Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-03 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó
5 llMTRUllEYiraEK a mezőgazdaság szolgálatában M int ismeretes, a Dimitrov Vegyi Művek nemzeti vállalat az elmúlt év októberében ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Az alapítójáról, Alfred Nobelről elnevezett Dinamit-Nobel vállalatban eleinte csak robbanóanyagokat gyártottak. Az első világháború befejezésétől kezdődően a termelési program sokat változott. A felszabadulás után teljesen megszűnt a hadianyagok gyártása, s a vállalat termelése jelentős mértékben a mezőgazdaság vegyi anyagokkal való ellátására Irányult. A mezőgazdaság számára az első terméket 1914-ben kezdték gyártani. Ez szénkéneg volt, amely részben ipari célokra szolgált, a mezőgazdaságban pedig növényvédő anyagként használták a filo- xéra és a rágcsálók ellen. A szuperfosz- íát gyártását 1926-ban kezdték el. A Dimitrov Vegyi Müvek n. v. a termelés bővítése során továbbra is elsődleges figyelmet szentel a mezőgazdaság szükségleteinek. Ez elsősorban a műtrágyák gyártására vonatkozik. Ezzel gyakorlatilag a CSKP XII. kongresszusának határozatát teljesítik, amely célul tűzte a vegyiparban a műtrágyagyártás növelését. A CSKP XIV. kongresszusa a választék javítására irányuló feladatot is konkrétan meghatározta: „a szemcsézett, több hatóanyagú műtrágyák gyártását az 1970-es szinthez viszonyítva két és félszeresére kell növelni“. E határozatokkal összefüggésben a vállalatban olyan akciók előkészítéséhez láttak hozzá, amelyek teljesen megváltoztatják az eddig gyártott műtrágyák választékát. Elsősorban a koncentráltabb szuperfoszfát és a szemcsézett kombinált műtrágyák gyártásáról van szó. A dúsí tott szuperfoszfát az eddigi 14—20 % vízben oldódó P205 helyett minimálisan 24,5 % P205-öt tartalmaz. A dúsított szuperfoszfátot 1973-ban kezdték gyártani, s a közönséges szuperfoszfát gyártását fokozatosan leállítják. 1976 után elkezdik a 43—45 % vízben oldható P205-öt tartalmazó kettős szuperfoszfát gyártását, s a termelést évi 100 000 tonna P2O5- re növelik. A továbbiakban a kettős szuperfoszfát szemcsézését is tervbe vették. Egy francia cég szabadalma alapján elkezdődött a szemcsézett, több hatóanyagú műtrágyát gyártó üzemegység építése. A tervek szerint évente 240 000 tonna 30—32 % N + P + K tartalmú kombinált műtrágyát fognak itt gyártani, ké sőbb a kettős szuperfoszfát felhasználásával az összetett tápanyagtartalmat 45 százalékosra növelik. Minimálisan 3 típusú kombinált műtrágya gyártását tervezik, melyekben az egyes tápanyagok kü lönböző arányban lesznek képviselve. A hatodik ötéves tervidőszakban a folyékony műtrágyák gyártását is elkezdik A vállalat további jelentős termelési ágazata a növényvédő szerek gyártása. A gyomirtó szerek közül újdonságnak számít az Aniten-kombi, amely hazai MCPA alapanyagból és külföldről behozott dicambából és flurenolból készül. Ez a készítmény a gabonafélékben azokat a gyomokat Is pusztítja, amelyek az MCPA hatóanyaggal szemben ellenállóknak bizonyultak. A levélzeten át jut a növénybe, szisztemikusmi hat, megakadályozza a sejtosztódást főleg a vegetációs csúcsban. Az érzékeny gyomok a ke zelés után azonnal elpusztulnak, a többi fokozatosan elsorvad, miközben megőrzi zöld szinét. Az Aniten-kombit és a többi korszerű gyomirtószert pontosan az előírt időben kell alkalmazni. Nem elég csupán a növényzet magasságából kiindulni. A növényzet kezelését a bokrosodás idején kell elvégezni, a tavaszi gabonaféléknél a 4. levél kifejlődése után, az őszi gabonaféléknél a 2. fejlődési szakasz után, a 3., 4. és az 5. fejlődési szakaszban és a 6. fejlődési szakasz közepén. Egy hektárra 3,5 liter készítményt kell tervezni. A vállalat az őszi gabonafélék kezeléséhez az idén is folytatja a Keropur gyártását. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján az eddig szokásosnál korábban, a 3.