Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-12 / 60. szám, kedd

Kedvezőbb feltételek — nagyobb követelmények Legtömörebben talán így le­hetne jellemezni a Rimavská Seč-i (Rimaszécs) Egységes Földművesszövetkezet helyzetét azóta, hogy tagjai társultak a szomszédos janicei (jénei), ehrámeci (harmad) és zádori földművesekkel. A társulás óta eltelt három év folyamán mind a négy község határában sokat változott a gazdálkodás mene-. te. Az összefogás nyomán ki­alakultak a mezőgazdasági ter­melés intenzitásának nagyará­nyú növeléséhez, a szakosítás­hoz és a koncentráláshoz szük­séges feltételek. Közben sok te­kintetben könnyebb és eredmé­nyesebbé vált a dolgozók mun­kája. — Jelenleg 3280 hektár föl­det művelünk — kezdte mina­pi beszélgetésünket Hegedűs Géza elvtárs, az efsz elnöke. — Aki nem ismeri kellően ezt a vidéket, az könnyen úgy gon­dolhatná ebből, hogy a nagy­üzemi mezőgazdasági termelés­hez ideális feltételeink vannak. Gazdálkodásunkat azonban nagymértékben megnehezíti az a körülmény, hogy szövetkeze­tünk határából 1200 hektáron olyan parcellák vannak, ame­lyeket a 40—50 százalékos lej­tők miatt csak legelőként hasz­nosíthatunk. A jénei, illetve a harmad dombok alján ugyan fel lehet szántani mintegy 400 hektárt, de ember és gép szá­mára egyaránt veszélyes ott a munka. Az átlagos gabonahek- tárhozamok pedig azon a terü­leten alig érik el a 18—20 mázsát. > A társulás előtt a szövetkezet mostani rimaszécsi részlege volt a legnagyobb kiterjedésű. Ott érték el a legnagyobb ter­melési sikereket is. Azóta szin­te valamennyi munkaszakaszon kiegyenlítődtek az eredmény- mutatók. Persze ez korántsem jelenti még azt, hogy ezzel el­fogytak volna a tennivalók. El­lenkezőleg. Inkább mindenütt megsokasodott a munka. A le­hetőségekkel ugyanis párhuza­mosan növekedtek azok a kö­vetelmények, amelyeket az egyesülést követő Időszak állí­tott a szövetkezet tagjai elé. — A tavalyi gazdasági év még nem volt számunkra a leg­sikeresebb — magyarázta az elnök. A növénytermesztésben maradéktalanul teljesítettük az 1973-as évre meghatározott fel­adatokat, sőt egymillió koro­nás tervtúlteljesítésről is szá­mot adhattunk a nemrégi évzá­ró taggyűlésen, mégsem va­gyunk teljesen elégedettek. Ga­bonából 35,5 mázsa volt az át­lagos hektárhozam. A társulás előtti utolsó aratás eredményé­hez viszonyítva ez több mint tízmázsás hozamnövekedést jelent. Az elmúlt év folyamán hasonló jó eredményeket ér­tünk el a zöldségtermesztésben is. A harminchektáros terüle­ten 650 000 korona volt a terv­túlteljesítés értéke. Dohányból 15 mázsás hektárhozamunk volt, ami ugyan nem számít rekord­termésnek, de a korábbi évek­hez viszonyított minőségi javu­lás már 300 ezer koronás jöve­delemtöbbletet eredményezett. Sajnos, nem mondhatunk el ennyi jót az állattenyésztésről. A szövetkezet állatgondozói ob­jektív nehézségek miatt jóval szerényebb eredményekkel zár­ták a tavalyi gazdasági évet. Kevésnek bizonyult az a száz liter tej, amellyel 1972-höz vi­szonyítva megnövekedett a te­henenként! fejési átlag, mert a tejeladási terv teljesítésében 60 000 literes lemaradás tör­tént. A húseladási tervet sem sikerült teljesíteni. Míg az előb­binek főleg a rossz istállózásl lehetőségek, a kevés férőhely a magyarázata, az utóbbit a különböző fertőző betegségek következtében megnövekedett malacelhullási százalékarány okozta. Dicsérőleg így csak a tojástermelésről lehet szólni. A szövetkezet hétezer férőhelyes korszerűen gépesített tojóházá­ban a rimaszombati járás leg­jobb tavalyi eredményét érték el. — Az idén minden bizonnyal sokat javulnak majd az állatte­nyésztés eddigi eredményei. Tavaly sok munkát és tekinté­lyes összegeiket fordítottunk az elavult istállók átalakítására és hozzáfogtunk egy 400 férőhe­lyes korszerű tehénistálló épí­téséhez is, amelybe szeptember elsején szeretnénk bekötni az állatokat. Az építési határidő betartásával ezúttal remélhető­leg neim lesz probléma. Az el­múlt hónapokban jelentős mér­tékben meggyorsult a munka menete és az Agrostav jesens- kéi (feledi) részlegének dolgo­zói kötelezettségvállalást tettek arra, hogy húsz nappal az ere­deti határidő előtt átadják az épületet. Számunkra sokat je­lent ez, mert ez idő tájt csak olyan szükségraegoldással szá­molhatunk, hogy tavasztól őszig legelőn tartunk 500 növendék­állatot és azok helyére kerül­nek a tehenek. Az idén nem fog már gondot okozni az 1200 mázsás sertéshús-eladási terv teljsítése sem. A hizlalásra szánt állomány nagysága már most eléri a 1100 darabot és elégedettek lehelünk az átlagos- napi súlygyarapodással. Ugyan­ezt mondhatom el a szarvas­marha-hizlalással kapcsolatban is. A tervezettnél százötvennel több hízóállatunk van, így biz­tosítva látjuk a 2000 mázsás eladási kötelezettség maradék­talan teljesítését. 1974-ben komoly feladatok várnak a növénytermesztési dolgozókra is. Munkájuk azon­ban összehasonlíthatatlanul könnyebb, mint a társulás előt­ti években volt. Az utóbbi Idő­szakban több nagy teljesítmé­nyű gépet vásároltak és egyre széleskörű bben alkalmazzák a korszerű növénytermesztési eljárásokat. A kukoricát már tavaly sem kellett kapáiul. A betakarítás zömét ugyancsak gépek végezték el. Mindössze huszonöt hektáron kellett ko­sarakba törni a termést, mert a lejtős parcellán nem állíthat­ták munkába a kombájnokat. Nem kell már sokat várni a c u k o r r ép a -1 erm esz t és gépes í t é - sére sem. A négy falu földműveseinek összefogása azonban egyéb vo­natkozásban sem marad ered­ménytelen. Erre a rimaszécsi, a jénei, a harmad és a zádori szövetkezeti tagok számtalan­szor bizonyított munkaszeretete a legjobb biztosíték. LALO KAROLY KIVÁLÓ EREDMÉNYEK ÉVE 1974. III. 12. 5 A seéiankyi Ipolymente Efsz 3970-ben jött létre három köz­ség — Sečianky (Szécsénke), Veíká Ves nad Ipľom (Ipoly- nagyfalu) és Ipeľské Predmos- tie (Ipolyhídvég) — szövetke>- zeteinek egyesítésével. Hogy a társulás hasznos volt, ez külö­nösen a múlt évben bizonyoso­dott be. A közös kiváló ered­ményeket ért el, ami jó szerve­zésről és a lehetőségek helyes kihasználásáról tanúskodik. Az értékelő gyűlést követő kultúrműsor után, melyet Bo- donyi András pedagógus állí­tott össze Deák Ferenccel, a szövetkezet elnökével és Bod- zsár István üzemgazdásszal be­szélgettünk a beszámolóban el­hangzottakról. — Szövetkezetünk jó évet zárt — kezdi a szövetkezet el­nöke. — Mind a növényter­mesztés, mind az állattenyész­tés szakaszán jelentős eredmé­nyeket értünk el. Bár egyelőre üzemünkben nincs meg a lehe­tőség a teljes szakosításra, igyekszünk négy-öt fő termény­re összpontosítani a növényter­mesztést. Gabonából főként bú­zát termesztünk, 370 hektárról átlagosan 45,5 mázsát takarí­tottunk be. Árpából 36,2 mázsa hektáronkénti átlagot értünk el. A gyenge vetőmag és a nagy szárazság miatt igen ala­csony hektárhozamot értünk el kukoricából és cukorrépából. Kiváló eredményeink voltak a szőlőtermesztésben is, ahol a már termőre fordult 25 hek­táron 78 mázsás átlagot értünk el A 20 hektáros kertészetünk­ben sem sikerült minden nö­vénynél elérni a tervezett át­laghozamot, de ezek ellenére növénytermesztésünk teljesítet­te a termelési tervet. 111 hek­táron végeztünk talajjavító munkákat, s ezt a jövőben sa­ját gépekkel 147 hektáron foly­tatjuk. Az állattenyésztésben az elő­fordult nehézségek ellenére túlteljesítettük a termelési és az értékesítési tervet. A húster­melést kereken 1000 mázsával növeltük. Eredményeink nagy­részt a szakosításnak köszön­hetőek. Sajnos, ez Irányú tö­rekvéseinket a férőhelyek hiá­nya korlátozza. A megoldáso­kat keresve több ésszerűsítési javaslatot valósítottunk meg, amelyeket zootechnikusunk, Papp mérnök terjesztett elő. Ezenkívül néhány fejlett mező- gazdasági üzembe is ellátogat­tunk, és az ott látott hasznos megoldásokat igyekeztünk mi is bevezetni. Korszerűsítjük a régi istállókat, így részben a munkaerőhiányt is megoldjuk, amely főleg az ipolyhídvégi te­lephelyen mutatkozott. A mun­kák nagy részéi gépesítették, aminek következtében javult a a termelékenység. Ebben nagy érdeme van Antalicz János cso­portjának, amely a szocialista munkabrigád címért versenyez. Közülük most két ember végzi azt a munkát, amelyhez nem is oly régen hét emberre volt szükség. A férőhely kérdése a sertés­tenyésztésben is gondot okoz. Sajnos, ezen a téren lényeges javulás nem várható, mert a szövetkezet anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé. Beszélgetésünk során kide­rült, hogy az egyesüléskor a szövetkezeteknek eléggé el­avult gépparkjuk volt. A gép­park felújítására évente több mit 1 millió koronát fordít a szövetkezet. Nagy teljesítmé­nyű gépeket és komplex gép­sorokat vásárolnak. Tavaly négy traktorral, egy kombájnnal és több más géppel gazdagodott a közös. — Persze, nem minden nö­vényhez van módunkban gép­sort vásárolni — folytatja az elnök. — Egyrészt igen költsé­ges lenne, másrészt nem Is tud­nánk teljesen kihasználni. Jő lenne elgondolkozni azon, hogy a nagy teljesítményű gé­peket több üzem szolgálatába lehessen állítani. A nehézségek ellenére a szö­vetkezet eredményes évet zárt. Ezt bizonyítják azok az szám­adatok Is, amelyeket Bodzsár István közgazdász sorol fel. — A szövetkezet terven felül 40U0 mázsa sertéshúst és 200 mázsa marhahúst adott a köz- ellátásnak. Tejből 20 000 liter­rel szállítottak többet a terve­zettnél. A korai burgonya el­adását 198 százalékra, a szőlő­eladást 199 százalékra telje­sítettük. 1970-hez viszonyítva 1500 m&zsa hússal adtunk töb­bet a közellátásnak, tejeladá­sunk pedig kereken 100 száza­lékos emelkedést mutat: 1970- ben 480 000, 1973-ban 960 000 litert tett ki. A mezőgazdasági termelési tervet 2 millió 200 ezer koro­nával teljesítettük túl a piaci termelés 1 millió 500 ezer ko­ronával lett nagyobb a terve­zettnél. Mindent Összevetve: az üzem mezőgazdasági termelé­sének értéke a tervezetthez vi­szonyítva 8,8 százalékkal nőtt. A szövetkezetben nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a szo­cialista kötelezettségvállalások teljesítésének is. A vállalás ér­téke 658 000 korona, a teljesí­tett kötelezettségvállalás érté­ke pedig közel 1 millió 900 ezer koronát tesz ki. A válla­lást minden munkaszakaszon túlteljesítették. A legjobb ered­ményt az állattenyésztésben dolgozók érték el. Jól teljesí­tette vállalását az építkezési csoport is, amely a takarmány­szárító építését és az istállók korszerűsítését végzi. A cso­port tagjainak aktivitását az is igazolja, hogy versenyezni kívánnak a szocialista munka­brigád címért. Az elért eredmények és a feladatok megoldásához való egészséges hozzáállás a jövőt illetően Is biztató. Arra enged következtetni, hogy a meglevő fogyatékosságok jó szervezés­sel és szorgalmas munkával ki­küszöbölhetők, és a szövetke­zet az ideinél is eredményesebb gazdasági éveket zárhat. BÜJTÜS JÁNOS Indokolt bizalom A CSKP XIV. kongresszusán jóváhagyott irányelvek szerint az ötödik ötéves tervidőszak­ban 56 000 traktorral kell gya­rapítani a csehszlovák mező- gazdaság gépparkját. A világ­szerte tapasztalható fejlődéssel összhangban elsősorban 75—80 lóerős traktorokról van szó. Az ilyen típusú traktorokat a ZKL Brno és a ZPC Ursus Warsza- wa 1969 óta közösen gyártják. A hazai gyártású traktor neve Zetor 8011 Crystal, a lengyel traktoré Ursus C 385. Fejlesztése során ezt a trak­tort is igényes vizsgáknak ve­tették alá mind a gyártó vál­lalatnál, mind a mezőgazdasá­gi üzemekben. A gyakorlati üzemeltetés folyamán bizonyos szerkezeti és gyártási fogyaté­kosságok is felmerültek, ame­lyek a jótállási időszakban hosz- szadalmas javításokat igényel­tek és a pótalkatrész-ellátást is kedvezőtlenül befolyásolták. A gyártók részletesen tanul­mányozták a felmerült hibákat és a beérkezett panaszokat, s fokozatosan gondoskodtak a műszaki hibák elhárításáról. Ma már a brnói és a varsói üzemek futószalagjairól leke­rülő Z 8011-es, liletve C 385-ös traktoroknál elhárították a ko­rábban előforduló hibákat (a befecskendező-szivaltyú zavarai, a hengerfej mégrepedése, a haj­tókarok törése stb.). 1974 má­sodik negyedévétől kezdve so­rozatban fogják gyártani a ten­gelykapcsoló új kiemelö-beren- dezését is, amely szintén növe­li a traktor megbízhatóságát. Hasonlóan a többi műszaki hi­bát is elhárították. E változások után biztosra vehető, hogy a jelenleg és a jövőben gyártott traktorok teljes mértékben ki­elégítik a megrendelők igényeit. A javulás kedvezően befolyá­solta az igénylők véleményét és a traktor értékesítési viszo­nyait. Csupán az okoz még problémát, hogy egyes külföld szállítók nem tudnak biztosíta­ni elegendő mennyiségű pótal­katrészt, például kompresszoro­kat és fogasszivattyűt Lengyel- országból, fogaskerekeket Ju­goszláviából stb. A külföldi és a hazai szállítókkal folytatott jelenlegi tárgyalások alapján a Z 8011-es traktorok pótalkat­rész-ellátásában még az Idén lényeges javulásra van kilátás. Ami a traktorok II. egységesí­tett sorozatához alkalmas szer­számokat és gépeket illeti, a ha­zai és a külföldi gépgyárak már az elmúlt években terme­lési programjukba vették a na­gyobb teljesítményű gépelt gyártását. A jelenlegi helyzet­ben a traktorok után több mint 20 fél© függesztett szerszámot és mezőgazdasági gépet lehet az egész év folyamán, és leg­alább 12 féle alapvető techno­lógiában hatékonyan alkalmaz­ni. Az elmúlt években a Z 8011- es traktorok 20 százalékát szál­lítottuk a kapitalista államok­ba. Az idién az export a terve­zett gyártás 55 százalékát igényli. A mezőgazdasági dol­gozóknak a saját érdekükben méltányolniuk kellene az Álla­mi Tervbizottság elosztásra vo­natkozó döntéseit. Végül pedig azt is hangsú­lyozni kell, hogy a Z 8011-es Crystal és az Ursus C 385-ös alapjában véve ugyanazok a traktorok, amelyeket Lengyel- országgal közösen fejlesztet­tünk ki és közösen gyártunk. A két partner — a ZKL Brno és az Ursus Warszawa — kö­rülbelül fele-fele arányban gyártja a főalkatrészeket mind a saját maga, mind pedig a partner részére. Ezekből Brno- ban és Varsóban ugyanazokat a traktorokat szerelik össze, amelyeket csak nevük és né­hány jelentéktelen külsőség különböztet nm*5 iskí igyekvő kobanyászok A levicei Szlovák Kőipari Vállalat négyes számú luče- necl üzeméhez tartozik a ča- movcei (Csorna) termelőrész­leg, amely már több mint 80 éves. A kapitalista vállalkozók itt hosszú időre leállították a termelést, amit a szocialista tár­sadalmi rendszer idején újí­tottak fel. A kőbánya felújítá­sa 15 millió korona beruhá­zást igényelt. Az új termelő- részlegben más ágazatoktól ide jött dolgozók szereztek elméle­ti és gyakorlati Ismereteket. Bedolgozásuk után a kőbányá­ban újra megindult a munka. Az építőipar és az útépítés szá­mára a mai napig nagy meny- nyiségü kőterméket termeltek, és jó gazdasági eredményeket értek el. Szepesi Pál vezetésével a ča- rnovcei kőbányában a feladatai­kat mindig teljesítik és túl is szárnyalják. A legsikeresebb tervteljesítésre az 5. ötéves terv első évében került sor, ekkor a CSKP KB-tól és a CSSZSZK kormányától megkapták a „CSKP 50. évfordulójának kollektívája“ címet. A magas kitüntetés a termelőrészleg dolgozóit jobb teljesítmények elérésére és a szocialista ver­senymozgalomba való bekap­csolódásra ösztönzi. Három karbantartó dolgozó, a kőtörőgépek négy, a granu- látorok két, valamint a fúrógé­pek két kezelője kapcsolódott be a „Mindenki szocialista mó­don“ versenymozgalomba. Raj­tuk kívül öt tagú munkacso­port versenyez a szocialista munkabrigád címért. A fejlett versenymozgalom- és a szocialista kötelezettség­vállalások hatékonyan hozzá­járultak ahhoz, hogy a terme­lőrészleg dolgozói az 5. ötéves terv első három évében 101,6 százalékra teljesítették a fel­adatukat, s a túlteljesítés érté­ke 304 200 koronát tesz k*. Nagyon jó eredményeket ér­tek el a szakszervezeti milliárd mozgalomban is, mégpedig az anyagi költségek csökkentésé­ben. Vállalásaikat itt is ma­gasan túlszárnyalják. Csak az 1973-as évben az eredeti válla­lásukat — amely 35 000 korona értékű anyag megtakarítására szólt — 148 000 koronára nö­velték. Az elért eredményekhez nagy mértékben hozzájárult a jó együttműködés, az előírt fel­adatok közös megvalósítása, a pártcsoport és az üzemi szak- szervezet segítségével. Az SZNF 30. évfordulója tisztele­tére tett vállalásokkal az idei feladatok teljesítésére töreked­nek, amelyek 5,8 százalékkal magasabbak a tavalyi felada­toknál. Az évi feladatokat a pártcsoportban még az év meg­kezdése előtt megtárgyalták az üzemi szakszervezeti bizottság­ban és a termelőrészleg dol­gozóival. A megnövekedett fel­adatokat határidő előtt, anyag- és energiamegtakarítással sze­retnék teljesíteni, hogy jelentős összeget írhassanak a szakszer­vezeti milliárdhoz. Mikuláš Matašeje' A Moravan új gyártmánya Az otrakovinei Muravan nem­zeti vállalatban a már bevált Tréner típusú repülőgépsoro­zatnak egy új gyakorló repü­lőgépfajtáját fejlesztették ki, amely a Zlin 726 Universal nevet kapta. A repülőgép egy­aránt alkalmas alapfokú és felsőbb fokú pia,. .Jtikc présre, vala­mint a mörepülés begyakorlására. A repülőgép sorozatgyártását az idén kezdik meg. Felvételünkön Vlastimil Berg főpilóta (a gép­ben) Miroslav Kojen'*ý és Karéi Srníško repülőmeelianikosokkal beszélget. (Felvétel: ČSTK — F. Nesvadba)

Next

/
Thumbnails
Contents