Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-15 / 63. szám, péntek

Történelmünk nehéz időszaka 35 éve szállták meg a hitleristák Csehszlovákiát A harmincas évek első felé­ben Németországban a fasiz­mus került uralomra. Hitler fo­kozatosan felszámolta a forra­dalmi mozgalmakat, a demok­ratikus szabadságjogokat és a világ legagresszívabb államává változtatta Németországot. A fasizmus, mint a fipánctőke legrea k c i ósabb részének brutá­lis rendszere, legnagyobb ellen­ségének a Szovjetuniót tekin­tette. Ahhoz, hogy megtámad­hassa. a szovjetek országát, erős hadsereget kellett építenie, és a többi feltételt is ki kellett alakítania az agresszióhoz. Az előkészületek közvetlenül ve­szélyeztették Csehszlovákiát is. Csehszlovákia Kommunista Pártja látta, milyen halálos ve­szedelem fenyegeti az országot a fasiszta Németország részé­ről, s ezért harcba szólította a tömegeket, széles fasisztaelle­nes népfrontot szervezett. A CSKP tudta, hogy a Szovjetunió segítséget nyújthat Csehszlová­kiának a legnehezebb pillana­tokban és az SZKP-t példaké­pének tekintette a burzsoázia ellen, a szocialista forradalo­mért és a proletár diktatúráért folytatott harcában. Ezért ele­jétől kezdve küzdött a Szovjet­unió diplomáciai elismeréséért, valamint Csehszlovákia és a Szovjetunió szövetségéért. A kommunista párt több éves harcát siker koronázta. A Rudé právo 1934. január 10 én ezt ív­hatta: — Valóra vált az, amiért a világ első proletár államával rokonszenvező csehszlovák dol­gozók már 16 éve küzdöttek. Csehszlovákia jogilag elismerte a Szovjetuniót. Nem is telt el egy év és meg­kötötték a csehszlovák—szovjet kölcsönös segítségnyújtási szer­ződést. A szerződés alapján Csehszlovákiának bizonyos ka­tonai kapcsolatokat kellett köt­nie a Szovjetunióval. Katonai küldöttségek kölcsönösen meg­látogatták egymást, s részt vet­tek a nagy hadgyakorlatokon. A csehszlovák hadsereg ak­kori képviselői burzsoá néze­teik ellenére kénytelenek vol­tak elismeréssel szólni a Vörös Hadsereg erkölcsi szilárdságá­ról, harci felkészültségéről és műszaki ellátottságáról. A cseh­szlovák kormány és a katonai körök, sajnos, nem vonták le a helyes következtetéseket ebből a felismerésből. Még akkor sem, amikor a Szovjetunió el­veihez és a megkötött szerző­désekhez híven segítséget aján­lott fel a köztársaság megvédé­sére. 1937 végén és 1938 első felé­ben a fasizmus fokozta terror­ját. A hitlerista támadásokon kívül az országon belüli fasisz­ta elemek is különböző akció­kat hajtottak végre. 1938 máju­sában a válságos helyzet és a kommunista párt által vezetett tömegek erős nyomása miatt a burzsoá kormány kénytelen volt mozgósítani a hadsereget. Ez az intézkedés nagy visszhangot keltett és lelkesedést váltott ki. A tartalékos katonák még a ki­jelölt időpont előtt jelentkeztek alakulataiknál. Csehszlovákia sorsa azonban már megpecsételődött. A nyu­gati nagyhatalmak, amelyeknek célja az volt, hogy a fasizmus támadását a Szovjetunió ellen irányítsák, feláldozták szövet­ségesüket — Csehszlovákiát. A párt mozgósította a tömegeket. A Szovjetunió újból felajánlotta segítségét, de a burzsoázia az ajánlatot határozottan vissza­utasította. Számára elfogadha­tóbb volt a fasizmus, mint a Szovjetunió segítsége. A müncheni árulás 1939. már­cius 15-én, Csehszlovákia meg­szállásával — beteljesedett. Né­pünk azonban a kommunista párt vezetésével sohasem adta meg magát. A nehéz körülmé­nyek között is folytatta a har­cot a hitlerista megszállás el­len, a haza megmentéséért. |ÁN M1ČATEK Könyvkiadás és könyvterjeszfés A Bratislavai Városi Könyvtár rendezvénye A Bratislavai Városi Könyv­tár idegen nyelvű irodalmi rész­lege a napokban, több meghí­vott vendég részvételével, be­szélgetést rendezett a könyvki­adásról és a könyvterjesztésről. Az