Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-14 / 62. szám, csütörtök

Legjobb vonzerő - a tevékenység Mielőtt beléptem a Nitrai Au­tójavító Vállalat Érsekújvári Üzemébe, rövid időre megáll­tam nézelődni a kapu előtt. Dél­előtt volt, az üzemben Javábán folyt a munka. A kapuval szem­ben levő műhelyben nyitott aj­tók mellett dolgoztak. Hatan - heten szorgoskodtak olajos munkaruhákban. A műhely kö­zepén a „páciens“, egy szét­szerelt autó. Ez a kép megszo­kott egy autójavítóban, az vi­szont már kevésbé, hogy a mű­helyben foglalatoskodók mind­nyájan fiatalok. — Ez sem feltűnő — mond­ja Ján Kováč, a SZISZ üzemi szervezetének elnöke •—, ha tudja az ember, hogy a terme­lésben dolgozó 120 alkalmazott közül 90 SZISZ-korú fiatal. — A 90 közül pedig 60 SZISZ-tag — teszem hozzá fé­lig kérdően az elnök magyará­zatához, mert előzőleg a SZISZ járási bizottságán így tájékoz­tattak. Ján Kováč azonban kija­vít: — Már nem 60, hanem 71 a SZISZ-tagjaink száma — mondja. Aztán már kérdés nél­kül is folytatja: „Annak idején, 1971-ben alig negyvenen kezd­tük a szervezeti munkát, az üzem fiataljai azonban hamaro­san rájöttek, hogy érdemes az ifjúsági szervezet tagjának len­ni. Amellett ugyanis, hogy a szervezetben művelődnek, fej­lesztik, szélesítik politikai lá­tókörüket, az eszmei-politikai oktatás segítségévei is mélyítik tudásukat, számos olyan akció­ban, közös szórakozásban vehet­nek részt, amilyenre egyénileg nem lenne lehetőségük. A kez­deti akitív tevékenységünkkel tehát, mint azt a mai taglét­szám is mutatja, sok fiatalt nyertünk meg a SZISZ számá­ra. A helyiséghiány számunkra nem jelent akadályt Egy szűk, kb. másfél méter­szer három méteres helyiségbe léptünk. Három asztal összetol­va, körülötte székek — ez az egész berendezés. Ö is észrevet­te meglepetésemet, és rögtön magyarázatba kezdett: — Leg­nagyobb fájó pontunk a heiyi- séghiány. Egyelőre ugyanis ez az egyedüli „terem“, ahol ősz- szejöhetünk. Természetesen csak a vezetőség. Minden más akciónkat ugyanis a városban, bérelt helyiségben bonyolítjuk le. Ez azonban egyáltalán nem szegi kedvünket. Már épül az új üzem, ott már lesz saját klu­bunk, tanácstermünk. Amíg el­készül, majd csak kibírjuk így is. — Honnan telik a terembór- re? — szalad ki a számon szinte akaratlanul. — Anyagi gondjaink nincse­nek. Az üzemmel kötöttünk egy szerződést hulladékvas-gyűjtés.- re. Az összegyűjtött hulladék­vas értékének 25 százalékát a SZISZ-szervezet kapja. Nálunk pedig hullád ék vasban igazán nincs hiány. Egyszer előny, máskor hátrány E bevezető után a szervezet tevékenységére terelem a szót. — Tevékenységünk fontos és egyik fő része az eszmei-politi­kai nevelés — mondja Kováč elvtárs. — SZISZ-tagjaink ér­deklődéssel vesznek részt az alapfokú politikai tanfolyam előadásain, melyeket a tavalyi­hoz hasonlóan az idén is rend­szeresen megtartunk. Szerveze­tünk aktivistája az üzemi párt- bizottság elnöke, két további propagandistánk pedig fiatalja­ink közül került ki. Hét SZISZ- tagunk — ők már párttagjelöl­tek — részt vesz az üzemi pártoktatáson is, ketten pedig a SZISZ jb szervezte funkcio­nárius! iskolát látogatják. Az idén a tanfolyamon előadott témákból vetélkedőt is rende*- zünk. — Mi a helyzet a kulturális munka terén, a tagok zöme ugyanis feltehetően fiú ... — Csupán hat lány tagja van a szervezetünknek, a kulturá­lis munkához pedig jobb össze­tételi arány is elkelne. E téren tehát nem nagyon dicsekedhe­tünk. Rendszeresen biztosítunk jegyeket a városban megrende­zett kulturális rendezvényekre. Teadélutánokat például a Slov- lik üzemmel közösen rendezünk, náluk ugyanis sok a lány. A járási bizottság által szervezett kulturális akciókba mi is bekap­csolódunk. Részt vettünk a já­rási ifjúsági találkozón, a fia­talok Jankov Vršok-i összejöve­telén. Nemrég a Remeslosluž- ba és a mi üzemünk egy-egy ifjúsági kollektívája vetélkedőn mérte össze tudását, ügyességét, s a mieink bizonyultak jobbak­nak. — A sportban viszont előnyt jelent a több fiú . .. — Sportéletünk csakugyan élénk, aktív. Jól