Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-11 / 59. szám, hétfő

EGY HET A BELPOLITIKÁBAN Tiszteletadás a nőknek A múlt hét legjelentősebb eseménye kétségkívül a nem­zetközi nőnap megünneplése volt. Ebből az alkalomból ha­zánk minden tájáról a múlt héten is Prágába érkeztek a nők képviselői, hogy találkoz­zanak pártunk és kormá­nyunk vezetőivel, tájékoztas­sák őket azokról az eredmé­nyekről, amelyeket az ország­építésben elértek, s elmond­ják nekik a nőket foglalkoz­tató problémákat és gondokat is. Gustáv Husák, a CSKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, Ludvík Svoboda köztársasági elnök, Ľubomír Štrougal szö­vetségi miniszterelnök és más vezető tisztségviselők szívé­lyesen elbeszélgettek a nők küldötteivel, akiket Gusta Fu- číková, a Csehszlovák Nőta­nács elnöke vezetett. Elena Litvajová, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a Szlovákiai Nőbizottság elnöke a fogadá­son mondott beszédében han­goztatta, hoigy a nők a társa­dalom életének minden terü­letén nagy aktivitással dol­goztak és fognak dolgozni a jövőben is a CSKP XIV. kong­resszusa határozatainak ma­radéktalan teljesítéséért. Rá­mutatott, hogy az idei nőna­pot a Szlovák Nemzeti Felke­lés 30. évfordulójának jegyé­ben ünnepeljük, melynek örö­ké arra vezet bennünket, hogy szemünk fényeként őrizzük Csehszlovák Szocialista Köz­társaságunk nemzeteinek és nemzetiségeinek testvériségét és egységét, valamint a Szov­jetunióhoz fűződő barátságun­kat és szövetségünket. A CSSZSZK kormányelnöke a találkozón mondott beszé­dében egész hazánk asszo­nyaihoz és lányaihoz intézte szavait, amikor kiemelte: ez az összejövetel jó alkalom ar­ra, hogy megemlékezzünk a nők nagy és érdemes munká­járól, amivel hozzájárulnak a szocializmus építéséhez, s egyszersmind őszinte köszö­netét mondjunk a nőknek, az anyáknak, kifejezzük szerete- tünket, amiért önzetlenül tel­jesítik fennkölt küldetésüket a családban és az ifjú nem­zedék nevelésében. Társadal­munk állandó feladatának tartjuk, hogy az élet minden szakaszán gondoskodjunk a nők teljes érvényesüléséről. Pártunk politikájának megva­lósítása elképzelhetetlen len­ne anélkül az igyekezet és támogatás nélkül, amellyel a nők áldozatkészen részt vesz­nek a XIV. pártkongresszuson kitűzött igényes feladatok tel­jesítésében. Emellett a nők a családok tartóoszlopai, az ő vállukon nyugszik a felelős­ség az új nemzedék szocia­lista neveléséért. Ezért őszin­te hálánk kifejezésén kívül arra törekszünk, hogy foko­zatosan megoldjuk mindazo­kat a problémákat, amelyek­kel megkönnyít jük munkáju­kat. A politikai, a gazdasági és az állami szerveket arra serkentjük, hogy az eddiginél még nagyobb igyekezettel se­gítsék elő olyan légkör kia­lakítását, amely megkönnyíti a nőknek nemcsak a munká­ba lépést, hanem azt is, hogy bekapcsolódjanak az irányí­tásba és egyre nagyobb mér­tékben érvényesüljenek a po­litikai és a közéletben. A CSEMADOK negyedszázados jubileuma A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsé­ge most ünnepli megalakulá­sának huszonötödik évfordu­lóját. Ebből az alkalomból a Szlovák Sajtóhivatal sajtótájé­koztatót hívott össze Brati- iavában, amelyen a CSEMA­DOK vezető tisztségviselői — Lőrincz Gyula országos elnök, Varga Béla vezető titkár és Varga János titkár ismertet­ték a szövetség megalakulá­sának körülményeit és eddigi munkáját. A CSEMADOK 530 helyi szervezetében mintegy hat­vankétezer tag tevékenykedik. A más irányú szakkörökön kívül 240 színjátszó, 130 eszt- rád- és 130 táncegyüttes, va­lamint csaknem félszáz ének­kar fejt ki aktív munkát a CSEMADOK-szervezetekben. A közönség széles körű érdek­lődést tanúsít a CSEMADOK szabadtéri népművészeti be­mutatói, az író—olvasó talál­kozók és egyéb kulturális rendezvények iránt. A sajtótájékoztatón hangsú­lyozták, hogy a CSEMADOK jubileumi ünnepségeit a Szlo­vák Nemzeti Felkelés és Csehszlovákia felszabadítása 30. évfordulójának jegyében tartják meg. A politikai tömegmunka fejlesztéséért A CSKP Központi Bizottsá­gának propaganda és agitá­ciós osztálya a múlt héten Prágában kétnapos szeminá­riumot rendezett a kerületi és a járási pártbizottságok titkárainak, a nemzeti bizott­ságok és a társadalmi szer­vezetek dolgozóinak részvéte­lével a párt politikai munká­jának kérdéseiről, s a szemé­lyi és a szemléltető agitáció- ról. Oldŕich Švestka elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának titkára a szemináriumon mon­dott beszédében hangsúlyozta, hogy a kommunista párt tör­ténelmi küldetését csakis a néppel való legszorosabb kap­csolatban teljesítheti. Minden egyes kommunista állandó munkafeladata, hogy az ál­lampolgárokat megnyerje a kitűzött célok elérésére. Švestka elvtárs nagyra érté­kelte a politikai munka eddi­gi eredményeit, egyszersmind rámutatott, hogy ezen a téren mindmáig tapasztalhatók a karapányszerűség, a formális- ság és egyéb fogyatékosságok jegyei. A mostani igényes kö­vetelmények kielégítése érde­kében múlhatatlanul szüksé­ges a politikai befolyásolás színvonalának növelése. Hasznos és gyümölcsöző tárgyalások Hazánk fővárosában a múlt héten kilenc szocialista or­szág írószövetségeinek vezető képviselői tanácskoztak az irodalom időszerű kérdéseiről és feladatairól. A tanácsko­zások végén közös egyez­ményt fogadtak el. Az érte­kezlet befejezése után tartott sajtótájékoztatón az írószövet­ségek küldöttségeinek vezetői hangoztatták, hogy a prágai megbeszélések nagyon hasz­nosak és gyümölcsözőek vol­tak, elősegítik az írószövetsé­gek testvéri kapcsolatainak megszilárdítását és az együtt­működés új, hathatós formái­nak megtalálását. A nézetek és a tapasztalatok kicserélése meghaladta a tájékoztatások nyújtásának keretét és hasz­nos segítséget ad az írószö­vetségek további munkájában. A kölcsönös kapcsolatok elmélyítéséért Bohuslav Chfíoupek külügy­miniszter meghívására a múlt héten hivatalos baráti látoga­tást tett hazánkban P. Mla­denov bolgár külügyminiszter. Itt tartózkodása alatt fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, Ludvík Svoboda köz- társasági elnök és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszter- elnök, Bratislavában pedig Peter Colotka szlovák minisz­terelnök és Miloslav Hruško- viö, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titká­ra. A csehszlovák és a bolgár külügyminiszter tárgyalásai a két ország kölcsönös kapcso­latainak további sokoldalú el­mélyítését célozták. A bolgár külügyminiszter csehszlová­kiai látogatásáról kiadott közlemény kiemeli a két fél azonos álláspontját minden megtárgyalt kérdésben. Hang­súlyozzák, hogy testvéri kap­csolataink a marxizmus—-leni­nizmus és a szocialista inter­nacionalizmus alapelveire, a Szovjetunióval és más szocia­lista országokkal való meg­bonthatatlan barátságra és sokoldalú együttműködésre épülnek. (gál| AZ ÉGBOLT RABJAI Abban az időben volt fiatal, amikor a repülés szinte rabul ejtette a fiatalságot. Folyton csak Vodopjanovról, Cskalovról, Grizudubováról, Oszipenkóról és Raszkováról álmodozott. A pilótának, a levegő meghódító­jának a hivatása akkoriban ugyanolyan vonzó volt az ifjú­ság számára, mint ma az űr­hajózás. Marina Csecsnyeva 15 éves korában lépett be a repülőklub­ba. Tizennyolc éves korában ön­ként jelentkezett a frontra. Az éjjeli bombázóezred, amelynek keretében Csecsnyeva harcolt, Kaukázus északi lejtőin Belo­russziában és Lengyelországban pusztította az ellenséget, akik „éjjeli boszorkányoknak“ nevez­ték őket, de ezen csak nevet­tek: inárhogy boszorkányok! Csak egyszerű leányok, akik még a sötétségtől és az egerek­től is félnek. Húszéves korában egy éjjeli bombázószázad parancsnoka lett. Huszonegy éves korában a Szovjetunió Hőse és repülő­oktató volt. Káderértékelésében ezt írják: „A Harci tevékenysé­gét a repülőkáderek előkészíté­sével kapcsolta össze és húsz pilótát, valamint 20 navigátort képzett ki.“ Ifjúságát, női harcostársainak hősiességét könyveiben meséli el, vagy számos hazai vagy kül­földi előadásának alkalmával mondja el. Jelenleg ír és köz­ügyekkel foglalkozik. A hábo­rús veteránok bizottsága elnök­ségének, a Szovjet Fegyveres Erők Támogatói Szövetsége Köz­ponti Bizottságának, a Szovjet Nőbizottságnak a tagja, s ez tisztségeinek még távolról sem teljes felsorolása. ■ Mi vonzutta önt és sok kortársát a repüléshez? — Amikor az ember fiatal, az emberiség és a kora iránti felelősségérzete igen erős. Csak természetes, hogy az if­júság, legalábbis ennek nagy része, igyekszik érvényesíteni képességeit, észre akarja ve­tetni magát, keresi az önreali­záció útját, ha megengedi, Logy így fejezzem ki magam. Itt van pl. a feltaláló, vagy a tudós... Mi kényszeríti őt ar­ra, hogy egész éjjeleket töltsön műszaki rajzai, vagy a képle­tek felett? Mi kényszeríti a sportolót arra, hogy fizikai és lelki erejének a maximumát adja, hogy sikerüljön kiharcol­nia azokat a másodperceket, amelyek meghozzák számára a győzelmet? Becsvágy-e az? Vagy a dicsőség utáni vágy? Azt gondolom, hogy nemcsak az. Az emberben mindig lángol a türelmetlenség tüze, amely az ismeretlen megismerésére ösz­tönzi. Éppen ez a nyugtalanság adta a világnak a Kolumbuszo- kat, a Kopernikuszokat, a Lo- bacsevszkijeket, a Cskalovokat, a Ciolkovszkijokat és a Gagari- no kát. Akkoriban a repülés a világ megismerésének új formája volt, s ezért természetesen nagymértékben vonzotta az if­júságot. Ez azonban csak a dolog egyik oldala ... A hábo­rú előtti években a repülőgé­peket nemcsak a világ megis­merése eszközének, de a haza megvédése eszközének is tar­tották. A repülősök soraiba léptünk, mert a haza első védői között akartunk lenni. Jól emlékszem még az első repülésemre: be­lemerültem a levegőrétegek hű­vös mélyébe, a motorok zúgásá­val megzavartam csendjüket, s egyszer csak megpillantottam a földet, amely felnevelt és amelyért akár az életemet is feláldozom, ha kell, feláldo­zom magam e gyönyörű pilla­natért, e reggelért, a zöldellő rozstengerek csendes susogásá- ért, a pacsirta daláért, mind­azért ami azt az egy rövid szót fejezi ki — a hazáért. Közülünk senki sem tudta, hogy megéri-e a győzelmet. De szilárdan meg voltunk győződ­ve arról, hogy a szovjet hazánk élni fog. ■3 Néha olyan vélemények hangzanak el, hogy a mai ifjú­ság már nem olyan kitartó és céltudatos, mint a 2U-as, 30-as évek ifjúsága. Mi erről a vé­leménye? — Csaknem egész életemet az ifjúságnak szenteltem. Gyak­ran látogatok el vállalatokba, intézetekbe, katonai alakula­tokhoz. Egyszóval: jól ismerem ezt a problémát. Nem értek egyet az ilyen a mai ifjúsággal szembeni szkeptikus állásfogla­lással. Örömmel állítom, hogy a mai fiatalok általában kép­zettebbek, tágabb érdeklődési körük van, ami csak természe­tes. Hiszen több lehetőségük van. Az ifjúság ma másképp öl­tözködik, másképp fésülküdik, másképp használja ki szabad idejét. De nem szabad összeté­veszteni a külső jeleket az em­ber lényegével. Az ifjúság er­kölcsi eszméi nem változtak, hűek maradtak atyáik hagyaté­kához. Ami a céltudatosságot és a kitartást illeti... a repülőklu­bokból jól ismerem a fiatalsá­got. Hiszen ezek a fiúk és lá­nyok a munkaidő után ülnek a repülőgép kormányához, er­re csak a lelkileg, testileg erős ember képesl A háborús veteránok bizott­ságában az ifjúság honvédelmi és hazafias nevelésével foglal­kozom. Nyugodtan állíthatom, hogy a mai ifjúság tiszteli azoknak az emlékét, akik a fa­sizmus elleni küzdelmekkel vív­ták ki a békét. És ez nemcsak a szovjet ifjúságra vonatkozik. Ugyanúgy érvényes ez az egész haladó, demokratikus ifjúságra is. Részt vettem a berlini Világ­ifjúsági Találkozón. Sohasem fogom elfelejteni azt a nagy­gyűlést, amelyet a „Köszönet nektek, szovjet katonák“ jelszó jegyében tartottak meg a ber­lini Treptow-parkban az elesett hősök tiszteletére. A fiatalok tízezrei vettek részt a nagygyű­lésen. Amikor este meggyújtot­ták a 3000 fáklyát, mély csend­be borult a tömeg. Mintha e pillanatban a világ valamennyi fiatalját egyetlen gondolat, egyetlen erős kívánság kapcsol­ná össze — nem szabad enged­ni, hogy a háború újra lángba borítsa a világot. A szemünk könnyes lett, de ez érthető volt. Azok számára, akik fiatal korukban átélték a háború borzalmait, azok szá­mára a régi események soha­sem válnak történelemmé. ■ Mondhatna valamit írói terveiről? Fegyverbarátság — „Éppen inost fejezem be „Zseua Rudnyeváról“, a halott bajtársamról, a Szovjetunió Hő­séről szóló könyvemet. A szov­jet ifjúság legmagasabb fokú erkölcsi tulajdonságainak — az önfeláldozásnak, a felelősség­érzetnek és az erkölcsi tiszta­ságnak — a megtestesítője volt. „Jól tudom“ — írja naplójában — „hogy meghalhatok nemze­tem igazságos ügyéért, amint már meghalt a többi ismeretlen hős is ...“ Egy gránátszilánk oltotta ki életét. Huszonhárom éves volt. Még arról szeretnék könyvet ír­ni, hogy hazánkban hogyan száll nemzedékről nemzedékre a hősiesség, a kor Iránti óriási felelősségérzet. V. Tyitov Felnőtt férfiakként hagyják el a laktanyát Maguk sem akarják elhin­ni, hogy a két év úgy el­folyt, mint a víz. Azok a fiúk, akik két évvel ezelőtt magukra öltötték az egyen­ruhát, polgári kötelességük teljesítése után felnőtt fér­fiakként térnek vissza a polgári életbe. A katonaság­nál sok mindent megtanul­tak. Elsősorban a fegyel­met, a szigorú rendet, a kol­lektíva iránti felelősségér­zetet, s nem utolsósorban bővítették politikai látókö­rüket. Ezenkívül rengeteget tanultak a SZISZ szervezet­ben is. Néhány nap múlva el­hagyják a laktanyákat. A hadseregben eltöltött két évről a következőképpen nyilatkoznak: Ondrej Néma őrvezető, példás katona: — „Tényle­ges katonai szolgálatom alatt hasonló szakmába osz­tottak be, mint amilyet a polgári életben végeztem. Ismereteimet annyira bőví­tettem, hogy letettem a II. osztályú szakképesítési vizs­gát. Politikai tudásom bőví­téséhez pedig hozzájárul­tak a politikai felkészült­ség órái. Szakmai és politi­kai tudásomat jól kihaszná­lom majd a munkahelye­men.“ Jiŕí Drozd példás katona: — „A polgári életben mun­kás voltam. A katonaságnál különböző anyagokkal dol­goztam, megtanultam az el­számolást, az anyagmozga­tást, s egyben a betegápo­lást is. A polgári életben szakképzett raktárnoki ál­lást vállalhatok. Beléptem a Szocialista Ifjúsági Szö­vetségbe. Amit a katonaság­nál tanultam, a polgári életben akarom hasznosíta­ni.“ Ehhez hasonlóan nyilat­koznak a tényleges katonai szolgálat befejezése előtt álló többi fiatalok Is. A két év alatt nem veszítettek sem­mit, sőt ellenkezőleg, sokat nyertek. Amit a hadsereg­ben a szolgálat alatt meg­tanultak, azt az életben jól értékesítik majd. Az egyen­ruhában a haza jó védelme­zői voltak, és most ehhez hasonlóan a különböző mun­kahelyeken is öntudatos dolgozók lesznek.-gf-

Next

/
Thumbnails
Contents