—4. fejlődési szakaszban kell alkalmazni, hektáronként 4 liter készítményt adagolva. A Bandex gyomirtóból szintén elegendő mennyiség készül az idén. A Bandexet a tavaszi gabonaféléknél a 4. levél kifejlődése után, őszi gabonaféléknél a 3. és a 4. fejlődési szakaszban, s az 5. fejlődési szakasz első felében kell elvégezni, 1 hektárra 3—4 liter készítményt adagolunk. Az 1973-as évi tapasztalatokbój kiindulva az Aniten-kombi, a Bandex és a Keropur készítményeket CCC készítménynyel is lehet kombinálni. Ha a növényzetet dúsítani akarjuk, akkor a keveréket a 3. fejlődési szakaszban alkalmazzuk, ha pedig a megdőlés ellen is védekezni akarunk, akkor a Bandex + CCC keveréket az 5. fejlődési szakasz első felében, az Aniten-kombi -I- CCC keveréket az 5. és a 6. fejlődési szakasz első felében is alkalmazhatjuk. A gabonafélékben végzett gyomirtásra a hagyományos Aminex és a Dikotex P készítményeket is tovább gyártják. Fel- használásuk eddigi módszerében nincsen változás, mindkét készítmény CCC-vel ls kombinálható, az együttes alkalmazást az 5—6. fejlődési szakaszban kell elvégezni. A cukorrépa növényzetében végzett gyomirtásra 80—90 000 hektár kezeléséhez elegendő Burex készítményt szállít a vállalat a mezőgazdaságnak. E gyomirtószer nagy népszerűségére való tekintettel továb növelik a gyártását, hogy a jövőben legalább 200 000 hektárra jusson belőle. A triazintartalinú gyomirtószerek közül az ismert és közkedvelt Zeazinból 300 000 hektár kukorica kezeléséhez szükséges mennyiséget gyártanak. A szőlő- és gyümölcstermesztők és a további igénylők számára elegendő mennyiségű Herbexet is biztosítanak. A rovarirtó szerek gyártási programja és választéka alapjában véve megváltozik. A DDT, illetve a DDT + Iindan tartalmú anyagok gyártását teljesen megszüntetik, ami azt jelenti, hogy a Dyno- cid, a Gamadyn és a Gamacit fokozatosan teljesen eltűnik a forgalomból. Az idén már csak a raktározott mennyiségek kerülnek felhasználásra. E készítmények gyártását elsősorban higiéniai szempontból szüntetik meg. Bár a DDT hatóanyag közvetlenül nem mutatkozik veszélyesnek, helytelen alkalmazása esetén felhalmozódhat az emberi szervezetben, s káros hatása csak később nyilvánul meg, amikor már a védekezés hatástalan. A termelés megszüntetésének további oka az, hogy a DDT készítményeket a mezőgazdaságban már más vegyszerek kel helyettesítik. A G. Dimitrov Vegyi Művekben például Metationt gyártanak, amely a rágcsáló kártevőkre [hernyókra, lárvákra stb.) gyakorolt hatásával kitűnően pótolja a DDT készítményeket és a kertészkedők is felhasználhatják. 1974 második negyedévében ezt a készítményt Metation P-5 név alatt por alakban is gyártani fogják, ami lehetővé teszi a kisebb parcellákon történő egyszerű alkalmazását, s a különböző kellemetlen rovarok ellen is sikerrel felhasználható. Kezelési módja teljesen azonos lesz, mint az eddig alkalmazott Dynocid vagy Gamadyn esetében. A Metation csupán a burgonyabogarat és annak lárváit nem pusztítja megbízhatóan, eüfben az esetben tehát nem pótolja teljesen a DDT készítményeket. Viszont az ls igaz, hogy az utóbbi években már ezzel a hatóanyaggal szemben is kifejlődtek a burgonyabogár ellenálló, rezisztens törzsei. A Dimitrov Vegyi Művekben ezt a problémát is meg akarják oldani, ebből a célból már az idén legyártják és forgalomba hozzák a Des- pirol P készítményt, amely e kártevőnek nemcsak a bogarait, hanem a lárváit is hatékonyan pusztítja. A burgonya növényzetének egyszeri kezelése körülbelül 30 napig védelmez a kártétel ellen. A felsorolt készítményeken kívül a vállalat elegendő mennyiségeket biztosít a csehszlovák mezőgazdaságnak a Hermal L-50, Hermal L-50 MM, Nematin, Sulka, Fosfotion és egyéb készítményekből, amelyekhez a szükséges nyersanyagok is rendelkezésre állnak. Ing. j. HRNČIAR, CSc 1974 III. 3. A magyarországi Tisza- menti Vegyiművek termékei az országhatáron túl is egyre népszerűbbek. A vállalat termelésének legnagyobb részét — mintegy 96 százalékát — a kénsav- és a műtrágyagyártás képezi. To. vábbi termékei a méltán kedvelt TOMI mosószerek, a porfestékek és a kriolit. A negyedik kénsavüzem, amely lengyel tervezés és kivitelezés alapján épült, 1972 júniusában kezdett termelni. A négy üzem termelőkapacitása évente mintegy 560 000 tonna, amely az ország kénsav-termelésének mintegy 90 százaléka. A Szovjetunióból és