Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-21 / 68. szám, csütörtök
A Polgári Honvédelmi Szövetség a múltban a galántai járásban nem tartozott a legjobbak közé. A taglétszám igen alacsony volt, az alapszervezetek egy része nem fejtett ki aktív munkát. Az utóbbi időszakban végzett munkával kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel Jozef Mužík elvtársnak, a PHSZ járási bizottsága elnökének. — A lakosság polgári védelemre való előkészítését nem egyedül végezzük, a járási türzskar irányítja. Különösen jól megértjük egymást a Vörös- kereszttel, a Tűzoltó Szövetséggel. Ami a múlt évet illeti, az ismert okok miatt — száj- és körömfájás — nem teljesítettük határidőre a 11. foglalkozás feladatait. A póthatáridő április elseje, erre az időre minden községben megtartjuk a foglalkozást. Egyébként e téren is sok nehézséget okoz a helyiséghiány. A lemaradás behozásán kívül azonban már készülünk a 12. praktikus gyakorlatra is. Mint ismeretes, a polgári védelem keretében mi végezzük az önsegélyéé segédcsapatok parancsnokainak és helyetteseiknek előkészítését. ■ Milyen érdektevékenységet fejtenek ki az alapszervezetekben? — A legnagyobb közkedveltségnek a lövészet örvend. Ezért is tudtuk megrendezni a járási lövészliga-versenyt, amelyen 32 négytagú csapat vett részt. Olyan feltételeket szabtunk meg, hogy a csapat egy tagja nő, illetve fiatal legyen. A helyi, a járási versenyeket kerületi és országos versenyek követték, amelyeken járásunk versenyzői jól helytálltak. A PHSZ Szlovákiai Központi Bizottsága minket bízott meg a légfegyveres lövészverseny szlovákiai versenyének a megrendezésével. Mondhatom, jól sikerült, hiszen 80-an vettek részt rajta, és három szolvákiai rekord született. A jövőben a lövészsport fellendítéséhez nagyban hozzájárul majd a Vágsellyén társasberuházással épülő lőtér. — A motorossport is egyre népszerűbbé válik. Ebben nagy érdemük van a járásunkban tevékenykedő auto-motoklubok- nak, amelyek igyekszenek szakosítani munkájukat. Sajnos azonban, a járásunkban az au- to-motokluboknak csupán 900 tagja van, ami az autótulajdonosok kis százaléka csak. Jó munkával szeretnénk elérni, hogy a jövőben ez a létszám növekedjék, annál is inkább, mivel autóiskoláinkban évente 1300—1400-an szereznek hajtási jogosítványt. ■ Hogyan tevékenykednek a rádiósok, a modellezők, a búvárok, milyen a részvétel a honvédelmi sportrendezvényeken? — A galántai, a seredi és a vágsellyei rádióklubban, valamint a járás 13 szakkörében 200-an tevékenykednek. Ez az érdektevékenység igényes, s nem egyszer a műszaki feltételek fékezik fejlesztését. Járásunkban 170 fiatal foglalkozik modellezéssel. Az utóbbi időben a hajó-, a repülő- és a rakétamodellezésen kívül egyre nagyobb teret hódít az autómodellezés is. A honvédelmi sportjátékokat az ifjúsági szervezetekkel közösen készítjük elő. ■ Az elmondottakat mivel egészítené még ki? — Eddig még nem volt szó a tartalékosok továbbképzéséről, a galántai és a vágsellyei Duslo tartalékos tisztek klubjáról. Az utóbbinak 130 tagja van, akik nagy segítséget nyújtanak a sorkötelesek előkészítésében, s katonai tudásukat is növelik. A nemzetvédelmi miniszter vándorserlegéért kiírt országos lö- vészversenyben 1972-ben versenyrajunk a harmadik helyen végzett. Tavaly a kerületi versenyben első, a Szlovákiáin harmadik és az országos versenyben a 10. helyen végzett. — Az érdektevékenység egyre nagyobb teret hódít. Nálunk eddig a repülős és az ejtőernyős sporttal nem foglalkoztunk. Az utóbbiit a jövőben meg akarjuk honosítani. Alapszervezeteinkben most tartják az értékelő taggyűléseket. Ezeken nemcsak az elvégzett munkát, az elért eredményeket és a fogyatékosságokat vitatják meg, hanem megtárgyalják azt is, hogyan válthatják a legeredményesebben valóra a PHSZ kongresszusainak határozatait. NÉMETH JÁNOS ■ A jó munka egyik alap- feltétele a megfelelő taglétszám. Mi a helyzet ezen a lé-' ren? — Hatvannyolc alapszervezetünkben jelenleg 4500 tag tevékenykedik. Tavaly mintegy ezer űj taggal gyarapodtunk. Az utóbbi két évben minden alapszervezetünkben rendezték a tagsági illetékeket, ami kezesség arra, hogy aktívabban dolgozzanak, illetve hogy a tagok szervezeti életéi éljenek. Taglétszámunkat az idén is növelni akarjuk. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójára mintegy 1500 taggal szándékszunk szervezetünket megerősíteni. Az ötéves tervidőszak végére el akarjuk érni, hogy a járás lakosainak öt százaléka a szövetség tagja legyen. ■ A szövetség legjelentősebb feladatai közé tartozik a sorkötelesek előkészítése. Hogyan birkóznak meg ezzel a feladattal? — Bár az utóbbi időben lényeges javulást értünk el, elégedettségre nincs okunk. A szakkiképzés megfeleld színvonalú, az alapkiképzés ellenben gondot okoz. Hiába van elegendő kiképző, ha nincs megfelelő helyiség. 35 kiképzőközpontunk nagy része vándorszínpadhoz hasonlít. A nemzeti bizottságok hol az egyik, hol pedig a másik helyiséget bocsátják a rendelkezésünkre. Az előadónak, a kiképzőnek magával kell hordoznia a segédeszközöket. Bár törvény szabja meg a nemzeti bizottságoknak a honvédelmi nevelésben teljesítendő feladatait, sajnos, több helyen ezt nem tudatosítják kellőképpen. Jó példaként említhetem meg Farkasdot, ahol a nemzeti bizottság megfelelő helyiséget bocsátott az alapszervezel rendelkezésére, amelyben a sorköteles katonák kiképzését is kellő színvonalon biztosítani tudjuk. Az elmondottakhoz még egy adat tartozik: Míg a szakkiképzésen — amelyet a járási bizottság épületeiben tartanak — az újoncok részvétele 91 százalékos, addig az alapkiképzésnél csak 50—60 százalékos. Ez bosszant bennünket. Egyedül változtatni rajta azonban nem tudunk, felülmúlja erőnket. Az üzemek, a nemzeti bizottságok segítségére, illetve arra volna szükség, hogy a honvédelmi törvényt az életben valóra is váltsuk. ■ A sorkötelesek előkészítésében milyen helyet kap a politikai nevelés? — A politikai oktatókat 1971- ben a járási pártbizottsággal együtt válogattuk ki. Ezek munkáját a közelmúltban értékeltük. Akiknél fogyatékosságot észleltünk, megírtuk a párt- alapszervezeteknek. A kétéves kiképzési ciklus lehetővé teszi a fiatalok jobb megismerését. Ennek alapján tavaly is 27 fiatalt javasoltunk a pártba való felvételre. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy szerintem az iparitanulóiskolákban, a szakintézetekben a politikai nevelésre nem fordítanak kellő gondot, s így hiányosak a sorkötelesek eme rétegének politikai ismeretei. Mi ezt igyekszünk pótolni, mégpedig úgy, ahogy azt a párt központi bizottságának júliusi határozata megszabja. — Járásunkban is vannak jól felkészült szorgalmas fiatalok, amit az is igazol, hogy tavaly 65 fiatal kapta meg a „Példás felkészülésért“ jelvényt, ■ A polgári védelem előkészítése terén milyen eredményeket értek el? Munkaszerető, serény emberek A NŐK ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁRA KÉSZÜL Aki életében először érkezik ebbe a városba, mindenekelőtt arra gondol, hogy egy egészen új városba érkezett. Mert Prievidza valóbun új. Szlovákiában ez a város fejlődött a felszabadulás óta a leggyorsabb ütemben. 1945-ben 5000, és 1970 ben már 17 436 lakosa volt. Ma a várost több mint 30 000 ember vallja megbecsült és szeretett otthonának. Egyetlen városról sem lehet láttató képet nyújtani, ha nem mutatjuk be a nőket, ha nem számolunk be a Szlovák Nőszövetség munkájáról. Prievidzá- ban a szövetség egyik legaktívabb tagja Éva Baginová munkás, kom'munista. Először három évvel ezelőtt találkoztam vele, am'ikor a CSKP megalakulása 50. évfordulójához gyűjtöttem anyagot. Készségesen vállalta, hogy végigvezet a városon, és jelidézi a múltat. Tavaszi napfény hullott a főtérre és Baginová elmerüli emlékeiben ... „Itt ültek valamikor az első köztársaságban a koldusok, és ott, abban a házban cselédeskedtem lánykoromban. Tudja, milyenek voltak az akkori házak? Vizesek és kicsikIdős emberek állítottak meg bennünket lépten-nyomon, s kedvesen érdeklődtek: Hogy vagy, Éva, hogy élsz? Érthető volt ez az érdeklődés, hiszen Baginová elvtársnő akkor már a családvédelmi bizottság elnöke és a járási nemzeti bizottság képviselőnője volt és igen soíc embernek segített. Akkor neveztem el őt prie- vidzai anyának. Ez három évvel ezelőtt volt. Akkor még nem tudtam, hogy Éva Baginovának, a prievidzai Priemstav munkásának 5 fia és egy lánya van. Legutóbbi látogatásom alkalmával otthon találtam. „Csodálkozik, hogy egyedül vagyuk? Csak egyik fiam lakik itthon, de ö most dolgozik, Éva lányom pedig iskolában van. Az anyaságról vallatom. Első szülött gyermekéről beszél. „Az első fiam, Ede, 44 ben született a pincében. Abban az évben éreztem a saját bőrömön is, hogy mit jelent a háború. Nézze, ott a falon láthatja apám bátyjának a képét. Három fiával együtt harcolt a partizánok között. S am'ikor szülés után egy időre náluk húzódtam meg, egyik nap jött a Gestapo és mindnyájunkat el akart hurcolni. A nagybátyám jeleségét, két kicsi gyermekkel, és engem is a kéthónapos fiammal. Amikor a fiúm sírni kezdett, az egyik már kezében tartotta a pisztolyt. Gondolhatja, hogyan éreztem magam. Végül a bátyám két fiát vitték magukkal — két gyermeket... túszként.“ A háború kitöréséig sem volt könnyű élete. 12 éves korában már cseléd volt egy gazdag prievidzai családnál. Nem szí vesen emlékezik ezekre az időkre, inkább a kellemesebb emlékeket idézi. „Soha nem jelejtem el azt a boldogságot, amikor a pincében először hallottam meg a szovjet katonák harmonikáját. A köny- nyeim is kicsordultak az örömtől: megérkeztek a felszabadítói!“ Ha olyan egyént keresünk Prievidzán, aki tanúsíthatja a város változásait, akkor Éva Baginová minden bizonnyal az egyik legszavahihetőbb szemtanú. Hosszú 'évek óta dolgozik a Szlovák Nőszövetségben, tagja a szövetség járási bizottsága elnökségének, a családvédelmi bizottság elnöke. Közéleti tisztségeiből eredő feladatait kiválóan teljesíti, mert kevesen tudnak olyan jól bánni az emberekkel, mint Baginová elvtársnő. Es kevesen tanúsítanak annyi megértést az emberek és a nők problémái iránt, mint ö. „A nők között és a nőkkel végzett munka nagyon érdekes. Gyakran kerülök kapcsolatba idősebb asszonyokkal is, akik életükben sok mindent átéltek, s ma nagyon szomjúhozzák a jó szót. Korunk sokat nyújt nekünk, asszonyoknak. A szocializmus lehetővé teszi számunkra a művelődést, azt, hogy a férfiakkal egyenrangúak legyünk. És mindenekelőtt szervezetünk, a Szlovák Nőszövetség foglalkozik nagyon aktívan problémáinkkal. A legnagyobb élményem a szövetség bratislavai II. kongresszusa volt. Ott konkrétan beszéllek arról, hogy mit tettünk mi asszonyok 5 esztendő leforgása alatt. Munkánkat nagyon szívhez szóló szép szavakkal értékelte Lenárt elvárs, az SZLKP KB első titkára. Értékelte a munkásnők, az anyák munkáját. Nem feledjük el'a szavait: Nevelni nemcsak tudással kell, hanem a tekintettel, a szájjal és a szavakkal is .. „Anyukánk olyan, mint egy fiatalasszony“ — mondja mosolyogva János, a középső, fiú, valamint Hildával, a hároméves unokával, arra gondolok, hogy már csak egy kitüntetés hiányzik, gyermekei példás neveléséért. Ilyen azonban csak jelképesen létezik. Mindig jól érzem magam a fiamnál, mondja, miközben magához öleli a kis Hildát. A fiú. lakása valóban modern, a berendezés ízléses. — Jancsi párttagfelölt — fordul a fia felé. — A szülői ház eszmei hatása? — Bizonyosan. Édesanyánknak nehéz élete volt. Erről nemegyszer beszéltek. Ügy, Éva Baginová középső fiával, fánnal, menyével és Éva lányával. JM. Borský felvétele) akit útközben meglátogattunk. Ugyanis az édesanyja nem engedi, hogy csak úgy elmenjünk a fia háza előtt. „Már én is jól tudom, milyen munkát végez édesanyám a szövetségben, hiszen minden plénumra úgy készül, mint egy ünnepnapra, aztán vasárnap, amikor mindnyájan összegyűlünk otthon, részletesen beszámol mindenről.“ Gyermekei Prievidzán élnek. Ede, a legidősebb, villanyszerelő, a fiatalabbik fiú autómechor nikus, János, a középső, festő a Priemstavban, ahol az édesanyja is dolgozik, Péter bányász és Marián, a legfiatalabb fiú katona. Ha leszerel, a prievidzai földművesszövetkezetben akar dolgozni. Az asztalon sorakoznak a fiúk fényképei. Éva Baginová otthonában kitüntetéseket is láttam, a Szlovák Nöszövetség Központi Bizottságának ezüstérmét, a sokévi eredményes munkáért kapott oklevelet, a vállalati oklevelet, és a CSKP 50. évfordulója tiszteletére kiadott emlékérmet is. Ahogy Baginová, az anya, előttem üldögél a fiával, Jancsival és a lányával, Évával, ahogy azt a jó és érző anya teszi. Már régóta dolgozom a Szocialista Ifjúsági Szövetségben, s úgylátszik, nem dolgozom rosszul, ha tagjelöltnek javasoltak. Nagy kitüntetés ez számomra. Alkonyodik. A lakótelepen kigyulladnak a fények. Autóval akarjuk hazavinni Baginová elvtársnöl, de hallani sem akar róla. — Vigyenek a vállalatba, délután kihagytam, és ezt most pótolni szeretném. Belép második otthona, a munkahely kapuján. Előzőleg még gratuláltam neki, mivel megválasztották a nők prágai országos kongresszusa küldöttjévé. — Ha a városban valaki megérdemli ezt a megtiszteltetést, akkor az mindenekelőtt Éva Baginová, a munkaszerető, lelkiismeretes, becsületes kommunista, a végtelenül szerény ember — mondotta Františka Včelikovä, az SZNSZ járási bizottságának titkára. Egy ember éltét, egy kommunista munkásnő életéi ismertük meg ebben a városban. TEREZA MICHALOVA A tavaszról A tavasz a meteorológiában márciussal kezdődik és május végéig tart. A csillagászati tavasz az idén március 21-én éjjei 1 óra 7 perckor kezdődik a közép-európai időszámítás szerint. A Nap ugyanis ekkor halad át az egyenlítőn délről észak felé. A csillagászati tavasz június 21-én este 7 óra 38 perckor ér véget, amikor is a báromhójiapos nyári évszaknak az uralma kezdődik. A tavaszi változások a hideg és a meleg levegőrétegek gyakori kicserélődésével függnek össze. A hideg és a meleg levegőrétegek kicserélődését mindig erős felhőképződés jellemzi, ami szórványos esőzéssel szokott járni. A sarkvidék felől érkező hideg levegőrétegek rendszerint azokban az években nyomulnak be gyakrabban Kö- zép-Európa fölé. amikor a tél enyhe, ami nálunk is megnyilvánul a tavasz lassú és késői beköszöntésében. De ennek ellenére is, főleg áprilisban és májusban, az időjárás állandóbbá és melegebbé válik. A csapadék tavasszal rendszerint futó eső formájában jelentkezik. Normális körülmények között a csapadék meny- nyisége elég kevés. A tavasz első felében, a hideg levegőrétegek behatolása következtében az alacsonyabban fekvő helyeken is havazásra kerülhet sor. A tavasz általában minden évben eléggé szeles. Mint már említettük, a levegő hőmérsékletének változása tavasszal a legnagyobb. Márciusban a legmagasabb nappali hőmérséklet Szlovákia sík vidékein 22—24 fok, áprilisban 27— 29 és májusban 32 fok Is lehet. Természetesen az ilyen magas hőmérséklet ritkaság- számba megy. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet áprilisban Dél-Szlovákia sík vidékein mínusz 6, mínusz 7 fokra, májusban mínusz 2 fokra is süllyedhet. Természetesen ilyen alacsony hőmérséklet sincs nálunk minden évben. P. F. A taglétszám növelésére nagy gondot fordítanak JOBB, CÉLSZERŰBB MUNKÁRA TÖREKSZENEK A nemzeti bizottságok nagyobb segítséget várnak • Bővítik az érdektevékenységet • Értékelik múlt évi munkájukat • Valóra váltják a kongresszusok határozatait