össze j öve teleken elsőként Vít Rak, a városi könyvtár igazgatója tartott előadást. Be­számolójában méltatta a cseh­szlovákiai magyar könyvkiadás rohamos fejlődését, majd vázol­ta a részleg múlt évi munkájá­nak az eredményeit. Többek között elmondta, hogy az ide­gen nyelvű irodalmi részleg a múlt évben 1735 könyvet vásá­rolt, s ebből 1188 magyar nyel­vű volt. Az olvasók a részleget kb. 10 000-szer látogatták meg, s a mintegy 40 000-ből kb. 33 ezerszer magyar nyelvű köny­vet kölcsönöztek. Ezt követően Hubik István főszerkesztő ismertette a Ma­dách Könyv- és Lapkiadó 1974. évi könyvkiadási tervét. Az in­tézmény dolgozói, mint megtud­tuk, a tavalyi 46-tal szemben az idén 53 könyvet szándékoz­nak kiadni. Elsősorban szép- irodalmi műveket, de lesznek közöttük ismeretterjesztő és tu­dományos művek is. Megjelenik például az Együtt, egymásért című a Szlovák Nemzeti Felkeléssel kapcsolatos —• vá­logatás, fíábi. Tibor: A hűség arca, Egri Viktor: Festett világ, Duba Gyula: Vajúdó parasztvi­lág, Zs. Nagy Lajos: Emberke, küzdj, Hana Zelinová: Este nem jövök, Laco Novomeský: Válo­gatott versek, Oldrieli Danék: Gyilkosság Olmützben és Ale xandre Dumas: Húsz év múlva című könyve, valamint számos más mű. összesen 22 eredeti magyar, 14 szlovák, 14 cseh és 3 világirodalmi alkotás. A főszerkesztő beszámolója után Ščeglik Imréné, a Bratis­lavai Magyar Könyvesbolt veze­tője számolt be a könyvesbolt forgalmáról. Megemlítette azt is, hogy a múlt évben mintegy másfél millió koronáért vásá­rolt könyvek közül az idegen- nyelvű irodalmi részleg ezernél többet vett meg tőlük. A beszámolókat követően a résztvevők elbeszélgettek a könyvterjesztésről és általában a könyvekről. Többek között szó esett az olvasók ízlésének a fejlődéséről és a diákok kö­telező olvasmányokkal való el­látásának a javulásáról. Ezután a vendégek megtekintették a könyvhónap alkalmából a múlt év könyvterméséből rendezett kiállítást. —ér— 1974. III 15. Felvételünk Maxmilian Reichtert, az új kristályüveg-csiszoló „dinasztia“ megalapítóját, aki 1962 óta már számos üvegcsiszo• lót képezett ki a bardejovi Sportvýroba üzem számára, a fiával együtt mutatja be. (Felvétel; Róbert Berenhaut) A Lengyel Népköztársaságban nemrégen lefolyt iskolai reform­mal kapcsolatban megváltozik az iskolai épületek építészeti el­rendezése is. A vidéki központokban olyan iskolák épülnek, ame­lyekben nagyobb számú tanulót összpontosítanak. Emelkedik az oktatás színvonala, jóval több szemléltető segédeszköz áll majd a tanítók rendelkezésére, és több lesz a szakképzett pedagógiai dolgozók száma is. Specializált építészek csoportja már dolgo­zik az új iskolák, valamint a régebbi iskolák korszerűsítésének tervein. Az épületekben az osztályokon kívül műhelyek, tanuló szobák, tornatermek, olvasóteremmel ellátott könyvtárak, klub- helyiségek, orvosi rendelők is lesznek. Felvételünkön: Egy uj tí­pusú iskola modellje. (Felvétel: ČSTK — CAF) Az Artia sikere (ČSTK) — Az Artia külke- reskedelmi vállalat tavaly ün­nepelte fennállásának 20. év­fordulóját. A vállalat szépen teljesíti tervfeladatait. A szo­cialista országokba irányuló export tervét 104,2 százalékra, a tőkésországokba irányuló ex­port tervét 104,8 százalékra, a szocialista államokból a be­hozatali tervet 102,6 százalék­ra és a tőkésállamokból 102,7 százalékra teljesítette. A lég jelen ték en y ebb ered m é- nyeket az Artia a könyvek és a gramofonlemezek export-im­portjában érte el. A legnagyobb visszhangja külföldön tavaly is dr. Václav Stanék: Nagy képes állatvilá­gának volt. Ez az Artia eddig legsikeresebb kiadványa, pél­dányszáma már meghaladta az 1,6 millió kötetet. A világ né­peinek meséi sorozatban a leg­nagyobb népszerűsége Ander­sen meséinek, továbbá az in­dián, a szláv, a japán és a spanyol népmeséknek