Lengyelországból érkező alapanyagokból gyártott kénsav egy részét, kb. 90 000 tonnát már exportálni lehetett a belföldi igények teljes kielégítése mellett. Jugoszlávia mintegy 50 000 tonna kénsavat vásárol a Tiszamenti VegyiA Tiszamenti Vegyiművek exportja művektől a Chemolimpex magyar külkereskedelmi vállalat útján. A további meny- nyiség megoszlik a Szovjetunió, Románia és Ausztria között. Foszforműtrágyát két gyáregységben gyártanak, ezek összkapacitása 1973ban elérte az 540 000 tonnát. Ez az ország foszformű- trágya-termelésének kb. 50 százaléka. A belföldi Igényeket a gyártott mennyiség nem fedezi, így még jelentős ezen termék importja. A Tiszamenti Vegyiművekhez a termeléshez szükséges foszfátnyersanyag a Szovjetunióból és Algériából érkezik. A szuperfoszfát-gyártás melléktermékeiből készítik az alumíniumkohászatban használt kriolitot, évente mintegy 2500 tonnát. A hazai igények kielégítése mel. lett ennek egy részét exportálják. A mosószereknek kb. 40 százaléka, a porfestékeknek pedig 16 százaléka kerül exporrta. KELfiNYI KATALIN Nagy foszfátbánya Jugoszláviában A szerbiai Donja Lisina környékén nagy kiterjedésű foszfátlelőhely van adja hírül a Magyar Szó. Szakértői vélemények szerint Rö- riilbeliil 50—60 millió tonna foszfát rejlik a föld mélyében, de kiaknázására a lelőhely megközelíthetetlensége miatt mindmáig nem került sor. Most azonban, hogy a foszfát világpiaci ára előreláthatólag igen nagy mértékben csaknem 300 százalékkal növekedni fog, a bori bánya- és kohókombinát, a pravovói műtrágyagyár és a leskovaci gazdasági kamara elhatározta, hogy közös erőből megszervezi a lelőhely kiaknázását. Becslésük szerint a bánya évi 1 millió tonna foszfátot ad majd. Ezzel a szükséglet 80 százalékát ki lehet elégi- tenL (Világgazdaság) fc Ekonomlcseszkaja Ga« zeta szovjet gazdasági folyóirat egyik legújabb száma első oldalon számol be a Kola-félszigeten 1931-ben alapított „Apatit“ vegyipari kombinát fejlődéséről. Az Sz. M. Kirov nevét viselő vegyipari kombinát teljesítménye az alapítás óta eltelt időszakban több mint kilencszeresére növekedett, s az 1973-as évben elérte a 13,4 millió tonna koncentrá- tumot. Eközben a háborús évek alatt teljesen szünetelt a termelés. A kilencedik ötéves terv első három évében a kombinát dolgozói terven felül 850 000 tonna koncentrátu- mot készítettek, amely 1 millió 700 ezer tonna szuperfoszfát gyártásához elégséges. Ez a mennyiség több millió tonna gabona termelését teszi lehetővé. Az „Apatit“ lelkes dolgozói az 1974-es évben sem akarnak lemaradni, ezért az eredetileg előirányzott terven túl 400 000 tonna koncéntrátűm gyártását vállalták. A vállalatnak ma tizenhat- ezer dolgozója van, akik a tudományos-technikai haladás legújabb vívmányainak segítségével növelik a munka termelékenységét és a vállalat teljesítményét. Fő- leg a korszerű fúróberendezések, a nyolcköbméteres exkavátorok, valamint a huszonhét- és negyventon. nás BELAZ dömperek nyújtanak nagy segítséget. A kombinátban évente hatalmas mennyiségű, 35 millió tonna kőzetet termelnek ki és dolgoznak fel. A munkatermelékenység és a teljesítmény gyors növekedését bizonyítja az a tény, hogy amíg 9 évvel ezelőtt, 1965-ben a vállalat 12 230 dolgozója 8 millió 670 ezer tonna koncentrátumot készített, ma mindössze háromszázzal több dolgozóval egy év alatt 13 millió 800 ezer tonna koncentrátumot gyártanak, s a tervek szerint 1975-ben a vállalat teljesítménye eléri a 15 millió 300 ezer tonnát. A foszfortartalmú kőzet feldolgozása mechanikus úton, robbantással, töréssel és őrléssel történik, majd a finom őrleményt különböző frakciókra bontják. A kőzet a foszfortartalmú apatiton kívül más hasznos alapanyagokat, például 12—14 % alumíniuinoxidot tartalmazó nefelint is tartalmaz. A ne- felinkoncentrátumból a vállalat egyelőre még keveset, évente másfél millió tonnát készít, a jövőben azonban ezt az üzemágat is ki akarják bővíteni, s a műtrágyák gyártásához szükséges apa- tltkoncentrátum mellett nagyobb mennyiségekben termelnek majd alumínium, szóda és kálium gyártásához szükséges koncentrátumokat. l—o*l Gyorsan növekszik az „Apatit“ teljesítménye