együttműkö­dünk az üzem sportegyesületé­vel, amelynek saját stadionja van, így itt számunkra is lehe­tőség nyílik a sportolásra. Ta­valy rendeztünk egy labdarú­gó- és egy asztalitenisz-tornát, s röplabdacsapatunk részt vett a járási röpiabdaíornán is. Az asztalitenisz-tornát az idén is megrendezzük. Nemrég sítanfo­lyamon vettünk részt, amely a SZISZ-tagok számára ingyenes volt. Kezdeményezőkészségük példamutató A fiatalok a termelőmunkában is helytállnak. Két ifjúsági kot lektívajuk versenyez a szocia­lista munkabrigád címért, az idén pedig két további kollek­tívát szeretnének alakítani. Nemrég létrehozták az üzemben az „Ifjúsági fényszóró“ őrjára­tát, s az újítómozgalomba is be­kapcsolódnak. A vállalat ren­dezte fiatalok technikai alkotó­versenyének egyik győztese is közülük került ki. Tavaly két ezer brigádórát dolgoztak le a termelésben és a hulladékvas- gyüjtésben. Kezdeményezőkész ségük legékesebb bizonyítéka, hogy felhívásukra a SZISZ já­rási konferenciájának tisztele­tére a járásban ifjúsági műsza­kot tartottak. A műszak alkal­mával náluk nemcsak a SZISZ- tagok, hanem az üzem minden alkalmazottja dolgozott. Mit hoz a jövő? — Ez évi tevékenységünk fő „ihletője“ az SZNF 30. évfordu­lója. Ennek tiszteletére baráti szervezetünkkel, a Jindrichüv Hradec-i autójavító SZISZ-szer- vezetével közösen „Az SZNF nyomdokain“ mozgalom kereté­ben ellátogatunk a felkelés em­lékét őrző helyekre. Egy tema­tikus előadást és beszélgetést rendezünk a Felkelésben részt vett elvtársakkal. Ezerölszüz brigádórát dolgozunk le a ter­melésben, a hulladékvas-gyűj- tésben és az új üzem építésénél. Az idén még többet foglalko­zunk a védnökségünk alatt ál­ló alapiskola pionírjaival. Sport- versenyeket rendezünk a gyere­keknek, autóbuszt biztosítunk számukra, műsort készítünk ne­kik a gyermeknap alkalmából. Természetesen a SZISZ járási bizottságának akcióiban is részt veszünk — sorolja a tervfela­datokat az elnök. Hogy ezt nemcsak mondja, hanem a valóságban is így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy év óta az Érsek­újvári Autójavító Üzem ifjúsági szervezete a SZISZ járási bi­zottsága vándorzászlajának büszke tulajdonosa. Megérde­melten. FLÖRIANNÉ m. mArta Hasznos munkát végeznek REGRUTABÚCSÚZTA TÓ Különös íze, szaga, fénye van az estének Tesmagon, ebben at Ipoly menti faluban, mert a „legények eleje“, vagyis a már be­sorozott és bevonulásra váró fiatalok egyik csoportja búcsúzik a község lakosságától, a „civilélettöl“. Nyilvánosan, ünnepélye­sen. Az esemény neve: Regrutabúcsúztató. Kicsit régies, elavult, de jobbat nem találtak még ki helyette. Tudják, hogy egészen más jellegű az esemény, mint valamikor régen, az apák, a nagy­apák idejében volt, másképpen szervezik, másképpen rendezik; Csak az esemény neve oly régies ... A MŰVELŐDÉSI HÁZ nagytermében egy kézlegyintésre elhalkul a zene, megállnak a táncolok. Mindenki a színpad felé figyel, mert egy másik kézlegyintés parancsoló mozdulata nyomán fel­sorakoznak ott a bevonulásra váró fiatalok. Melléjük lép Pász­tor Tibor elvtárs, a hnb elnöke (felvételünkön a bal szélen), fé­lig a közönség, félig a fiatalok felé fordulva megkezdi a búcsúz­tató beszédet. Figyeljünk csak! Egészen másként beszél, egész másról beszél, mint valamikor a regrutákat búcsúztató bíró. El­mondja, hogy miként készültek fel a fiatalok a katonai szolgá­latra, milyen előképzésben részesültek, s megmagyarázza, hogy szocialista államunk hogyan gondoskodik azokról, akiket itthon- hagynuk ... LEHULL A LEPEL arról a tablóképről, melyet a fiatalok készí­tettek. Sorra nézik a falu vezetői, Kapa Sándor elvtárs, a párt- szervezet elnöke, Bartos Lajos elvtárs, az efsz vezetője, a szülők, a testvérek, a rokonok és az ismerősök. Egy-egy csillagban egy- egy bevonuló fiatal arcképe látható. Bilcsik Gusztáv, Antal Jó­zsef, Petrik Gyula, Pál Péter, Murin Péter, Pásztor János; Pásztor Károly, Mészáros Gábor, Hammerschmidt János arcképe. Ha majd véget ér a katonai szolgálat, egy másik, hasonló tablói helyeznek el a művelődési ház falán. Azon katonaruhában lesz­nek lefényképezve. Vajon melyik lesz közülük a rangidős? Va­jon milyen lesz a rangja? ... A gyakorlótereket és környéküket is hasznosítják £ Tavaly túlszárnyalták a tervfeladatokat % A bérrende­zés feltétele a munkatermelékenység növelése 4) Az idén megfelelő takarmányalapot biztosítanak Gyakran esik szó arról, hogy minden talpalatnyi földet a termelés szolgála­tába kell állítani. Ezt vallják a katonai erdő- és mezőgaz­dasági vállalatok dolgozói is. Közismert tény, hogy a gyakorlóterek és környékük használható szántóföld, több száz hektár erdő. Nagy ré­szük zárt terület, így meg­munkálása nehézkes. A had­sereg és a gazdaságok dol­gozói összehangolt együtt­működésére van szükség. Hogy ez a legjobb úton ha­lad, azt az elmúlt év ered­ményei is bizonyítják. A szorgalmat siker koronázta A katonai erdő- és mezőgaz­dasági vállalatokban a fő mu­tatókat minden térén teljesítet­ték. A fa kitermelését 101, a tejtermelést 106 és a hús ter­melését 107 százalékra teljesí­tették. Csatlakoztak a kolíni já­rás mezőgazdasági üzemeinek felhívásához, és az állami ala­pokba terven felül 120 vagon gabonát szállítottak. Különösen figyelemre méltók az állattenyésztés terén elért eredményeik. Az 1972-es évhez viszonyítva tavaly a hústerme­lést 3,53*. ä tejét pedig 6,5 szá­zalékkal növelték. Egy tehéntől évi 28Ö0 literes fejési átlagot értek el, s így megteremtették annak feltételeit, hogy 1975 vé­gére elérjék a tervben megha­tározott 3025 literes fejési át­lagot. Nem érdektelen megemlíteni, hogy export terv ükét 60 száza­lékkal túlszárnyalták, azt sem, hogy a tiszta nyereség tervét 12 milió koronával túlteljesí­tették. Az eredmények elérésé­ben nagy segítségnek bizonyult az egyre jobban kibontakozó szocialista munkaverseny. A tröszt eredményességét bizo­nyítja az a tény is, hogy tavaly a Munkaérdemrenddel tüntet­ték ki, s az 5. ötéves terv há­rom éve alatt kétszer nyerték el a szakszervezet vándorzász­laját. A katonai erdő- és mezőgaz­dasági tröszt a dolgozóiról is megfelelően gondoskodik. A statisztika szerint 2000 alkal­mazottnak van vállalati, 900- nak szolgálati, 460-nak állami, 80-nak szövetkezeti és 2900- -nak egyéni családi háza, ame­lyek építéséhez térítésmente­sen kölcsö>nt kaptak, örvende­tes, hogy a tröszt vezetőinek számítása szerint két-három éven belül teljesen megoldják a laká&kérdést. 1 Fő cél a feladatok teljesítése Az idén előtérbe kerül a bér­rendezés, amit megnehezít, hogy az egyes üzemek termelé­si költségei eltérőek. Ahhoz, hogy 5 százalékos béremelést hajtsanak végre — jelenleg 2400 korona a havi átlagkere­set —, 6—7 százalékkal kell növelni a munkatermelékenysé­get. Enélkül ugyanis elképzel­hetetlen a béremelés. Rejtett tartalék azonban minden válla­latban és üzemben van elegen­dő, s így e kérdés Is megold­ható. A mezőgazdasági ágazat ez idei feladatai közé tartozik — a ] tervmutatók túlteljesítése mel- j lett — a megfelelő takarmány- alap biztosítása. Tavaly ugyan­is a rossz időjárás következté­ben a szokottnál 250 vagonnal kevesebb szálas takarmányt ta­karítottak be. Az erdőgazdasá­gokban ez évben 954 000 köb­méter fát kell kitermelniük, eb­ből 864 000 köbmétert export­ra. A tröszt dolgozói a múlt évi kötelezettségvállalásukat 6,5 millió koronával túlszárnyal­ták. A közelgő jubileumi évfor­dulókat is értékes kötelezett­ségvállalásokkal köszöntik.-LIT­ERRŐL SZÓL a dal is, amikor újra dobogóra lép a zenekar. Tóth Marika, az ipolynagyfalusi NORTON zenekar énekese így dalol: Szép leányok, sírjatok... És ha megtérünk... A bevonuló fia­talok, az összegyűlt vendégeik a dal ütemére dúdolják: La-la- la ... Különös íze, fénye van az estének. Azok, akik néhány évvel ezelőtt pionírként így köszöntek: A szocialista haza építésére és védelmére légy készt Mindig kész! — most arra készülnekt hogy bebizonyítsák: valóban készek a haza védelmére. Erőt, egészséget fiúk! A szándék legyen tetté! HAJDÜ ANDRÁS LA felvételeket. TÓTH PÁL GYULA készítette). FIATALOK ÜZEME

Next

/
Thumbnails
Contents