Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-17 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

Január végén és február elején Zágráb rendezte meg minden igényt ki­elégítő módon a műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságot, míg a vi­lágbajnokság házigazdája március második hetében a bajor főváros, a legutóbbi nyári olimpiai játékok színhelye, München volt. A világbajnokság kezdete előtt egyben megegyeztek a vélemények: min­denki már szinte előre a Rodnyina—Zajcev párnak adta volna a párosok versenyének aranyérmeit, s ugyanúgy tett volna a jégtáncversenyért ki­járó, legnemesebb fémből készült érmekkel a Pahomova—Gorskov kettős javára. Akik így vélekedtek, nagyon jól ismerték a helyzetet ebben a két szám­ban, ahol évek hosszú sora óta a szovjet műkorcsolya-iskola az irányadó, s földrészt, valamint világelsőségét veszély nem fenyegeti. Mindkét eset­ben abban a helyzetben van, hogy a hazaiak között akadnak a legna­gyobb vetélytársai, akik ha kell, át is vehetik a nagy mesterek örökét. Az utánpótlásról gondoskodva van. Zágrábban a férfiaknál Jan Hoffmann, a nőknél pedig Christine Errath állhatott az Európa-bajnoki dicsőségemelvény felső fokára, bebizonyítva, hogy az egyéni versenyekben ekkora az NDK műkorcsolya-sportjának elő­nye. A világbajnokságot megelőzően sokan éppen attól tartottak, hogy ez a két fiatal Európa-bajnok majd kénytelen lesz megelégedni szerényebb helyezéssel, me\'t a dobogó felső fokát a tengerentúliak bérelik ki. Mit hozott a VB? A válasz szinte egy mondatba kívánkozik: a ba­ráti államok műkorcsolya és jégtáncsportjának tel­les sikerét. Mind a négy világbajnoki aranyérem nemcsak hogy Európában maradt, hanem a szoci­alista államok kiválóságait illeti. Ahol nem voltak problémák A párosoknál nem fért kétség ahhoz, hogy a Rodnyina—Zajcev kettős végez az élen. Mögöttük ugyancsak szovjet versenyzők helyezkednek el, méghozzá legnagyobb vetélytársaik, Szmirnova és Ulanov A bronzérmet az NDK-beli Kermer—Österreich pár szerezte meg. Itt tehát a kanadai és az amerikai párok nem tudlak beleszólni a nagy küzdelembe. A jégtáncversenyben is ilyen szuverén volt a győz­tes Pahomova—Gorskov kettős végső sikere. A máso­dik hely az ugyancsak nagy jégtánchagyománnyal rendelkező angoloknak jutott, akik Green és Watts személyében nagyon jó képességű versenyzőket küld­tek a világversenyre. A dobogó harmadik helyét el­foglaló szovjet Linicsuk—Karponoszov kettős bebi­zonyította, hogy máris nagyon fejlett tudású, művé­szi érzékű páros, amelyről még sokat és főleg jót hallhatunk majd. Ugyanitt kellemes meglepetéssel szolgált a magyar Sallai—Regőczy kettős, amely ta­valy óta óriási fejlődésről tett tanúbizonyságot. So­kan azt állítják a szakértők közül, hogy a következő Idényre legalábbis dobogóközeibe kerülhetnek. Mind a szovjet, mind a magyar páros esetében elmond­hatjuk, hogy javukat szolgálja a folklór alkalmazása. Muzikalitásukhoz kétség nem férhet. Hazánkat évek óta a Skotnický testvérek képvise­lik, mind európai, mind világszinten a jégtáncver­senyek során. München arról győzött meg bennün­ket, hogy már túljutottak teljesítőképességük zenit­jén, és bajosan várható tőlük lényegesebb siker. Eb­be persze elsősorban a Csehszlovák Műkorcsolya Jan Hoffmann, aki Ondrej Nepela után foglalta el a íérfi műkorcsolyázás világbajnoki trónját Szövetségnek nem szabad belenyugodnia, hiszen a jégtáncban fogalom volt a Roman testvérpár, és a hagyomány ezen a téren kötelez bennünket. Hoffmannt nem lehetett elkápráztatni A férfiaknál a végső sorrend így alakult: 1. Hoff­mann, 2. Volkov, 3. Cranston. A női versenyek három legjobbja: (balról) Haniill (amerikai), a második helyezett, Errath (NDK-beli), az újdonsült világbajnok, de Leenwe (holland), a harmadik helyezeti Jan Hoffmann, az NDK műkorcsolya sportjának férfi üdvöskéje bebizonyította, hogy nem akármilyen adottságokkal rendelkező versenyző. Csodálatos mó­don tud időzíteni és összpontosítani. Egyik legjobb kötelező gyakorlatát éppen a világbajnokságra tar­togatta, s ezzel máris jelentős, helyzeti előnyre tett szert. Ez annyira nagy volt, hogy még a kűr után is őt találhattuk az összetett táblázat ólén. A lcűr- ben ugyanis minden idők egyik legnagyobb műkor­csolyázó egyénisége, a kanadai Cranston olyan telje­sítményt nyújtott, amely szinte kábulatba ejtette a közönséget, de a pontozókat is. Az ilyesmire még az idősebbek sem emlékeznek. A szakértők is feltéte­lezték, hogy a kanadaiak majd a kűrben dominál­nak, de ilyen briliáns teljesítményt mégsem vár­tak tőlük. Cranston teljesítménye ugyan nem volt ugrásokkal telitűzdelt, de ötletdús és koreográfiái téren kifogástalan. A teljesítmény precíz kivitele nagy hatással volt a nézőkre, s meg kell állapítani, hogy amit és ahogy végzett, az hibátlan volt. Ilon-, fitársa, Shaver is kiválót nyújtott, de két alkalom mai megismerkedett, mégpedig közvetlen közelről a csillogó jégfelíilettel. Persze, mindkét kanadainak gyengébb volt az iskolagyakorlata, ezért nem vé­gezhettek még rangosabban. Hoffmannt az a tény is dicséri, hogy az óriási si­kert aratott Cranstnn után lépett a jégre, és elfo­gultságot, lámpalázat még csak sejteni sem lehetett nála. Kockáztatni mert, s amit csinált, és ahogyan csinálta, az vérbeli nagy versenyzőre vall, pedig a jövő még csak előtte áll. Bátran elmondhatjuk, hogy jó kezekbe került Ondrej Nepela elárvult öröké. Hoffmannhoz hasonlóan, kiváló versenyzői eré­nyeket vonultatott fel a szovjet Volkov is, aki szintén kiegyensúlyozott műkorcsolyázó, nagyon jó iskola- gyakorlatokkal és magas, szépen kivitelezett ugrá­sokkal. Nagyon jó benyomást keltett a további szov­jet versenyző, Kovalev is. Errath élt a kínálkozó lehetőséggel Tavaly, a Bratislavában sorra került műkorcsolya- és jégtánc-világbajnokságon Errath, az NDK nagy reménysége a nők versenyének harmadik legjobbja volt. Christine bebizonyította, hogy nemhiába Gaby Seyfert hazájából való, minden mozdulatával elárul­ta, nagy eszményképe ós elődje nyomdokain kíván haladni. Errath is nagyszerű versenyzői erényekkel rendelkezik. Látta, hogy a tavalyi világbajnok, Mag­nussen visszavonult, ugyanígy tett az ezüstérme® Lynn is, s a lehetőséget az NDK büszkesége ki is használta. Akárcsak Hoffmann, Errath is nagyszerű volt a kötelező gyakorlatok során, de egyenletesen jó tel­jesítményt nyújtott mindvégig. Hatalmas velélytár- sának bizonyult a káprázatos kűrt futó amerikai Hamill, aki bizony számára nagyon kellemetlen kö­rülmények között fogott hozzá műsora bemutatásá­hoz. Közvetlenül előtte az NSZK-beli Schandler ver­senyzett, s a közönség elfogult része alacsonynak tartotta kedvence értékelését, szűnni nem akaró nemtetszés nyilvánítása elriasztotta Hamillt a rajt­tól, sírva is fakadt, majd mégis megkezdte gyakor­latát, amelyhez hasonlót legutóbb a hattyúszerűen finom Flemingtől láthattunk. Szinte légiesen siklott a jégen, ugrásai, piruettjei kifogástalanok voltak. Azért kellett megelégednie az összetett pontverseny második helyével, mert a kötelezők nem tartoznak az erősségei közé. Liana Drahovától többet várt a csehszlovák köz­vélemény. Ezúttal a kötelezőben sem volt olyan biz­tos, mint Zágrábban, s bármilyen jó is volt a kűrje, abból hiányzott a nagyobb vitalitás, a virtuozitás fejlettebb foka. A tengerentúliak a jövő évet várják A téli sportok nagy amerikai központjában, Colo­rado Springsben bonyolít|ák majd le a következő mű­korcsolya- és jégtánc-világbajnokságot. Erre a tenge­rentúliak máris megkezdték a felkészülést. Azt mind Kanadában, mind az Egyesült Államokban tudják, hogy a párosok és a jégtáncosok versenyében egye­lőre nincs és nem lehet sok keresnivalójuk, de fe­nik a fogukat az egyéni versenyek első helyére. Az elismert szakemberek egész serege fog össze, hogy megtalálja a sikeres kivitelezés módját. Abban nem kételkedünk, hogy a kűrben megint kiválóak lesz­nek, s azt is tudjuk, hogy eddig nem volt ínyükre az iskola, a kötelező gyakorlatok annyira fontos ténye­zője. Ha továbbra is arra fognak hivatkozni, hogy a kötelezők jelentőségét csökkenteni kell, s nem ve­szik tudomásul a valóságot, még hazai környezet­ben sem mehetnek majd biztosra. Persze, a jelenlegi győztesek sem pihennek a ba­bérokon. Tudják, hogy különösen-az egyéni verse­nyek során nehéz az élre törni, majd visszaverni a trónkövetelők meg-megújuló rohamát. Ahogy azon­ban Hoffmannt, Volkovot, Kovalevet, Errathot ismer­jük, biztosak vagyunk abban, hogy időzíteni fogják tudni formájukat, hiszen kiváló versenyzőtípusok. (zala) A Pahoinova—Gorskov kettős, akik művészi tökéletes­séggel szerepelnek minden jégtáncversenyen Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrlncz Gyula. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorki| utca 10. Telefon: 169, 312-52, 323-01, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: .506-39. Távíró: 092308. Pravda Kiadóvállalat, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Vajanského nábrežie 13/A, II. emelet, tele­fon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Üj Sző negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII, m m m m m m ***» mw m jl mm ju A \* B L13j IM O IN S Si ■» ■

Next

/
Thumbnails
Contents