Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-14 / 62. szám, csütörtök

Wilson kormányprogramja Nyomasztó helyzet az iparban A SAIGONI „TISZTOGATÓ“ AKCIÓK MÉRLEGE ^3 London — Választási mani- íesztumának ígéreteit leszűkít­ve, a bizalmi szavazás kiprovo- kálására alkalmas kérdések megkerülésével mutatkozott be •íz újonnan választolt angol al- sóházban Harold Wilson kisebb­ségi kormánya. A királynő irónbeszéde töb­bé kevésbé nyomon követte a munkáspárti választási mani- fesztumnak a párt baloldala ál­tal kiharcolt ígéreteit. Egy sor megígért törvény meghozatalá­nak időpontját, a törvény lehet­séges tartalmát azonban elkö­dösítette. A trónbeszéd lényeges pont­jai közül kiemelkedik a közös piaci tagság kérdése. Wilson megint elkötelezte magát amel­lett, hogy „szorgalmazni fogja az angol csatlakozási feltételek alapvető újratárgyalását“, s e tárgyalások eredményeiről meg­szavaztatja Angliát. A trónbeszéd két népszerűt­len tory-törvény visszavonását konkrétan megígéri: a lakbér­emelési törvényét és az ipari viszonyok törvényét. A Wilson- kormány által tervbe veit 17 törvényalkotás legtöbbje alkal­mas a megélhetési költségek korlátozására. Bizonyos élelmi­szerek árrögzítését, árának szubvencionálását ígérik a mun­káspártiak, növelnék a fogyasz­tói érdekvédelmet, megismétel­ték a nyugdíjemelésre tett ígé retiiket is. A Wilson-kormány első kül­politikai nyilatkozatának szá mító részeket a trónbeszéd a várakozás szerint szintén óvato­san fogalmazta meg. Kifejezésre juttatta, hogy a munkáspárti kabinet részt kíván venni a közép-európai h a d er ő cső k k en ­téssel és az európai biztonság­gal foglalkozó nemzetközi tár­gyalásokon, s a NATO támoga­tásával párhuzamosan síkraszáll a fegyverkezési kiadások csők kentóse melleit. Három hónapi túlőrabojkott és egyheti teljes sztrájk után ismét termelnek a nagy-britan- niai kőszénbányák. Az angol ipar, amelynek zömét a Heat- kormány két hónapig csonka munkahétre kényszerítette, meg próbált visszaállni a normális ötnapos munkahétre. Ez volt a múlt héten beikta­tott Wilson kormány első intéz­kedése. A 100 millió fontos „bércsomaggal“ kielégített bá­nyászok a vártnál is jobb raj­tot vettek. A termelés hamarabb visszaáll a kerékvágásba, mint az 1972 es országos sztrájk idején. Az egész angol ipar helyze­te továbbra is nyomasztó. A Wilson-kormány energiaügyi mi­nisztere, Eric Varley azt mon­dotta, hogy a gazdaságot ösz- szesen kétmilliárd font kár ér­te a politikai célokat szolgáló csonka munkahét bevezetése miatt. A londoni Kereskedelmi és Iparkamara közölte: legalább egy hónapig tart, amíg az ipar berozsdásodott gépezetét teljes sebességre lehet kapcsolni. A Financial Times átlag 30 százalékosra becsülte az angliai ipari termelés kiesését. Hanoi — Mimegy 130 közsé­get és faival tettek a föld szí­nével egyenlővé az amerikai tá­mogatást élvező saigoni fegy­veres erők az elmúlt két hó­napban a dél-vietnami Quang Da tartományban a „Lám Són 174“ fedőnevű úgynevezett tisz­togató hadműveletük során. A hadműveletet a „különleges pa- ciflkáelő? terv“ keretéljen haj­tották végre, amelynek részle­teit amerikai tanácsadók dol­gozták ki. A hadművelet során a „tisztogató“ saigoniak 200 polgári lakost megöltek, 300 at megsebesítettek, többszáz hek­tárnyi területen