volt. Gramofon lem ezekből az Ar­tia tavaly 241 ezerrel expor­tált többet, mint 1972-ben — összesen 1 561 000 lemezt. Nevei és szórakoztat A FIUAKOVÖI (FULEKI) KOVOSMALT ÜZEMI KLUBJÄNAK MUNKÁJA AZ ÜZEMI KLUB impozáns épülete a füleki új lakónegyed egyik dísze. Helyét jól kivá­lasztották, ott építették fel, ahol a városban a legnagyobb a lakosság sűrűsége, és a kör­nyékbeli községek lakosai is könnyen megközelíthetik. A klub 1966 októberében készült el, felépítésére mintegy hat és fél millió koronát fordítottak; a költségek egy részét a Szak­szervezetek Központi Tanácsa, másik részét pedig a helybeli Kovosmalt vállalat fedezte. Bé­rem dezése, felszerelése jó ala­pot ad arra, hogy hozzájárul­jon a dolgozók kulturális életé­nek fejlesztéséhez. Jól ellátott színháztermében hatszáz ember foglalhat helyet, társalgójában egyszerre háromszázötvenen szórakozhatnak és több helyi­ség szolgálja az érdekkörök munkáját is. A látogatók szá­mára büfét is berendeztek, amely frissítőket szolgál fel. Külön szobát kapott az épület­ben a pionírszervezet és a Cseh­szlovák—Szovjet Baráti Szövet­ség üzemi szervezete. Tervbe vették, liogy az üzemi klub egyik szobájában szemléltetni fogják a munkásmozgalom fü­leki hagyományait, gazdag tör­ténetét is. Az elmúlt években számotte­vő tevékenységet fejtett, ki az üzemi klub, melynek hatósuga­ra kiterjed a közeli községekre is. Eddigi munkájáról és a to­vábbi tervekről Szikoru István, az üzemi klub vezetője tájékoz­tatott, aki nemrégen vette át ezt a tisztséget. Bevezetőben elmondta, hogy az üzemi klub­ban gyakran felléptek hazai és külföldi művészegyüttesek és művészek. Tavaly, a csehszlo­vák-szovjet barátság hónapja alkalmából nagy sikerrel sze­repelt a szovjetunióbeli ttirk- mén művészegyüttes. Magyaror­szági művészkollektívák és mű­vészek is többször szerepeltek a klub színpadán. A hazai együttesek közül elsősorban a komáromi Magyar Területi Szín ház és Thália Színpadának mű­vészei gyakori vendégek az üze­mi klubban, évente háromszor- négyszer lépnek fel nagy si­kerrel. A füleki nézőközönség szívesen látott vendége a zvo­lení f. Tajovsky Színház mű­vészegyüttese, amely szintén rendszeresen fellép az üzemi klubban. — A közönség nagy érdeklő­dést tanúsít a kulturális ren­dezvények iránt és szívesen lá­togatja az előadásokat — foly­tatta tájékoztatását az üzemi klub vezetője. — Közönségünk elsősorban a Kovosmalt dolgo­zóiból és hozzátartozóiból, va­lamint más üzemek, az állami gazdaság alkalmazottaiból, a helybeli iskolák felsőosztályos diákjaiból tevődik össze. A múlt tapasztalataiból kiindulva szük­ségesnek látjuk, hogy a kultu­rális rendezvényeket az eddigi­• nél nagyobb mértékben propa­gáljuk nemcsak vállalatunk dol­gozói, hanem a környékbeli fal­vak lakosai között is, melyek la kossága üzemi klubunkban be­kapcsolódhat a színvonalas kul­turális életbe. A közönségszer­vezésnek ez a formája eredmé­nyes, ezt tapasztaltuk a leg- utóbbi előadások alkalmából is, amelyek telt ház előtt folytak le. ITT RENDEZTÉK MEG a ha­zai első magyar országos tánc­dal-fesztivált is, amelyen a já­rási versenyekein győztes tizen­négy énekes lépett fel. A fesz­tivál nagy sikert aratott és azzal számolnak, hogy a legkö­zelebbi ilyen akciót is Fiileken rendezik majd meg. Az üzemi klub kulturális-nép­művelő tevékenységében jelen­tős helyet foglal el az érdek­köri munka. Szikora elvtárs az érdekkörök között az első he­lyen említi a fényképészkört, amely Kr'ahulec Zoltán vezeté­sével eredményes munkát vé­gez. Minden évben fényképkiál­lítást rendeznek, a legsikere­sebb alkotásokkal pedig a járá­si és a kerületi kiállításokon is szerepelnek. A kör tagjai tervbe vették, hogy idén, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából fény­képkiállítást rendeznek. Sikere­sen