Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-21 / 44. szám, csütörtök

LATIN AMERIKA EGYENRANGÚ KAPCSOLATOKRA TÖREKEDIK AZ USA-VAL Mexikóváros — „Venezuela javasolja a latin-amerikai or­szágoknak, hogy minél hama­rabb kezdjenek közös párbeszé­det a szocialista országokkal való kapcsolatok kiszélesítésé­ről ..." — mondotta Aristides Calvani, a venezuelai diplomá­cia vezetője, a latin-amerikai országok külügyminisztereinek mexikói értekezletén, majd hoz. záfűzte: „Országom részéről megvan minden lehetősége an­nak, hogy rendezze diplomáciai kapcsolatait Kubával.. Az ülésszakon 24 ország kül­döttsége sorra kifejtette véle­ményét arról, hogy a latin-ame­rikai országok milyen módon tárgyaljanak Henry Kissinger- rel, aki ma kapcsolódik be a konferencia munkájába. Mexikóvárosban az újságírók egyre többet használják a „két fél“ kifejezést. Az egyik fél a latin-amerikai államokat jelenti: ezek az országok egyenrangú, gazdasági és kereskedelmi kap­csolatokra törekszenek az USA val, s azt követelik, hogy a nagy északi szomszéd szüntes­se be gazdasági agresszióját a déli félteke ellen. A másik fél az Egyesült Államok, amely ed­dig vajmi kevés jelét mutatta annak, hogy komolyan változ­tatni kíván eddigi gyakorlatán. A konferencia úgynevezett jobboldali csoportja (Brazília, Uruguay, Guatemala) csende­sebb hangnemre és megértőbb álláspontra int az Egyesült Ál­lamokkal szemben, ugyanakkor u Kuba elleni blokád további fenntartása mellett van. A ta­nácskozásokon már kiütközött az ellentét a jobboldali csoport és a többi, a jogaikért síkra- gzálló országok között. Emilio Rabasa Mexikó külügyminiszte­re több mint ötszáz újságíró előtt hivatalosan bejelentette: „Néhány fő témában nincs egy­ség. Azon vagyunk, hogy komp­romisszumra bírjuk a kisebbsé­gi (értsd: a jobboldal) csopor­tot, „hiszen sohasem volt még olyan szükség a latin-amerikai egységre, mint most, az USA- val való szembesítés előtti órák­ban“. Több küldöttség már a konfe­rencia utáni időkre gondol. A venezuelai küldött idézte Cár- los Andrés Pérezt, az új vene­zuelai elnököt, aki kijelentette: „Ha nem sikerül egységre jutni az Egyesült Államokkal, össze kell hívni a latin-amerikai or­szágok elnökeinek értekezle­tét“. Washington — Az amerikai külügyminisztérium egyik ma­gasrangú hivatalnoka szerint az Egyesült Államok a csütörtökön kezdődő AÁSZ-konferencián az alábbi célokat követi: — Rendezni az Egyesült Ál­lamok és déli partnerei kap­csolataiban jelentkező vitás kérdéseket; — felmérni a jövőben vár­ható új problémákat és előre kidolgozni az azok megoldásá­ra hivatott eljárásokat; — kidolgozni az „új közös­ség“ kereteit. Ami a kubai kapcsolatokat illeti, az Egyesült Államok — az idézett magasrangú külügy­minisztérium hivatalnok szerint — változatlanul a szervezet ál­tal 1964-ben amerikai követe­lésre meghozott szankciók po­litikáját tekinti irányadónak. Moszkva — Az Amerikai Ál­lamok Szervezetének külügymi­niszteri értekezletét — állapít­ja meg a moszkvai Pravda — olyan körülmények között hív. ták össze, amikor maga a szer­vezet továbbra is a krónikus válság állapotában leledzik. En­nek egyik fő oka az, hogy az Egyesült Államok és a konti­nens többi országai között egyenlítődnek a politikai és a gazdasági kapcsolatok. A mexikói találkozó kínálja az utolsó lehetőséget Latin- Amerika számára, hogy meg­egyezzék „a nagyobb egyetér­tésről“ hatalmas szomszédjával — állapítja meg a szovjet lap. Mérlegen tsz erőszakpolitika Athén — Az AP amerikai hír- ügynökség athéni tudósítója a görög katonai kormányzat erő­szakpolitikájának harmadik hó­napjában mérleget készített az országban uralkodó állapotok­ról. Az ellenzékiek állandó féle­lemben élnek. Ajtajukon bárme­lyik éjjel dörömbölhetnek a biztonsági szolgálat, vagy a ka­tonai rendőrség emberei — írója Philip Dopoulosz amerikai tu­dósító. A polgári kormány, amelyet a tábornokok a korábbi diktá­tor, Papadopulosz elnök meg­buktatása után iktattak be, nem tűnik magabiztosnak. Dimit- riosz Ioannidesz, a katonai rendőrség parancsnoka, — so­kat szerint ő képviseli az iga­zi erőt Gizikisz elnök mögött — szinte soha sem jelenik meg a nyilvánosság előtt. Ellenfelei szerint olyan ember, aki „saját árnyékától is fél és kizárólag éjszaka mozdul meg“. Nyílt ellenzékről még aligha lehet beszélni, de egy kor­mányhivatalnok megerősítet­te, hogy ismét megnyitották az Égei-tenger egyik szigetén lé~ vő koncentrációs tábort a rend­szer ellenségei számára. A magukat megnevezni nem kívánó kormányhivatalnokok Az elodázó taktika háttere Brüsszel — A konzervatív angol kormány fenntartására irányuló manővernek minősítik brüsszeli politikai megfigyelők azt, hogy a Közös Piac földmű­velésügyi miniszterei elhálasz' tolták döntésüket az idei me­zőgazdasági felvásárlási árak­ról. A halasztást Chirac fran­cia földművelés- és mezőgazda- ságfejlesztésügyl miniszter is elfogadta, aki korábban ra­gaszkodott ahhoz, hogy az új árak március elsejéig kerülje­nek meghatározásra. Belga lapvélemények utalnak arra, hogy a párizsi kormány ezek szerint érdekeltnek tekinti ma­gát a konzervatív kormányzat megtartásában. Chirac igyekezett megnyug­tatni a döntés elmaradása miatt háborgó termelőket. és ellenzéki személyiségek nyi­latkozataiból a következő kép alakul ki: — Számos diákot letartóztat­tak, vagy „eltűntettek“ a fiata­lok kormányellenes tüntetései óta. Ezek a tüntetések — mint ismeretes — közvetlenül meg­előzték Papadopulosz hat és féléves uralmának végét; — két görög újságírót tar­tanak fogva a fent említett koncentrációs táborban, amiért bírálni merték az új rend­szert; — a katonai rendőrség be­zárta egy délután megjelenő athéni lap szerkesztőségét ál­lítólagos kormányellenes cik­kek megjelentetése miatt. Kommentárunk A frika hosszabb idő óla ** szélcsendes földrész, ha a fekete földrészre és a latin­amerikai országokra jellemző gyakori puccsokra gondolunk. Február 8-án azonban a sajtó­irodák azt tudatták a közvéle­ménnyel, hogy Sangoule Lami- zana felső-voltai köztársasági elnök elmozdította a kabinetet, felfüggesztette az 1970 júniusá­ban elfogadott alkotmányt, a nemzetgyűlést és betiltotta a po­litikai pártok tevékenységét. Ezt követően megalakult a nem­zeti megújhodás kormánya, amelyben az eddiginél is na­gyobb szerephez jutottak a ka­tonák. A közvélemény csendes puccs- ként fogadta a felső-voltai tör­ténteket. A kormányváltozásról azóta sem szivárogtak ki bizal­mas értesülések, részletek, de az a tény, hogy az új kormány­nak 10 katonatiszt és négy pol­gári politikus a tagja, következ­tetni enged arra, hogy az 1750 főnyi katonaság képviselői hal­latni kívánják hangjukat a 274 ezer négyzetkilométer területű és öt és fél millió lakosú afri­kai országban. Meglepő, hogy a csendes puccsra akkor került sor, amikor Lamizana elnöktől a polgári közigazgatáshoz való telies visszatérésre és választá­sok kiírására tett Ígéretének beváltását várták. A történtek hátterében min­den jel szerint belviszály húzó­NYERS REZSŐ, az MSZMP PB tagja, a KB titkára Varsóban eszmecserét folytatott Józef Pinkowskival, a LEMP KB tit­kárával. RAUL CASTRO vezetésével a Szovjetunióban átutazóban tar­tózkodó kubai párt- és kor­mányküldöttség Moszkvából Belgrádba utazott. CARLOS ALTAMIRANÖNAK, a Chilei Szocialista Párt főtitká­rának vezetésével chilei küldött­ség érkezett baráti látogatásra Jugozsláviába. A küldöttség tagja Volodia Teitelboim, a Chilei Kommunista Párt PB tagja is. KURT WALDHEIM ENSZ-fő- titkár egynapos nigeri hivata­los látogatásának befejeztével Felső-Voltába utazott, amely Waldheim 13 afrikai országra kiterjedő kőrútjának ötödik ál­lomása. WALTER SCHEEL nyugatné­met külügyminiszter háromna­pos hivatalos látogatásra Auszt­riába érkezett. AZ ENSZ TAGÁLLAMAI úgy döntöttek, hogy tavaszra ha­lasztják a közgyűlés rendkívü­li ülésszakát, amelynek közép­pontjában a világ energiahely­zete áll majd. Az eredetileg március 1-re kitűzött ülésszak új dátumában még nein álla­podtak meg. AZ USA SZENÁTUSA jóvá­hagyta azt az energiaügyi tör­vényjavaslatot, amely rendkí­vüli jogokat biztosít Nixon el­nöknek az energiaválság meg­oldására. FRANCIAORSZÁGBAN Saint- Nazaireben 5000 munkás tün­tetett az utóbi időben egyre gyakoribb munkáselbocsátások ellen. Az elmúlt évben a helyi fémipari üzemek 1600 munkást bocsátottak el. BRÜSSZELBEN a spanyol nagykövetség előtt mintegy 200 tüntető tiltakozott Salva­dor Púig Antich 25 éves kata­lán fiatalember ügyében hozott halálos ítélet ellen, melyet a spanyol hatóságok már jóvá­hagytak. A CHILEI KÜLÜGYMINISZTÉ­RIUM hivatalosan bejelentette, hogy a pekingi hatóságok megadták beleegyezésüket Her­mán Hiriat Laval nyugalmazott tábornoknak, aki Chile új nagy­követe lesz a Kínai Népköz- társaságban. ELISABETH BAGAYÁT nevez­ték ki Uganda új külügymi­niszterévé. FORRADALMI ÉLETŰT A. N. KOSZIGIN JUBILEUMA Álekszej Nyikolajevics Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke 1904. február 21-én Petrográdban születelt esztergályos család­ban. 1919-ben önkéntesként belépett a Vörös Hadseregbe, ahol 1921-ig teljesített szolgá­latot. Az 1921—24-es években a leningrádi szövetkezeti isko­lát látogatta, majd annak el­végzése után 1930-ig Szibériá­ban dolgozott a Fogyasztói Szövetkezetek Szövetségében. 1927-ben belépett a Szovjet­unió Kommunista Pártja tag­jainak sorába. 1930-ban a le­ningrádi Sz. M. Kirov Textil­ipari Intézeten folytatta tanul­mányait. 1935-ben az iskola elvégzése után az A. I. Zselja- bov Textilgyárban dolgozott, kezdetben mint művezető, ké­sőbb pedig mint cégvezető. 1937-ben a leningrádi Október szövő- és fonóüzem igazgató­jává nevezték ki. A következő évben a leningrádi területi pártbizottság titkárává, ké­sőbb 1938-ban a Leningrádi Városi Végrehajtó Bizottság elnökévé választották. Álekszej Koszigin 1939 óta tagja az SZKP KB-nak. Az 1939—40-es években a Szov­jetunió textilipari népbiztosa volt. 1940—46 között a Nép­biztosok Tanácsának elnökhe­lyettesi funkcióját töltötte be. Egyidejűleg 1943—46-ban az OSZSZSZK Népbiztosai Taná­csának elnöke volt. Az 1941— 42-es években Koszigin elv­társ az evakuációs tanács el­nökhelyettese volt és fontos szerepet töltött be a lakosság átcsoportosításában, az ipari berendezések és nyersanyagok áthelyezésében a frontokhoz közel eső területekről, vala­mint a kitelepített üzemek és gyárak biztonságosabb helyen történt felállításában. 1942-ben a körülzárt Lenin- grádban, mint az állami hon­védelmi bizottság megbízottja működött és jelentős részt vállalt a helyi pártszervek, ta­nácsok, valamint a leningrádi katonai tanács munkájában. A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának a Szovjetunió Mi­nisztertanácsává történt át­szervezése után A. N. Koszi­gin, az 1946—53-as években a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének funkcióját töltötte be és ezzel egyidőben 1948-ban a Szovjetunió pénz­ügyminisztere, 1949—53-ban a Szovjetunió könnyűipari mi­nisztere volt. Az 1948—52-es években az SZKP Politikai Bizottságának tagja, majd az 1952—53-as évek­ben az SZKP KB,Elnökségének póttagja volt. 1953 márciusában megbízták a Szovjetunió köny- nyű- és élelmiszeripari minisz­tere funkciójának ellátásával, majd szeptembertől az általá­nos ipari fogyasztási cikkek miniszterévé választották. 1953—56 között a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, majd az 1956—57-es években az állami gazdasági bizottság népgazdasági terve­zési osztályának elnökhelyet­tesi funkcióját töltötte be. 1957-től Álekszej Koszigin az SZKP KB Elnökségének pót­tagja volt. Még ugyanabban az évben a Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő Ál­lami Tervbizottság első elnök- helyettesévé választották, 1959-től pedig a bizottság el­nöki tisztségét töltötte be. 1960 májusában az SZKP KB Elnöksége tagjává választot­ták, majd annak az SZKP KB Politikai Bizottságává történt átalakítása után 1966-tól a PB tagja. 1960 és 1964 között a Szov­jetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének tisztségét töltötte be; 1964-ben a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­kévé nevezlek ki. Koszigin elvtárs az SZKP és a szovjet állam fejlesztésében és megerősítésében kifejtett sokirányú munkája elismeré­séül a Szocialista Munka Hő­se kitüntetésben részesült, va­lamint a Lenin-rend ötszörös tulajdonosa. Álekszej Nyikolajevics Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke a cseh­szlovák nép hű. barátja. Nagy érdemeket szerzett a csehszlo­vák—szovjet sokoldalú együtt­működés fejlesztésében és el­mélyítésében. Többször járt hazánkban, a legutóbb például 1970. májusában, amikor a csehszlovák—szovjet baráti, együttműködési, és kölcsönös segítségnyújtási szerződést ír­ták alá. Koszigin elvtárs ek­kor vette át köztársasági elnö­künktől a Fehér Oroszlán ér­demrendet. NDK PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG KUBÁBAN Berlin — Erich Honeckernek, az NSZEP KB első titkárának vezetésével NDK-beli párt- és kormányküldöttség hivatalos dik meg. A felső-voltai viszo­nyok bizonyos tekintetben azo­nosak a volt francia érdekterü­letek viszonyaival. Felső-Volta a francia gyarmattartóktól nem­AFRIKAI KÖZJÁTÉK csak elmaradott gazdaságot örökölt, hanem a gyarmati bü­rokrácia maradványait is, első­sorban az elharapódzott korrup­ciót. A felszabadult, fiatal füg­getlen afrikai államoknak ezzel a súlyos társadalmi bajával Ya- maeqo volt felső-voltai elnök, az Itteni nemzeti felszabadító harc veteránja sem tudott meg­birkózni. A felső-voltai gazdasá­gi emancipációs intézkedések­kel szemben a franciák is na­gyon leszűkítettek minden se­gítséget, hitelnyújtást, s a hat­vanas évek derekán Felső-Volta katasztrofális helyzetben volt. Ez késztette 1966-ban Lamiza- nát Yaraaego elnök megdönté­sére. A statisztika szerint Lami­zana katonai kormányzata ered­ményeket ért el a gazdasági ba­jok, főként a költségvetés kró­nikus deficitjének orvoslása te­rén, de nem tudta megnyerni a lakosság rokonszenvét. Ez az­tán a kormányzó pártban, a Voltai Demokratikus Unióban is visszatükröződött. A megdöntött Yamaego elnöknek ma is több híve van a pártban, mint Lami­zana emberének, Gerard Kango Ouedraogo elmozdított minisz­terelnöknek, a Voltai Demokra­tikus Unió elnökének volt. Nyil­ván ez adott kettejük között okot a nézeteltérésekre, ame­lyek aztán az elnök radikális lépéséhez vezettek. A Voltai Demokratikus Unió ugyanis elfogadtatta a saját el­nökével, Ouedraogo kormányfő­vel szemben emelt bizalmatlan- sági javaslatát a parlamentben, de a miniszterelnök egyik tiszt­ségéről sem volt hajlandó le­mondani. A posztján viszont le­hetetlenné vált. Lamizana tehát csak annyit ért el, hogy továbbra is kato­nák fognak kormányozni, az ország gazdasági helyzete, kü­lönösen a legutóbbi súlyos aszály következtében azonban nagy elégedetlenségre ad okot, s aiigha lehet csupán rendele­tekkel, tilalmakkal lecsillapíta­ni a háborgó tömegeket. Ez a helyzet valószínűleg lassítóan fog hatni Mali, Niger és Felső- Volta 1960 óta tervezett közös nagy vállalkozásának a megva­lósítására is: a Niger folyó ősi nevén Liptako-Gurmának neve­zett kanyonjában a föld mélyén rejlő óriási természeti kincsek — mangánérc, molibdén, réz, foszfátok stb. feltárására és kiaknázására, amelytől az itte­ni afrikai országok gazdasági fellendülését remélik. L. L. baráti látogatásra Kubába uta» zott. A delegáció Fidel Castro ku­bai miniszterelnök meghívásá­nak tesz eleget látogatásával. Tagjai között van Horst Sinder- mann, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, az NDK mi­niszterelnöke, valamint több más NDK-beli párt- és állami vezető. BŐVÜLŐ SZOVJET-AMERIKAI KERESKEDELEM Dent a legnagyobb kedvezmény megadásáról Washington — Az Egyesült Államok kormánya nagy jelen­tőséget tulajdonít a Szovjet­unióval folytatott kölcsönösen előnyös kereskedelem fejleszté­sének — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkoza­tában Dent amerikai kereskede­lemügyi miniszter. A miniszter azzal a napokban nyilvánosság­ra hozott jelentéssel kapcsolat­ban, amely szerint a két ország közti árucsereforqalom 1973-ban 120 százalékkal emelkedett, hangsúlyozta: az amerikai kor­mány érdékelt a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében. Rá­mutatott arra, hogy e szempont­ból különösen fontos a legna­gyobb kedvezmény elvének megadása, és kifejezésre juttat­ta reményét, hogy ehhez a kongresszus hozzá lóg járulni.

Next

/
Thumbnails
Contents