Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-17 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó
Mindig az élen Izsa községben, ha társadalmi munkáról van szó, mindig az elsők között található Juhász Lajos elv- társ, pedig már 64 éves. Tavaly például 605 brigádórát dolgozott le. Rendszerint szakmunkát végzett, mert eredetileg asztalosnak tanult, de később a mázoló szakmát is kitanulta, s annyi mindenhez ért, hogy akár ezermesternek is nevezhetnénk. Már négy éve nyugdíjas, de versenyben dolgozik a fla- talabbakkal. Alapító tagja a Vöröskereszt helyi szervezetének. A sportszervezetben több mint 20 éve egészségügyi felelős. Közel 50 éve tagja a tűzoltók szervezetének. Jelenleg is tagja a vezetőségnek, a korelnöki tisztséget becsülettel betölti, s szívesen foglalkozik az ifjú tűzoltókkal. A járási versenyre ő készíti fel a versenyző rajokat. Becsületes, jó munkájáért már többször kapott dicsérő oklevelet, s két ízben kitüntetést is kapott A Tűzoltó Szövetség központi bizottságától megkapta az „Érdemekért“ becsületjelvényt, s a nagy árvíz után 1966-ben a „Bátorságért“ érdemérmet a belügyminisztertől. ö azonban szerény, ezekről a kitüntetésekről alig szól. Elve: Mindig azt tettem, amit kellett. És ma sem rest, ha közügyről van szó, sohasem mondja, hogy fáradt, pedig néhány éve már özvegy, a házi teendőket is maga végzi. Életeleme a munka, s abban mindig az élen jár. Kurucz Nándorné Még élő népszokás Tamási község egyik utcájában két gépkocsi mellőz el. Az ablaktörlőkön fehór kendőt lebegtet a szél. Vőlegény érkezett kérőbe. Alighogy bemennek az egyik házba, megelevenedik az utca. Legények, férfiak jönnek. Kezükben kotomp, csengő, ostor. Félkörben felállnak az ostorosok. Hátrább tőlük, akiknek kolomp vagy csengő akadt a kezébe. Valaki egy rossz fedőn verni kezdi az ütemet: Tam-tam-tam... Erre az ütemre pattognak az ostorok, csörömpölnek a kolompok. Alig halkul el az egyik ütem, újrakezdik. Háromszor. így illő. Azután nyílik a ház kapuja, hozzák a „fizetséget“. A menyasszony és a vőlegény egy-egy liter pálinkával fizet. így illő. Hagyomány, ma is élő népszokás eljegyzéskor a menyasszonyt ostorpattogással köszönteni. Az a családapa, akinek a lányát nem „pattogják ki“, sértve érzi magát. Ritka is az, ha valakiről megfeledkeznek a legények. Bár napjainkban már egyre kevesebb a karikás ostor, s egyre kevesebb az olyan legény, aki kézbe is veszi. Borzl László Megéli A šafai (vágsellyei) DUS- LO vállalat vezetősége nagy gondot fordít a fiatal szakemberek képzésére, irányítására. Ezért szervezték meg az ifjú szakemberek tanácsát is a SZISZ üzemi szervezetének vezetőségével karöltve. A gondoskodás eredménye, hogy tavaly 68 fiatal szakember adott be újítási javaslatot, s azok közül 49 javaslatot már meg is valósítottak. Eredmény: évi 300 000 koronás megtakarítás. Milan Alakša Példát mutat A galántai Járás-i Ipari Vállalat szocialista munkabrigádjai közül a forgószékeket gyártó részlegen dolgozó brigád egyike a legjobbaknak. Szabó László a vezetőjük, aki három évvel ezelőtt szervezte meg a 17 tagú munkabrigádot, ő maga is példát mutat, hisz tavaly a „Legjobb dolgozó“ kitüntetést kapta a vállalat vezetőségétől, kommunista, a pártvezetőség tagja. Példamutatása nyomán a munkabrigád is kiváló munkát végez. Elég, ha csak azt említjük meg, hogy tavaly évi munkatervüket 128 százalékra teljesítették. Kiss Sándor így ismerik Naszvad községben Bódis Baltazár elvtársat, a mentőautó sofőrjét. Már katonáskodása idején megszerette a gépjárművet, 24 éve vezet. Természetesen baleset nélkül. A kórház alkalmazottjaként 18 éve dolgozik. Nyugodt, türelmes, segítőkész, de ügyes is, hisz már többször megtörtént, hogy szülésnél segédkezett, amikor arra éppen a mentőautóban került sor. Egyébként társadalmi téren is tevékeny, hisz tagja a kommunista pártnak, az utóbbi választások óta pedig a hnb mellett működő pénzügyi bizottságnak. Ragyil Etel Ezüstérmes galamb A Poslagalamb Tenyésztők Szövetsége Poprádon országos kiállítást rendezett, melyen a hatéves 68— 0102-1679 H jelzésű galamb második díjat, ezüstérmet kapott. Gazdája Szitányi János košicei galambtenyésztő, a Magasépítő Vállalat dolgozója. Tenyészetében több mint száz galamb található. Eddig is több kitüntetést, díszoklevelet kapott tenyésztő munkája elismeréseként, de ezüstérmet még csak ez a galambja kapott, örvend is. Hogyne, hisz galambját beosztották abba a csoportba, mely hazánk galambtenyészetét a Jugoszláviában megrendezendő VI. spartakiádon fogja képviselni. Reméljük, sikerrel. Ez a remény jogos, hisz Szitányi János tenyészetében az ezüstérmes galambon kívül több olyan található, mely hazánk egy- egy távoleső részéből, de külföldről is idejében hazarepült, amikor versenyeket rendeztek. Andreas Sándor Mér nem probléma Tavaly még a háború előtti időkből való tantermekben, váltott műszakban tanultak a gyerekek a csalári alapiskolában. Ma már ez nem probléma, mert az épület tatarozását befejezték. Közel 100 000 koronába került. A hnb irányításával azonban még most is folynak a munkálatok. Úgy tervezik, hogy az épület körülkerítése, a játékpályák építése még további 30 000 koronába kerül majd. Az efsz kőműveseinek munkacsoportja, a szülők, sőt még maguk a gyermekek is bekapcsolódnak a munkálatokba. A pionírok már el is határozták, hogy az iskolaépület előtti kertbe a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére 30 rózsatövet ültetnek, és ezt a kertet ők fogják gondozni. Vámos Gézáné A Köztudott, hogy a községi krónikák szerepe mennyire fontos. Mi van a krónikákkal? Milyenek a krónikák? Helyesen vezetik? Teljesítik küldetésüket? Ezekre a kérdésekre keresett választ a Košice- vidéki jnb tanácsa, amikor napirendre tűzte a krónikák írásával, vezetésével kapcsolatos problémákat. Megállapították, hogy Já- szómindszent, Makranc és Csecs, valamint további kilenc községben pontosan és jól vezetik a krónikákat. Kassabélán, Ránkon, és Tornaváralján, valamint további öt községben még fényképes albumokat is összeállítottak a krónikák mellé. Sajnos, a krónikákkal kapcsolatos más jellegű tevékenységet a legtöbb községben elhanyagolták. Nem szerveztek beszélgetéseket a krónikákról, nem biztosították, hogy a lakosok bizonyos napokon belepillanthassanak a krónikákba. Általában az a szokás, hogy a krónikákat elzárják a nyilvánosság elől. A legnagyobb hiba azonban, hogy némely helyen évekig elhanyagolják a krónikák írását. Ezen a téren bizony nagyon lemaradtak Nagy- ida, Jászó, Hemádgecse községekben, és még további tíz faluban. A krónikák népünk életének hű tükrei. A krónika üzenet a jövő számára, önmagunk munkáját és a jövő nemzedéket tiszteljük, becsüljük, amikor krónikát Írunk. Ha valamit mulasztottunk ezen a téren, pótoljuk minél előbb a mulasztottakat. Iván Sándor A régi helyet ad az újnak Az egykori mezőgazdasági jellegű kisváros, Šaľa (Vág- sellye) szinte a szemünk láttára változik át modern nagyvárossá. Ugyanis a közeli DUSLO vegyikombinát fej* lődése nyomán a kunyhók, a kis házacskák eltűnnek, s helyükbe nyolc-kilencemeletes modern, lakóházakat építenek. Legutóbb 200 házaspár kapott új otthont ezekben a modern lakóházakban. Az idén pedig újabb 400 dolgozó kap új lakást. Sperk Boa Amikor hívják A komárnói (komáromi) Berta János elvtárs 1969 óta nyugdíjas, s maholnap már 72 éves lesz. Eddig is sokat dolgozott, géplakatos, sofőr, gépész, autószerelő, legutóbb, 31 éven át, a Városi Vízművek Vörös Flotta szigetén levő telepén gépész volt. De amikor munkába hívják, szívesen tesz eleget a hívó szónak. Évente 1100—1200 órát dolgozik. Főleg olyankor, amikor a többiek szabadságra mennek. Ünnepek idején is szívesen vállalja a munkát. Úgy mondja, hogy az időnkénti munka csak használ az egészségnek, közérzetnek. Nem érzi a 72 évet, s nem is látszik annyinak. Már a felszabadulás előtt tagja volt a VASASOK szakszervezeti csoportjának, 1946-tól 1950-ig pedig a Szakszervezetek Járási Tanácsának, s ma Is tevékeny tagja a Vasasok Baráti Körének. Vallja: a munka tette az embert emberré. S ezért, amikor munkába hívják, szívesen eleget tesz a hívő szónak. Holczer László főbb ellenőrzést! Amikor Drahňov (Dereg- nyő) községben évzáró taggyűlést tartott a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet tagsága, Csenqerl Gyula elnök beszámolójából kitűnt, hogy az ellenőrző bizottság tavaly a községben levő öt elárusítóhelyen 65 alkalommal tartott ellenőrzést. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy mind az elárusítók, mind a vásárlók részéről előfordultak hibák. Ettől függetlenül a taggyűlés végén külön határozatban foglalkoztak az ellenőrzés problémájával, feladatul adták az ellenőrző bizottságnak, hogy ebben az évben legalább 120 alkalommal tartson ellenőrzést. Lengyel István Vajánban a CSEMADOK és a Vöröskereszt helyi szervezete közösen tartott évzáró taggyűlést, melyet Kaszonyi Aladár hnb-elnök nyitott meg. Mindkét szervezet elnöke, vezetősége beszámolt. A közös taggyűlés legfőbb mondanivalóját azonban Kocsis István iskolaigazgátó, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke fogalmazta meg nagyon találóan, amikor hangsúlyozta: a * jövőben többet, sokkal többet kell tenni, mint eddig. Tóth Dániel Negyedszázad óta Molnár Ferenc elvtárs a kolárovói (gútai) Szolgáltatási Vállalat egyik részlegének vezetője, a szakszervezeti bizottság elnöke. Vezetésével 13 szocialista munkabrigádot alakítottak. Kitűnő szakember, példaképe beosztottjainak. Az üzemi pártszervezet egyik előadója, több társadalmi szervezet tevékeny tagja, de legtevékenyebb a CSEMADOK helyi szervezet kultúrfelelőse tisztségében. Negyedszázad óta lelkes szervező, Irányító, egyike azoknak, akik megalakították a CSEMADOK gútai szervezetét. Huszonhét taggal kezdték. Nehéz volt a kezdet: nem volt megfelelő helyiség sem, ahol ösz- szegyűltek, találkoztak volna. Mégis legyőzték a kezdeti nehézségeket. ö maga több színdarabnak és esztrádműsomak volt a szervezője. Nem szerepelt, de ott állt a színfalak mögött, s amikor felzúgott a taps, mindig meghatódott, úgy érezte, hogy ez neki is szól, egyszeriben elfelejtette az előadások szervezésével láró sok-sok munkát. És ha legközelebb újabb rendezvényről volt szó, szívesen vállalta a munkát. Ilyen ő ma is. Szeretnénk, ha még nagyon sokáig Ilyen maradna. Oláh Szerén I 1974. I «*«• 14 Segítőkész
