Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-03 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó
[E^maram - ihrshdhiiin A BOLDOG HÁZASSÁGOKÉRT Eredményes munkát végeznek a Családi Iskolák Az utóbbi években egész sor köz- gazdasági intézkedés történt hazánkban a népszaporulat befolyásolása érdekében. A gyermeknevelésben azonban az anyagiak mellett fontos szerepe van annak is, hogy a fiatal házasoknak milyen a gyermekhez, a gyermekneveléshez és az egymáshoz való viszonya. Hogy ez minél jobb legyen, átgondolt nevelői munkát kell végezni a fiatalok körében. A populáció kérdésének elemzése kimutatta, hogy a fiatalok ismeretei és a házaséletre való felkészültsége nem kielégítő, különösen a családi élettel szemben érzett felelősségtudatukkal van baj. •Tekintettel a kérdés időszerűségére, a szlovákiai Nöszövetség elhatározta, hogy segíteni fog a fiatalok nevelésében és az életre való felkészítésében. Ez idő szerint 30 járási, helyi és körzeti nőszervezet végez nevelő munkát előadások, kerekasztal beszélgetések, kérdezz-felelek estek formájában, a „Családi Iskola“ keretében. Az 1971/72-es tanévben 42 ilyen iskola működött, az 1972/73-as tanévben pedig számuk 71-re szaporodott, ami azt jelenti, a kezdeményezés jó és eleven gondolat volt. 20 járásban összesen 4064 leány és 561 fiú vett részt a „Családi Iskolán“. A fiúk részvétele a Nőszövetség és a SZISZ jó együttműködését bizonyítja. Az Ifjúsági szervezeten kívül kapcsolatot tartanak a nemzeti bizottságokkal, a népművelési intézetekkel és más intézményekkel, amelyek segítséget tudnak nyújtani ebben a munkában. Ami a „Családi Iskola“ tananyagát illeti, elmondhatjuk, hogy az esetek legtöbbjében a színvonal Is megfelelő. Általában elméleti és gyakorlati részre oszlanak az előadás-sorozatok. A 7—9 eméleti előadást a gyakorlati ismeretek elsajátítása követi, amelyben szabással, varrással, főzéssel és az ízléses terítéssel ismerkednek a lányok. Jó volna elérni, hogy a Családi Iskolát —, különösen, ha a téma a családtervezést és a házaséletet érinti — nagyobb számban látogassák a fiúk is. . A szlovákiai Nőszövetség, a Munkaügyi Minisztérium keretében működő Tanácsadó Testület irányelvei alapján a következő tématervet dolgozta ki a Családi Iskolák számára: 1. A család helyzete a szocialista társadalomban. 2. Az emberek egymáshoz való viszonya, a barátság és a szerelem. 3. Mit kell tudnom magamról és a jövendő élettársamról? 4. Készen állok-e már a házasságra? 5. A gyermek értéke a szülő számára és a szülő értéke a gyermek számára. Ezeket a témákat tapasztalt szakemberek dolgozták fel előadás formájában és az elmúlt év szeptemberében elküldték a Nőszövetség járási bizottságainak. Az előadások magyar nyelvű szövege ebben az évben kerül a járásokra. Tekintettel a kor és a modern család követelményeire, a Családi Iskola olyan témákat is felvethetne, mint az otthoni gazdálkodás, a háztartási munkák megszervezése és elvégzése, a périzzel való gazdálkodás, a helyes táplálkozás, hogyan kell úgy elkészíteni az ételt, hogy tartalmas, kalóriában gazdag és vitamindús legyen. Amennyiben fiúk is látogatják a Családi Iskolát, — ismervén a fiatalok érzékenységét és magatartását a szexuális kérdésekkel szemben — ajánlatos volna az ehhez hasonló témákról külön beszélgetni a fiúkkal és külön a lányokkal. Jó lenne kihasználni a névtelenül írt vallomások, tesztek, kérdőívek lehetőségét is. Az előadásokat filmek, diapozitívok vetítésével tehetjük színesebbé. Ha valami nehézség merül fel, ajánlatos olyankor a Járási Egészségügyi Intézethez fordulni segítségért, amelyeknek bőven áll rendelkezésükre ismeretterjesztő anyag. Igen hasznos lenne, ha a cigány fiatalságot is meg tudnánk nyerni a Családi Iskola látogatására. A helyi adottságokhoz mérten esetleg egyszerűsíteni lehetne a témákat. A cigánylányok számára a következő témákat ajánljuk: 1. Mit kell tudnom önmagainról és a partneremről? 2. Férjhez mehetek-e már? 3. A terhesség megelőzése és a családtervezés. 4. A gyermekkel való törődés és a gyermeknevelés. A Családi Iskola ügyében az említett szerveken és intézményeken kívül érdekelté kell tenni a járási és helyi nemzeti bizottságoknak a cigányszármazású lakosság ügyeivel foglalkozó bizottságait is. Esetleg a Vöröskereszt is tudna segíteni. A Családi Iskola foglalkozhatna a fiatal házasokkal is. Ez a munka sokkal igényesebb, mint a házasság előtt állókkal való foglalkozás. A leghelyesebb, ha a Családi Iskola vezetői ebben az esetben karöltve dolgoznak, a házassági és házasság előtti tanácsadókkal. A fiatal házasok számára tartsanak előadást: 1. A nő és a család helyzetéről a szocialista társadalomban. 2. Az emberek közötti viszonyról, a barátságról és a szerelemről; a házastársak közötti viszonyról, a szülő és a gyermek viszonyáról. 3. A házasélet kérdéseiről; arról, miből fakadnak a házastársak közötti nézeteltérések és hogyan kerülhetjük el őket?, a nézeteltérések rendezéséről, a példás együttélés elveiről, a családi légkör hatásáról a gyermekekre. 4. A nemi élet etikai kérdéseiről; A nemi élet, mint az ember életének természetes velejárója, a nemi élet elvei és erkölcsi kérdései, a házastársak viszonya a nemi élet terén. A szerelem szükségessége, a házastársi hűség kérdése. 5. A gyermek gondozásáról és a gyermeknevelésről; A gyermek fejlődésének élettani, társadalmi és nevelési kérdéseiről; Az apa és az anya szerepéről a gyermeknevelésben, A nevelés módszeréről, céljáról és eszközéről, az iskolával való együttműködésről, a szülő felelősségéről a gyermeknevelésben. Sok járásban eredményes munkát végeznek a házassági és hazasság előtti tanácsadók. Jó lenne, ha a szlovákiai Nőszövetség szervezetei népszerűsítenék a tanácsadók tevékenységét, és kikérnék szakembereik segítségét és . véleményét. Jirina Hinnerová, a szlovákiai Nőszövetség KB dolgozója Ladislav Lisický felvétele NINCS MAS ÚT KLASSZIKUSOK A NÖKÉRDÉSRÖL A míg a nő életének és mozgási terének a családi tűzhely szabott szigorú és szűk határokat, rabszolgasorsa legfeljebb szánalmat keltett néhány világosabban gondolkodó elmében. Senki sem foglalkozott komolyabban a kérdéssel, hogyan lehetne ezt az elnyomott és kizsákmányolt nemet felszabadítani. Amint a gyárak és üzemek kapui megnyíltak a nők előtt is, új, eddig ismeretlen társadalmi problémák jelentkeztek, amelyeket főként a női munkaerő kizsákmányolása eredményezett. A férfiakéval azonos munkáért kevesebb bért kaptak, nem törődtek a nők számára egészségtelen és megerőltető munkakörülményekkel, nem vették fi- gyelembs a végzett munka hatását a nő hn itáGára, az anyaságra. Amint szaporodott a munkásnők száma, úgy nőttek, hatalmasodtak ezek a gondok, s váltak egyre égetőbbekké, megoldásuk pedig egyre sürgetőbbé. Megjel it a nőkérdés irodalma, egyre másra adták ki a nők „biológiai ugédiájával“ és a „férfiak önzésével“ foglalkozó könyveket, (Bebel szavai szerint egy élet nem volna elegendő rá, hogy az ember elolvassa J —, de nem sok hasznuk volt. Csak a következményeket elemezték, nem pedig a problémát kiváltó okokat. Ez ugyanis kényes téma volt, az uralkodó osztály ugyancsak megorrolt volna érte. August Bebel, Marx és Engels műveiben találkozunk először az asszony helyzetének hű ábrázolásával a kapitalista termelésben. Sokoldalúan, összefüggéseivel együtt elemzik a munkás- osztály legkizsákmányoltabb részének, (a nők és gyermekek) helyzetét. Engels figyelmeztet az akkori gyárakban végzett munka káros hatására, amely kóros elváltozásokat idéz elő a női és gyermeki szervezetben. „Szociális gyilkossággal“ vádolja a burzsoáziát, az elnyűtt proletárok, a meddővé vált munkásnők, megnyomorított, fejlődésben gátolt gyermekek, s az egész elkínzott, kimerült munkásosztály nevében. Bebizonyítja azt is, hogy a nők sokórás munkaideje demoralizáló hatással van a családra. Az asszonyok és gyermekek olcsó munkaerejét a tőkés társadalom fegyverül használta az elégedetlenkedő munkások ellen. Ez azután széthúzást okozott magában a munkásosztályban is. Engels azt is világosan látja, hogy Kincs már, útja a nő felszabadításának, mint a szocializmus felé vezető út. £ még ott sem volna megoldás visszaküldeni a nőt a tűzhely mellé, hanem meg kell adni neki a lehetőséget, hogy tanulhasson, művelhesse magát, szakképzettséget szerezhessen, megfelelő munkakörnyezetet kell biztosítani számára, óvni kell egészségét, gondolván a jövő generációra, meg kell adni neki minden lehetőséget arra, hogy anyagilag, gazdaságilag és elvileg függetlenné válhasson, és maga dönthessen róla, hol, milyen hivatásban, vagy munkakörben szeretné kifejteni képességeit. S dönthessen arról is — anyagiak befolyása nélkül — hogy dolgozzon-e vagy a családnak, a gyermeknevelésnek szentelje életét. Marx igen nagy fontosságot tulajdonított a nőmozgalomnak. Szerinte, elég végiglapozni a történelmet ahhoz, hogy megbizonyosodjunk felőle, minden nagy társadalmi megmozdulás mögött ott találjuk a nőket. Marx és Engels művének folytatója, V. I. Lenin az NOSZF után elsőrendű feladatként tűzte ki a nő felszabad!* tását és egyenjogúságát, mind a termelés, mind pedig a kultúra terén. Az első szocialista állam megalapítója büszkén írta le ezeket a sorokat: „A szovjet' köztársaságban nyoma sem maradt azoknak a törvényeknek, amelyek a nők alárendelt szerepét okozták ... Büszkén és minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Szovjet-Orosz- országon kívül egyetlen olyan ország sincs a világon, ahol a nők ennyire egyenjogúak lennének, s ez a család mindennapi életében is tükröződik. Egy ország, egy demokratikus törvény- hozás sem tett feleannyit a nőért, mint mi a szovjethatalom fennállásának már az első hónapjaiban. Persze a törvény még nem "minden. Nem elégedhetünk meg csupán a dekrétumok kiadásával ... Ami a nő munkáját és helyzetét illeti a háztartásban, még mindig nehéz. Ha a nőt valóban fel akarjuk szabadítani, társadalmi gazdálkodásra van szükség, hogy a nő is produktív munkát végezhessen.“ —m— 16
