Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-22 / 45. szám, péntek

A CSKP XIV. kongresszusa gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítása TÍZ PONT 1972 FEBRUÁRJÁBÓL Mennyire jutottunk előre a hatékony gazdaságfejlesztésre irányuló igyekezetünkben Ezekben a napokban két éve, hogy Csehszlovákia Kommunista Parija 1972 ben megtartotta a fontos gazdasági problémákkal foglalkozó ülést. A párt el nökségének Gustáv Husák elvtárs főtitkár által be­terjesztett jelentése összefoglalta a XIV. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítása terén elért első sikereket, és rámutatott több területre, ahol lényegesen intenzívebbé kell tenni a tevékeny aéget. A CSKP KB említett februári ülésének világos volt az irányvonala — növelni kell a hatékonyságot. A feladatokat tíz pontban megjelölve dolgozták fel, % ezek felölelték az egyes munkaszakaszokat, ame­lyekre fokozott figyelmet kell fordítani. A párt központi bizottsága felhívta a CSKP, a szakszervezet; a SZISZ és a Nemzeti Frontban tömörült vaiameny- nyi szervezet tagjait, az állami és a gazdasági szer­veket, valamint a nemzeti bizottságokat, hogy a ki­tűzött tfz pont szellemében sürgősen dolgozzák ki konkrét feladataikat és programjaikat a gazdaság- fejlesztés, a népgazdaság hatékonyságának növelése területén, szocialista társadalmunk fejlesztésének, népünk boldog és nyugodt életének, a béke megőr­zéséhez és a szocializmus ügyéhez való hozzájáru­lásának érdekében. A tízpontos program elfogadá­sának második évfordulója jó alkalom arra, hogy megvonjuk végrehajtásának mérlegét. A JÖ GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYEI ELŐSZŰR — A párt vezetésével valamennyi állami és gazdasági szerv, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Frontban tömörült szer­vezetek erőit a párt gazdaságpoli­tikájának következetes megvalósí­tására kell összpontosítani. Hatá­rozottabban kell megvalósítani a CSKP XIV. kongresszusának a ha­tékonyság növelésére vonatkozó irányvonalát, amely feltétele a nép életszínvonala emelésének. A népgazdaság hatékonysága növelésének szükségességét nem hiába hangsúlyozta a ha­tározat. Egyedül csak jó gaz­dálkodással lehet biztosítani az életszínvonal szüntelen növeke­dését, ami az állam politikájá­nak célia és minden egyes em­ber kívánsága. Azt, hogy évről évre sikereket érünk el az életszínvonal emel­kedésének terén, a jó gazdál­kodásnak is köszönhetjük. Ta­valy — az ötéves tervidőszak harmadik esztendejében — a szocialista szektorban dolgozók átlagos névleges bére például havi 2165 koronát tett ki, te­hát többet, mint amennyit a terv előirányzott. Ez mindenek­előtt a munkatermelékenység növekedésének eredménye a termelési ágazatokban. Tekin­tettel arra, hogy a fogyasztói árszint stabilizált és létfenn­tartási költségek nagyjából azo­nos szinten mozognak mint egy évvel ezelőtt, így a reálbérek növekedése mellett emelkedett az életszínvonal. Tavaly épült a legtöbb lakás nálunk az eddigiek folyamán. Kitűnő mutatót értünk el: 8,1 új lakás jutott ezer lakosra szá­mítva. Egy gyermek nevelésére csaknem 600 koronát fordítunk havonta társadalmi eszközök­ből. A XIV. pártkongresszus idején — 1971-ben — ez az összeg mintegy 400 koronát tett ki. Az öregségi járadék át­lagos összege elérte a 916 ko­ronát. Nem egészen 400 lakos­ra jut egy orvos. TELJESÍTJÜK ÉS TÚLTELJESÍTJÜK A TERVEKET MÁSODSZOR — Sikeresen kell teljesíteni az idei tervet ás sok­oldalúan biztosítani az 5. ötéves terv feladatainak megvalósítását a szakágazatok és a vállalatok terveiben. A terv minőségi muta­tóit konkrét racionalizálási prog­ramokkal kell alátámasztani. Minden egyes év feladatainak a teljesítése alapozza meg az egész ötéves terv sikeres telje­sítését. Ezt a feltételt teljesítet­tük nemcsak 1972-ben, hanem a pozitív gazdasági fejlődés foly­tatódott 1973-ban is. Említsük meg, hogy 1972-ben az ipari termelés a Cseh Szocialista Köztársaságban 6,1 százalékkal növekedett (az előirányzott nö­vekedés 4,7 százalék volt), az építőipar 1,9 százalékkal telje­sítette túl a tervét, növekedett a vasúti és közúti teherszállí­tás stb. Ugyanígy a Szlovák Szocialista Köztársaságban is túlteljesítették az ipari válla­latok az állami tervben 1972-re kitűzött feladatokat, az építő­ipar 1,8 százalékkal teljesítette túl feladatait, a vasút 104,5 szá­zalékra és a közúti közlekedés 105,2 százalékra teljesítette ter­vét. Az egész országra vonat­kozó 1973-as adatok részletesen szerepelnek a Szövetségi Sta­tisztikai Hivatal nemrég közzé­tett jelentésében. Az évi tervek jó teljesítésé­vel és túlteljesítésével kialakul­tak a feltételei az egész ötéves terv feladatai megvalósításának. Az iparnak és más népgazda­sági ágazatoknak égy része már ma megfelelő áttekintéssel rendelkezik arról, hogyan fog­ják teljesíteni és túlteljesíteni az 5. ötéves terv eredetileg tervezett feladatait. A racionalizálási programok szerves részeivé váltak a vál­lalatok és a szakágazatok ter­vezési módszerének, teljesíté­sük jelentősen befolyásolja a gazdasági eredményeket. Úgy­szintén alapul szolgálnak a kö­vetkező ötéves terv előkészíté­séhez. A TOVÁBBI NÖVEKEDÉS FORRÁSAI ÉS TARTALÉKAI HARMADSZOR — Racionálisan kell felhasználni a munkaerőket valamennyi területen, biztosítani a munka termelékenységének növe­kedését, meg kell követelnünk a szigorú gazdaságosságot és haté­konyabban keli felhasználni a tü­zelőanyagok és az energia, a nyers- és alapanyagok valamennyi fajtáját. A munkaerők racionális fel­használásának jogos követelmé­nye a népgazdaságunkra jellem­ző két tényre támaszkodik. Egyrészt arra, hogy több mint 7 millió 200 ezer a foglalkoz­tatottak száma a köztársaság­ban, ami az egyik legmagasabb foglalkoztatottsági arányszám a világon. Másodszor azért, mert a munkaerők számának növe­kedése 1985-ig igen korláto­zott. Ennek ellenére nincs szó nálunk abszolút munkaerő- hiányról. Azt mondhatjuk, hogy például a termelés szerkezeté­ben végrehajtott változások je­lentősen elősegítik e kérdés megoldását éppen úgy, mint a megelőző egészségügyi gondos­kodás. Például csak a inúlt év­ben azzal, hogy csökkent a megbetegedések száma, sikerült jobban kihasználni a munka­időalapot: naponta 70 ezer em­berrel több volt munkában. A munkaerők racionális fel- használásának kérdésével függ össze a munka termelékenysé­gének növekedése is. Már 1972- ben a termelés növekedését több mint 90 százalékban ma­gasabb munkatermelékenység­gel sikerült fedezni, s így volt ez múlt évben is. Hozzájárult ehhez a dolgozók magasabb képzettsége mellett a beruházá­sokkal elért jobb állóeszköz-el­látottság is. Az elmúlt két év folyamán kedvezőbb fejlődés mutatkozott az anyagi és egyéb költségek alakulása területén. Ez arról tanúskodik, hogy a gazdaságos­sággal kapcsolatos kérdések helyes visszhangra találtak. E területen azonban nincs még minden rendben, ellenkezőleg jelentős erőforrások és tartalé­kok vannak még itt. Noha az anyagi és egyéb költségek ré­szesedése a múlt évben 100 ko­rona teljesítményre számítva 0,75 koronával csökkent, még mindig több mint 60 koronát tesz ki. Ez még nem kedvező arány. HASZNÁLJUK FEL JOBBAN A TECHNIKÁT ÉS AZ ÖTLETEKET NEGYEDSZER — Az irányítás, minden szintjén rendszeresen biz­tosítani kell az állóeszközök, a korszerű technika és technológia jobb felhasználását, tökéletesíteni kell a termékek választékát, szer­kezetét, minőségét és műszaki színvonalát. Egyelőre nem elég hatékony az állóeszközök kihasználása. Ez azt jelenti, hogy az álló­eszközök jobb felhasználásának követelménye nemcsak tovább­ra is fennáll, hanem nagyobb figyelmet Igényel a vállalatok gazdasági dolgozóinak és po­litikai szerveinek részéről. Ez a követelmény annál fontosabb, minél költségesebbek a modern gépek és technológiai eljárá­sok, minél nagyobb az aránya ezeknek az állóeszközöknek a termelésben. Az utóbbi években kedvező fejlődést tapasztalhatunk a vá­laszték tökéletesítésében, javult a minőség és megnövekedett az állami minőségellenőrző szer­vek szerepe. Éppen az utóbbi két évben lényegsen csökkent piacunkon az úgynevezett hiánycikkek száma. A választék gyorsabb kicse­rélődése megmutatkozik az ál­lóeszközök termelésében is. Például a megmunkáló gépek össztermelésében megnöveke­dett az automatizált gépsorok, megmunkáló központok és a programvezérlésű gépek ará­nya. E jó eredmények ellenére még nem lehetünk elégedettek a termékfejlesztés ütemével az egész ipar vonalán. NAGYOBB FIGYELMET IGÉNYLŐ SZAKASZOK ÖTÖDSZÖR — Céltudatosan ren­det kell teremteni a beruházások területén, növelni kell a beruhá­zások hatékonyságát, lerövidíteni a határidőket, csökkenteni kell a befejezetlen beruházási akciók számát és korlátozni kell a beru­házási költségkeretek túllépését. A múlt évben 120 milliárd koronát fordítottunk beruházá­sokra, ez 8,4 százalékkal több mint 1972-ben. Beruházásokkal tavaly 114 milliárd korona ér­tékben tettünk szerf új álló eszközökre, ami 12,60 százalék­kal több mint 1972-ben volt. Pozitív vonásként tarthatjuk számon a beruházások között például az úgynevezett kis be­ruházások, vagyis az 1,5 mil­liárd koronát meg nem haladó beruházásokat. Sikeresen folyik a lakásépítkezés is. A múlt év­ben Csehszlovákiában 117 513 lakást fejeztünk be, ez eddig a legtöbb lakás, amit egy év­ben felépítettünk. Az elért sikerek ellenére még mindig elég sok probléma mu­tatkozott a beruházásokban. Lényegesen gyorsabban kell nö­velni a beruházások hatékony­ságút, be kell tartani a beru­házási költségkereteket. A beruházások területén dol­gozóktól függ, hogy a beruhá­zások jóváhagyásával és meg­valósításával kapcsolatban szi­gorúbban járjanak el mint ed­dig, vegyék tekintetbe a beru­házás célszerűségét, a költsé­gek visszatérülésének idejét. A GAZDASÁGFEJLESZ­TÉS TÁVLATI KONCEPCIÓJA HATODSZOR — A központi szer­vek részéről céltudatosan elő kell készíteni és biztosítani a nem­zetközi szocialista integráció kon­cepcióját, s megteremteni a meg­valósításához szükséges személyi és politikai feltételeket. A szövetségi kormány 1972 júniusában megtárgyalta és jó­váhagyta az arra vonatkozó alapelveket, hogyan lehet a csehszlovák gazdaságot hatéko­nyabban bekapcsolni a nemzet­közi szocialista integráció fo­lyamatába. Csehszlovákia, mint fejlett ipari állam bekapcsolása a nemzetközi munkamegosztásba lényeges feltétele a további gazdasági