semmisítették meg a termést és több tízmillió piaszternyi értéket raboltak el a lakosságtól. Légi tevékenységgel egybe­hangolt szárazföldi akciókat hajtottak végre a saigoni fegy­veres erők a Központi-fenn­síkon fekvő Konlum térségé­ben és attól délre, Darlac- íurtományban. E hadműveletek során március 4—8. között a saigoni légierő 194 bombát do­bolt le, tüzérsége 64 lövedéket lőtt ki. Kontumnál a különle­gesen kiképzett alakulatok több zászlóalja és az úgynevezett „polgárőrség“ három zászlóalja hajtott végre támadást a fel­szabadított területek lakossága ellen. A Felszabadulás hírügynök­ség közölte, hogy Thue Thien tartomány népi felszabadító fegyveres erői feltartóztatták a „polgárőrség“ 129. zászlóalját s a Plwng Dien járásban vívott harcban 30 katonát harcképte­lenné teltek, nagymennyiségű fegyvert zsákmányoltak. Dél- Vietnam északi részében feb­ruárban a felszabadító erők 3400 saigoni területrablót tet­tek harcképtelenné, 75 páncélo­zott járművet és 15 repülőgé­pet semmisítettek meg, 6 olyan állást szerezlek vissza, amelye­ket a saigoniak a párizsi egyezmény megsértésével épí­tették ki a felszabadított terü­leten. ­A hanoi Nhan Dán az indo­kínai katonai jelentések között beszámolt arról, hogy a Sai­gontól délre fekvő My Tho tar­tomány Cai Lay járásának re­gionális felszabadító erői már­cius 1-én visszafoglalták a sai­goni csapatok által jogtalanul létesített Va Son-i állást, s az ellenfél 130 katonáját tették harcképtelenné. NDK—NSZK megállapodás A SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK NORMALIZÁLÁSÁÉRT Washington — Joseph Sisco, az Egyesült Államok külügymi­niszter helyettese a szenátus külügyi bizottságában hangsú­lyozta a szovjet—amerikai kap­csolatokban meglévő feszültség enyhítésének fontosságát. Ezek a kapcsolatok annak a ténynek az elismeréséből indulnak ki, hogy ésszerű politika nem ala­pozható a nukleáris háborúval való fenyegetőzésre. „Éppen ezért — mondotta Sisco — han­goltuk össze azokat az aiap- elveket, amelyeknek el kell hárítaníok a nukleáris háború kirobbanását és teremtettünk kapcsolatokat a vezető állam­férfiak között“. A külügymi­niszter-helyettes megjegyezte: az Egyesült Államok felhasz­nálva a megállapodások rend­szerét, erőfeszítéseket tesz, hogy „lerakja annak a kölcsö­nös érdekeltségnek a bázisát, amely szilárd alappá válhat a szovjet—amerikai kapcsolatok javulása számára“. Az Egyesült Államok kormá­nya ugyanilyen oknál fogva törekszik a kereskedelmi kap­csolatok normalizálására a Szovjetunióval és más szocia­lista országokkal. A szovjet—amerikai kapcso­latokat 1974-ben az jellemzi, hogy „az előttünk álló polili kai és biztonsági problémák egyedülállóan széles köréről folytatunk tárgyalásokat egy­mással és a stabilitás további szilárdítására törekszünk“ — mondotta Sisco. Ezek között a problémák kö zött megnevezte a stratégiai fegyverzet koriátozásáró] és a közép-európai haderők kölcsö­nös csökkentéséről folytatott tárgyalásokat, valamint az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezletet. Berlin — A Német Szocialis­ta Egységpárt Politikai Bízott sága és a Német Demokratikus, Köztársaság Minisztertanácsa együttes ülést tartott. Megtár­gyalták azoknak a megbeszélé­seknek az eredményét, amelye­ket Kurí Nier NDK külügymi­niszter-helyettes és Günther Gaus nyugatnémet kancellári hivatali államtitkár folytatott kormányuk megbízásából a két német állam Bonnban, illetőleg Berlinben létesítendő állandó képviseleteinek felállításáról. Az ülés hozzájárulását adva a megállapodáshoz, felhatal­mazta Kurt Niert a megálla­podás aláírására. Bonn — Egon Franké, az NSZK belügyminisztere bejelen­tette, hogy a nyugatnémet kor­mány jóváhagyta a Berlinben, illetve Bonnban felállítandó ál­landó képviseletek létrehozásá­ról szóló megállapodást. Fran­ko ugyanakkor bejelentette, hogy a kormány felhatalmazta Günther Gaust a megállapodás aláírására. Róma — Három párt (ke­reszténydemokraták, szocialis­ták, szociáldemokraták) rész­vételével alakul meg az új olasz kormány, a republikánu­sok csak kívülről támogatják. Rumor kijelölt miniszterelnök már a kormánylista összeállítá­sán dolgozik. Ezzel az eredménnyel zárult a balközép pártok Rumor el­nökletével megtartott kormány­alakítási értekezlete. Humor a hosszú értekezleten vázolta programját. Politikai kérdések­ben ezek megegyeznek az elő­ző kormány megalakításakor kialakított közös elképzelések­kel. Nem világos azonban, mitől lesz az új kormány határozot­tabb elődjénél, hiszen a vitás kérdéseket kompromisszumok­kal hidalták át. A Rumor vá­zolta program főbb pontjai a nehézségek megoldására: 1. külföldi kölcsönöket kell fel­venni; 2. korlátozni kell a bús- és benzinfogyasztást; 3. intézkedéseket kell hozni a tő­kekiáramlás megfékezésére; 4. emelni keli az adóbevételeket egyes fogyasztási tételek foko­zottabb megadóztatásával. Kommentárunk Történelmi vonatkozásban ' gyakran emlegetik szál­lóigeként: megismétlődik a múlt. Ez sokszor találó jellem­zés. így van ez most a guate- malai választások esetében is. Csaknem egy hét kellett hozzá, hogy nyilvánosságra hozzák a tíz napja tartott általános vá lasztások eredményeit, melyek szerint a legtöbb szavazatot — 260 313-at — Kjell Laugevud tábornok, a távozó Carlos Ara na Osorio elnök kegyeltje, a hatalmon levő Nemzeti Felsza­badítási Mozgalom és az Alkot­mányos Forradalmi Párt jelölt­je kapta. Üt követi a második helyen Efrain Rios Monti tá­bornok, az ellenzéki jelölt, a Kereszténydemokrata Párt em­bere, rfkj 225 586 szavazatot szerzett. Megemlíthető még a harmadik jelölt, Ernesto Paiz Novales, aki a Forradalmi Párt nevében mindössze 145 967 sza­vazatot tudott magának elköny­velni. Bár a legtöbb szavazatot Laugerud tábornok kapta, nem szerezte meg az abszolút több­séget, s így az alkotmányos hagyományok értelmében majd a kongresszus hirdeti ki a győz­test. Biztosra vehető Laugerud megválasztása, mert a parla­ment az őt jelölő két kormány­párt ellenőrzése alatt áll. 1970-ben, az akkori elnökvá­lasztáskor ugyanígy hirdette ki győztesnek a parlament Arana Osorio elnököt, így a történe­lem nagyon pontosan megis­métlődött. Ám nemcsak az al­kotmányos eljárásban. Másban is. Az ellenzék 1970-ben Is és most is megtámadta a válasz­tások eredményét, hamisítással vádolta a választásokat lebo­nyolító bizottságot, sőt az alul­maradt kereszténydemokrata ellenzéki Montt tábornok a tö megek mozgósításával fenyege­tőzött arra az esetre, ha nem A MÚLT FENYEGETŐ ÁRNYÉKÁBAN történik orvoslás, azaz nem vizsgálják leiül a választások eredményét. Fenyegetésével nem ért el hatást. Először is Arana Osorio kormánya sohasem tartott a hi­vatalos ellenzéktől, másodszor minden hatalmi eszközzel ren­delkezik az ilyen megmozdulá­sok elfojtására, harmadszor pe­dig a jelenlegi kormány örö­mest venne egy „ellenzéki meg­mozdulást“, mert rögtön ürü­gyet találna a haladó erők el­leni újabb hajtővadászatra, az ország viszonyait jellemző per­manens terror „igazolására“. Guatemalát ugyanis a „legsö­tétebb latin-amerikai állam- rendszerként“ tartják nyilván. Azóta, hogy 1954-ben Castello Armas ezredes, a CIA és az észak-amerikai monopóliumök embere puccsal megdöntötte a valóban haladó reformpolitikát folytató Arbenz ezredes kormá­nyát, Guatemalában egymást váltották az elnöki székben a kegyetlen diktátorok. Carlos Arana Osorio ezredes, Guatemala távozó elnöke, aki 1970 előtt gerillavadászok ve­zetőjeként tűnt ki (az Egyesült Államok a guateraalai kormány engedélyével partizánellenes kiképző támaszpontot tart fenn az országban és guatemalai csa­patok felhasználását is igénybe veszij. Röviddel megválasztása előtt kiérdemelte a „Las Mi- nas-i gyilkos“ jelzőt. Ugyanis Las Minas tartományban a ge­rillák támogatásával gyanúsít­va 500 parasztot, köztük igen sok indiánt, meszticet öletett halomra, sőt egyes falvakat na­palmbombával árasztott el és porrá égette a lakosság hajlé­kait. Mint ismeretes, Guatemalá­ban különféle ellenállási geril­lamozgalmak működnek, ame­lyek egy-egy akciójukkal oly­kor ugyan érzékeny vesztesé­geket okoznak a kormányha­talomnak, a rendszer lényegén azonban nem változtatnak. Ott, ahol a lakosság 75 százaléka írástudatlan, a forradalmi szel­lem inkább ösztönös, mint ön­tudatos. A gerillák, mint ismeretes, néha meggondolatlanul bocsát­koznak kalandos akciókba, melynek kimenetelét sokszor meg sem fontolják. Különösen vonatkozik ez emberrablásokra, melyekkel a kormánytól enged­ményeket akarnak kicsikarni. Emlékszünk annak idején Kari von Spretti nyugatnémet nagy­követ elrablására, akinek sza­badon bocsátása fejében politi­kai foglyok kiengedését köve­telték a kormánytól. Mivel azonban a kormány hajthatat­lan maradt, a nagykövetet meg ölték, ami a közvéleményben rossz visszhangot keltett. Az ilyen meggondolatlan ak­ciók másrészt a kormány klikk terrorjának fokozódását váltot­ták ki. Arana Osorio semmitől sem rettent vissza; tavaly pél­dául kivégeztette Monzont, a Guatemalai Munkapárt főtitká­rát és a Központi Bizottság to­vábbi négy tagját, dacolva a vi­lág demokratikus közvélemé­nyének felháborodott tiltakozá­sával. Arana Osorio terrorpolitikájá­nak egyik támasza a nem hiva­talos rendőrségként elkönyvelt Manó Blanca (fehér kéz) terro­rista bűnszövetkezet volt, amely földbirtokosokból, katonatisz­tekből, szélsőjobboldali elemek­ből tevődik össze, s papoktól, ügyvédektől, tanítóktól kezdve szakszervezeti vezetőkig és pa­rasztvezérekig, sőt egyszerű dolgozókig mindenkit eltesz a láb alól, aki kényelmetlen a kormánynak. Arana Osorio má­sik, hivatalos támasza a Nem­zeti Antikommunista Szervezet, amely hasonló célokat követő és hasonló eszközökkel dolgozó lerrorszervezet. Nem valószínű, hogy az elnö­ki székből távozó Arana Osorio „nyugalomba“ vonul. Ehhez még túl fiatalnak érzi magát. Laugerud tábornok személyében nyilván „méltó“ utódról gon­doskodott és így a politikai fo­lyamatosság marad. így aztán a guatemalai nép életét megülő sötét köd sem oszlik el egyha­mar ... L. L. FRANTIŠEK HAMOUZ, hazánk kormányának alelnöke a lip­csei vásárra érkezett Günther Kleibernek, az NSZEP KB Po­litikai Bizottsága póttagjának, az NDK Minisztertanácsa alel- nökének meghívására. FRANTIŠEK MIŠEJE, az Anti­ľasiszta Harcosok Csehszlovák Szövetsége Központi Bizottsága elnökének vezetésével Moszkvá­ba érkezett a csehszlovák anti- lasiszta harcosok küldöttsége. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke Szibéria távol-keleti ré­szében tett látogatása során ki­jelentette, hogy a szovjet kor­mány nagy figyelmet fordít a Távol-Kelet gazdasági és kultu­rális életének fejlesztésére. ŠTEFAN OLSZOWSKI lengyel külügyminiszter Delhiben Indi- ra Gandhi indiai miniszterel­nökkel a két ország együttmű­ködéséről tárgyalt. DZSEMAL BIJEDICS, a jugo­szláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnöke háromnapos hiva­talos látogatásra Líbiába érke­zett. MOSZKVÁBAN befejeződött a szovjet— olasz gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési vegyes bizottság 7. ülése. AZ NSZK-ban a Német Kom­munista Párt és az ifjúsági szer­vezetek a napokban széles kö­rű kampányt indítottak, mely- lyel az olajtársaságok államosí­tását követelték. A NYUGATNÉMET katonai lé­gierő éjjeli hadgyakorlata so­rán lezuhant egy újabb Star- íighter típusú repülőgép. BARCELONÁBAN fegyveres összetűzésre került sor a Salva­dor Púig Antich katalán haza­fi kivégzése ellen tiltakozó tö­meg és a rendőrség között, melynek során 50 személyt le­tartóztattak. DUBLINBAN letartóztatták Marié Drummot, az IRA betil­tott republikánus hadsereg képviselőjét. A TOYOTA ÉS NISSAN japán autótársaságok márciusban és áprilisban 27 százalékkal csök­kentik termelésüket, mivel a fű­tőanyagok árának emelkedése következtében csökkent a sze­mélygépkocsik iránti kereslet. A JAPAN PARLAMENT elfo­gadta az ország 1974. évi költ­ségvetését, amely 17 százalék­kal többet irányoz elő a kato­nai kiadásokra, mint a tavalyi költségvetés. TACU1 NAKAOKAT 20 évi kényszermunkára ítélte egy to­kiói bíróság. Nakaoka 1972. no­vemberében eltérített egy japán repülőgépet. A MOZAMBIKI Felszabadítási Front (FRELIMO) egységei Ca- bo Delgado járásban megtámad­ták a portugál gyarmatosítók csoportjait és 21 ellenséges re­pülőgépet megsemmisítettek. Vállalták a gyilkosságot Dublin — Az „ulsteri szabad­ságharcosok“ elnevezésű észak­írországi protestáns csoport vál­lalta magára William Fox ír szenátor meggyilkolását. Az ír köztársasági hadsereggel szim­patizáló Foxot egy 12 tagú fegy­veres különítmény elrabolta és agyonlőtte. Fox meggyilkolása volt a leg­súlyosabb politikai merénylet, amely 1927 óta Írországban tör­tént. A dublini miniszteirtanács Cosgrave kormányfő elnökleté­vel rendkívüli ülésen foglalko­zott az üggyel és ugyancsak fontos kérdésként szerepel a napirenden a Littlejohn-jivérek szökése a dublini Moutjoy bör­tönből. Kenneth Littlefohn még mindig nem került a rendőrség kezére. Feltételezések szerint az angol hírszerzés segítette két ügynökének szökését. Dublini hivatalos körökben azonban — Belfast nyomására — az IRA-t szeretnék a vádlottalt padjára ültetni, mind a gyilkosság* mind pedig a szökés ügyében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents