Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-26 / 48. szám, kedd

Életszínvonalunk egyik iellemzdje GONDOLATOK A TAKARÉKBETÉTEK NÖVEKEDÉSÉRŐL Az 5. ötéves terv vitathatat­lan eredményein kívül néhány fékező jelenség is tapasztalha­tó. Ezek közé tartozik a lakos­ság takarékbetétjeinek növeke­dése. A nominális bérek a ter­vezettnél gyorsabban emelked­nek, a fogyasztás viszont elma­rad. Ez egyrészt a magas élet- színvonal kifejezője és láttat­ja, hogy a nép bízik az állam gazdasági és politikai szilárd* ságaban, másrészt azonban ar­ra figyelmeztet, hogy az állam­polgár — megfelelő feltételek hiányában — jövedelmét nem fordíthatja árucikkek vásárlá­sára vagy szolgáltatások költ­ségeinek fedezésére. Egysze­rűbb szavakkal: a fogyasztó néha nem költheti el megtaka­rított pénzét, mert olyan árut kínálnak eladásra, amire már nincs szüksége vagy olyan szolgáltatást, ami nem kielégí­tő. Szakmai szempontból ez azt jelenti, hogy nem végzik megfelelően a gyárlmányfel- újítást. • Ha ez a fejlődési trend foly­tatódna, akkor csökkenne a a korona ösztönző jellege, és ez törvényszerűen a társadalmi munkatermelékenység növe­kedésének lényeges korlátozá­sához vezetne. Ml A FELHALMOZOTT VÁSÁRLÓERŐ? A lakosság vagy azért taka­rékoskodik, hogy valamit vá­sároljon, vagy pedig azért, hogy bizonyos tartalékkal ren­delkezzen. A népgazdaság szá­mára a takarékbetétek fontos hiteleszközök, a népgazdaság pénzellátásának szilárd ténye .Zői. A takarékbetétek növekedé­sének ütemét jól szemlélteti, hogy míg 1965-ben a betétek egyenlege a lakosság háromha vi jövedelmével azonos összeg volt, addig 1973 végén már négy és fél havi jövedelemmel volt egyenlő. Ez viszont azt bi­zonyítja, hogy diszharmónia alakult ki a bevételek és a ki­adások között. Mire takarékoskodnak az emberek? A Cseh Állami Ta­karékpénztár hét kerületi fiók­ja, ezt megállapítandó, fel­mérést végzett. A felmérés eredményét a következő táb­lázat mutatja: A belét célja: Százalékos részarány a betétek egész ösz- szegéből: 1. Lakás 36.3 a) családi ház. szövetkezeti lakás, víkend ház építése vagy vásárlása, 17,0 b) családi ház bővítése, ja­vítása, 8,1 c) lakásberen­dezés. 11,2 II. Iparcikkek 26,6 ebből: a) gépjármű vá­sárlása, 20,3 más iparcikkek 6,3 III. Szabadság, üdülés, íürdő 2,0 IV. Tartalék 35,1 ebből: a) idősebb korra, 10,0 b) a gyermekek nek, 9,2 c) egyéb 15,9 • A tíz évvel ezelőtt végzett ha­sonló felméréssel összehason­lítva érdekes változások ta­pasztalhatók. Nagyobb a tar­talékbetétek összege, ami szin­tén a magas életszínvonal bi­zonyítéka. A takarékbetéteknek több mint egyharmada nem konkrét árucikkek vagy szol­gáltatások vásárlására szolgál. A betétek 36,3 százalékát lakás­ra tartalékolják. Ezen a terüle­ten a közeljövőben — különö­sen az építőanyagok hiánya miatt — nem számíthatunk a betétek lényeges csökkenésére. A táblázatból látható, hogy csak a takarékbetétek 6,3 szá­zaléka szolgál közszükségleti iparcikkek beszerzésére. Igaz, ez azt Is. Jelenti, hogy a fo­gyasztó már megvásárolta a kí­nált cikkeket, de azt Is jelen­ti, hogy nem kap az igényei­nek rpegfelelő árut. A fogyasztók tartózkodásá­nak oka az, hogy hiányos a kínálat a tartós és egyéb ipar­cikkekből is, vagyis elhanya­goljuk a gyártmányok korszerű­sítését, felújítását. Példaként említhetjük, hogy az, akinek üzemképes mosógépe van, csak akkor vásárol másikat, ha az új gép tökéletesebb, nagyobb mértékben automatizált és mé­reteivel megfelel a fogyasztók lakásviszonyainak. Hasonló a helyzet a színes televízióké­szülékekkel is: a vásárlók ér­deklődését csökkenti a kép vagy a program kifogásolható minősége. jelenleg nagy különbség van — a betétek nagysága szem­pontjából — az egyes kerüle­tek, és járások között. Általá­ban a kimondottan mezőgaz­dasági jellegű járásokban és kerületekben a legnagyobbak a betétek. Ezt a statisztikai qdatok is alátámasztják. Pél­dául 1973. január 1-én a dél- morvaországl kerületben a ta­karékbetétek egy lakosra szá­mított összege 8193 korona, (ez 1974. január 1-ig jelentősen nőtt), míg az észak-morvaor- szági kerületben csak 4675, az észak-csehországi kerületben pedig 4556 korona volt. Még kifejezőbb adat, hogy a stra- konicei járásban az egy lakos­ra számított átlag 8668, a soko­lovi járásban pedig csak 2571 korona volt. A felsorolt adatok is arra mutatnak, hogy jelenleg, amikor nem tudjuk lényegesen gyor­sítani a lakásépítést, az ipar egyik legfontosabb feladata, hogy egyre több olyan értékes közhasznú és kiváló gyárt­mánnyal gazdagítsa a piacot, ami tökéletesebben kielégíti a szocialista ember igényét. MIT SZÓL EHHEZ A TERMELÉS? Több ízben beszélgettünk er­ről a kérdésről, legutóbb a közszükségleti cikkek prágai kiállításán. Az illetékes tárca képviselői kijelentették: — A közszükségleti gépipar nem akar elmaradni a gyárt­mányfelújítási és korszerűsítési program végrehajtásában. Az ilyen irányú bírálatokat komo­lyan vesszük és arra törek­szünk, hogy kedvező változást érjünk el. Azonban őszintén meg kell mondani, hogy a már úgyis bő választék további bő­vítésére képtelenek vagyunk. Különösen nem lehet három- évenként felújítani és bővíteni, hiszen ez az összes gyártmá­nyok 30 százalékát érintené. Ilyen igények kielégítése meg­haladja erőnket és lehetősé­geinket. Figyelembe véve. hogy nálunk a termelés többnyire egy termelőre összpontosul, a követelményeket nem lehet teljesíteni a nemzetközi áru­csere, integráció és a célszerű termelési szakosítás nélkül. A gazdaságilag legfejlettebb or­szágok sem képesek ilyen igé­nyeket csak a saját erejükből kielégíteni. A gyors és haladó műszaki gyártmány felújítás érdekében kidolgoztunk egy javaslatot új gyártmányok szabadalmának megvásárlására. Ez a javaslat harminc indítványt tartalmaz. Sokat várunk attól is, hogy következetesen megvalósítják a Szövetségi Árhivatal rendele­tét, amely szabályozza a mű­szakilag fejlett és a műszakilag elavult gyártmányok árképzé­sét, s ezáltal gazdaságilag is arra ösztönzi a termelőket, hogy korlátozzák az elavult ter­mékek gyártását. HOGYAN TOVÁBB? Minden bizonnyal jó, hogy emelkednek a takarékbetétek, nő a fogyasztás és a fogyasz­tók igényessége, vagyis minden irányban, minden területen emelkedik az életszínvonal. Az a feladat, hogy tartsuk a nö­vekedés ütemét, dinamikáját. Ez azonban csak akkor lehet­séges, ha fokozatosan felszá­moljuk a népgazdaságban ta­pasztalható aránytalanságokat. E rövid elemzés is mutatja, hogy ezeket a problémákat tervszerűen és átgondoltan kell megoldani. Például, ha nem tudjuk bizto­sítani, hogy a nézők az egész országban zavartalanul élvez­hessék a színes televízió-adást, s ha nem tudunk kielégítő mű­sort adni, akkor természetes, hogy a fogyasztók nem gyűjtik a pénzüket színes televízióké­szülékre. Ez még nem szeren­csétlenség — mondhatják egye­sek. Azonban tudjuk, hogy min­den mindennel összefügg. Pél­dául éppen a színes televízió is összefügg népgazdaságunk hatékonyságával. Konkrétan: Közismert tény, hogy ipa­runkban csökkent a műszakok száma. Ennek következtében nem használják ki kellő mér­tékben az állóalapokat. Amiből meg az következik, hogy csök­ken a hatékonyság, s végső fo­kon lassul a társadalmi munka­termelékenység növekedésének az üteme és ezzel együtt az életszínvonal emelkedése is. Tehát bizonyos, hogy érdekünk a műszakos munkamenet. Csak­hogy ma már igen kevesen haj­landók éjszakai műszakban dol­gozni. Több vállalat gyakorlati tapasztalata bizonyítja, hogy ma már az anyagi ösztönzés, vagyis az éjszakai munkáért fi­zetett bérpótlék hatása is csökken. Miért? Azért, mert ma már a jelek szerint a szabad idő egyre na­gyobb érték. Tehát az a feladat, hogy hasznossá tegyük a dol­gozó ember szabad idejét, se­gítsünk azt ésszerűen kitölteni — például éppen a színes te­levízióval. A kérdésre: „hogyan to­vább?“ — egyszerű a válasz: Pontosan úgy, mint eddig, csak határozottabban kell leleplezni és megszüntetni a fejlődésünket fékező fogyatékosságokat. OLDRICH ŠVIC mérnök Új emlékművek A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának alkalmából rende­zendő ünnepségek kezdetéig mint­egy 30 emlékművet lepleznek le a kelet-szlovákiai kerületben. Ezek közé tartozik majd Ľudovít Kukorelli őrnagy, az SZNF hőse girallovnei emlékműve, a Puga- csov partizáncsoport tagjainak em­léktáblája Huinennében, a skáro- ši emlékmű a Kosice-vidéki járás­ban, a Remetské Hámre-i emlékmű a michalovcei járásban, a poprádi, a kežmaroki, a Vcfká Lomnica-i emlékmű, valamint több más szo­bor és síremlék a Spišská Nová Ves-i, a Stará Ľubovŕía-i és a vranovi járásban. A felkelés év­fordulójáig rendbe hozzák a pčo- iinéi emlékművet a humennéi já­rásban, a Viktor moszkvai parti­zán drienicai síremlékét a presnvi járásban, valamint még sok más emlékművet. Jelenleg a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 270 emlékművét tartják nyilván a kelet-szlovákiai kerület­ben. Legtöbb emlékmű a roznavai (rozsnyúi), a Spišská Nuvá Ves-i, a humennéi és a poprádi járásban van. A Szlovák Nemzeti Felkelés emlékművei felett augusztus 29-ig veszik át a védnökséget az Anti­fasiszta Harcosok Szövetségének tagjai, a nemzeti bizottságok, a vállalatok dolgozói és az iskolák fiataljai. £ p b tk e z és i törvén y j a va s lat A CSKP XIV. kongresszusa egyebek között hangsúlyozta: emelni kell az építkezési beruházások, tervezési és előké­szítési színvonalát. Ez mindenekelőtt azt igényli, hogy meg­felelő törvényekkel erősítsük a közigazgatási szervek ha­táskörét, fokozzuk és javítsuk ezen a szakaszon is a fegyel­met. Ehhez jelentősen hozzájárul a területi tervezés és az építkezési szabályzat jogi normáit rögzítő és a közeljö­vőben beterjesztésre kerülő építkezési törvényjavaslat. Ez ideig ugyanis az 1956—1959-ben kibocsátott törvé­nyek szabályozzák az építkezési beruházó tevékenységet. Hiányosságuk az, hogy hatásukban nem kötődnek néhány más jogszabályhoz és ezért gyakran részleges törvények­re az érvényes előírások módosított értelmezésére volt szükség, mindez pedig nem pótolhatta a valóban átfogó és megfontolt törvényes rendelkezést. Ezért a Szövetségi Mű­szaki és Beruházási Minisztérium a nemzeti fejlesztési és műszaki minisztériumokkal együttműködve, kidolgozta a területi tervezésről és az építkezési szabályzatról szóló új törvény elveinek javaslatát. Munkájuk elismerést érde­mel, mert a javaslat koncepcionális és színvonalas. Többek között megteremti a lehetőséget arra, hogy a nemzeti bizottságok hatékonyabban gondoskodhassanak sa­ját körzetük sokoldalú fejlesztéséről. Abból indul ki, hogy a területi tervezés a társadalomfejlesztési terv szerves ré­sze. Rögzíti azt a követelményt, miszerint következetesen ügyelni kell az életkörnyezet kialakítására és védelmére, védeni kell a természetes gyógyvizeket és egyéb forráso­kat, a termőföldet, a levegőt, a műemlékeket, és a termé­szeti adottságokat. Az építkezési beruházások szakaszán egyszerűsíti a köz- igazgatási előírások eddigi szerkezetét és egybekapcsolja a területi tervezés az építkezési szabályzat, valamint a be­fejezett építkezések használatbavételének problematikáját. Biztosítja, hogy az építkezések összhangban legyenek az egységes műszaki politikával és az olyan társadalmi köve­telményekkel, mint az élet környezet védelme, a biztonság, az egészségvédelem stb. Arra is ügyel, hogy csak a lég szükségesebb mértékben avatkozzon be az állampolgá­rok és a szervezetek jogaiba. A javaslatot az SZNT több bizottsága megvitatta és az SZNT ipari és építésügyi bizottsága a viták eredménye és az elfogadott határozatok alapján az SZNT elnöksége elé terjesztett jelentésében a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja, azzal, hogy a törvény megalkotása során a szövet­ségi gyűlés illetékes szervei számára