Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-12 / 60. szám, kedd
O J F i L M E K NAPFORDULÓ (szlovák A cseh és a szlovák filmek közelmúltban lezajlott fesztiválján, Nitrán mulatták be a coliba! stúdió legújabb produkcióját, a Napfordulót. Az új izlovák filmet azóta már a mozik is műsorra tűzték. A Peter jaroš forgatóköny ve alapján — Jozef Rezucha endezéséoen — készült színes ilm cselekménye napjainkban itszódik s a mai fiatalok 'robléniáival foglalkozik Hőéi fiatal diplomások, Pavol s Igor, akik mérnöki okleve- 3t szerezve Lfetovská Marára, a duzzasztógát építésére kerül nek. A tapasztalt dolgozók őrében nemcsak munkaprobmutatja be azokat a mozzanatokat, amikor a fiatalok válasz- útra kerülnek, s az iskola padjait elhagyva az életben vizsgáznak. A négy fiatal gondolkodásmódja, nézetei, életszemlélete szinte valamennyi mai fiatal véleményét tükrözi. A film legfőbb erénye, hogy mai kérdéseket vet fel, s ezen belül a fiatalok problémáit ábrázolja. Kétségkívül, hogy az alkotók számára a kortárs- problémák filmre vitele rejt magában legtöbb buktatót, ez \ azonban nem jelentheti azt, f hogy művészeink mellőzhetik a mai élet ábrázolását. Ellenkezőleg. jozef Rezucha filmje sem A Napforduló című szlovák film egyik kockája; középen: ifj. Emil Horváth. lémákba ütköznek, de nehézséget okoz számukra a beilleszkedés Is, sőt „szívügyek is“ bonyolítják életüket. Az új szlovák film a magatartásváltozás kérdéseit állítja vizsgálódásának a fókuszába. Elemzi, milyen göröngyös út vezet az élet erkölcsi és etikai értékeinek a megismeréséhez. A történet a fiatalok életének azt a mozzanatát tárja a nézők elé, amikor első ízben kerülnek szembe az élet nehézségeivel. Jozef Režucha rendezése üde, friss tempójú; a filmet a mai fiatalokra jellemző derű, életkedv hatja át. Pergő képekben mentes a hibáktól; a hősök jellemzése helyenként elnagyolt, tetteik nem minden esetben eléggé motiváltak. Rokonszenves azonban, hogy az alkotók a témában rejlő veszélyek ellenére sem riadtak vissza az aktuális kérdés megfilmesítésiétől. Figyelmet érdemel a film ábrázolásmódja, a rendező ugyanis a hősök közti kapcsolatokat, az emberi viszonyokat úgy ábrázolta, hogy a nézők a kérdésben állást foglalhassanak. A film főszerepeit a szlovák színházi élet ismert képviselői alakítják: Juraj Kukura, ifj. Emil Horváth, Magda Vásárgová és Zuzana Kocúriková. Az első világháború előtt jelent meg a Halál Velencében című világhírű novella, melyet Thomas Mann, a 20. század egyik legnagyobb realista német írója alkotott. A mű a polgárság hanyatlásából sarjadt művészet és az „egészséges“ polgári lét ellentmondásait boncolgatja. A novellában — akárcsak az író többi művében is — kifejeződik mély rokon- szenve a hagyományos polgári kultúra iránt, amelyet az imperializmus kora megsemmisítéssel fenyeget. Lukács György ebben a műben a vilmosi szigortól felszabaduló s állatias- sága felé haladó Németország prófétikus jóslatát látta. A különös atmoszférájú Thomas Mann-novellát Luchino Vis- eonti, a 'titűnő olasz rendező költötte a film nyelvére. Az alkotás cselekményének fő színhelye Velence. Ide érkezik Aschenbach, az író — a filmben zeneszerző —, hogy pihenjen s rendezze gondolatait. A mű hősére a fegyelmezett élet, a fegyelmezett gondolatok, a korral való egyetértés a jellemző. De Velencében, ebben a csodálatos városban a kínosan szabályos élet megtörik. Aschenbach belső fejlődése az érzések zűrzavarához vezet. A „szabványember“ furcsa, számára elképesztő, de végső soron örömmel fogadott érzelmi viharokba kerül. Vonzódása a gyermekfiú iránt előbb erkölcsi, majd fizikai halálát okozza ... A zárkózott nagy író, Aschenbach fájdalmas s tragikusan szép haláláról szóló film bizonyítja: nagyon nehéz, sőt lehetetlen filmre vinni Thomas Mann írásainak a legbensőbb gondolati világát. Meg lehet fil- mesíteni külsőségeit, cselekményét, érzékeltetni lehet atmoszféráját — s Visconti ezt meg is teszi, hiszen lenyűgöző képekben tárja elénk Velencét az első világháború előtt, dekoratív képeket fest a városról. A Halál Velencében igazi cselekménye azonban nem u tengerparton, a szálloda halijában, a strandon vagy a keskeny velencei utcákon zajlik, a novella Aschenbach gondolataiban, tudatában, lelkében játszódik le. A novella sokkal több egy öregedő ember utolsó fel- lángolásánál, torz és tragikus szerelménél. Thomas Mann írása ettől maradandó és megrázó. Visconti azonban amit a mű gondolataiból nem tudott a filmben visszaadni, külsőséges hatáskereséssel próbálja pótolni; a hős meghökkentő intellektuális belső világának érzékeltetése helyett a viszonylag könnyen megragadható eseményeket, a drámai lehetőséget „szűrte ki“, egy tekintélyes embeT látványos összeomlását ábrázolja. Az egyébként nagyszerű rendező egy kissé a könnyű sikerre számító romantikus filmekhez igazodott. Alkotása látványos, külsőségeiben lenyűgöző, de a novella lényegét eltorzítja. A film főszerepét Dirk Bogaráé, angol színész alakítja. Nyilatkozata szerint Aschenbach megformálása pályájának csúcsát jelenti. Tadzio, a kisfiú szerepét a svéd Björn Andersen játssza. —ym — A CSŐPOSTA MÚLTJA ÉS JELENE A londoni Királyi Társulat tudós tagjai 1667- ben feszült érdeklődéssel hallgatták Denis Papin francia fizikus előadását az általa elképzelt csőpostáról. Sajnos az érdekes terv gyakorlati megvalósulása — megfelelő műszaki felkészültség híján — még majdnem kél évszázadot váratott magára. Az első, valóban működésképes csőpostát 1852—53-ban szerelte föl az angol Latimer Clark. A mintegy száz méter hosszú szerkezet a londoni Electric Telegraph Co. üzlethálózatában teljesített szolgálatot. A csőben hatalmas szivattyúk légritka teret állítottak elő, és ez „szippantotta“ rendeltetési helyére az iratokat, leveleket tartalmazó hosszúkás tartályt, az úgynevezett futárt. A csőposta még századunk első évtizedeiben is eléggé elterjedt volt. Elsősorban a központi pos tahivatalok használták. Például a berlini cső- postahálózat hossza 1926-ban elérte a 300 kilométert s nyolcvanöt postahivatalt kötött össze. Kisebb hálózatok Magyarországon is létesültek. Közülük legrégebbi a Központi Távíróhivatal 1907-ben épült csőpostahálózata. A felvételi munkahelyről a futárok szállítják a táviratokat a gépterembe, illetve onnan a vett táviratokat a kézbesítő osztályra. A híradástechnika korszerűbb eszközei ugyan némileg háttérbe szorították a csőpostát, ez a szerkezet mégis bebizonyította a létjogosultságát. Ilyen érvek szólnak mellette: Hol van az a küldönc, aki egy nagyüzem két telepe közölt 60 másodpercen belül két és fél kilométert tesz meg? A gyors-csőposta általában a henger alakú futárai ugyanis óránként 150 kilométeres sebességgel száguldanak. Ilyen gyorsaságút azonban csak különösen indokolt esetben építenek; rendes körülmények között a futárok sebessége nem haladja meg az óránkénti 50—70 kilométert. Kiszámították: az egy-egy üzemrész közötti küldöncforgalom helyett az esetek nagyobb hányadában érdemesebb csőpostát fölszerelni. A csőposta „mindenes“ — mindent továbbít, ami a futárba helyezhető: a hivatalban iratot, a klinikán vérkonzervet, a nagyüzemekben lyukkártyákat, a raktárakban áru- és anyagmintát, a kohászati üzemekben próbaadagot stb. Különleges esetekben a szállítmány súlya akár néhány kilogrammot is elérhet, sőt voltak kísérletek, amelyek során a golyó alakú futárban a küldemény súlya elérte a 340 kilogrammot! Vannak futár nélküli csőposták is; ezeket ekkor használják, ha mindig azonos nagyságú és szilárdságú papírdarabokat (pl. nyomtatványokat) kell szállítani. Ilyen működik például a bécsi interurbán telefonközpontban: a bejelentő munkahelyeken kiállított távbeszélöjegyet „mezítláb“ viszi el a csőposta a kapcsolóniunkahely kezelőjéhez. A mai technika többféle csőpostarendszert ismer. Az egyszerűbb berendezés szállítőcsőből, a szállítmányokat indító és fogadó állomásból, valamint megfelelő légnyomáskülönbséget s ezáltal szívóhatást keltő gépcsoportból áll. Ilyet használnak például egyes nagyobb nyomdák is a „szállítmányok“, például levonatok, kéziratok stb. gyors kézbesítésére. A „futárok“ mindkét végét a futár testénél valamivel szélesebb filcsapka zárja le. Ez biztosítja"a csőben a jó illeszkedést és megakadályozza a cső belsejének, valamint a futár testének kopását. A teljesen sima csőfal és a filcsapkák között nem nagy a súrlódás, és ez a nagyívű kanyarokban sem növekszik meg számottevően. A kis csőposta rendszerint két-három állomás közvetlen forgalmát bonyolítja le. Az egycsöves irányváltós üzemben a csupán egyetlen szállító- csőben fölváltva hol az egyik, hol a másik irányba továbbítják a küldeményeket. Nagyobb forgalom esetén kétcsöves rendszert alkalmaznak: az egy-egy állomást összekötő két cső közül az egyikben a futárok odafelé, a másH kon visszafelé közlekednek. Amennyiben nagyszámú indító-fogadó állomás fordul elő, a csőpostahálózatot — leginkább a kétcsöves rendszerűt — automatizálják. Két körvezetéket építenek, amelyekről minden indítófogadó állomáshoz csővezeték-leágazás vezet. Ä leágazásokat váltókkal szerelik fel, amelyeknek ugyanaz a rendeltetésük, mint a vasúti vagy a villamos sín váltóinak: a járművek haladási irá- nvát megváltoztatják. A csőposta váltója lényegében egy terelőlemez. Alapállásban nincs szerepe: a futár elsuhan mellette, mintha ott sem volna. Ha azonban a terelőlemez kitér, a futár irányt változtat, és egy leágazáson át a fogadó állomásra érkezik. Az automatizálási feladat abból áll, hogy az indító állomás váltóját kitérítse, hogy ezáltal a futár célba érkezzék. A feladat többféleképpen is megoldható. Elektromágneses jelfogó segítségével viszonylag egyszerű olyan távkapcsoló áramkört tervezni, amelyet az indító gombnyomással vagy tárcsázással vezérelhet. Lenyomva a megfelelő gombot, illetőleg letárCsüzva a szükséges számokat, a váltót kitérítette, s az útjára bocsátott futár a kívánt állomásra érkezik. Amíg a futár úton van, a többi indító állomáson el* marad a szívás, nehogy a futárok irányításában zavar keletkezzék. Az automatizálás egy másik módszerénél a váltóállító szerkezetet kódjelekkel működtetik, A kódot magán a futáron állítja be az indító állomás kezelője. Leggyakrabban körgyűrfis és mágneses kódolást használnak. Az első esetben a futár testén (a palástján| több szilárdan beépített fémgyűrűt találunk, A futár nyakán levő mozgatható gyűrűvel a fémgyűrűk között — különböző kombinációkban — fémes kapcsolat létesíthető, s a sokféle lehetséges fémgyűrűkapcsolat alkotja a kódjeleket. A mágneses kódot ugyancsak forgatható gyű* rűkkel állítják be. A gyűrűk mindegyikére kis állandó mágnes van erősítve, amelyek a gyűrűk elforgatásakor egymáshoz képest különböző helyzetet foglalhatnak el. A különféle helyzet- kombinációk képviselik a kódjeleket. Minél több a forgatható gyűrű, annál több mágneses kódjel képezhető. Két gyűrű rendszerint elég, ha azonban sok az indító-fogadó állomás, három-, esetleg négygyűrűs futárokat használnak. A kódolt futárok a váltók előtt elektromos, illetőleg mágneses téren haladnak át, és a hozzájuk csatlakozó elektronikus berendezés „leolvassa“ a futárokról a kódjeleket. Ha fölismert kódjel nem neki szól, a futárt továbbengedi, míg a neki szóló kódjel esetén elektromos impulzust ad egy jelfogónak, amely azután a váltót kitéríti helyzetéből, és ezáltal a futárt a leágazó csővezetéken át a kívánt fogadó állomásra tereli. A leírt repülő rendszerű leolvasás helyett állő rendszerű leolvasás is lehetséges: az elektronikus berendezés a kódjeleket közvetlenül az indítás előtt olvassa le, amikor a futár még az indító állomáson van. A híradástechnika sok minden eszköze mellett, a telefon, a távírógép és a képtávíró társaságában békésen megfér a csőposta is, hiszen feladataik merőben különböznek egymástól. Az európai és az amerikai nagyvárosokban most is számos helyen működik — főleg postahivatalok között — ez a „kezdetleges“ berendezés. Oj cső- posták is létesülnek. Különösen érdekes az NDK fővárosában, valamint a Hamburgban épített, nagy teljesítményű, a postahivatalokat összekötő csőpostahálózat. Újabban nagy Ipartelejieket is ellátnak csőpostával. Például a nyugatnémet Mannesmann acélgyárban három kilométerre továbbítja az acélmintákat. És újra virágkorát éli több régi, felújított rendszer, amilyen például a párizsi postahivatalé is. A „KIPUSZTÍTHATATLAN" KÓROKOZÓ FÉRGEK Amíg a szabadban élő állatok életmenete általában egyszerűen áttekinthető, az emberben (és az állatban) élősködő parazitáké kevésbé az. Fejlődésük folyamata ugyanis rendkívül bonyolult, s számtalan véletlenszerű esemény függvénye. A paraziták rendkívüli termékenységének tulajdonítható, hogy nem haltak ki. Egy-egy madár 5—10 tojás lerakásával biztosítja az utód- utánpótlást, a rovarok néhány száz petével. A parazita férgek nőstényei azonban életük folyamán több tízezer, bizonyos fajoké több százezer petét raknak le. Ezeknek túlnyomó többsége azonban komplikált fejlődésük valamelyik fokozatában mégsemmisül. Ez bekövetkezik mindannyiszor, valahányszor a fejlődési „menetrendben“ valamelyik „csatlakozás“ nem „fut be“ idejében. Az élősdl férgeknek a fejlődésükhöz többnyire egy bizonyos állatra van szükségük. Akad olyan is, amelynek többre meghatározott sorrendben. Az az élőlény, amelyben a parazita ivaros fejlődése és az ivarérett férgek élősködése történik, a „végső gazda“. Sokszor azonban még „közti gazda“ is szükséges. Ebben a férgeknek az ivaros fejlődést megelőző alakjai tartózkodnak. A távol-keleti országok egyik legelterjedtebb parazita férge egy májmételyfaj. Kifejlett állapotban befészkeli magát az ember epeűtjaiba, és ott sérüléseket okoz a hámszövetben. Az ott lerakott nagy mennyiségű pete az epével együtt a bélbe kerül és a széklettel kiürül. Ahhoz, hogy a petékből kibúvó lárvák továbbfejlődjenek, bizoyos fajta vízicsigába kell jutniuk.-Ha e csigák „nem érkeznek meg“ idejében, megszakad a fejlődés menete, a lárvák elpusztulnak. Az embert veszélyeztető további rendkívül elterjedt parazita — a bilharziázis kórokozója, a Schistosoma — főként a trópusi vidékeken pusztít, leginkább ott, ahol öntözéses rizstermesztéssel foglalkoznak. Míg a májmétely esetében az ember szájon keresztül fertőződik, a Schistosoma nevű féreg lárvája az ember bőrébe fúrja be magát. Ezért is nehezebb ellene védekezni. Végső, fertőzőképes lárvája a vízben éi, és az ember bőrén áthatolva kerül a véredényrendszerbe. A kifejlet! férgek kedvelt tartózkodási helyei: a belek, a vese és a húgyhólyag erei (ez az oka a véres vizeletnek). Az erek és az erek körüli szövetek, valamint a máj gyulladásos duzzanata okozza a betegség egyes formáira jellemző hasfelfúvódást. A kórokozó férgek különös életútját jellemzi az is, hogy a Schistosoma petéi az emberből a vizelettel vagy a széklettel kerülnek a szabadba. Ha vízbe jutnak, kibúvik belőlük a miracidium- nak nevezett lárva. A következő gazda ez esetben egy csigafajla. Ebbe behatol, majd fertőző- képes lárvává fejlődik, amely már képes a csiga elhagyására, és új gazdát — embert — keres magának. Ennek bőrébe furakodik, és bekerül a vérbe. A vérpálya útján kerül el végső megtele- pülési helyére, a hólyag, a vese vagy a belek körüli erekbe, ahol ivarérett féreggé fejlődik, amely megkezdi a- peterakást. Ez a körforgás a végtelenségig ismétlődhet.., Idj) HALÁL VELENCÉBEN __________________________(olasz)
