Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-28 / 50. szám, csütörtök
A Brno melletti Hustopečei Gép- és Trak tor állomás dolgozói egy SPZ 280/50-es típusú lánctalpas öntözögép gyártását kezdték el tavaly. Miloš Gloc és Jaroslav Pokorný az öntözögép szerelés° közben. (Felvétel: ČSTK — B. Bican) GYORSAN NŐTT A SZOCIALISTA ORSZÁGOK IPARI TERMELÉSE A szocialista országok múlt évre vonatkozó tervjelentései az ipari termelés újabb gyors fejlődéséről számolnak be. Az 1973-as esztendő jobb volt, mint az 1972 es, gyorsabban nőtt az ipari termelés és sikeresen haladt a szerkezeti átalakítás is. Értékelték munkájukat A Želiezovce! (Zselízi) Állami Gazdaság csaknem 1000 dolgozóját képviselő száz küldött élénk érdeklődéssel jött össze február 15-én a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi szervezetének évzáró konferenciájára, hogy értékel fék elmúlt évi munkájukat, a vállalat termelési és gazdasági eredményeit. A 15 tagú üzemi bizottság munkájáról annak elnöke, Tóth József elvtárs számolt be a küldöttek nek. Mint mondotta, az illésekre rendszeresen meghívták az ellenőrző bizottság elnökét, valamint a nagyobb üzemegységek gazdasági bizalmiéit. A tárgyalt problémáknál jelen voltak a gazdasági vezetők, akik beszámoltak a termelési terv, a kollektív szerződések és a szocialista kötelezettségvállalások teljesítéséről, a munka- biztonságról és a dolgozókról való gondoskodás egyéb feladatairól. így az üzemi bizottság kelló kapcsolatot teremtett az üzem gazdasági vezetőivel és közösen tárgyalták meg a ieg fontosabb feladatokat. Az üzemi bizottság nyolc résziegbizottságot irányít, amelyek közvetlenül vesznek részi a termelési feladatok teljesítésére irányuló munkában. A részi egbizottságoik tevéken ysé- gét az üzemi bizottság rendszeresen értékelte, s megállapította, hogy azok aktív szervezeti életet éltek, segítették a gyakorlatiéin megvalósítani a felsőbb szervek határozatait és teljes jogú partnerei voltak a gazdaságok, illetve az. egyes munkaszakaszok vezetőinek. Különösen a zálagosi és a nagy- )>usztai üzemegység részlegéi zottságának munkáját lehet kiemelni, de az árokmajori gazdaság részlegbizottságának tagjai is érdemes munkát végeztek. Az üzemi bizottság nagy figyelmet szentelt az elmúlt évben szerzett szocialista munka- versenynek, a vállalat dolgozói például a februári győzelem 25. évfordulójának tiszteletére 1 millió 171 ezer korona é-rtékű kötelezettségvállalást tettek. Az egyes kollektívák a Szocialista Munkabrigád címért folyó versenyben szintén kiváló eredményeket értek el, a zálagosi és árokmajori sertésgondozók Tóth József elvtárs, az üzemi bizottság elnöke beszámolóját tartja A szovjet ipar termelése az előirányzott 5,8 százalékkal szemben 7,4 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy terven felül 7,3 milliárd rubel értéket állítottak elő. A korábbi évekkel szemben most újra a termelőeszközök gyártása fejlődött gyorsabban, mégpedig 8,2 százalékkal, a fogyasztási cikkeknél elért 5,9 százalékos növekedéssel szemben. Az egész ipari termelés értéke 450 milliárd rubelt tett ki. A leggyorsabban (12 százalék) a gépipar növelte termelését, de nem maradt el messze mögötte a vegyipar és ezen beiül a petrokémia sem (11 százalék), majd a különböző kultúr- cikkek és más használati cikkek gyártása következett [10 százalék). Az átlagosnál erőteljesebben fejlődött a villamosenergia- és az építőipar (8—8 százalék). A sorban ezután a tüzelőanyag-előállítás, a vas- és színesfémkohászat, valamint az erdő, fafeldolgozó-, cellulóz-, papíripar következett (6—6 százalék), a sor végére pedig az élelmiszeripar (5 százalék) és o könnyűipar (4 százalék) került. A szovjet ipar 4000 új gépbei- rendezés, ill. szerkezet terveit dolgozta ki és ezek közül 3700- hak a sorozatgyártása is megindult olyan formában, hogy közben 1500 elavult típust kivontak a forgalomból. A múlt esztendőben 3,7 millió találmányi és újítási javaslatot realizáltak, és ez a számítások szerint évente mintegy 3,5 milliárd rubeles megtakarítást jelent. A tervjelentés részletesen kitér arra is, hogy milyen mértékben javultak a vállalati munkát jellemző műszaki-gazdasági mutatók. Mindent összevéve, nemcsak a szovjet ipar ért el a múlt esztendőben jó eredményeket, hanem a bázist jelentő műszaki-tudományos kutatásban is az átlagosnál jobb esztendőről számolhatunk be. A Német Demokratikus Köztársaság Ipari termelése 6,8 százalékkal növekedett, s mint a tervjelentés is megjegyzi, ez az eddigi legnagyobb emelkedés, különösen, ha tekintetbe Vesszük, hogy a munkások száma nem változott. Ez egyben azt jelenti, hogy a tervet 1,6 százalékkal túlteljesítették. Voltak egyes ágazatok, amelyekben különösen gyors növekedést értek el. Ezek közé tartozik természetesen a vegyipar és a villamosipar, amelyek ma már szinte az NDK nemzeti iparának számítanak. A poliészter- szál-termelés pl. 2,7-szeresére emelkedett, a polisztirolgyártás 10 százalékkal nőtt. Ami a villamosenergiát illeti, a 76,9 milliárd kWó-s termelés 5,6 százalékos emelkedést jelent, amihez hasonló az utolsó 5 esztendőben nem fordult elő. A legújabb berendezések és gépek kihasználása az 1972-es napi 12,7 óráról 13,6 órára emelkedett, s ez természetesen igen előnyösen befolyásolta a termelékenység növekedését. A múlt esztendőben realizált találmányi és újítási javaslatok 3,5 milliárd márkás megtakarítást jelentettek a népgazdaságnak, ami szintén 10 százalékos növekedést jelent. Igen jó eredményt ért el a múlt esztendőben Lengyelország gépipara is, amely a foglalkoztatottak számának mindössze 3,9 százalékos emelkedése mellett 12 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy mintegy 8,5 százalékkal nőtt az egy főre eső termelés. A múlt évben az átlagosnál gyorsabb volt a növekedés a villamosgépgyártásban, a vegyiparban és a könnyűiparban, de gyorsult a fejlődés a fogyasztási cikkeket termelő ágazatokban is, elsősorban az élelmiszeriparban és a könnyűiparban. A lengyel iparban a múlt esztendőben nagy figyelmet fordítottak a hazai és külföldi találmányok gyorsabb elterjesztésére, igyekeztek minél több új gyártmányt bevezetni. A múlt évben pl. a vegyipar 650, a villamosgépgyártás 960 új termék gyártásának megindítá süt jelentette. Csehszlovákiában az ipari termelés 6,8 százalékkal nőtt. A központilag tervezett iparban a termelés az előző évekhez viszonyítva 6,3 százalékkal növekedett és a termelés emelkedésének tervezett ütemét 0,6 ponttal túlszárnyalta. Valamennyi iparágban fokozódott a termelés. A legnagyobb növekedést a vegyipar és a kőolajfeldolgozó vállalatok érték el, mégpedig 9,5 százalékot, a gumi- és műanyagipari vállalatok 8,3 százalékot, a ruhaipari vállalatok pedig 7,4 százalékot. A terv előirányzatával összhangban az ipari termelés szerkezetében 1973-ban is tovább nőtt a vegyipar és a gépipar súlya. Ezek az ágazatok több mint 50 százalékkal járultak hozzá az Ipari termelés általános növekedéséhez és egyes progresszív ágazatok és fejlesztési programok termelésének elsődleges növelése következtében ezekben az ágazatokban fokozatosan megváltozott a termelés struktúrája. Csehszlovákiával kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy Szlovákia ipari termelése 8,7 százalékkal, a cseh területeké 5,6 százalékkal nőtt. A tervjelentés megjegyzi, hogy az eredmények még jobbak lennének, ha minden vállalat teljesítette volna a tervet, mivel a 90 központilag szervezett, vállalat elmaradása 0,3 százalékos csökkenést jelent. Az előzetes bulgáriai adatok szerint itt az ipari termelés növekedése 10,7 százalékot tett ki. A legtöbb ágazat túlteljesítette a tervét, s az ipari termelés gyors növekedését biztosította. A romániai iparban tovább folytatódott a korábbi években tapasztalt dinamikus fejlődés, az előzetes adatok 15 százalékos növekedésről adnak hírt. A magyarországi ipar termelése a tervezett 5,5—6 százalékkal szemben 7,2 százalékkal növekedett az elmúlt évben. A felsorolt számok egyértelműen mutatják a szocialista országok ipari fejlődésének gyors ütemét egy olyan Időszakban, amikor a fejlett tőkésországok termelését különböző válságok zavarták meg. A szocialista országokban viszont biztosítani lehetett az ipari termelés további gyors növelését. Dr. ABA IVÁN Eredményekben gazdag esz tendőről számolhatott be a Kra- vany nad Dunajom-i (Karvai) Egységes Földművesszövetkezet elnöke, Nágel József elvtárs a szövetkezet évzáró közgyűlésén. A komáromi járás e kicsi, csupán 445 hektár szántóterületen gazdálkodó szövetkezetének dolgozói 2 782 0U0 koronás tiszta nyereséggel zárták az 1973-as esztendőt. Kipirult arcú nők, férfiak és gyerekek voltak jelen e nagyszabású ünnepi eseményen, akik büszkén néztek körül a beszámoló olvasása közben, vajon hányán hallják e nagyszerű eredmények felsorolását. 25 esztendővel ezelőtt, amikor első munkáselnökünk, Klement Gottwald elvtárs a CSKP IX. kongresszusán a lenini szö- vetkezetesítési terv alapján hazánkban is elindította forradalmi útjára a szövetkezeti mozgalmat, a homokos karvai talaj nem sok jóval kecsegtette a földművelőket. És lám! Abból a silány, homokos talajból, amely évszázadokon át csupán a szőlőnek adott elegendő táplálékot — a szőcia- lista társadalom adta lehető ségek, a derék és becsületes földművelők, mezőgazdasági szakemberek olyan termőföldet varázsoltak, amelynek tervszerű és szakszerű kihasználásával a karvai szövetkezet a komáromi járás szövetkezeteinek nem hivatalos versenyében 1973-ban a 3. helyre küzdötte fel magát. munkaeredményeik alapján rövidesen át is vehetik a cím viselésére feljogosító okleveleket. Az elmúlt évben az állami gazdaság több dolgozója egyéni kitüntetésben is részesült, közöltük fíarkóczi János technikus a nagypusztat gazdaságból és Trgifía Štefan állatgondozó a zálagosi részlegről.- A Vili. szakszervezeti kongresz- szus- alkalmából elismerő oklevelet kapott ífj. Lörincz János, Varga Ferenc, Csizsik Katalin és Veszelei Gyula. Az álbert- majori dolgozók kollektívája elnyerte „A Vili. szakszerveze ti kongresszus kollektívájam megtisztelő címet. A Želiezovcei Állami Gazdaságban a szakszervezeti üzemi bizottság az elért termelési és gazdasági eredményeikért is felelősséget visel, hiszen ez adja meg az alapot a dolgozók életszín vonal ánaik állandó emeléséhez. A növénytermesztésijén az elmúlt évben főleg a gabonafélék és a szőlő hálálta meg a szorgos munkát. Búzából a tervezett 39,9 mázsa helyett 42,8 mázsa termett hektáronként, az árpa termése egy mázsával haladta meg a tervezett hektárho1973-ban a karvai szövetkezet növénytermesztői rekordhozamokat értek el a gabonafélékből — és jő eredménnyel zárt a kertészet is. A kertészet dolgozói például 12,5 hek1 tőron 1013 mázsa paradicsom- paprikát termeitek ki, ami 546 000 koronát hozott a szövetkezet „konyhájára“. Ennek ellenére a szőlészetre a legbüszkébbek mind a vezetők, mind a szövetkezeti tagok 46,07 hektáron ugyanis átlagosan 134,70 métermázsa szőlőt termeltek. A szőlőből 2 700 000 koronás bevételt terveztek, amit