházással 4375 hektáron teszi lehetővé a kultúrnövények öntözését. A Jur nad Hronom— Želiezovce (Gayamgyörgy—Zse- líz) akció befejezésére a terv szerint 1975-ben kerül sor. — Ügy hallottam, hogy a sládečkovcei szövetkezet korszerű istállóján már az utolsó simításokat végzik. Mikor adják át az épületet? — Ezt az ipari szintű termelésre berendezett új tehén- istállót augusztusban adjuk át a rendeltetésének. Az építkezést a helyi szövetkezet tagjainak segítségével és további vállalatok közreműködésével 27 hónapra terveztük. Partnereink fennakadás nélkül, folyamatosan elvégezték a reájuk háruló feladatokat. Most már valóban csak az utolsó simításokat végzik az építkezésen. Flek elvtárs meghívására ellátogattunk a sládečkovcei Haladás Efsz-be, hogy személyesen is meggyőződjünk az új istálló építési ütemtervének sikeres teljesítéséről. Amikor kocsink megállt az épülő objektum előtt, egy egész tejgyár körvonalai rajzolódtak ki előttünk. A korszerű farm két pavilont foglal magába, ahol a teheneket helyezik majd el. További tartozékai az ellető, a fejőcsarnok, a sllótornyok, valamint a szociális helyiségek. Arról már Jozef Gajdoš mérnök, az efsz elnöke beszélt, hogy milyen haszna származik az épület korábbi átadásából a szövetkezetnek. — Talán azzal kezdeném, hogy a farmon 950 fejőstehenet összpontosíthatunk. Szeptember elején már meg is kezdhetjük a termelést. Az új technológia alkalmazásával az év végéig még 1 millió 100 ezer liter tejet állíthatunk elő. Más nyitja is van ám a dolognak; mégpedig az, hogy a silótornyok építését már májusban befejezik. Ezekben 15 000 köbméter silótakarmányt és szenázst tárolhatunk. — Mennyibe kerül az építkezés? — Több mint 41 millió koronába. A kiadástól azonban nem félünk, mert az összeg kamatostul megtérül az állatok hasznosságának javulásában, nem is szólva arról, hogy nagyobb munkatermelékenységet és kulturáltabb munkafeltételeket biztosít az állatgondozóknak. így több fiatalt is nyerhetünk az állattenyésztés számára, akik a régi istállókban a kedvezőtlen munkaviszonyok miatt bizony nem szívesen vállaltak munkát. A Meliorációs Építővállalat dolgozói valóban sokat tesznek a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítéséért. Működési területükön bátran alkalmazzák az építkezés progresz- szív módszereit, s a szocialista munkabrigád címért folyó versenymozgalom újabb és újabb munkasikerekkel köszöntik az SZNF 30. évfordulóját, valamint a falu szocialista építésének negyed évszázados jubileumát. A folyó évben ebből az alkalomból 230 értékes mun- feafelajánlást tettek, melyeknek értéke megközelíti a 700 000 koronát. SZOMBATH AMBRUS Fokozzák a takarmánykeverék előállítását Összesen 54 000 tonna komplett takarmánykeveréket és fehérje- koncentrátumot szállít az idén a mezőgazdasági Üzemeknek a Prešov melletti kendicei takarmánygyár. A takarmánykeverékek csaknem kétharmadát szenicsázett formában készítik. A termelési folyamat teljesen automatizált, a kész termék zsákolása futószalagról történik. Szlovákia legnagyobb takarmánygyártó üzemének dolgozói az SZNF 30. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy az idei igényes feladatokat 230 000 korona értékben túlszárnyalják, amit elsősorban újítási javaslatokkal akarnak elérni. A képen: papírzsákokba töltik a takarmánykeveréket.. ČSTK felvétel Dicsőséges 133 nap 55 éve kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot 55 éve, 1919. március 21-én született meg az első magyar munkáshatalom, a Magyar Tanácsköztársaság. A magyarországi forradalmi események a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatását tükrözték. A kommunisták pártja néhány hónap alatt — megalakulásától, 1918 novemberétől a Tanácsköztársaság kikiáltásáig — megnyerte a munkásosztály zömének támogatását és a társadalom más rétegeinek bizalmát. A kommunisták megmutatták a kivezető utat a válságból, reményt önöttek a háborúban sokat szenvedett elcsüggedt tömegekbe. 1919. március 19-én a polgári rend teljes csődbe jutott, a belpolitikai és külpolitikai válság következtében felbomlott a koalíciós kormány. A Kun Béla által javasolt elvek alapján egyesült Kommunisták Magyarországi Pártja és Szo- ciáldemokrata Párt a proletariátus nevében átvette a hatalmat. A Katonatanács azonnal a Tanácsköztársaság mellé állt, kimondta, hogy fegyveres erőivel a forradalom hatalmút védi. A történelmi fordulatot a tömegek nagy lelkesedéssel fogadták. Munkáscsoportok alakultak, amelyek megszállták a rendőrkapitányságokat, őjyalék a bankokat és a Katonatanács utasítására forradalmi osztagok foglalták el a telefonközpontokat, pályaudvarokat, a postát és más fontos intézményeket. A szocialista forradalom békés úton ment végbe. A bur- zsoá kormány a forradalmi tömegek nyomásának hatására arra kényszerült, hogy átadja a hatalmat a proletariátusnak. A Magyar Tanácsköztársaság bebizonyította, hogy a szocialista forradalom nemcsak fegyveres felkelés útján győzhet és megcáfolta az opportunisták és a reakció azon állítását, hogy a proletárdiktatúra hatalomra jutását mindig vérontás és terror kíséri. A leninizmus kedvező talajra talált Magyarországon, mert a munkástömegek saját kérdéseik megválaszolását ismerték fel benne. Lenin a magyarországi eseményeket értékelve ezt írta: „Mi itt a szovjet hatalom győzelmén kívül erkölcsi győzelmet is arattunk ... a burzsoázia beismerte, hogy a legnagyobb válság pillanatában ... nem lehet más hatalom, mint a tanácshatalom, mint a proletariátus diktatúrája.“ A két párt egyesülése még nem jelentett azonban eszmei egységet. A jobboldaliak elszigetelődtek, kénytelenek voltak alkalmazkodni, félrehúzódva figyelték a helyzet alakulását. A centristák és reformisták viszont bizonytalanságukkal akadályozták az eszmei összefor- rást. A Tanácsköztársaság vezető testületében a Kormányzó- tanácsban többséget alkotott a kommunisták és a baloldali szocialisták blokkja, a kormánynak több mint egyharma- da volt a kommunista párt tagja. A dolgozók országszerte lelkesedéssel fogadták a szocialista forradalmat. Európa többi országának haladó erői is kitörő örömmel köszöntötték a magyar proletárhatalom meg születését. Az uralkodó körök viszont kezdettől ellenszenvvel figyelték a magyarországi eseményeket. Féltek, hogy a magyar proletariátus győzelme ösztönzést ad saját országuk forradalmi erőinek. 1919 tavaszán az antant első szovjetellenes intervenciója kudarcot vallott. A Vörös Hadsereg súlyos csapásokat mért az ellen- forradalmi seregekre. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása is megzavarta az antant intervenciós terveit. 1919 elején Magyarország gazdasági helyzete válságos volt. Csupán a városokban több mint százezer volt a munka- nélküliek száma. A hadirokkantak, a családfenntartó nélkül maradt nők és gyermekek nyomorúságos körülmények között éltek. A lakosság ellátása nem volt folyamatos. Ilyen körülmények között fogott hozzá a Tanácsköztársaság az új termelési rend bevezetéséhez, az önvédelem megszervezéséhez, a nép életviszonyainak megjavításához. A proletárhatalom államosította a 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató üzemeket, amelyekben a dolgozók munkás tanácsokat választottak. Kisajátították a 100 holdnál nagyol)!) birtokokat, államosították a bankokat, a biztosítóintézeteket, a bérházakat, a nagykereskedelmet. A kisajátított földbirtokokon, több mint két és fél millió holdon térin e I őszöve 1 keze lek alakultak. Ebben a kérdésben a Tanács- köztársaság téves álláspontra helyezkedett, lebecsülte a földosztás politikai jelentőségét és átugorva a mezőgazdaság átalakításának demokratikus szakaszát a szocialista mezőgazdaság megteremtésének útjára lépett. Ez a lépése csalódást keltett, gyengítette a munkás-paraszt szövetséget. A kormányzótanács határozatot hozott a magyar Vörös Hadsereg felállításáról. A vö- i’öskatonák száma gyorsan emelkedett, a munkások tízezrei jelentkeztek a hadseregbe. A Tanácsköztársaságnak nagy nehézségekkel kellett megküzdenie, de ennek elleniére nagyon sokat tett a dolgozók életének megkönnyítésére. Jelentősen emelte a béreket, szabályozta az áruellátást, a hajléktalanoknak lakást biztosított. Egyenjogúvá tette a nőket és megnyitotta a művelődés útját a proletárok előtt. Sokat tett a gyerekekért. A dolgozók gyerekeinek üdülést biztosított, kiépítette az iskolaorvosi hálózatot, véget vetett a tanoncki- zsákmányolásnak. Bevezette a nyolosztáiyos kötelező oktatást és hozzálátott az iskolarendszer átszervezéséhez. A népművelés terén is jelentős intézkedéseket hozott. Országszerte hadat üzentek az írástudatlanságnak, ismeretterjesztő előadásokat szerveztek, színházi előadásokat, hangversenyeket rendeztek a dolgozóknak. A kulturális élet legjobbjai támogatták a munkáshatal- mat. Uitz Béla és Pór Bertalan forradalmi plakátokat festett, Krúdy Gyula, juhász Gyula, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond írásaikban, verseikben köszöntötték a proletárhatalmat. Bartók Béla és Kodály Zoltán tagja volt a Közoktatásügyi Nép- bizottság zenei direktóriumának, Balázs Béla, Komját Aladár és Móricz Zsiytnoiyi az írói direktóriumnak. A tömegek lelkesedéssel támogatták a proletárdiktatúrát és ezt az április 7-én megtartóit választások is kifejezték. A Tanácsköztársaság választójogot adott a vagyontalan dolgozóknak, a nőknek és a fiatalok többségének. A helyi forradalmi szervek által beterjesztett listák csaknem mindenütt megkapták a szavazatok abszolút többségét. Még a franciák által megszállt Szegeden is a szavazók túlnyomó többsége a proletárdiktatúra mellett foglalt állást. 1 Az imperialisták látva a proletárdiktatúra megszilárdulását, fegyveres ellenforradalmat szerveztek. A belső ellenforradalmi erők is aknamunkát fejlettek ki, de a kommunisták szembeszáll tak a zavarkeltőkkel. Az antanthatalmak siettették a katonai intervenciót a Tanácsköztársaság megfojtására. Április 16-án a román királyi csapatok támadást indítottak, tíz nappal később a csehszlovák burzsoá kormánycsapatok is támadni kezdtek, a francia és a jugoszláv egységek megszállták Hódmezővásárhelyt és Makót. A fegyveres támadásokon felbuzdulva a belső ellenforradalmi erők is aktivizálódtak. A Tanácsköztársaság nagy veszélybe került, amelyet még fokozott, Böhm Vilmosnak, a hadsereg főparancsnokának az a parancsa, amellyel elrendelte a katonai ellenállás azonnali beszüntetését. A kommunisták azonban nem adták meg magukat, a Munkástanács elrendelte a proletárok azonnali mozgósítását. Két nap alatt 44 000 ember állt be a Vörös Hadseregbe és további tízezrek jelentkeztek a tartalékos munkásszázadokba. A proletárinternacionalizmus nagyszerű megnyilvánulásaként román, délszláv, német, cseh, szlovák, lengyel, bolgár, olasz és más nemzetiségű önkéntesek is harcoltak a Vörös Hadseregben. Az új hadseregnek sikerült megállítania az előrenyomuló csehszlovák és román csapatokat és május 30-án már általános támadást indított. A Vörös Hadsereg győzelmesen nyomult előre és tíz nap alatt elérte Bardejovnál a lengyel határt. A felszabadított szlovákiai területeken tanácsok létesültek és 1919. június 16-án Prešovon kikiáltót* ták a Szlovák Tanácsköztársaságot. Az északi hadjárat sikerei ellenére a Tanácsköztársaság helyzete egyre súlyosabb lett. A jobboldal vezetői külső támogatást kaptak, szervezkedtek a proletárdiktatúra ellen. Ebben az időben írta Lenin a magyar munkásoknak küldött üdvözletében: „Legyetek szilárdak. És ha ingadozás üti fel a jejét a szocialisták között, akik tegnap csatlakoztak hozzátok, a proletárdiktatúrához, vagy .a kispolgárság körében, nyomjátok el könyörtelenül ezeket az ingadozásokat. Agyonlövetés — ez a gyáva méltó jutalma a háborúban.“ Az ellenforradalmi szervezkedésben a nagybirtokosok és a tőkések mellett részt vett a klerikális reakció is. Az antant katonai erejének fellépését kérték a Tanácsköztársaság ellen. Június 9-én Clemenceau ultimátumot intézett a magyar kormányhoz. A kormány teljesítette az ultimátumot, abban r&- ménykedve, hogy az északi hadjárat során felszabadított területekről való visszavonulás fejében, az antant kivonja a román csapatokat a Tiszántúlról. Az egyoldalú visszavonulással, amely június 29-én kezdődött, a tanácskormány súlyos hibát követett el, és ennek következtében helyzete súlyosan megrendült. Július 21-én a Vörös Hadsereg megindította tiszai hadműveletét. A tisztek többsége, köztük a vezérkar új főnöke áruló lett, a támadási tervet kiszolgáltatták a francia— román hadsereg vezetőinek és így a hadművelet kudarcot vallott és a tanácskormány lemondásra kényszerült. A Tanács- köztársaság 133 napig vívta hősies csatáját, végül azonban a belső reakcióval és az opportunista árulókkal szövetkezett imperialista túlerő leverte. 1919 augusztusa után a rémuralom, a törvénytelenségek, a tömeggyilkosságok évei következtek. A magyar nép hű fiai, több mint 5000 ember, köztük Korvin Oltó, László Jenő, Latin- ka Sándor, Szamuely Tibor estek áldozatul a fehérterrornak. Hetvenezer embert zártak börtönbe, internáló táborba. Mintegy százezer kommunistát és szocialistát kónyszerítettek emigrációba. Azok, akiknek sikerült a halál torkából megmenekülniük tovább vívták a harcot, mert élt bennük a meggyőződés, hogy az igazság az ő oldalukon áll, és a proletáriá- tusé a végső győzelem. CSIZMÁR ESZTER KULTURÁLIS HÍREK Q A modern fizika kiemelkedő alakja, Albert Einstein a főhőse Paul Dessau, a neves német zeneszerző új operájának, amelyet rövidesen bemutatnak az NDK fővárosában, a berlini Staatsoper színpadán. Az előadás zenei irányítója Otmar Suitner, rendezője Ruth Berg- haus, a Berliner Ensemble Igazgatója, a komponista felesége. Az új opera címszerepét Theo Adam, a nemzetközi hírű énekművész alakítja. ☆ □ Albertu Molina chilei újságírónak A stadion című ri- portkönyve megjelent az NDK- beli Neues Leben könyvkiadónál. A jelenleg az NDK-ban élő Molina szemtanúk híradása nyomán közöl beszámolót a chilei fasiszta junta terrorjáról. ☆ □ Vlagyimir Majakovszkij válogatott műveit kiadta sorozatban a berlini Volk und Welt kiadó. A befejező, ötödik kötet most jelent meg.
