Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-02 / 52. szám, szombat

Alapos munkát végeznek Számíthatnak a lakosság kezdeményezésére A három települést magában foglaló Zlaté Klasy (Nagyma­gyar) község közös pártszerve­zete a minap tartotta meg ér­tékelő taggyűlését. Bohus Fe­renc elvtárs, a revíziós bizott­ság elnöke számolt be a vég­zett munkáról és az; elkövet­kező időszak feladatairól. A 3330 lakosú falu pártszerveze­te a helyi viszonyokhoz mérten a munkáját jól végezte. Az alap­szervezet nagy gondot fordít az ifjúság nevelésére. A fiatalok anyagi támogatást kaptak a maslovcei (vatai) ifjúsági klub teljes felszereléséhez. A SZISZ- tagok pedig társadalmi mun­kát vállalták a faluszépítési akcióban. A beszámoló átfogóan értékelte a szakszervezeti, az iskolai nevelő és felvilágosító munkát, valamint a tömegszer­vezetek tevékenységét. Elisme­rően vélekedtek a Leffler elv­társ által irányított, a járásban közismert ifjúsági és felnőtt ze­nekar munkájáról. A taggyűlés a pártszervezet belső életét vizsgálva rámutatott a pártfe­gyelem további fokozásának és a tagalap bővítésének jelentő­ségére. A jövőben csak ínunkás- származásű fiatalokat vesznek lel. A taggyűléseket jó részvé­teli aránnyal és kellő aktivitás­sal rendszeresen megtartották. A regisztrált tagok Is nagyon sok segíséget nyújtottak a hnb- nek és a pártszervezetnek. Em­lítést érdemel például Dudás Kálmán, Nina Lejjlerová és Bottá János. Dávid Ferenc és Nagy Péter elvtárs közel két évtizede nagy szaktudással irá­nyítja a hnb munkáját. A falu­ban új bevásárlóközpontok lé­tesülnek. Javult a helyi gazdál­kodási üzem szolgáltatásainak minősége. Nagy gondot fordíta­nak a választási program meg­valósítására. A lakosság teljes mértékben támogatja a közös falufejlesztési akciókat. A köz­ség új létesítményei közül ki­emelkedik a ravatalozó, az óvo­da, a cigányszármazású gyere­kek részére épült nevelőköz­pont, az üzlet és vendéglő, a benzinkút. A közeljövőben adják ét az efsz nagy anyagi hozzá­járulásával épült, 6 millió ko­rona értékű művelődési házat és a „Z“ akcióban készülő, 2,5 millió koronás sportpályát. Épül az új posta és a csatorna­hálózat is. Megjelent a Pártélet 4. száma Legújabb számában A győ­zelmes február útján címmel közöl emlékeztető vezércikket a lap. Szurosan kapcsolódik c témához VI. Pirošík elvtárs­nak, a CSKP KB tagjának, az SZLKP közép-szlovákiai kerüle­ti bizottsága vezető titkárának A forradalmi hagyományok és jelenünk c. írása, mely — az SZNF közelgő 30. évfordulójá nak tükrében — az egyre in­kább tömegessé válú munka­kezdeményezéssel, fűként a szocialista inunkaver.sennyel foglalkozik. A Néhány jelen­tős esemény ideológiai értel­mezése c. cikk módszertani ta­nácsokat ad az 1974. évi év­fordulók megünneplésének elő készitéséhez. A lap közgazdasági cikkei közül A munka racionalizálá­sa és a bérrendszerek tökéle­tesítése, ül. Az irányítás haté­konysága dönti el a gazdasági eredményességet c. cikkre hív­juk fel az olvasók figyelmét. A propagandisták munkáját A dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatása n. összeállí­tás segíti. Ebben a számban „Az em bér és a társadalom" fejléc alatt cikksorozat indult. A so­rozat első cikkének cime A társadalom és az egyén. E té­mával összefüggő írás A tár­sadalmi haladás kritériumai és mozgatóerői c. cikk, amely a társadalmi haladást a marxi— lenini elmélet és gyakorlat szempontjából taglalja. Figyelemre méltó A békéért és a szocializmusért vívott harc ólén címfi, a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének előkészítését eélzó törekvésekről, valamint „A maólsták politikájáról és taktikai manővereiről“ szóló tanulmány, amely az SZKP KB lapjával, a Partyijnaja Zsizny- nyel egyidőben jelent meg. |kezes) Még sok a megoldásra váró feladat is. Például a két alap­iskola bővítése. Kevés a férő­hely az óvodákban is. Nincs megoldva a nagyszámú cigány­származású polgár lakásviszo­nya. Problémát jelent gyerekeik iskoláztatása. Előfordult, hogy több alkalommal meg kellett vonni a családi pótlékot, mert a figyelmeztetések nem jártak eredménnyel. A kommunisták feladatul tűzték ki szocialista munkabrigád létrehozását és verseny szervezését az SZNF 30. évfordulója tiszteletére a helyi gazdálkodási üzemben. A terjedelmes beszámolót gazdag vita követte. Leffler elvtárs a két alapiskola bőví­tésének és a Nový Trh-í (újvá­sári) óvoda felépítésének szük­ségességét emelte ki. Rohus elv- társ a sportszervezet részére nagyobb anyagi támogatást kért. Foss elvtárs, az Efsz elnöke felhívta az illetékesek figyel­mét, vegyenek részt a tovább­tanuló diákok mezőgazdasági pályák felé irányításában. Az elfogadott határozat ki­mondja, hogy maradéktalanul végrehajtják a XIV. pártkong­resszus, valamint a választási program célkitűzéseit, fokozzák az agitációs és a politikai tö megmunkát, forradalmi emlék szobát rendeznek be, javítják a szolgáltatásokat, és jobban bekapcsolják a cigányszárma zású polgárokat a kulturális életbe. MÉRI ISTVÁN „Az úton menni kell“ Egy falusi pártszervezet értékelő taggyűléséről A vrbovkai (ipolyvarbói) pártalapszervezet nemrég tartot­ta meg értékelő taggyűlését. Az összejövetelen az alapszer­vezet tagjain, tagjelöltjein és regisztrált párttagjain kívül részt vettek a járási pártbizott­ság küldöttel, Rados Pál és Il­lés László is. A pártbizottság beszámolóját Talpas István, az alapszervezet elnöke ismertette. A szervezet nagy gondot fordított a XIV. pártkongresszus határozatainak a teljesítésére, a párt vezető szerepének az elmélyítésére. Igyekezett megvalósítani a CSKP KB ideológiai , plénumai- nak a célkitűzéseit és megszi­lárdítani a község dolgozóinak egységét. A pártbizottság fontos fel­adatnak tartja a fiatalok kom­munista szellemben történő ne­velését, ezért a SZISZ-tagoknak politikai iskolázást rendezett. A párttagok sorait aktív munkás- és parasztszármazású fiatalok­kal igyekszik gyarapítani. Az ideológiai nevelés hatékonysá­gának a fokozása, a szervezeti élet fellendítése és a termelési feladatok teljesítése céljából fo­kozott mértékben törődött a párttagok aktivizálásával. A kommunistákat konkrét felada tokkal bízta meg. A célkitűzések megvalósíts sában a pártalapszervezet együttműködik a hnb-vel, a tö­megszervezetekkel és a szövet­kezet vezetőségével. A lakosok tavaly 28 700 brigádórát dol­goztak le, s így a községben há­rom társadalmi létesítményt ad­hattak át rendeltetésének. A tömegszervezetek közül főleg a SZISZ, a Nőszövetség, és a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetség helyi szervezete jeleskedett. Tagjai különböző akciókon, ver­senyeken vettek részt. A jövő­ben a SZISZ és a Nőszövetség alapszervezetének nagyobb súlyt kell helyeznie a nevelésre. A szövetkezet, melynek a kia­rovival (kérível) és a kova- čovceivel (kovácsival) együtt három üzemrészlege van, né­hány vonatkozásban figyelemre méltó eredményt ért el, azon bán a termelési tervet nem tel­jesítette. A terjedelmes beszámolót kö­vető tartalmas vitában 11-en szólaltak fel. Többek közötl szó esett a község rohamos fejlő­déséről, a fiatalokról, az ideo­lógiai nevelés hatékonyságának a fokozásáról és a szövetkezet­ről. Az elfogadott határozat erre az évre igényes feladatokat tű­zött ki. A pártalapszervezet töb­bek között teljesíteni akarja a CSKP KB és az SZLKP KB jú­liusi plénumainak a határoza tait, javasolja a szövetkezet üze­mi pártbizottságának a három falu fiataljai eszmei-politikai nevelésének a koordinálását, to vábbá igyekszik odahatni, hogy a szövetkezet az ötödik ötéves terv negyedik évének a tervfel­adatait maradéktalanul teljesít­se. Ezenkívül a párttagok ígé rik, hogy 500 brigádórát dol­goznak le a községfejlesztés ben. Teljes mértékben igazod­nak a „Nem elég útra kelni, az úton menni kell“ jelszóhoz, mely a pártbizottság beszámo­lójában hangzott el. TOZSÉR LAJOS ■ A kiadott kUlönböző könyvek száma 1971-ben a Szovjetunióban volt a legna­gyobb — 85 487. Az USA-ban 80 569, Franciaországban pedig csak 22 372 különböző könyvet adtak ki. 1955-től 1971-ig a kiadott könyvek száma csak­nem megkétszereződött a vilá­gon. A megjelent könyvek kö­zött számukat illetően első he­lyet foglalnak el a társadalom- tudományi munkák, majd a szépirodalmi müvek. 915 millió kilowattéra A Szovjetunióban 1973-ban 915 milliárd kilowattóra elektromos energiát termeltek. Az idén tovább növelik a termelést. Az ötéves tervidőszak utolsó évében a villanyáram-termelés 1030—1070 mil­liárd kilowattóra lesz. Felvételünkön: A szibériai tyumenyi terü­let szurguti hőerőművének teljesítménye 2,4 millió kilowatt. Fűtő­anyagként földgázt használnak, amelyet az e területen végzett köolajfúrások során nyernek. JFelvétel: ČSTK — TASZSZ) A Liberód Gépkocsigyár zvolení üzemének dolgozói 1970-ben uz autóbuszok és a kocsialvázak nagy javítása mellett áttértek a Škoda MTC-5, a Skoda 706 RT és a Skoda MTV típusú gépkocsik gyártására is. Felvételünkön: Ľudovít Porubský, a „Szocialista munkubrigád“ címért versenyző munkaközösség tagja a jorgaityú- tengely elülső részét eszlergályozza egy 706 RT típusú motor részére. ' (Felvétel: T. Babjak — ČSTK) Jánok kicsi falu, mégis csak­nem tízpercnyi időbe telik, míg Stromp Józsi házát megtaláljuk. Egy kedves néni, Józsi bácsi felesége nyit ajtót. — Nincs itthon a férjem. Bo- dolóban van, a gazdasági köz­pontban. Ma is dolgoznak — mondja szerényen, majd hozzá­teszi. — Bodoló nincs messze. Innen csak három kilométer. Stromp Józsefet serény mun­ka közben találjuk az egyik iro­dahelyiségben. A szállítóeszkö­zök teljesítményének nyilván­tartásával foglalkozik. — Máris rendelkezésükre ál­lok, elvtársak, mindjárt befeje­zem a munkámat — mondja, miközben összegezi a számada­tokat. — Készen is vagyok. Men­jünk fel az ülésterembe, ott nyugodtan elbeszélgethetünk — mondja, s már mutatja is az utat, hogy merre menjünk. Beszélgetni kezdünk. A jáno- ki szövetkezet megalakításának körülményeire terelődik a szó. — 1949-et írtunk, amikor fel­vetődött a közös gazdálkodás gondolata — kezdi visszaemlé­kezéseit Stromp Józsi bácsi, az efsz egyik alapító tagja. — — Többen összejöttünk: Sze- metkó János, Pach József, Eper jesi István, Tóbis József, Bega- la József, Stromp András és má­sok. Községünk határában a mezőgazdasági munkák végzé­séhez eléggé mostoha körülmé­nyek voltak. Az akkori módsze­rekkel csak nagyon nehezen tudtuk megművelni a dombolda­lakat. Eredményeink bizony eléggé gyengék voltak. A ma­gángazdálkodásból adódó jöve­delmünk alig volt elég minden­napi szükségleteink kielégítésé­hez. — Mondjon valamit a kezdeti éveksől. — 1951-ig mint I. típusú szö­vetkezel gazdálkodtunk. Ez azt jelenti, hogy a földeket már kö­zösen műveltük. Közös gazdasá­gunk 1953-tól a nagyobb fokü gépesítés következtében roha­mos fejlődésnek indult. Rend­szeressé vált a havi fizetés és az év végi anyagi részesedés. 1954-ben a negyedik legjobb gazdaság voltunk országos vi­szonylatban. Ezekben az évek­ben nem múlt el egy hónap, hogy a kerület valamennyi já­rásából mezőgazdasági vezetők, politikai dolgozók ne jöttek vol­na hozzánk tanulmányútra. A kezdett években még rizster­mesztéssel is foglalkoztunk. — Azóta sokat fejlődtünk — folytatta Józsi bácsi. — Szép volt ez az út. Szocialista mező- gazdaságunk történetének érté­kes évei voltak ezek, mert bebi­zonyítottuk, hogy nemcsak az iparban, de Szlovákia mezőgaz­daságában is szép eredménye­ket lehet elérni, ha munkán­kat reális tervezés alapján ész­szerűen végezzük el. — Józsi bácsi hosszú időn ke­resztül a Júnoki Efsz elnöke volt. Mit mondana ezekről az évekről? — Egyszerű ember voltam. A földet mindig szerettem, a me­zőgazdaság fejlesztését szív­ügyemnek tartottam. Ennek ér­dekében tettem mindazt, ami erőmből, tudásomból tellett. Most 65 éves vagyok. Ürülök, hogy az efsz-ek VIII. kongresz- szusa nevét viselő bodolói 5073 ha-os gazdaságban vezető funk­cióban dolgozhatok. Gazdasá­gunkban 1973-ban jó eredmé­nyeket értünk el, de erről in­kább beszéljen Stark elvtárs, efsz-íink alelnöke.-t- öt szc etkezet egyesítése után immár két éve nagyüzemi gazdálkodást folytatunk — ve­szi át a szót Stark József. — Az eredmények bizonyítják, hogy ilyen jellegű gazdálkodással jobb eredmények elérésére va­gyunk képesek. Míg az egyesí­tést megelőzően a szövetkeze­tünkben búzából 33 q-ás, árpá­ból 35 q-ás hektárhozamot ér­tünk el, ma már 39,8, illetve 38,9 mázsás az átlagos hektár­hozam. A jó talajelőkészítés, a nagyfokú gépesítés, a kemizá- lás, s nem utolsósorban a sza­kosítás eredménye, hogy ilyen mutatókkal dicsekedhetünk. Az állattenyésztésben a szakosítást eddig teljes mértékben még nem sikerült megvalósítanunk, de az eredmények így is bizta­tóak. 1973-ban tehenenként 2944 literes fejési átlagot értünk el. 16,28 volt az átlagos malacel­választásunk. Közélelmezésre 3549 mázsa marhahúst, 6327 má­zsa sertéshúst juttattunk. Efsz-ünknek 690 dolgozója van. Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben a fiatalok sem vonakodnak a mezőgazdasági munkától. Az elmúlt évben szö­vetkezetünk tiszta jövedelme — a mezőgazdasági termelésből — 6 211000 korona volt. Dolgo­zóink havi átlagkeresete meg­haladta az 1776 koronát. — A fejlődésben nem aka­runk megállni — jegyzi meg, Stromp Józsi bácsi —, bátran nézünk az idei terv feladatai teljesítése elé. SZASZÁK GYÖRGY Munkánkért nem kell szégyenkeznünk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents