Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-22 / 45. szám, péntek
Realista hagyományt vállaló rangos művészet A balti szovjet köztársaságok művészeinek tárlata Eredményes tevékenység A bratislavai Művészet Házában ismét nagy jelentőségű kiállítás gazdagítja ismereteinket és kapcsolatainkat a Szovjetunió művészetének egy sajátos fejezetével: a Keleti tenger mentén fekvő Litván-, Lett- és Észt Szocialista Szovjet Köztársaságok képző- és alkalmazott művészetével. A három kis ország 1940-től képezi a nagy egység szerves részét. Ám hagyományainak s kultúrájának megtartása mellett nemcsak politikailag csatlakozott a Szovjetunióhoz, hanem ennek közösségi és társadalmi eszméje, is áthatotta művészetét. Múltjuk értékei modern művészi törekvésekkel teljesedtek ki. A jélen tárlat az utolsó öt év termésének sokrétű válogatását tárja elénk. Művészeik élmény- anyagn valóban az élet,, a tékozló bőségű természet. S alkotóik a kor örömre vágyó, küzdő emberére, a világ állandó változására figyelnek. A litván festők gazdagon bánnak a színekkel. Jó ember-, és életábrázolók, amiről V. Karajatusz egyik piktortársának problémákkal küzdő arcmása is vall. M. Cvirkejane érzékeny kolorit- tal jelenít meg egy fiatal leányt. Sz. Vejverite jó valóKULTURÁLIS HÍREK ■ NEMZETKÖZI bábfesztivált rendeznek Békéscsabán 1974. június 25. és 30. között. A fesztiválra 16 bábegyüttest — közöttük több külföldit — várnak. ☆ □ TÖBB MINT 200 KÖNYV jelenik meg az idén a Romániában élő nemzetiségek nyelvén a Kriterion nemzetiségi könyvkiadónál. Ezek között lesz a romániai magyar irodalom négy kötetre tervezett lexiko- nőnak első kötete. ☆ □ ARAM HACSATURJAN, a világhírű szovjet zeneszerző a közelmúltban a Cöte d’Azuron tartózkodott és találkozott Katona Tiborral, a monte-carlói Operaház igazgatójával. A zeneszerző a tervek szerint augusztusban saját művét vezényli Monacóban. ☆ □ GÖRÖGORSZÁGBAN újból betiltották a híres zeneszerző, Mikisz Theodorakisz szerzeményeit. A rádióban és a televízióban tilos előadni Joannisz Markopulosz szerzeményeit is, köztük a Jorgosz Szeferisz verseire írt és igen népszerűvé Vált dalait. (Folytatás a 4. oldalról) határozatait, a központi bizottság évente legkevesebb egyszer részletesen foglalkozik gazdasági helyzetünkkel és ráirányítja a figyelmünket a legfontosabb problémákra, amilyen például a népgazdaság hatékonysága a nemzetközi munka- megosztás stb. A párt gazdaságpolitikájának kérdései valamennyi szerv és szervezet figyelmének középpontjában állnak. Az elmúlt időszakban az alacsonyabb szinteken is sikerült elérni a dialektikus egységet a politikai és a gazdaság fejlesztésének kérdéseiben. A párt vezetésével soha ntmi látott mértékben sikerült mozgósítani a dolgozókat a jelenlegi problémák megoldására és a kezdeményezés kibontakoztatására. A szocialista társadalom építése egyre inkább a széles tömegek öntudatos tevékenységévé válik. Bizonyították ezt például a nyilvános gyűlések is, amelyek tavaly az utolsó negyedévben zajlottak le, és amelyekre a dolgozók számos értékes javaslattal jöttek a népgazdaság további fejlesztésének vonatkozásában. Ezzel kinyilvánították, hogy a párt feladatait és céljait sajátjukénak vallják, elismerik és támogatják a párt vezető szerepét. A múlt év végén megtartott ságérzékkel, néprajzi hitelességgel ábrázolja egy kolhoz lelkes dolgozóit. Az ember és természet ősi egységére utal, hogy ha szobabelsőt vagy csendéletet vetnek vászonra, akkor is benéz a táj az ablakon. P. Djaltuva teremtő készségű szobrász. Márványból faragott, költői nőalakkal hódol a Baltikum varázsának. A lettek piktúrájának palettája is sokszínű. Riga festői fekvésére ékesszólással L. Szvemp utal. Fokozatosan fejlődő plasztikájukat a nyugodt formateremtő mozdulatú Fazekas asszony (V. Blunova) és az expresszív szobrászportré (M. Baltynja) jelzi. Érett grafikájuk mélyén is társadalmi mag rejlik s a szülőföldhöz s a fővároshoz való büszke ragaszkodásukat érezteti. Az észt festmények közül a legmegragadóbb A. Vint Sima Víztükrének sápadtan derengő nyugalma, aranyos fénye az ember békevágyának költői megfelelője. A tudomány és technika fejlődésének hódol L. Mikko, az Ember és világűr konstruktív szerkezetű kompozíciójával, valamint V. Ohakas a Mi gyárunk öntudatos dolgozóival és gépóriásaival. Átélt, mély érzéssel formált márványmellszobor dicsőíti Lenint. Szépen alakított, finoman cizellált fejek igazolják a tallini szobrászok tehetségét. Metszetek, színes linók a proletár-, és par- tizánhurcok emlékeiből merítenek. V. Tolli karcai finom hajlékony vonalakkal szólnak a színházról, a zenéről. ősi textilművészetük is mai hangvételű. Vastag gyapjú-, és kenderszálakkal, nagy öltésekkel, készített goblenjeik nemcsak dekoratívek, hanem tartalmasak. Az észt M. Manni kavargó lángoló színű Tüzes földje, M. Tamberg zöld, kék szimfóniája, A szülőföld, valamint H. Reemetsz régi és új Tallin- ja nemcsak színvonalas, de szemet-szívet gyönyörködtető alkotások. Kerámiájuknak is régi múltja van. Utolérhetetlen ötletesség, tökéletes stilizáló készség jellemzi a lett M. Mel- nalkszne Baglyait. Az élénk vagy tompuszínű dísztálak, vázák nem csupán a felület szépségére törekszenek, nemes formájukhoz szervesen illeszkedik díszítésük. Élő, erőteljes, tiszta fogalma- zású művészettel találkoztunk. Hangja hol elmélyülten komoly, hol játékosan meseszerű. De a művészek kezében az anyag áthevül s minden egyes műből igazság, emberség, és költészet árad. BÁRKÁNY JENONÉ nyilvános pártgyűlések bizonyították a dolgozók nagyfokú aktivitását, s azt, hogy érdekeik megegyeznek a part programjával. A párt vezető szerepe nap mint nap megnyilvánul a tervfeladatok közös teljesítésében, amelyeket a XIV. kongresszus s a CSKP Központi Bizottsága plenáris ülése tűzött ki. Egyre vonzóbb a párt politikája, amit az is bizonyít, hogy növekszik az érdeklődés a párttagság Iránt, főképp a fiatalok körében. Előrehaladást értünk el a kommunisták konkrét feladatokkal való megbízása területén is, noha egyes szervezetek még csak nagyjából a párttagok felét bízzák meg ilyen feladatokkal. KÉT ÉV SIKERES MUNKA Amikor megvontuk a CSKP KB 1972. februári plenáris ülésén kitűzött tíz pont megvalósításának mérlegét, sikeres munkáról beszélhetünk. Nem rejtjük el azonban, hogy egyes területekben többet vártunk, különösen ami a hatékonyságot illeti. Az életszínvonal emelkedésében a jó eredmények tükröződnek vissza. Tegyük fel azonban a kérdést: mennyivel jobb lehetne az életszínvonal, ha sokkal nagyobb mértékben megtanulnánk például nemcsak takarékoskodni az energia különféle formáival, hanem megA SZISZ galántai járási bizottságán oüjártunkkor nagy volt a sürgés-forgás. Az ifjúsági szövetség holnap kezdődő járási konferenciáját készítették elő. S habár Ivan Lipovský, a SZISZ járási bizottságának elnöke jóformán ki sem látszott a munkából, azért szívesen és egy is itilkolt büszkeséggel számolt be a járás fiataljainak eredményes munkájáról, idei terveik-, ről. A galántai járásban 143 SZISZ alapszervezet működik, 5557 tiggal. Az utóbbi adat bizonyára nem hiányzik majd a konferencián elhangzó beszámolóból sem, ugyanis az előző járási konferencia idején még csak 3300 tagja volt a járásban a SZISZ-nek. Az első konferencián kitűzött feladatokat — mint az elnök "elmondta — teljesítették. 1972-ben befejezték az alapszervezetek kiépítését. A kollektívák megerősödtek, a vezető-káderek stabilizálódtak: 1179 SZISZ-vezető közül a választási időszak alatt csupán 347 helyett választottak újat. S ami ugyancsak figyelemre méltó, a tagság 31,7 százaléka munkásfiatal. Ez a szám még nem végleges, ugyanis nem egy üzemben, ahol 1972-ben még nem voltak meg a megfelelő feltételek egy önálló ifjúsági szervezet létrehozására, ma már lehetőség van rá, s a lehetőséget nem is hagyják kihasználatlanul. Példaként említhetjük a galántai Milex üzemet, ahol a fiatalok hamarosan szintén megalakítják SZISZ- aiapszervezetüket. A járás ifjúságának aktív és eredményes munkája nem kis mértékben a jó irányításnak köszönhető. Nemcsak az alapszervezetek elnökeit, hanem a? egyes felelős tisztségviselőket is rendszeres tanácskozásokra hívják össze. Minden alapszervezetnek instruktora^ van, aki figyelemmel kíséri a fiatalok munkáját, s a járási bizottság dolgozói is a hét három napján az alapszervezeteket látogatják. Tanácsokat adnak, segítenek a problémák megoldásában. A járásban a SZISZ városi bizottságai (Sered, Vágsellye és Ga- lánta) is nagyon jó munkát végeznek és nagy segítséget nyújtanak a pionírszervezettel való együttműködésben, ugyanis a városi bizottságok elnökei egyben a városi pionírházak dolgozói. A járási pártbizottság és a pártalapszervezetek is segítik a fiatalokat, a SZISZ szervezetek munkáját. A SZISZ- alapszervezetekben 376 fiatal párttag és tagjelölt tevékenykedik, közülük 160 közvetlenül a vezetőségekben. Hogy a fiatalok fejlődése jó irányban halad, azt két adat bizonyítja tanulnánk hatékonyabban felhasználni? Ha intenzívebben kerestük volna, hogyan lehet megtakarításokat elérni a nyers- és alapanyagok felhasználása területén? És mindenekelőtt, mennyivel kevesebb lehetne a problémánk, ha az erők és eszközök átgondolt összpontosításával sikerült volna lerövidítenünk a beruházási határidőket, gyorsabban üzembe helyezni az új kapacitásokat? Ezek és egyéb más feladatok továbbra is napirenden maradnak. Nem lehet félretenni vagy nem észrevenni őket, akadályok ezek, amelyeket le kell küzdeni, hogy tovább haladhassunk a megkezdett úton. Már elérhető távolságban van a 6. ötéves terv, s ehhez úgy kell hozzákezdeni, hogy túl legyünk azoknak a feladatoknak a megoldásán, amelyek a mostani időszakra esnek. Nincs szó itt megvalósíthatatlan feladatokról. Csak jobban összpontosítani kell a párt és a gazdasági szervek figyelmét a fellelhető gyengébb pontokra. Ha visszatekitünk, észrevesszük, hogy már sok sikeresen leküzdött akadály van mögöttünk. Ez bizalmat önt belénk, hogy az összes dolgozók erőfeszítésével, a párt vezetésével leküzdjük az összes többi akadályt is. Mindannyiunk közös célja együtt — a szocialista társadalom fejlesztése. legjobban: 1972-ben a SZISZ 40 fiatalt javasolt párttagjelöltnek, 1973-ban már százat. S a javaslatokat egytől-egyig jóvá hagyták. Minden SZISZ-tagot bekapcsoltak az eszmei-politikai oktatás valamelyik alakulatába. E téren is nagy segítséget nyújtanak a pártszervezetek. A lektorok feladatát ugyanis nagyobb részt párttagok látják el. A kezdeti nehézségeket zömében már itt is leküzdötték, most már az eszmei-nevelő munka minőségének növelésére fordíthatnak több figyelmet. A járás fiataljai nemcsak a szervezeti, hanem az építőmunkában is szorgalmasak. Tavaly 40 000 órát dolgoztak le társadalmi munkában (kizárólag a SZISZ-lagok, a pionírok munkáját külön értékelték), azaz minden SZiSZ-tag 32 órát. A járásban 46 ifjúsági fényszóró őrjárat tevékenykedik, javarészt azonban csak az üzemekben. A jövőben főleg a falvakon kell népszerűbbé tenni és kiszélesíteni ezt a hasznos akciót. Tavaly megrendezték az első Zenit kiállítást, melyen 117 alkotás szerepelt. 37 ifjúsági kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért, négy közülük már tulajdonosa a megtisztelő címnek. Jó színvonalat ért el az ifjúság újítómozgalma. Ebben a salai (vágsellyei) Duslo vegyipari vállalat áll az élen, ahol a Szignál 30 akció keretében csupán tavaly októbertől 20 Megszokta, hogy ő kérdez először. Megszokta, hogy a kérdései kérdéseket szülnek, bizonytalanakot vagy magabiztosakat. Megszokta a vitát. Csak azt nem, hogy önmagáról beszéljen. BARTOS LAJOS ELVTÁRS Tíz évvel ezelőtt Bartos Lajos elvtárs, a lévai járásban a legfiatalabb efsz elnök volt. Akkor ismertem meg egy téli estén Tesmagon. Megbeszélést tartottak a szövetkezet, a hnb és a tömegszervezetek helyi vezetői. Magányos villanykörte permetezte a fényt. Éppen a feje fölött. A hideg, majdnem fűtetlen teremben arról beszélt a sápadt égő alatt, hogy a szövetkezet nagy, erős fényeket gyújt a faluban, csak össze kell fogni... Legközelebb a falu fölötti Király-kút mellett találkoztam vele. Már sokkal magabiztosabb volt, jártasabb a vezetésben, irányításban. Néhány éves tapasztalat alapján mérlegelte a múltat, tervezte a jövőt. Magyarázó mozdulatokkal mutatta, hogy melyik domboldalt telepítik be szőlővel, hova építik majd a gazdasági telepet. Amikor lejöttünk a hegyről, megállt a dűlőút végében, szomorúan nézett egy öregembert, aki meghajolva kapálta a kukoricát. — Látod? Gépek kellenek. Oj, nagy gépek. Meg kell tanítani az embereket a gépek kezelésére ... Azután egyre gyakrabban találkoztunk. Ha a városból tájékozódási versenyre, gyalogos, vagy kerékpáros kirándulásra, táborozásra jöttünk a pionírokkal, mindig felkerestem. Ö sem tartotta felesleges újítási javaslatot nyújtottak be a fiatalok. 1974-ben a galántai járásban is minden jelentősebb akció a SZNF 30. évfordulója jegyében zajlik. Megrendezik a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok találkozóját, valamint Veľký Grob-ban a járási ifjúsági találkozót. A SZNF tiszteletére tábortüzek mellett kultúrműsorral és értékes beszélgetésekkel tarkított emlékesteket rendeznek. Ehhez az akcióhoz a járást körzetekre osztották. Tavaly három az idén tíz ilyen estet szerveznek. A sportrendezvények is az évfordulóhoz kötődnek. Űszóversenyt rendeznek az SZNF pohárért, járási sakkversenyt szerveznek, idén új formában szervezik meg a honvédelmi nevelés duklai versenyét, s amire a legbüszkébbek a PHSZ-el és a testnevelési egyesülettel karöltve járási lábtenisz-ligát bonyolítanak le. A pionírokat sem hanyagolják el. Számukra az Antifasiszta Harcosok Szövetségének járási szervezetével közösen „Őrtüzek a hegyeken“ címmel irodalmi alkotóversenyt rendeznek, s „Pionírcsalogány“ címmel megrendezik a gyermekelőadók népdalversenyét is. Ez csupán a terveknek és feladatoknak egy része. A járás fiataljai konferenciájukon bizonyára sok új és hasznos ötlettel sürgető és távlati feladattal gazdagítják tevékenységük listáját. floriánné m. márta időtöltésnek, ha egy két órára a pionírok közé ülhetett. — ügyeskedjetek, fiúk, lányok .. .! — mondta. — Mikorra felnőttök, olyan, de olyan nagyszerű gépeink lesznek, hogy csak technikusokat, mérnököket engedünk majd felülni rájuk. Egyszer, a válságos években, vele, s a többiekkel, akik hozzánk hasonlóan gondolkoztak, az Ipoly partján találkoztam. A helyzet alakulásáról beszélgettünk, s ő akkor is a gépekre hivatkozva mondott véleményt. — Nézzétek meg a gépeinket! Kiktől kaptuk? Kik gyártották? A gyári munkások. Világos, érthető, mint az egyszeregy, hogy milyen úton kell haladnunk. Minden más csak hőbörgés. Tavaly nyáron aratáskor ezzel fogadott: — Vége a romantikának. Ha aratásról van sző, akkor a gépek kezelői mondják ki a döntő szót. Igaz, a búza- és az árpatermés nem a legkiválóbb, de ezen lehet javítani. Főleg, ha jobban ki lehetne használni a gépeket. Nagyobb táblákon, nagyobb területeken. Ideje volna átszervezni a mező- gazdasági termelést... Elképzelése nem maradt csak óhaj. Azóta megalakították V^rös Lobogó Efsz néven — ipolysági székhellyel — a 2955 hektáron gazdálkodó, több falu szövetkezetét egyesítő mezőgazdasági egységet. Amikor találkoztunk, nem önmagáról, hanem az egyesített szövetkezet terveiről beszélt. — Fontos, nagyon fontos a további gépesítés. Ezen a téren már a járási szintű tervekhez igazodunk. Négyféle erőgépre alapozunk. A traktorok 39 százaléka 40 lóerős, 38,9 százaléka 80 lóerős, 21,1 százaléka 160 lóerős, a többi, vagyis 8,1 százalék pedig 300 lóerős lesz ... Megkérdeztem tőle: — Milyen munkabeosztásban dolgozol? Nem szokta meg, hogy önmagáról beszéljen, s talán azért válaszolt ilyen furcsán: — Valakinek csak meg kell tanítania arra a dolgozókat, hogy értsenek a gépekhez, biztonságos legyen a munkájuk. Ügy már nem dolgozhatunk, mint tíz évvel ezelőtt. Megértettem. — Szóval új munkabeosztásban dolgozol... Elmosolyodott. — így is lehet mondani. HAJDÚ ANDRÁS Tíz pont 1972 februárjából ÚJ MUNKABEOSZTÁSBAN