tevékenykedik a filmesek köre is, melynek tagjai a vál­lalat és dolgozói életének szá­mos jelentős eseményét doku- men tűm filmen örökítették meg. Eddigi működésével jó nevet szerzett magának a sakk kör is, amely Klein Sándor vezetésével már sok fiatal, tehetséges sak­kozót képzett ki. A kör tagjai szép eredményekkel szerepel­nek a kerületi versenyeken is. A tánecsoport tevékenységét nagy áldozatkészséggel és hoz­záértéssel irányítja Lacko faro­mír elvtárs. A színjátszókor tag­jai is rendszeresen tartanak be­mutatókat. Szikora elvtárs nem felejti el megemlíteni, hogy széles körű érdeklődésnek örvendenek a varró és a szakácstanf oly amok is, amelyeket az üzemi klub minden évben megszervez a vállalat női alkalmazottai ré­szére. Megoldatlan még az üzemi klub könyvtárának helyzete. Mintegy ezer kötettel rendelke­zik, amely szinte teljesen ki­használatlanul hever. Pedig az olyan könyv, amely nem kerül el az olvasó kezébe, meddő ér­ték, nem teljesíti rendeltetését. Bizonyára nemcsak abban van a hiba, hogy a könyveket a má­sodik emelelen helyezték el, ki­használásuk nyilván nem né­hány lépcsőfokon múlik. Inkább azon, hogy mindeddig nincse­nek rendszerezve a könyvek, és nincs megoldva kölcsönzésük módja sem; az üzemi klub láto­gatói valószínűleg nem is tud­nak a könyvtár létezéséről. Ret- mélhetőleg hamarosan megta­lálják a módját a könyvállo­mány célszerű kihasználásának — esetleg talán olvasóterem berendezésével. A jól működő városi könyvtár példája igazol­ja, hogy a megfelelő feltételek megteremtéséivel az üzemi klub könyvei is megtalálhatják az olvasókhoz vezető utat. Akkor természetesen foglalkozni kel­lene a könyvállomány rendsze­res kiegészítésével is. A dolgozók aktív pihenésének biztosítása az üzemi klub egyik fontos feladata. Műszak után és esténként sok asztal foglalt a társalgóban, aliol lehetőség nyí­lik a televízió adásának nézé­sére és társasjátékokra is. AZ ÜZEMI KLUB VEZETŐSÉ­GE részletes tervet dolgozott ki ez évi tévéken ységére vonat­kozóan. E terv számos felada­tát — például a februári győ­zelem huszonhatodik évfordu­lójával és a nemzetközi nőnap­pal kapcsolatos akciókat — már megvalósították. Az idei munkatervben nagy gondot for­dítottak a politikai nevelés je­len tő s ég ének k i d o m bo rí t ásáro. A többi között kiállítást készí­tenek elő május elseje és ki­lencediké köszöntésére, vala­mint a Szlovák Nemzeti Felke­lés 30. és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 57. évfordu­lója alkalmából. Az üzemi klub kétórás kulturális műsort készít elő a szocialista munkabrigá­dok és újítók részére. Az idén ismét meghívják a Banská Bystrica-i szimfonikus zene­kart, hogy ily módon is népsze­rűsítsék a komoly zenét. Ez év­ijén is előkészítik a Magyar Te­rületi Színház és a J. Tajovský Színház fellépéseit, ezenkívül több más hazai és külföldi együttes és művész vendégsze­replését. A CSSZBSZ üzemi szervezetének vezetőségével együtt több szovjet ének- és táncegyüttest hívnak meg a csehszlovák—szovjet barátság hónapja alkalmából. A barátsá­gi hónap programjának kereté­ben beszélgetést szerveznek a szovjet hadsereg tagjaival. Az ifjúsági szervezet vállalati ve­zetőségével karöltve megszer­vezik a párt régi, érdemes tag­jainak találkozóját a fiatalok­kal, hogy az ifjúság közelebb­ről megismerje a füleki mun­kásmozgalom történetét. A mun­katervben szerepel továbbá, hogy a tömegszerveizetek váro­si bizottságaival együttműkö­désben táncdalfesztivált rendez­nek a Kovosmalt nagydíjáért. BEFEJEZÉSÜL Szikora István elvtárs hangsúlyozta: az üzemi klub fő célja a jövőben is az lesz, hogy elősegítse a dolgo­zók politikai és szakképzését, biztosítsa számukra a munka utáni szórakozás és művelődés lehetőségeit. GÁL LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents