Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-15 / 63. szám, péntek
Orvosi tanácsadó Sikerült a tavaszi indulás A racionalizálás elve; többet, jobbat, olcsóbban 0 A nagyüzemi lúdtenyésztés biztató eredményei 0 Kezdeményezés az eredmények tükrében A riigyfakusztó tavasz az előző évek gyakorlatával szemben ez idén a Tešedíkovói (Peredi) Efsz-ben is korábban bontogatta szárnyait. A növénytermesztési csoport tagjai, amint csak rá lehetett lépni a földekre, azonnal megkezdték a talajelő- készitési munkát. Ennek tulajdonítható, hogy tavaszi árpájukat 221 hektáron még februárban elvetették, az 550 hektáron termesztett búza fejtrágyázásának elvégzésével pedig erőteljesebb fejlődésre serkentették szépen zöldellő vetéseiket. — Ma már ott tartunk — újságolta örömmel Szabó Flórián, a szövetkezet agronómusa —, hogy a tavaszi munkák második szakaszának feladatait végezzük. Hozzávetőlegesen 035 hektárt tesz ki az a terület, ahová kukoricát, cukorrépát és takarmánykeveréket vetünk. Az említett vetésterület előkészítésén túl nagy gondot fordítunk a 356 hektárt kitevő évelőtakarmányok fejtrágyázására is, hogy elegendő fehérjedús etet- nivalót biztosítsunk fejlődő állatállományunk számára. Külön ki kell emelnem, hogy szójából 13 hektár bevetését irányoztuk elő. A biztonságos termelés érdekében a szója vetésterületét azokra a parcellákra terveztük, ahol a növényt fejlődésének időszakában a szükséglelnek megfelelően öntözhetjük. Az agronómus a Vág melléki szövetkezetekre jellemző zöldség termesztés fejlesztéséről is meggyőzően beszélt. Megemlítette, hogy náluk 41 hektárt tesz ki az a terület, ahol a jövedelmező paprika-, káposzta- és más zöldségfélék hagyományos termesztését kiterjesztik. Ez az ágazat egyébként 4 millió 220 ezer koronával járul hozzá a közös jövedelemhez. — És a növénytermesztés? — Növénytermesztésünk tavaly 15 millió 141 ezer korona értékkel gyarapította a közös bevételeit. A múlt évihez képest ezt a jövedelmet most 1 millió 386 ezer koronával toldottuk meg. Hogyan? Egyszerű az egész! Nálunk is teret hódít a racionalizálás, illetve az ész- szenísítés, ami elengedhetetlen feltétele a dinamikus fejlődésnek. Jobban kihasználjuk a munkaidőt, szélesebb mértékben alkalmazzuk a bevált termelési tapasztalatokat s a versen ymozgulom kibontakoztatásával egyídőben ki-ki a maga működési területén biztosítja a jó minőségű munkát. A tavasz indulását megelőzően részt vettem a szövetkezet terv jóváhagyó közgyűlésén is. Örömmel tapasztalhattam, mily nagy szakértelemmel és felelősségtől áthatva tárgyalta meg a tagság a vezetőségnek a gazdálkodás fejlesztése kérdéseiről előterjesztett jelentését. A vitázők többsége az állattenyésztők közül került ki, s az állomány gyarapításának, a lej- hozam és a súlyszaporulat fokozásának szükségességét hang súlyozta. Többen megemlítették, hogy a növénytermesztési cső port tagjainak jobb minőségű takarmányt kell termelniük, hogy a jelenlegi 3121 literes évi lejhozamot és a sertések félkilós napi súlygyarapodását tovább fokozhassák. — Ez sem mellőzendő követelmény — jegyezte meg Horváth Géza mérnök, zőotechni- kus. Végeredményben közös feladatunk, hogy az állattenyésztés tavalyi bevételeit ez idén legalább 1 millió koronával gyarapítsuk. Nem lenne teljes a beszámoló, ha a közös jövedelem képzéséből a szövetkezet lúdle- nyésztőinek eredményeit elhallgatnánk. Tóth Pál üzemgazdász előzetes tájékoztatásából már kiderült,' hogy ez az ágazat 1973-ban több mint hárommillió korona értékkel gazdagította a szövetkezet vagyonát. Vankó lános, a lúdtenyésztés vezetője még pontosabban fogalmaz: — Tavaly 1300 mázsa pecsenyelibát és 60 mázsa libamájat értékesítettünk. Jelenleg 9770-et tesz ki az állományunk, amiből 1724 a tojók száma. Az év végéig a tojók állományát 2024- re emeljük, 45 000 kislibát keltetünk, és 25 000-et fogunk hizlalásra. De kérem, tessék személyesen is meggyőződni róla, hogyan készültünk fel az idei év feladatainak teljesítésére. Szíves örömest fogadtam el a meghívást, hiszen ez az ágazat az, amely a szövetkezet tekintélyét, jó hírnevét a járás határán túl is oly magasra emelte. Mert mondjuk meg őszintén, a perediek nagyüzemi lúdtenyésztése a maga nemében egyedüli az országban, noha a lúdtartásnak gazdag hagyományaival korábban, is találkozhattunk a faluban. — Persze ez nem vitás — fogadott Mátyás Kálmán, a keltető részleg mestere, aki feleségével és leányával a kislibák ápolását tartja elsődleges feladatának. — jó néhány esztendeje nálunk gépi keltetéssel szaporítjuk az állományt. H.it gépünk kapacitása 15 000 tojás kikeltelését teszi lehetővé. Néhány nap múlva már ki is kelnek az első kislibák. A tömőházban, ahol csaknem 1500 hízó liba gömbölyödik, hosszúbban elidőztünk. Ruti- movszky Pista bácsi részlegvezető a tömést v»gző asszonyok társaságában készségesen elmagyarázza a tömés és a libamáj termelésének művészetét. — Nálunk a lúdhizlalás nem idényjellegű munka, hanem állandó termelési feladat. Szakosított tömőházunkban a rácsos- és a mélyalmozásos rendszerű technológiát alkalmazzuk. Hogy melyik eljárás a jobb? Erre még nem adhatjuk meg az egyértelmű választ. Az átlagos súlygyarapodás 60—70 dekagramm között mozog darabonként. Egyébként elmondhatom, hogy a töméshez kizárólag szemes kukoricát használunk. — A szemes kukoricától talán nagyobbak lesznek a májak? — Volt idő, amikor darált, pépes takarmánykeverékkel is kísérleteztünk. Ezt az eljárást azonban mellőznünk kellett, mert a pépes takarmány nem segítette elő a máj fejlődését. Azóta csak szemes kukoricával hizlalunk. Igazé, hogy a máj nagyságát a hízó ludak ivóvizébe tett agyag vagy pénzérme befolyásolja? — Ez csak amolyan babona — mosolyog a kérdésen. — A nagy máj kialakítására való hajlam az eddigi gyakorlatok szerint nagymértékben öröklődő tulajdonság. Mi a Rajna menti lúdfajtát tenyésztjük. Ennek a fajtának a mája, 0,80—1 kilogramm tiszta súlyban, megtéríti a feletetett takarmány értékét és a gondozást. — Mit jelent ez anyagiakba n ? — Hát kérem! Az első osztályú máj kilogrammjáért 470, a második osztályúért 360, a harmadik osztályba soroltért pedig 200 koronát kapunk. — Ezek szerint drága a máj és kevés fogyasztó akad, aki 200 vagy 300 koronát adna érte? — Az igazat megvaliva nem olcsó mulatság a libamáj fogyasztása. De kérem, eddig olcsóbban még nem sikerült előállítanunk, mert 1 kg libamáj kitermeléséhez 5—6 hetes tömés után 60—70 kilogramm kukorica, rengeteg munka szükséges. A nagyüzemi lúdtartás gazdaságosságának döntő bizonyítéka a törzsállomány fejlődése, noha ez még a májtermelésre nem vonatkozik. Ez jogosítja fel az ágazat és a szövetkezet vezetőit arra, hogy a következő év vegéig 25 vagonra emeljék a vágó pecsenyelúd és 10—12 tonnára a libamáj termelését. Közben szívós kísérleteket folytatnak az önköltségek csökkentésére, a tömés korszerűsítésére, hogy minél több és olcsói)!), jó minőségű ínyencfalattal elégítsék ki n fogyasztóközönség igényeit. A perediek a nagyüzemi gazdálkodás vállalati módszereinek alkalmazásával mind a növénytermesztésben*, mind az állattenyésztésben figyelemre és követésre méltó eredményekkel dicsekedhetnek. Nincs messze az az idő sem, amikor úttörő munkásságukat, hozzáértésüket a jövedelmező lúdtenyésztés önköltségeinek csökkentésében is kamatoztatják. SZOMBATH AMBRUS A GYÓGYSZER NEM MINDIG GYÓGYÍT Régi és bölcs közmondás, hogy „jóból is megárt a sok“. Példaként felhozhatjuk a napsugár gyógyító hatását, de ugyanakkor azt is, hogy ha túlságosan sokat tartózkodunk a napon, a bizonyos mennyiségben gyógyító fény égési sebeket, napszúrást, sőt halált is okozhat. Víz nélkül is elképzelhetetlen az élet, de tudjuk, milyen szörnyű tragédiákat okoz az árvíz. Az orvosság, ha megfelelően adagolják, gyógyít, enyhíti a fájdalmat, segít leküzdeni a betegséget, elősegíti a gyógyulást, de ugyanaz az orvosság, ami az orvos által előírt adagokban nélkülözhetetlen a beteg szervezet számára, túlzott adagokban ártalmas, veszélyes, esetleg halálos méreg. Soha ne feledjük, hogy egy orvosságnak mellékhatásai is lehetnek és éppen ezért ne saját magunk döntsük el, hogy egy- egy betegségét milyen orvossággal gyógyítsunk, hanem bízzuk ezt az orvosokra. Ne fogadjunk el tanácsokat szomszédoktól, barátoktól. Azt is tudni kell, hogy amíg egy bizonyos gyógyszer az egyik betegséget gyógyítja, a szervezetünkben lappangó másik betegségnek árt, sőt bizonyos kórolc okozója is lehet. Példaként említhetjük a Keta- zont,. Pirabutolt, az ideggyulladások és reumatikus fájdalmak hatásos ellenszereit, amelyek a komoly emésztési zavarokon kívül gyomor- és bélvérzést is okozhatnak. Az idegcsillapítók (Luminál,' brómos készítmények, Bellaspon, Meprobamát stb.) megnyugtatják az idegeket, de bizonyos idő után étvágytalanságot okozhatnak, csökkentik a szervezet vérképzését és ún. másodlagos vérszegénységet idézhetnek elő. Az utóbbi másfél-két évtizedben a vitaminokat általában csodaszereknek tartják. Igaz, bogy a vitaminok bizonyos mennyiségben elősegítik a szervezet egészséges működését, túladagolásuk azonban veszélyessé válhat. A D vitamin elősegíti a csontképzést, óvja bőrünk egészségét, rugalmasságát, túlzott adagokban viszont bélhurutot okozhat, hozzájárulhat az érelmeszesedéshez és a csontok törékenységének növekedéséhez. A betegek gyakran követelnek az orvostól B 12-es vitamin injekciókat, mert elterjedt tévhit, hogy ez a „csodavitamin“ minden betegség ellenszere. Igaz, hogy a gyógyászatban nagyszerűen bevált bizonyos vérszegénység és idegbetegség esetében, de túladagolása árt az idegrendszernek. Ugyanígy a C vitaminnak is nagyon fontos szerepe van a fertőzések elleni küzdelemben, mivel növeli a szervezet ellenálló képességét, de lúladagolva növeli a gyomorsavat is. A K vitamin hasznosan alkalmazható a véralvadásnál és hiánya vérzékenységhez vezethet. Túladagolása viszont kóros vérül- vadékonyságot okoz és ez elősegítheti a vérrögök (trombu- sok) kialakulását. Tehát mindenki számára kötelező törvény, hogy gyógyszert csak az orvostól kérjen és az orvos állal meghatározott mennyiségben és időpontban használja. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek csak akkor érik el a kívánt hatást, ha a vérszint az egész kezelés alatt megfelelő és egyenletes. Ezek közé az orvosságok közé tartoznak elsősorban az ún. szulfonamidok és az antibiotikumok. Ezeket rendszerint vírusos betegségek, gyulladások ellen használják. A kezelést általában négy tablettával kezdjük és legalább egy héten át minden 4 órában két tablettával folytatjuk. Az antibiotikumokat naponta egyszer injekció formájában juttatják a beteg szervezetébe, vagy 4—5 napig tartó ún. tablettakúrát vezetnek be. Ezeknél az orvosságoknál • nagyon fontos, hogy -a szervezet megfelelő mennyiségű folyadékhoz jusson, ami meggyorsítja feloldásukat és felszívódásukat. Folyadék hiányában elsősorban a szulfona- midok vesezavarokat okozhatnak. Sok olyan gyógyszer van, amely alkoholidegen, vagyis a gyógyszeres kúra időtartama alatt tilos a szeszes italok fogyasztása, mivel a kettő együtt súlyos idegzavarokat okozhat. Ilyenek elsősorban az idegcsillapítók és az altatók, valamint az ún. idegserkentők is. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN KÖZÉP-SZLOVÁKIÁBAN VETIK A TAVASZIAKAT A földeken jól halad a munka 0 Van elég vetőmag 0 Több az új gép, mint a korábbi években 0 Akadozik a mütrágyaellátás 0 Kevés a növényvédöszer Közép-Szlovákiában igényes feladatokkal köszöntött a földművesekre az idei tavasz. Az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok határában összesen 84 000 ha föld talajmunkáit kell elvégezni a következő hetekben. A magágy legnagyobb részébe ta vaszi árpa kerül. Kukoricával 11 000, burgonyával 15 400, cukorrépával 4600, hüvelyesekkel pedig csaknem 5000 hektáros területet vetnek be a kerületijén. A tavaszi munkákra jói fel készültek a mezőgazdasági üze mek dolgozói. Mindenütt van elég jó minőségű vetőmag, üzemképesek a szükséges erő- és munkagépek. Az akadozó mütrágyaellátás azonban sok helyen komoly gondokat okoz. A tavalyinál ugyan háromezer Vetési munkálatok a kelet-szlovákiai Lemešanyi Efsz földjén. (Felvétel: Róbert BerenhautJ tonna tiszta tápanyagtartalommal több nitrogén-, foszfor és káiiummű trágyát biztosítottak az illetékesek Közép-Szlovákia mezőgazdasága számára, de az igényeket így is csak 81 százalékra sikerült kielégíteni. A keresletet nem fedezi a növényvédőszerek kínálata sem. Sokkal örvendetesebb ennél, hogy több nagy teljesítményű gépi eszköz áll a földművesek rendelkezésére, mint az elmúlt évek bármelyikében. így mindenütt gyorsabban haladhatnak a mezei munkákkal. A Holišai j I polygulsai) Efsz halárában már február közepeit munkához láttak a traktorosok, akik alaposan kihasználták a kedvező idő minden percét. Szorgalmuk nyomán március negyedikére 81) hektáron földije került a tavaszi árpa. Korán elvelették a takarmány- keveréket is. — A kedvező kora tavaszi időjárás eddig mintegy háromhetes előnyt biztosított számunkra — újságolta Bulcsó István agronómus. — Tavaly március 26-án fejeztük be az árpa vetését, most pedig a hónap közepén már a cukorrépa és a kukorica alá készítjük a talajt. Az előbbiből 65 hektárt;r kukoricából 210 hektárt fogunk termeszteni az idén. A mezei munkákban az eddigiek során pern volt különösebb fennakadás. Az elmúlt évhez viszonyítva tökéletesebb a gépállományunk. A közelmúltban három Zetor- Chrystal és két ZT-300-as traktort vásároltunk, amelyeknek most különösen jó hasznát vész- szűk. A szövetkezet egyik parcelláján kedden már elkezdték a korai burgonya kiültetését. Ha a következő napokban nem változik meg lényegesen az időjárás, úgy a jövő hét elején munkába állítják a cukorrépavetés gépi eszközeit is. A Gemerský Jublonec-i (Gó- mórulmágyi) Efsz tagjai szintén előbbre vannak a tavaszi munkákkal a márciusban szokásosnál. Február végéig az őszi gabonavetések fejtrágyázásáu, a simítózáson és a boronáláson kívül 40 hektár mákot is elvetettek. — Ezekben a napokban az árpa vetésén kívül, ami számításunk szerint még péntek estig ad munkát a traktorosoknak és a gépkezelőknek, nagy gondot fordítunk az évelő takarmánynövények fejtrágyázására is — mondta Agócs Gyula, a szövetkezet agronómusa. — A tavalyi tarlómaradványoktól hidraulikus gereblyével, illetve a dombosabb határrészeken lovasfogatokkal tisztítjuk meg a parcellákat. Közben készülünk a burgonya ültetésére és a zöld borsó vetésére. Eddig mintegy harminc hektárra való vetőgumót csíráztattunk elő. Az ültetést a jövő héten szeretnénk elkezdeni. A Rapuvcei (Rappij Efsz földjein elvégezlek már a ma zei munkák első szakaszát. Kedden elvetették az árpát. Ugyanakkorra készültek el a zöldség- és a dohánypalánták melegágyai is. — Nincsenek különösebb problémáink — tájékoztatott Puszkeiler Milan főagronómus — Az őszi gabonavetések átte- lelésére nálunk kedvező volt az időjárás. Mindössze 14 hektáron gyengébb valamivel a búza az átlagosnál. Rétjeink tavaszi ápolásán kívül így már csak a kukoricamagágy jó minőségű előkészítése okoz némi gondot. LALO KÁROLY
