Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-02 / 52. szám, szombat

A forradalmi munkásmozgalom nemzetközi szervezete 55 ÉVE ALAKULT MEG A KOMMUNISTA INTERNACIONÁLÉ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom döntő hatással volt az egész nemzetközi munkás­mozgalomra, győzelmével meg­kezdődött a proletár forradal­mak kora. Az első világháború éveiben szétesett a Internacio­nálé és a baloldali szociálde­mokraták a bolsevikek vezeté­sével ettől kezdve egy új nem­zetközi szervezet megalapítá­sára törekedtek. Az oroszorszá­gi események kedvező feltéte­leket alakítottak ki ehhez. A proletariátus osztályharca és a dolgozók érdekei megkövetel­ték az imperializmus ellen küz­dő erők egységének kialakítá­sát, akcióik egybehangolását. Az Októberi Forradalom hatá­sára 1918-ban kommunista pár­tok alakultak Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Finnországban, Lengyelország bán és Hollandiában. 1918- és 1920 között kommunista csopor­tok kezdtek működni más or­szágokban is, többek között Csehszlovákiában, Olaszország­ban, Franciaországban, Angliá­ban és a tengeren túl is, az USA-ban, Kanadában, Ausztrá liában. 1919 januárjában Lenin kez­deményezésére hat ország kom­munista pártjainak képviselői Pétervárott találkoztak. Egy nemzetközi találkozó összehí­vását vitatták meg. A tanácsko­zás résztvevői felhívással for­dultak Európa, Ázsia, Amerika és Ausztrália 39 forradalmi pártjához, hogy vegyenek részt egy új internacionálé alakuló kongresszusán. Az alakuló kongresszust 1919. március 2-től 6-ig Moszkvában tartották. Harmincöt kommunis­ta és baloldali párt képviseleté­ben 52 küldött vett rész munká­jában. Lenin megnyitóbeszédében rá mutatott, hogy a forradalmi mozgalom világszerte megerő­södött, a szovjet hatalomnak köszönhetően a munkásság a gyakorlatban is láthatja a pro­letárdiktatúrát. Lenin beszéde után több part képviselője be­számolt az egyes országok fór radalmi mozgalmának fellen­düléséről, majd a napirend egyik legfontosabb pontját, a nemzetközi kommunista moz­galom platformját vitatták meg. Lenin ezzel a kérdéssel foglal­kozó beszédében kifejtette az imperializmusra vonatkozó ta­nítását és a szocialista forra­dalom elméletét. A kongresszus további fontos dokumentumai voltak Lenin té zisei a burzsoá demokráciáról és beszéde a proletár diktatú­ráról. Ezekben a nemzetközi forradalmi mozgalom legfonto­sabb feladatának jelölték meg a tömegek felvilágosítását a proletár demokráciáról, taná­csok szervezését a munkások, katonák, béresek és szegénypa­rasztok között és a tanácsokon belül a kommunista többség ki­vívását. A kommunisták felada­tává adták, hogy szakadjanak el a szociálsovinisztáktól és alakítsanak önálló kommunista pártokat. A konferencia jóváhagyta Le­nin téziseit és beszámolóját, majd megszavazta a Kommunis­ta Internacionálé megalapítá­sát is. Az említett dokumentu­mok elfogadásán kívül felhívás­sal fordult a világ munkássá­gához, hogy egyesüljenek a burzsoázia megdöntéséért és a proletár diktatúra kivívásáért folytatott harcban a proletár in­ternacionalizmus elvei alapján. Az Internacionále szervezeti­leg szilárd nemzetközi forradal­mi szervezet volt. Székhelye Moszkva lett, és az egyes or­szágokban szekciók alakultak. Első kongresszusa kitűzte a munkásmozgalom harcának programját és taktikáját. A Kommunista Internacionálé megalapítása rendkívül nagy je lentőségű volt, a proletár In­ternacionalizmusnak a szociál- sovinizmus felett aratott győ­zelmét jelentette és segítette a proletariátus felkészülését a győzelmes szocialista forrada­lomra. —r— „... ime, itt van egy igazi cseh zeneszetzé'“ 150 ÉVE SZÜLETETT BEDRICH SMETANA Az a szóváltás, mely Smelana zeneszerzői tevékenységére oly sorsdöntő hatással volt, Weimarban. Liszt Ferenc rezi­denciáján zajlott le a múlt szá­zad hatvanas éveinek elején. A beszélgetés központi témája ezen az estén is a zene volt, pontosabban az, hogy melyik nemzet milyen maradandó ér­tékkel járult hozzá az egyete­mes zenekultúrához. A vita he­vében Herbeck bécsi zeneszer­ző és karnagy azt a nézetét hangoztatta, miszerint a cse­hek ügyesen kezelik a hang­szereket, kiváló mesterembe­rek, de alkotó tehetség, zene­szerzői egyéniség nem akad kő /öltük. A heves vita hullámait maga a házigazda simította el azzal, hogy a zongorához ülve eljátszotta Smetana legújabb zongoradarabjait, majd a mes­terre mutatva kijelentette „ ... ime, itt van egy igazi cseh zeneszerző“. Ezeknek a szavaknak a hatására érlelődött meg véglegesen Smetanában az elhatározás, hogy életét a cseh zene, a nemzeti zene ügyiének felvirágoztatására fogja szén telni. Smetana 150 évvel ezelőtt 1824. március 2 án született Litomyšlben. A kis Bedrich mái kora gyermekkorában vonzódott a zenéhez, ötévesen vonósné­gyesben hegedült s egy év múl­va nyilvánosan eljátszotta a „Portiéi néma" című Aubert- opera nyitányának zongoraát­iratát. Érdeklődésének közép pontjába a zene, illetve ponto­sabban a zongora került, mely re első polkáit, dumkáit és kis táncdarabjait is komponálta. A zene és a zongorázás techniká- kájának meghódítása annyira kitöltötte gondolatvilágát, hogy gimnáziumi tanulmányai bizony csak döcögve haladtak. A kö­zépiskola elvégzése után már kiváló zongorista hírében állt. Mivel anyagilag tönkrement apjától támogatásban nem ré­szesült, tanítgatásból kellett megélnie, s ez a pedagógiai te­vékenység évekre irányt sza­bott életének. Rajongva tisztelte Liszt Ferencet, neki küldte el első zongoradarabjait is. Liszt nemcsak elismeréssel nyilatko­zott a darabokról, hanem nyom­tatásban is kiadatta őket. Ezzel kezdődött Liszt és Smetana egy életre szóló baráti kapcsolata. Liszt kezdeményezésére és tá inogatásával alapította meg ze­neiskoláját is, mely korának leghíresebb Ilyen intézménye volt. A Bach-korszak nyomott po­étikai- liégköre jarra kényszert­Vette, hogy elfogadja a országból érkezett ajánlatot és Göteborg filharmonikus zeneka­rának az élére állt. önkéntes száműzetésének éveiben . kez­dett rendszeresen komponálni zenekari műveket i?, melyek formailag Liszt szimfonikus köl­teményeinek hatása alatt álla­nak. Svédországból visszatérve a nemzeti zenei mozgalom vezére lett. Nemzedékének műfaja az opera. Az áriákból és zárt szá­mokból álló opera olasz formáit Smetanáék is átvették, de dal­lamait népük zenei nnyanyelvé vei helyettesítették. Ez a dal­lamkincs talál új köntösre forradalmi hatású első operájá­ban, a Branderburgiak Csehor­szágban című történelmi tárgyú művében is, valamint a bűbájos és pergő ritmusú Az eladott menyasszony-b&n, a bősi Da- libor-bán majd a Libuše című operájában. Annak ellenére, hogy időköz­ben már a cseh nemzeti szín­ház karmestere lett, művei szín- reviteléért