alaposan túlteljesítettek, hiszen a valóságban 4 642 000 koronát értek el. A karvai szövetkezeti tagok az állattenyésztők eredményeire sem panaszkodhatnak. Bár a tejtermelésben az elmúlt évek során jobb eredményeik is voltak, mint az 1973-as évi 3040 liter tehenenkénti átlag, de az elmúlt évben a tehenek létszámát is növelték. A malacnevelésben állandóan jók az eredményeik, az egy anyától elválasztott malacok száma 1905 óta sohasem csökkent 18 db alá. A sertéshizlalásban az évi terv napi 53 dkg-os súly- gyarapodást irányzott elő, az állattenyésztők ezzel szemben 55 dkg-os eredményt értek el. Minden kg sertéshús kitermeléséhez 4 kg abraktakarmányt terveztek, a valóságban 3,85 kg- ot fogyasztottak. Ez a szakvezetők és az állattenyésztők szakmai tudását és jó hozzáálzamot. A kissallóí és a pesze- ki szőlőkben a tervezett 80 mázsa helyett 100,2 mázsát szüreteltek egy hektárról, így a tervet 125 százalékra teljesí telt ék. Cukorrépából viszont a tervezett 400 mázsa helyett csak 372,9 mázsa termett egy hektárról, a zálogosi gazdaságban azonban a kedvezőtlen feltételek ellenére is 450 mázsás átlagos hozamot értek el. Az állattenyésztés elmúlt évi eredményeit kedvezőtlenül befolyásolta a száj- és körömfájás. A tejtermelés tervét csak 92 százalékra teljesítették, s a hústermelésbem sem érték el a tervezett mennyiséget. A jövőben az állattenyésztési dolgozókra tehát nehéz feladatok várnak, hogy a lemaradást mielőbb pótolhassák. Az elmúlt évben az állami gazdaság egy dolgozójára 75 761 korona értékű termelés esett, ami az előző évi eredményhez viszonyítva 7668 koronás növekedés. A jövőben az anyagi és a munkaráfordítás csökkentése érdekében tovább kell fokozni a gépesítést és az új termelési eljárások bevezetését. Ehhez a dolgozók szakképzettségét is növelni kell. Az üzemi bizottság ezen a területen is eredményes munkát végzett, hatáskörében rendszeres szemináriumokat szervezett. A Želiezovcei Állami Gazdaságban tehát a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága a tagsággal karöltve eredményes munkát végzett. Az 1974-es évben a VIII. szakszervezeti kongresszus útmutatásának megfelelően tovább növelik a tagság aktivitását, hogy minél eredményesebben teljesítsék a CSKP XIV. kon gr esszusá nak hatá roza t áb ól eredő feladatokat a mezőgazda- sági termelésben. lását dicséri. A tervezett 1129 mázsa helyett 1375 mázsa sertéshúst termeltek. A karvai szövetkezetben állandóan szem előtt tartják a CSKP IX. kongresszusának irányelveit, amelyek szerint a mezőgazdaság fő feladata az élelmiszerfogyasztás növekedési többletének saját termelésből való fedezése. A szövetkezet dolgozói az 1973-as évben 2954 mázsa szemes terménnyel, 1269 mázsa sertéshússal, 225 mázsa marhahússal és 304 289 liter tejjel járultak hozzá e feladat teljesítéséhez. Minden hektár szántóterületről számítva átlagosan 674 kg szemes terményt, 341 kg húst és 693 liter tejet értékesítettek. 1974-ben további igényes feladatok várnak a karvai szövetkezet tagjaira, és mint mindig, a szövetkezet vezetősége ezúttal is számít a párttagok kezdeményezésére és a dolgozók pozitív hozzáállására. Az évzáró közgyűlés végén be is bizonyosodott, hogy a vezetőség számítása nem alaptalan. A tagság a Szlovák Nemzeti tiszteletére az igényes évi feladatok túlteljesítése érdekében 88 275 korona értékű szocialista kötelezettségvállalást tett. A kötelezettségvállalások keretében az állattenyésztők többek között 40 mázsa sertéshús, a növénytermesztők 120 mázsa búza terven felüli termelést vállalták. KOLOZSI ERNŐ u^vvAK JÓZSEF A konferencia résztvevőinek egy csoportja Fényképezte: BENYÄK JÓZSEF Kis szövetkezet — nagy eredmények
