Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-24 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó
7 lérek helyén bevágásokat kellett csinálni. A jobb parton ez összehasonlíthatatlanul könnyebb volt, mert itt alacsony a part. A bal part problémája körül viszont sok vita folyt. A vélemények többsége megegyezett abban, hogy egy kilométeres alagutat kell vájni, s rajta keresztül juttatni el a munkahelyre a pillérek helyét vájó gépeket. Az alagút elkészítése azonban kétévi munkát igényelt. Más véleményen volt Vaszilij Mi- haljov mérnök, a tervezési osztály vezetője. Arra a megállapításra jutott, hogy az alagútra nincs is szükség. Egyszerűen fel kell juttatni valahogy a hegyre egy bulldózert. Az majd megtisztítja a terepet, segít felvontatni más gépeket, s talán a bevágásokat is elkezdheti 300 méter magasságban. Az ötlet tetszett az építőknek. így is tettek. A bulldózert acélkötelekkel egy másik bulldózer és egy 25 tonnás önbillentő kocsi biztosította. Egyszer úgy tűnt, hogy a gép oly meredeken állt meg, hogy felbukik és lezuhan, de a kötelek kibírták a kiszámított feszültséget. A célt húsz perc múlva érte el. Maga az ötletadó Vaszilij Mi- haljov is szorongatta Obigyin kezét. A hétpróbás hegymászók pedig csóválták a fejüket: „Azt értjük, hogy az ember sziklára mászik, de hogy egy bulldózer is?" Ugyanígy juttattak fel egy 180 tonnás exkavátort meg fúróberendezést is, és megindult a munka. Először város, aztán építkezés Volt idő, amikor a legnagyobb szibériai építkezések sátorvárosokkal kezdődtek. Most már nincsenek ilyenek. Először megjelenik egy település, amely később várossá fejlődik, aztán megszületik az üzem, a vízerőmű stb. A nagy építkezések helyén általában először szereltház-gyárak létesülnek. Oznacsonnij településen, a Szajan-Susenszkoje-1 vízerőmű építőinek egyik támaszpontján egy ilyen üzem évente 35 ezer négyzetméternyi lakóterület beépítéséhez szükséges épületelemeket biztosít. Ez lehetővé teszi az építkezésén munkába álló munkásoknak és mérnököknek, hogy mindjárt lakáskulcsot kapjanak. így aztán az új települések és városok nem barakkokkal és földszintes házakkal kezdődnek, hanem többemeletes épületekkel, tágas, kényelmes lakónegyedekkel. Ennek példájául szolgálhat Cserjomuski — az építők és energetikai dolgozók városa, amely a duzzasztógát közelében, fenyőerdőben, festői teraszon épült. Mintegy 15 ezer lakosa lesz. A vízerőmű zónájába eső lakosság száma pedig eléri a száz- ezret •[SZPUTNYlKj A vadregényes Nyugati-Szaján hegység eszményi hely erőműépítésre vízerőművet, most pedig már harmadik éve Szajánban dolgozom. Krasz- nojarszkban az én brigádomat érte az a megtiszteltetés, hogy a gát alapjába lerakja az első köbméter betont. Itt is becsülnek minket. Precíz, gondolkodó emberek dolgoznak nálunk a brigádban. Ha valamilyen megbízást ad nekik az ember, nem egyszerűen parancsolgat, hogy csinálják meg ezt vagy azt, hanem megmagyarázza, mit miért kell tenniük. Mivel mindenki ismerni akarja munkáját, tudni kívánja, miért kell valamit tennie. A nehezen megközelíthető hegyekben kezdetben a szó szoros értelmében helyet kellett, kiharcolni a rendkívül magas duzzasztógát megalapozásához. Elsőként Borisz Be- lenykij vezetésével tizenegy hegymászó látott munkához. Robbanóanyaggal eltávolították az utak fölötti sziklákat, hogy biztonságossá tegyék a közlekedést a lavináktól. Kiigazították a hegyi utakat. Segítségükkel az építők példátlan tettet hajtottak végre, amelyről még sokáig fognak beszélni a vízerőmű-építkezésen. Hát ez az építkezés története. A duzzasztógát 242 méter magas, egy egész tengert — 30 milliárd köbméter vizet tart fenn. Építésénél annyi betont használtak fel, ameny- nyivel egy Moszkvából Vlagyivosztokba vezető utat betonozhatnának ki. Ez pedig több mint kilencezer kilométeres távolság. Ilyen számadatok jellemzik a Szibéria közepén a Jenyiszej folyón épülő Szajan-Su- senszkojei- vízerőművet, amely 6,4 millió kilowattos teljesítőképességével a Szovjetunió legnagyobb vízerőműve lesz, és szerves részét fogja alkotni a Szajan-Susenszkoje-i kohászati, vegyipari és gépipari komp lexumnak. Az építők ... Földbe gyökerezett a lábuk azoknak, akik figyelték Nyikolaj Obigyin bulldózerest, amikor meghúzta erőmonstrumának emelőkarját, az pedig engedelmesen megindult. A háttérben a folyó csörgedezett, az előtérben pedig fellegek közé emelkedő hegy állott. A bulldózer pedig hol csúszkált a sziklákon, hol oldalt billent, de kitartóan felfelé törekedett. A vízerőmű építői már régen készültek erre a felkapaszkodásra. Túl nagy volt ugyanis a tét: kétévi időelőny a gátépítésén. Itt persze valamit meg kell magyaráznunk. A tervezők gravítációs-ívgátnak nevezik az építményt. Gravitációs, azaz súlyos, ívszerű pedig azért, mert ív- szerűen meghajlik, és két végével a sriklás partokra támaszkodik. A pilAbakan városból kivezető or- szágút délre tér. Körös-körül sziklás sztyepp, gyér települések. Balra, a Jenyiszej túlsó partján fekszik a híres Susenszkoje falu, ahol a múlt század végén Lenin töltötte száműzetését. Innen nem messze kezdődik a Szajan-hegység, melynek hótakarója sohasem olvad el. Mindjárt Oznacsonnij település mellett épülnek egy hatalmas üzem részlegei. Itt a helyi timföldet alakítják majd át „szárnyas fémmé“ — alumíniummá. Ennek, meg a többi épülő vállalatnak is majd a Szajan- Susenszkoje-i vízerőmű ad erőt. A jenyiszeji erőművek csillagképében ez a legfényesebb csillag. Tíz turbinája évente 23 milliárd kilowattóra villamos energiát fog termelni, többet, mint jelenleg földünk bármelyik erőműve. Az embernek önkéntelenül is eszébe jut egy másik számadat. 1922-ben, amikor Lenin az egész ország villamosítását vette tervbe, a szovjetország mindösze 0,tt milliárd kilowattóra villamos energiát termelt. A vízerőmű kapacitását elsősorban a duzzasztógát magasságának köszönheti. A 242 méter magasba emelkedő gát 30 milliárd köbméter vizet tart meg. Felépítésénél több mint hétmillió köbméter sziklakőzetet mozgattak meg és távolítottak el, és több mint tízmillió köbméter betont raktak le. A mérnökök kiszámították, hogy ilyen mennyiséggel kibetonozhatnák a Moszkvából Vlagyivosztokba vezető, több mint kilencezer kilométeres utat. — Negyven tagja van a brigádnak, közülük eddig csak hatan építettek erőművet. A többiek itt újoncok. Többségükben rendes fiúk, de ez nem szakminősítés. Tanítom őket. Például négy órakor felrobbantjuk a sziklát. Gondosan végezzük. A környéken semmiben sem teszünk kárt. S hol tanulják ezt meg? Csakis munka közben. Ezek a zöldfülű fiatalok nemsokára mesterekké válnak. Őket már el sem lehet szakítani Szibériától. Magamról tudom. Én is belorusz- sziai vagyok. Katonaság után kerültem Szibériába. A szüleim hívogatnak haza. Eljött az apám. Körülnézett, tetszett neki minden: a lakás, az ellátás, a természet. De ha elgondolja, hogy mindez Szibériában van, nem érzi magát elemében. Azt mondja, gyerünk haza. — Nem, — mondom én —, megszoktam. Megkérjük Vlagyimir Polivscsuko- vot, az armatúraszerelők brigádvezetőjét, beszéljen valamit magáról. Neki is olyan nagy tekintélye van itt, mint Poltorannak. — Itteni vagyok, vérbeli szibériai, Zima településről. Engem a nyugat nem vonz (Szibériában nyugatnak nevezik a szovjetország európai részét.) Bejártam a mi vidékünket. Építettem az irkutszki, krasznojarszki A Jenyiszej hosszú zárógátján lépkedünk. Jobbra a zajló víztömeg, balra a munkagödör, amelyben fúrógépek zúgnak. Szét kell robbantani a sziklás feneket, hogy elérjenek ahhoz a monolit sziklatömeghez, amelyre a gát alapzatának betonlapjait rakják. A munkagödörben találjuk Borisz Fagyin főmérnököt. Nemrég jött a Szaján-hegység -vidékére. Azelőtt a krasznojarszki vízerőmű építésén dolgozott. Ott is, itt is ismert ember. A krasznojarszkiak azt mondják róla: „Véleményét maga Bocskin is meghallgatta.“ Ez a legnagyobb elismerés különösen azok részéről, akik ismerik a krasznojarszki vízerőmű-építkezés tapasztalt vezetőjét. Egész napot töltöttünk Fagyinnal. Bármiről beszélt, figyelme nem arra irányult, amit már elvégeztek, hanem arra, amit még meg kell tenniük. — Élelemben ez a második vízerőmű. Ezek évekig tartó építkezések, és egész idő alatt ki kell gondolnunk valamit, hogy meggyorsítsuk az építkezést —, mondja. Gondolkodik is rajta. Az ő javaslatára beton helyett többméteres lapokat helyeztek a krasznojarszki duzzasztógát testébe. Meggyorsította az építkezést, s most itt is ezt akarja alkalmazni. Vaslétrán felkapaszkodunk a munkagödör falán. Megpillantva minket, felénk tartanak a munkások. Megismerkedünk. Mihail Poltoran betonozó brigádjának az emberei. Maga Poltoran is megjelenik. 1974. II. 24. Rnnnrfimn nn Az emberi kitartás a gránit sziklatömböket is elmozdítja helyükről