rengeteget kellett harcolnia. Sajnos, ez az ideg­tépő harc nem maradt követ­kezmény nélkül. Alig ötvenéve­sen elvesztette hallását, s a nyilvános szerepléstől vissza kellett vonulnia. Alkotóereje azonban nem tört meg, s még további négy operát komponált, melyek furcsa ellentmondás­ként egytől egyig a vígopera műfaját gazdagítják. Életművé­nek legismertebb alkotása a Hazám, hat szimfonikus költe­ményből álló ciklus. A nyolcvanas évek elején al­kotóereje megtört, megviselt idegei felmondták a szolgálatot és elméje teljesen elborult. Az ünnepi hangversenyen, mellyel 60. születésnapját köszöntötte Prága, Smetana már nem vehe­tett részt, két hónapra rá, 1864. május 12-én meghalt. VARGA JÓZSEF A neveléstudomány továbbfejlesztője 150 ÉVE SZÜLETETT K. D. USINSZKIJ 1824. március 2-án született a XIX. századbeli orosz neve­léstudomány kimagasló egyéni­sége, Konsztantyin Dimitrije- vics Usinszkij. Pedagógiai pá­lyafutását egy líceumban kezd­te, de hároméves működés után az iskolai szolgálatból elbo­csátották. Néhány éven át új­ságíróként tevékenykedett és a Szovremennyik (Kortárs) cí­mű lap munkatársa lett, amely a haladó, forradalmi értelmi­ség olyan kiválóságait tömörí­tetté maga köré, mint Dobrolju bov, Bjelinszkij és Csernyisev- szkij. Usinszkij később visszatért a pedagógiai pályára, számos ki­tűnő tankönyvet írt és megre­formálta a középiskolai okta­tást, lefektette a korszerű, álta lános műveltséget nyújtó közép iskola alapjait. Demokratikus elveken épülő tevékenységét a bürokratikus és minden kor szerű és haladó újítás elől me­reven elzárkózó cári oktatás­ügyi szervek nem nézték jó szemmel, s hogy megszabadul­janak a demokrata és „ateis­ta“ pedagógus-reformátortól, külföldi tanulmányút ürügyén száműzték az orosz pedagógiai tevékenység területéről. Több sikeres művet írt elképzelései és a külföldi tapasztalatok alapján, melyek mind azt fa núsítják, hogy nem riadt visz sza az akkor túlságosan is kor­szerűnek látszó újításoktól sem. Súlyos l>etegen tért visz sza hazájába, ahol 1870-l>en, fiatalon, 46 éves korában tüdő tuberkulózisban hunyt el. K. D. Usinszkij az orosz ne­veléstudomány egyik fő mega­lapítója. A marxizmus—leniniz­mus alapjaira épülő szovjet neveléstudomány természetesen nem fogadja el Usinszkij vala mennyi nézetét, tanítását, első­sorban azokat nem, amelyek a marx i zmus—leni n i zmus a la pe 1 veivel összeegyeztethetetlenek, de nagyra értékeli számos re­formtörekvését, és helyes el­képzelését, melyeknek teljes ki­bontakoztatása és realizálása csuk a mai fejlett és kizsák- mányolásinentes szovjet szocia­lista társadalmi rend körülmé­nyei közepette lehetséges, Usinszkij tiszteletére a Szovjet­unióban évről évre a róla el­nevezett emlékéremmel tünte­tik ki a legkiválóbb pedagógu­sokat, a legszámottevőbb neve­léstudományi munkákat pedig Usinszkij-díjjal jutalmazzák. Ha áttekintjük, K. D. Usin­szkij pedagógiai munkásságát, tapasztalhatjuk, hogy számos igen helyes nézetet vallott, me­lyek akkoriban, a XIX. század orosz neveléstudományban nemcsak szokatlanoknak, de szinte forradalmiaknak tűnhet­tek. A neveléstudomány alap­jának a lélektant tekintette és pedagógiai nézeteit a tapaszta­latra építette. Igen haladó nézeteket val­lott a hazaszeretetre és az anyanyelven történő oktatásra épülő oktatási rendszerről. Ko* rnenskýhez hasonlóan vallotta, hogy az oktatás csak akkor le­het teljes értékű, ha a tanulók az ismereteket az anyanyelvü­kön sajátítják el. Usinszkij szinte korát megelőzve igen nagy jelentőséget tulajdonított a természettudományi ismeretek oktatásának. Számos könyv szerzője volt, olyanoké Is, me­lyek nemzedékek számára je­lentették a nevelés alappillére­it. Usinszkij haladó nézetei, el­gondolásai ma a szovjet neve­léstudomány sikereiben is rea­lizálódnak. Méltán tisztelik Usinszkijt hazájában és hazája határain túl is, mint az orosz neveléstudomány egyik haladd gondolkodású úttörőjét, až egyetemes neveléstudomány egyik jeles művelőjét és to- vábbfejlesztőjét. SÁGI TÓTH TIBOR APRÓHIRDETÉS ■ |ó karban levő Trabant Limu­zin eladó. Telefon: Bratislava: 541-94, 18 óra után. Jelige: Azon­nal. 0-223 ■ Eladó Skoda 1202 STV új motorral. Čakany 104, okres Du­najská Streda. 0-232 ■ Eladók méhek B-ll képtá­rakban. Telefon Bratislava: 581 00. 0-238 ■ Méhek azonnal eladók B-ll képtárakban. Cím a htrdetőirodá- ban. Ú-239 ■ Eladnám vagy elcserél­ném Octáviúmat 1202 STV re. Do- lezsa, Dlhá 7, Komárno. Ű-240 ■ Eladó jó karban levő Oc- távia. Ár megegyezés szerint. Ore­chová Potôň, č. 44, telefon: 934 87. 0-241 ■ Vennék nagy csiszológé­pet kőfaragó részére és hasonló más gépeket Is. Jelige: Azonnal. 0-247 ■ Eladó — generáljavttás után — Octávla sérült karosszé­riával. Jelige: Sürgős. Ú-248 ■ ötvenéves legényember házas­ság céljából megismerkedne lehe­tőleg falusi hajadonnal, vagy öz­vegyasszonnyal 50 éves korig. Egy gyermek nem akadály. Falun saját házamban lakom. Jelige': Lévai járás. 0-251 ■ Kiadnám kertemet meg­művelésre. jelige: Bratislava. 0-252 Miroslav Vodéra felvétele Q Magányos férfi megismerkedne 68—72 év körüli, intelligens, né metül tudó, magyar nyugdíjas asszonnyal. Jelige: Egyetértés. 0 226 ■ 70 óv körüli, intelligens, nyug díjas magányos asszony ismeret ségét keresi korban hozzá illő férfi. Jelige: Becsület. 0-227 ■ 23/168 barna fiatalember kor­ban hozzá Illő leány Ismeretségét keresi. Jelige: Piros rózsa. 0-23O ■ 69/162 jó megjelenésű, egye­dülálló nyugdíjas, absztinens mes terember házasság céljából meg ismerkedne hozzá Illő magányos nővel. Jelige: Rossz egyedül. Ú 231 H Magányos özvegyember élettár­sat keres 65 éves korig. Jelige: Oj élet. 0 244 ■ Jó megjelenésű falusi mun­kás 40—50 éves élettársat keres. Kisebb testi hiba nem akadály. Lakásom van. Fényképes levelek előnyben, {ellge: Csehorsgágban élni. 0 240 ■ Németh Tibornak Veiké Dvorníkv, č. 129, drága édesapánknak jó egészsé­get, hosszú, boldog életet kíván születésnapjára lánya: Júlia ét Szabinka. 0-237 ■ özv. Nagy Júliának, a drága édesanyának 81. születés­napja és névnapja alkalmából hosszú, boldog életet, jó egészsé­get kíván leánya: Anni, Juci, fia, Jóska, 11 unokája és 13 déduno­kája. 0-244 ■ S z a 1 a y Imrének és fele­ségének, Csallóközaranyos, a leg­drágább szülőknek házasságköté­sük 25. évfordulója alkalmából jó egészséget és hosszú boldog éle­tet kíván leányuk: Katalin és flúl^, Imre. Ü-250 £8 Fájó szívvel köszönjük minden kedves rokonnak, szomszédunk­nak, munkatársainknak, Ismerő­seinknek és mindazoknak, akik el­kísérték utolsó útjára szeretett férjemet, édesapánkat, Borsányi Jánost február 23-án a peredi temetőbe. Felesége és gyermekei. 0-243 Ki rcie ssen Ön is a z ÚJ SZÓ-ban! MÉ ér KEDÉS, VEGYES

Next

/
Thumbnails
Contents