mérlegeljék az el­hangzott észrevételeket. Az új jogszabály elfogadása után hatékony propaganda- munkára lesz szükség annak érdekében, hogy az új törvény az államigazgatási és egyéb szervek és szervezetek, vala­mint az állampolgárok is mielőbb megismerjék, mert ép­pen az utóbbiak közül az új törvény igen sokakat érint, Ez a törvény — életbelépése után — jelentősen növeli az építkezési beruházások irányítási és tervezési színvo­nalát, megerősíti a nemzeti bizottságok hatáskörét és biz­tosítja, hogy ez a tevékenység is teljes összhangban áll­jon szocialista társadalmunk érdekeivel. —ba— Új szálloda épül Bratislavában Magyar vállalat építi a bratislavai Pošeň lakótelepen a 947 ágyas új szállodát, (Št. Petráš felvétele — ČSTK) vss/sssssss/ss/ssssssssssssfs*sssssssssssssssssssss/ssssss/sssssssssssssssssssrsssssssssssrjssjsssssssssssssssssssssss*sssssssssssssssA Napjainkban sokszor beszé­lünk, s írunk a szolgáltatások­ról. Egyszerűen azért, mert mind gyakrabban, s egyre tö­megesebben igényeljük is őket. A szolgáltatóüzemek által nyújt­ható szolgáltatások skálája ho­vatovább szélesedik, de még így sem elégítheti ki minden­kor az ugyancsak hovatovább fokozódó igényeket. Emiatt már sok elfogulatlan, tárgyilagos bírálat hangzott el a legmaga­sabb szintű fórumokról, nem­különben egészen lentről, a la­kosság köreiből. Szlovákia tudtommal 330 000 lakosú, rohamosan fejlődő, épülő s népesedő fővárosában csupán egy (termelőszövetke­zeti) ernyőkészítő- és javító­üzem működik. Ez az ilyképpen teljesen konkurrenciamentes üzem szintén csupán egy, vagy­is egyetlenegy begyűjtőhelyet tart fenn a főváros területén ernyőjavítást igénylők kiszol­gálására. Kiszolgálás? Az igénylőnek minimálisan egy, de sok esetben több hónapig kell várnia megjavított ernyőjére. Esős időben vagy tartalékeser­nyőt vehet, vagy pedig türelme­sen ázhat-fázhat. Persze szaba­don választhat a két lehetőség Szolgáltatások...? között. Kilyukadt ernyőt nem foltoznak, csak új ernyőhuzatot készítenek. Ára 62,20 korona, tehát több mint kétharmada egy 95 koronába kerülő, vado­natúj szabványos esernyő árá­nak. Én patikában vett flast- rommal ragasztottam be az esernyőmön keletkezett három aprócska, lencsenagyságú lyu­kat. Sikeres és csaknem költ­ségmentes módszeremet nem szabadalmaztatom, viszont me­legen ajánlom másoknak is. A cédula dátuma szerint már megjavították a cipőmet. Átme­gyek érte a szemközti begyűj­tőhelyre. Rendben van, fizetek. Azon nyomban leveszem a lába­mon hozottat és felhúzom a javított cipőt. Függöny mögött kalapál a gyorsjavító mester. Átadnám kisebb gyorsjavításra a lehúzott cipőt. A betegállo­mányban levő vezetőasszonyt helyettesítő idős asszony „hiva- taloskodó“ képet vág. — Átiz­zadt cipőt nem veszünk át! — mondja. — De hiszen az én lá- baJn nera izzad. Tizenöt éve járok ide, a kolleganője mindig elfogadta — mondom álmél* kodva. — Akkor csak szíves­ségből tette. - Kérem, ha len­ne maga is oly szíves? — Nem tehetem! Ez az előírási Csak hazulról hozott cipőt veszünk átl Átballagtam a túloldalra, s * kapualjából visszafordultam. Az új vezetőasszony most már átvette a cipőt. Másnap érte mentem és ismét lehúztam a lá­bamon hozottat. — Csak a sar­kát kell megvasalni — nyújtom oda. A tegnapi párbeszéd meg­ismétlődik. ö: — Nem! Én: — De kérem, ezt bármikor átvet­ték, sőt papucsot is adtak, hogy ne várjak zokniban. Ő: — Mondlam már, hogy nem ve­szem át! Én: Tovább érvelek, de hiába, ö: — Minek beszél annyit? Oda sem hallgatok! Mi maga, valami fiskális, hogy ennyit tud beszélni? Én: Kérem a panaszkőnyvet. ö: — Ott függ a szegen. Én nem félek magá­tól, maga engem ne ijesztges­sen. Az illetékes vállalati előadó közölte, hogy a vezetőasszony­helyettes által hangoztatott előírás nem létezik. Szolgáltatás? Persze hogy az, de bántó „szekatúrával“ fűsze­rezve. KOLÄR MARCELL 1974. II. 26.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents