Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-28 / 50. szám, csütörtök

SZTRÁJKOK A TŐKÉS VILÁGBAN Belgrád — Carlos Altamira­no, a chilei Szocialista Párt Ju­goszláviában tartózkodó főtit­kára interjút adott a Politika című belgrádi lapnak. Ebben hangoztatta, hogy a chilei ha­zafiaknak a fasiszta junta el­len jolgtatott harca új szakasz­ba lépett. A tömegeknek az ál­lamcsíny által elrabolt politikai és társadalmi jogok visszaszer­zéséért való harca gyakorlati­lag már megkezdődött, de most elmélyül és kiszélesedik — mon­dotta. Altamirano a szerdán napvi­lágot látott interjúban kiemelte u nemzetközi szolidaritás szere­pét, amely rendkívül fontos nemcsak sokezer élet megmen­tése szemponjtából, hanem a chilei junta elszigetelése szem­pontjából is. A chilei politikus megállapí­totta, hogy a nemzetközi szoli­daritás máris aggasztja a jun­tát és az elszigetelődéstől való félelem egyre inkább számít, észak-amerikai és dél-amerikai elvbarátaira. Moszkva — A Szovjet Jo- yászszövetség felhívással for­dult a világ haladó közvéle­ményének képviselőihez, a vi­lág összes demokratikus jogá­szaihoz: fokozzák erőfeszítései­ket a chilei terror áldozatainak védelmében. A szovjet jogászok erélyesen követelik a Chilei Kommunista Párt főtitkára, Luis Corvalan és bebörtönzött társai szabadon bocsátását. A szovjet jogászok mély aggodalmukat fejezik ki a chilei politikai re­akció kilengései miatt és han­got adnak annak a szilárd meg­győződésüknek, hogy a junta végső fokon súlyos árat fizet majd bűntetteiért. A Szovjetunió számos városá­ban szolidaritási gyűléseken biztosították a dolgozók támo­gatásukról a chilei népnek a fasiszta katonai junta ellen ví vott küzdelmét. Santiago — Az AP hírügynök­ség santiagói tudósítójának ér­tesülése szerint a chilei kato­nai junta elhárító szolgálata feltételezhetően letartóztatta George Roth, angol állampolgár ságú újságírót, aki amerikai és kanadai rádióállomásokat tudó­sított. A katonai junta egyik szóvivője azt állította, hogy nincsen tudomása a letartózta­tásról. Roth apja hétfőn az esti órák­ban telefonon jelentette be a santiagói brit nagykövetségnek, hogy 34 éves fiát letartóztat­ták. Mint elmondotta, két fel­fegyverzett polgári ruhás férfi jelent meg George Roth irodá­jában, a katonai elhárítás tag­jaiként mutatkoztak be és ma­gukkal vitték az újságírót. Moszkva — A tőkésországo-k dolgozói kemény harcot folytat­nak a vállalkozók és a hatósá­gok arra irányuló kísérlete el­len, hogy megpróbálják a dol­gozókra áthárítani a növekvő infláció és az áremelkedés ter­heit. Olaszországban szerdán több millió olasz dolgozó tett eleget a szakszervezetek felhívásának, hogy tartsanak négyórás általá­nos sztrájkot, követelve a kor­mány gazdasági politikájának megváltoztatását, a drágaság elleni rendszabályok meghoza­talát, és szociális reformok be­vezetését. Rómában a követev lések teljesítéséért szerdán 24 órás általános sztrájkot tartot­tak. Sztrájkba léptek Kellog vá­ros (Idaho állam) közelében az egyik legnagyobb amerikai ezüstbánya dolgozói. A bányá­szok követelik a tulajdonosok­tól, liogy tegyenek eleget az elemi biztonsági előírásoknak. A biztonsági előírások megsze­gésének a következtében két évvel ezelőtt súlyos szerencsét- füenség történt, amelynek során 91 bányász vesztette életét. A tulajdonosok ennek ellenére sem tették meg a szükséges in­tézkedéseket az esetleges újabb balesetek elhárítására és ez vezetett a sztrájkhoz. Londonban kedden 24 órás sztrájkba léptek a Daily Tele- graph című napilap újságírói, miután a kiadók szövetsége megtagadta, hogy tárgyaláso­kat folytasson a fizetések eme­léséről. Az árak növekedésének következtében az újságírók re­álbérszintje ebben az évben 7 százalékkal csökkent. Ezen a héten immár második alkalommal sztrájkolnak a bel­ga rádió és televízió dolgozói, akik béremelést követelnek, to­vábbá azt, hogy kössenek állan-k dó munkaszerződéseket az új­ságírókkal. '(TaiShimi néhány Eredményes látogatás Bumedien Pekingben A nyugat-európai országok ** többségében növekvő gaz­dasági nehézségeknek, a szociá­lis ellentétek kiéleződésének természetesen politikai követ­kezményei is vannak. Politikai válságjelek mutatkoztak és az elmúlt hetekben több országban kormányválsággá fajult a poli­tikai válság. Február 28-a és március 10-e között, tehát 11 napon belül három államban tartanak rendkívüli parlamenti választásokat: Nagy-Britanniá­ban, Dániában és Belgiumban. Mindhárom országban feloszlat­ták a parlamenteket, mert a fennálló kormányok már képte­lenek voltak hatalmon maradni s a rendkívüli választásokban látták egyetlen menedéküket. Belgiumban és Dániában ismé­telten rendkívüli választások lesznek. Mindkét ország súlyos gazdasági és társadalmi problé­mákkal küszködik. Belgiumban a nehézségekhez még az ún. nyelvi vita, a flamandok és a franciául beszélő vallonok ki­egyezése körüli viszály is hoz­zájárul. Belgiumban már a második világháború előtt, majd teljes erővel a hatvanas években rob­bant ki az ország új elrende­zése körüli viszály, ami több kormány csődjét okozta. Leg­utóbb 1972 májusában kellett volna parlamenti választásokat tartani Belgiumban. Gaston Eyskens keresztényszociális mi­niszterelnök azonban már 1971 szeptemberében felkérte Bau- douin királyt, oszlassa fel a par­lamentet és írjon ki új válasz­ke, hogy az érintett országok­kal tartandó „őszinte és rea­lisztikus dialógus“ keretében egyengesse a korrekt és kői csönösen előnyös megoldások útját. Az algériai államfő végül an­nak a véleményének adott han­got, hogy az ENSZ energiavál­sággal foglalkozó rendkívüli ülésszaka megfelelő fórum le­het „termékeny eszmecserék folytatására, az összes érdekelt országok gazdasági kapcsolata­it szabályozó új elvek meghatá rozására“. Sigemicu nyilatkozata Moszkva — Sigemicu Akira, Japán új szovjetunióbeli nagy­követe megbízólevelének átadá­sa alkalmából nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. „Mint új nagykövet a Szov­jetunióban — jelentette ki Si­gemicu, fő feladatomat abban látom, hogy hozzájáruljak a népeink között még fennálló problémák konstruktív rendezé­séhez, a Szovjetunió és Japán között, a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatok megszilár­dításához. Havanna — Az NDK párt- és kormányküldöttsége, amely Erich Honeckernek, az NSZEP Központi Bizottsága első titká­rának vezetésével egyhetes hi­vatalos baráti látogatást tett Kubában, kedden este elutazott Havannából. A látogatás során több fontos dokumentumot írnak alá, az NDK és Kuba közötti barátság és együttműködés megszilárdításáról és elmélyíté­séről. A látogatás során megállapo­dásokat írtak alá a kulturális és tudományos együttműködés­ről, a tudományos és műszaki együttműködés elmélyítéséről és kiszélesítéséről, a közös tu­dományos munka folytatásáról a tropikus kutatásokat végző és az Alexander Humboldt nevét viselő kubai intézetben, és meg­egyezés született az építkezés területén való együttműködés­ről is. Erich Honecker és Horst Sin- dermann Kubát elhagyva a re­pülőgép fedélzetéről táviratot intézett Fidél Castróhoz és Os- valdo Dortieoshoz. A dél-vietnami fogolycsere harmadik szakasza A VDK tiltakozása Saigon — Dél-Vietnamban szerdán reggel megkezdődött a február 8-án felújított fogoly­csere harmadik szakasza. A saigoni rezsim által fogva tar­tott hazafiakat a NEFB jelzésé­vel ellátott helikopterek szál­lítják a Rien Hoa-i légitámasz­pontról a DIFK ellenőrizte Loc Ninhbe. Itt a nemzetközi tes­tület képviselőinek jelenlétében adják át a foglyokat a forra­dalmi kormány megbizottainak. A DIFK és a saigoni kor­mányzat — a kétoldalú katonai vegyes bizottság keddi ülésén létrejött megállapodás értelmé­ben — február 27-től március 4 ig kölcsönösen 1338 polgári és katonai foglyot bocsát szaba­don. A Vietnamról szóló párizsi békemegállapodás értelmében Dél-Vietnamban legkésőbb 1973. április 28-ig az összes foglyok­nak vissza kellett volna nyer­niük szabadságukat. A fogoly­cserére vonatkozó rendelkezé­sek végrehajtását a Thieu-kor- mányzat kezdettől szabotálja. Genf — A Vietnami Demok­ratikus Köztársaság küldöttsége szerdán távozott a február 20-án Genfben megnyílt nemzetközi diplomáciai konferenciáról, tiltakozásul az ellen, hogy a DIFK-et nem hívták meg az ér­tekezletre. A konferencia — mint isme­retes — a fegyveres konfliktu­sokban érvényesítendő nemzet­közi humanitárius jog megerő­sítésiének és továbbfejlesztésé­nek kérdéseivel, a 25 éve érvé­nyes genfi egyezmények kor­szerűsítésével foglalkozik. tásokat. Erre a lépésre a szo­cialistákkal alkotott kormány- koalíción belül kirobbant nézet- eltérések, valamint taktikai el­képzelések késztették. A ke- resztényszociálisok úgy vélték, hogy 1971 őszén kedvezői)!) szá Választások Belgiumban mukra a helyzet, mint a követ­kező év derekán lesz. A vá­lasztásokat 1971. november 7-én tartották. Több mint hatmillió választásra jogosult polgár 212 képviselőt és .106 szenátort vá­lasztott [további 72 szenátort közvetve választanak, illetve kooptálnak). A választásokon mindkét kor­mánypárt veszteségeket szen­vedett. A keresztényszociálisok a parlamentben és a szenátus­ban is a múlttal szemben kettő­vel kevesebb mandátumot sze­reztek, azaz 67-et, illetve 33-ut. A szocialisták a képvieelőház- ban 61, a szenátusban 31 man­dátumot szereztek, azaz ugyan­csak két-két mandátumot vesz­tettek. Igen sok szavazatot szer­zett a két regionális csoportosu­lás — a nacionalista irányzatú Francia Nyelvűek Demokrati­kus Frontja és h Vallon Dolgo­zók Pártja. Gaston Eyskens 1972 január­jában új koalíciós kormányt alakított, amelyben a keresz­tényszociálisok mellett a szo­cialisták és keresztény néppár­tiak is helyet kaptak. Ám e há­rom pártnak sem volt meg a kétharmados többsége, amely a parlamentben az ún. nyelvi vi­szály megoldásával kapcsolatos alkotmányjogi változások el­fogadásához szükséges. Ezért az Eyskens kormány 1972. no­vemberében kénytelen volt le­mondani. Hosszas tárgyalások után Edmond Leburton szocialista ve­zető alakított új kormányt. A szocialisták koalíciós partne­rei a keresztényszociálisok és a liberálisok lettek. Mind a há­rom pártnak 165 mandátuma volt a parlamentben, ami na­gyon is szolid többséget jelen­tett. Ennek ellenére a Lebur- ton-kormánynak sem sikerült megoldania az ország területi átszervezésével kapcsolatos problémákat. Ennek értelmében ugyanis három terület — val­lon, flamand és brüsszeli jött volna létre. Leburton kormánya nem vitte véghez az alkotmány­módosítást, amelyről már évek óta vita folyik, s nem volt ben­ne biztos, vajon sikerül-e ezt keresztülvinnie az 1975 májusá­ra tervezett rendes parlamenti választásokig. A szocialista párt vezetőségé­ben már ebből kifolyólag is fel­vetődött a kérdés, nem volna-e jobb már most kiírni a parla­menti választásokat és nem várni meg a teljes kudarcot és a gazda­sági, szociális problémák kiéle­ződését. A kormánypártok vi­szálya a szocialista pártnak az­zal a javaslatával kapcsolatban kulminált, hogy Belgium vallon lakosú vidékén az Iráni Nemze­ti Olajtársasággal együttműköd­ve hozzák létre az Ibramco pet- rokémiai kombinátot. A keresz­tényszociálisok és a liberálisok hosszú obstrukció és halogatás után azt érték el, hogy az iráni társaság lemondta részvételét a kombinát építésében. A szocia­listák ezt jó alkalomnak tartot­ták rendkívüli parlamenti vá­lasztások kiírására. Most ugyan­is úgy viselkedhetnek, mint akik igyekeztek elejét venni az energiaválságnak és kialakíta­ni a magánkupitalista monopó­liumok bizonyos ellensúlyát. Az Ibramco ugyanis állami rész­vételű vállalat lett volna. Leburton kormánya január második felében lemondott. Amikor Tindemaris keresztény- szociális politikus kormányala­kítási kísérlete nem sikerült, Baudoin király feloszlatta a par­lamentet és március 10-re új választásokat írt ki. A választók döntik el a politikai erők jövő­beni megoszlását a belga parla­mentben. A választási küzde­lemben csak a kommunista párt állt elő konstruktív program­mal, amely a jelenlegi nehéz­ségek megszüntetésére és az égető szociális kérdések megol­dására irányul. A kommunisták eszméik és szándékaik széles körű propagálására használják ki a választási küzdelmet, s kö­telességüknek tartják, hogy elő­segítsék a burzsoá pártok vere­ségét. Ebből indult ki az a ja­vaslatuk, hogy hozzák létre a demokratikus és haladó erők közös frontját. JÁN BLANSKÝ MIHAIL ZIMJANYINNAK, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa képviselőjének vezetésével Ja­pánba érkezett a Legfelsőbb Ta­nács Nemzetiségi Tanácsának és külügyi bizottságának kül­döttsége. GHEORGHE MAURER, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke hi­vatalos baráti látogatásra Ma­gyarországra érkezett Fock Je­nőnek, az MNK Minisztertaná­csa elnökének meghívására. SZÓFIÁBA érkezett a Né­met Kommunista Párt küldött­sége Herbert Miesnek, az NKP elnökének vezetésével. JAN MITREGA, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának alelnöke, bánya- és energetikai miniszter Moszkvá­ban a szovjet kormány képvi­selőivel a két ország energeti­kai együttműködéséről tárgyalt. JUGOSZLÁVIÁBAN folynak a május végén Belgrádban sorra kerülő 10. pártkongresszus elő­készületei. Ennek keretében tartotta meg választmányi ülé­sét a belgrádi pártszervezet, melyen megválasztották a fő­város új 51-tagú pártbizottsá­gát. HELSINKIBEN a finn Paasl- kivi társaság ülésének résztve­vői Finnország és a KGST tag­államok együttműködéséről ta- nácskoztak. A LEMP Politikai Bizottsága keddi ülésén úgy határozott, hogy létrehozzák a párt KB marxizmus—leninizmus intéze­tét. Az intézet feladata lesz a marxista—leninista elmélet ta­nulmányozása, továbbfejleszté­se, a párt eszmei tevékenysé­gének tudományos segítsége, a lengyelországi szocialista épí­tés, az ideológiai harc, a párt­építés kérdéseinek elemzése és megválaszolása. A PUERTO RICÖ-I San Juan Egyetemének diákjai tömegtün­tetést szerveztek a diákne­gyed új igazgatójának kineve­zése miatt. A kivezényelt rend­őrség tüzet nyitott a mintegy 500 felvonulóra. Az incidens­nek számos sebesültje van. A LENGYEL fővárosban meg­kezdődtek a LEMP KB és az Al­gériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLNJ küldöttségének tárgyalásai az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Az FLN kül­döttségét Serif Belkaszem, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság Forradalmi Taná­csának tagja, államminiszter, a LEMP delegációját Edward Babiuch, a PB tagja, a KB tit­kára vezeti. AZ OLASZ Kommunista Párt szenátorai interpellációt intéz­tek Aldo Moro külügyminiszter­hez, az olasz kormánynak az atomsorompó szerződéssel kap­csolatos politikája kérdésében. A kommunista szenátorok in­terpellációjukban sürgették a szerződés ratifikációs eljárásá­nak meggyorsítását. AZ ELLENÁLLÓK Nemzetközi Szövetsége táviratban szólítot­ta fel az athéni hatóságokat, hogy mielőbb bocsássák szaba­don a görög politikai foglyo­kat, közöttük Antoniosz Ara- batieloszt, a szövetség irodájá­nak tagját. MANUEL MURA VALVERDE kommunista képviselő javasla­tára a Costa Rica-i parlament törvényt hozott az Osa Produc- tos Forestales amerikai válla­lathoz tartozó földek kisajátí­tásáról. A törvény értelmében 30 000 hektár termőföld kerül vissza az állam tulajdonába. WELLINGTON BÁN tegnap be­fejezte munkáját az ANZUS két­napos tanácsülése. A katonai paktum tagállamainak — Auszt­ráliának, Új-Zélanclnak és az Egyesült Államoknak — képvi­selői a tanácskozásról kiadott közleményben az 1963-as atom- csendegyezmény egyetemes al­kalmazására szólítottak fel. A tanácsülés résztvevői megelé­gedéssel nyugtázták a SALT- tárgyalásokon eddig elért ha­ladást és kifejezték azt a re­ményüket, hogy további ered,* mények születnek. SZOLIDARITÁS CHILÉVEL Kommentárunk Peking — Csou En-laj, kínai miniszterelnök kedden este va­csorát adott a kínai kormány meghívására hétfő óta Peking­ben tartózkodó Huari Bumedi­en algériai elnök tiszteletére. A vacsorán az algériai állam­fő és a kínai kormányfő po­hárköszöntőt mondott. Algéria örömmel üdvözli a Kelet és a Nyugat közötti eny­hülési folyamatot — hangoztat­ta egyebek között Bumedien —, de „veszélyes, sőt megenged­hetetlen“ lenne, ha a békés erőfeszítéseket csak az ipari­lag fejlett országokra korlá­toznák. Az általános világégés veszélye szerencsére fokozato­san csökken — folytatta —, vi­szont Ázsiában, Afrikában és Latin Amerikában az imperializ­mus támogatta helyi háborúk folynak. Bumedien úgy vélekedett, hogy a nemzetközi egyensúly az iparilag fejlett államok és u harmadik világhoz tartozó országok kapcsolatainak rende­zésétől függ. Európának nem érdeke — hangsúlyozta Bumedien — hogy a nagy amerikai monopóliumok ellenőrzése alá helyezze gazda­ságát. Ellenkezőleg, az az érdé-

Next

/
Thumbnails
Contents