fejlődésnek. A cseh­szlovák kormány ezért elvként határozta meg, hogy a gazda­ságunkat érintő minden egyes fontosabb döntést Csehszlová­kiának a nemzetközi munka- megosztásba, mindenekelőtt a KGST keretében megvalósuló nemzetközi szocialista munka­megosztásba való bevonása szempontjából kell vizsgálni és megítélni. A csehszlovák kormány ha­tározata értelmében az idén el kell készülnie a csehszlovák gazdaság távlati kilátásai kon­cepciójának, hogy tisztázzák népgazdaságunk , céljait és le­hetőségeit a következő ötéves és az azt követő időszak vonat­kozásában. E hosszú lejáratú koncepció részletkérdéseinek 1973-ban történt feldolgozása­kor megmutatkozott, hogy el­sőrendű fontossága lesz a gép­ipar, a vegyipar és a fogyasz­tási cikkeket gyártó ipar fej­lesztésének és helyes szerke­zeti felépítésének. Ebben az irányban — a sza­kosítás és a kooperáció elmé­lyítésének irányában — folytak már az összes egyeztető érte­kezletek a KGST tagországaival tavaly és az idén. AZ IRÁNYÍTÁS LEGFONTOSABB ESZKÖZE — A TERV HETEDSZER — Valamennyi szin­ten meg kell szilárdítani a terv­irányítás elveit, tökéletesíteni a tervezés színvonalát. Emelni kell az irányító munka minősége iránti igényeket, szilárdítani a fegyel­met és a személyes felelősséget a feladatok teljesítéséért. Tovább szilárdult a tervirá­nyítás elve. Folytatódik a ter­vezés, s ugyanígy a gazdaság­irányítás tökéletesítésének fo­lyamata. Megkezdődött a hosszú lejá­ratú fejlesztési kilátások kidol­gozása, s ezek már értékes is­meretekkel szolgálnak ahhoz, hogy időnyereséggel dolgozlias'- sunk a 6. ötéves terv irányel­veinek előkészítésén. A tervezési munka minőségi javulásáról tanúskodik az is, hogy az idei terv irányelvei már tavaly májusban, tehát há­rom hónappal korábban elké­szültek, mint az előző években. Jelenleg már a jövő évi terv irányelvein. dolgoznak a szak­emberek. Megnövekedtek az irányító munka minősége, a fegyelem és a feladatok teljesítéséért viselt személyes felelősség iránti igények a bérrendszerek folyamatban levő racionalizá­lásával, a nagykereskedelmi árak átszervezésével kapcsolat­ban; s igen fontos a termelési értekezletek szervezéséről és tevékenységéről elfogadott do­kumentum is. Továbbra is fennállnak azon­ban a problémák a megrende­lői-szállítói kapcsolatok terüle­tén; sókkal komolyabban kelle­ne hozzálátni a szövetségi kor­mány e tárgykörben kiadott határozatának megvalósításá­hoz. Ugyanígy a beruházások területén sem sikerült egyelőre elérni a tervfegyelem kívána­tos fokát. A DOLGOZOK MAGAS FOKÚ ALKOTÓ KEZDEMÉNYEZÉSE NYOLCADSZOR — A szakszerve­zeti szervek ás a gazdasági veze­tés aktív közreműködésével meg kell tereinteni a feltételeket ah­hoz, hogy az emberek részt ve­gyenek az irányításban. Ki kell bontakoztatni kezdeményezésüket és a szocialista versenyt különö­sen az állami terv minőségi mu­tatóinak teljesítésére. Törődni kell a munka biztonságának és kul­turáltságának növeléséről, a mun­kakörnyezet javításáról. A csehszlovák gazdaság di­namikus fejlődéséhez nagyban hozzájárul a dolgozóknak a fel­adatok teljesítéséhez való aktív hozzáállása és magas fokú al­kotó kezdeményezése. Dolgo­zóink elfogadták a CSKP XIV. kongresszusának irányvonalát és teljes mértékben megértik, hogy milyen objektív szüksé­gessége népgazdaságunk továb­bi intenzív fejlődésének a ha­tékonyság állandó növekedése. Kerek 70 000 versenyző kol­lektíva és szocialista brigád áll az élén ennek a tömegmoz­galomnak. A munkakezdemé­nyezés, amelyben elmélyül a munkához és a társadalmi szük­ségletekhez való szocialista vi­szony, az utóbbi két évben to­vábbi formákkal bővült; kife­jezésre jut ez a „szakszervezeti milliárd“, a „Tégy túl önma­gadon“, a „Mindenki szocialista módon“ stb. néven ismert moz­galmakban éppen úgy, mint a technikusok és a mérnökök so­rában bevezetett, úgynevezett „Technikusok sikereinek bizo­nyítványa“ a „Megtakarítások személyi számlája“, a „Szava­tolok a munkámért“ elnevezés­sel kialakult versenyformák, s azok is, amelyek az ifjúság kö­rében folynak — „A Zenit“, a „Fiatalok fényszórója“ stb. Két­ségtelenül ide tartozik a komp­lex racionalizálási brigádok fejlődése is, amelyek a mun­kások és a technikusok együtt­működésén alapulnak, akik a legújabb tudományos és mű­szaki ismeretek gyakorlati al­kalmazására törekednek. A CSKP Központi Bizottsága, a csehszlovák kormány és a Szakszervezetek Központi Taná­csa által a napokban a ter­melési értekezletek szervezésé­re és tevékenységére vonatkozó irányelvek elfogadása további feltételeket teremt a dolgozók kezdeményezése kibontakozta­tásához, s ahhoz, hogy minél nagyobb részben vegyék ki ré­szüket a népgazdaság irányítá­sából, a termelés fejlesztéséből és ellenőrzéséből. A POLITIKAI ÉS A SZAKMAI FELTÉTELEK EGYSÉGE KILENCEDSZER — Következetes káderpolitikát kell folytatni, hogy gazdaságunkat a kommunista párt politikája iránt elkötelezett emberek irányítsák, akik hatéko­nyan biztosítani tudják a XIV. kongresszus irányvonalának telje­sítését, az ötéves terv céljait és az igényes feladatok teljesítésének meg tudják nyerni a dolgozók széles tömegeit. A CSKP KB Elnökségének, a káder- és személyzeti munkára vonatkozó határozata fokozato­san megvalósul. Pozitív ténye­ző a kádermunka elismerése, mint elsőrendű és gyakorlati megvalósítása annak az elvnek, hogy a káderektől függ min­den. Nagyobb arányokban ki­bontakozott a káderek időszaki nevelése és rendszeres képzé­se. További pozitívum, hogy megkezdődött a kádertartalé­kok kialakítása. Felelős funk­ciókra készítjük elő főképp na­gyobb számban fiatalokat, de továbbra is intenzíven keresni kell további rátermett dolgozó­kat és elő kell készíteni őket, hogy magasabb feladatokat le­hessen rájuk bízni. Nem na­gyon sikerül azonban növelni a felelős beosztásban dolgozó nők számarányát. Az idén már másodszor (ez első ízben 1972-ben történt] végezzük el a káderek átfogó értékelését, ami jelentős ösz­tönzés további politikai és szakmai fejlődésükhöz, más­részt ellenőrzésre kerül, hogy az egyes dolgozók kellő kép- pen felkészültek-e további igé­nyes feladatok teljesítésére. A SZÉLES TÖMEGEK ÖNTUDATOS TEVÉKENYSÉGE TIZEDSZER — Meg kell erősí­teni a párt vezető szerepét a gaz­dasági életben, kibontakoztatni a politikai tömegmunkát és a párt ellenőrző szerepét a kongresszusi határozatok következetes megvaló­sítása érdekében. Meg kell terem­teni a feltételeket, hogy minden egyes kommunista konkrét feladat­tal rendelkezzék, legyen példakép a szocialista társadalmunk sike­res gazdasági fejlesztésére irányu­ló erőfeszítésekben. A CSKP XIV. kongresszusa utáni időszakot úgy jellemez­hetjük, hogy ez a fokozottan aktivizált pártmunka időszaka a gazdaság területén, éspedig a legmagasabb szervektől az alapszervezetekig bezárólag. A legfelsőbb pártszervek tovább fejlesztik a XIV. kongresszus /Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents