Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-17 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

A CSKP KB 1973. júHus 3—4-j ülésének határoza­ta feladatul adja a Forra­dalmi Szakszervezeti Moz­galomban dolgozó kom­munistáknak: • határozotton erősít­sék és jobban szervezzék a fiatal szakszervezeti tagok szocialista nevelését a munkaközösségben. Ebbe a folyamatba teljes mér­tékben vonják be a sza- kaszbizflrminkflt és a mű­helybizottságokat. Ebben támaszkodjanak a gazda­sági dolgozók, a műveze­tők, élenjáró munkások és szocialista munkabrigád- tagok személyes példamu­tatására és közvetlen se­gítségére; • fejlesszék a dolgozó ifjúság kezdeményezését, szervezzék meg aktív rész­vételét a tudományos-mű­szaki haladásban, támo­gassák általános műveltsé­gének és szaktudásának gyarapítását; • sokkal nagyobb mér­tékben teremtsenek káder- és anyagi feltételeket a fiatalok érdeklődés sze­rinti tevékenységének fej­lesztésére és szabad idejé­nek célszerű felhasználásá­ra; • határozottabban se­gítsenek a fiatal dolgozók, főként munkások munka­problémáinak, lakás- és életkörülményeinek és üdü­lési lehetőségeinek megol­dásában. KÉT BIBWEI TŰZZÜNK Kl KONKRET FELADATOKAT! Számos szakszervezeti alapszervezetben, íhol már megtartották a z évzáró taggyű­lést, vagy a konferenciát, előterjesztették jóváhagyásra az alapszervezet 1974. évi te­vékenységi tervét is, melynek fő célja az idén, hogy a szakszervezeti tevékenység még kifejezettebben az alapszervezetekben folyjék. Ennek feltétele, hogy megszabjuk az alapszervezeti szervek, az egyes bizott­ságok és a szakszervezeti munkaszakaszok feladatait. Az alapszervezetekben lefolyt évzáró tag­gyűlések és konferenciák azt mutatják, hogy növekedik a szakszervezeti szakaszok aktivitása, egyes alapszervezetekben azon­ban ezen a téren javulást célzó intézkedé­sek foganatosítása szükséges. Meg kell ta­nítani a szakszervezeti szakaszokat úgy dol­gozni, hogy a tagok rendszeresen jelenje­nek meg a taggyűléseken, s hogy növeked­jék a termelési értekezletek száma, rend­szeressége, és emelkedjék színvonala, mert csak így növekszik a dolgozók részvétele az irányításban, az ellenőrzésben, a fel­adatok maradéktalan teljesítésében, a mun­kaverseny fejlesztésében, az ideológiai ne­velésben, a kulturális tevékenységben és a dolgozókról való gondoskodásban. A szakszervezet 1974. évi tevékenységi tervében nem szerepel annyi feladat, mint a múlt évi tervben. Az alapszervezeteknek ezért saját tervük kidolgozásakor nem­csak a felsőbb szakszervezeti szervek ha­tározataiból, hanem mindenekelőtt az illető vállalat, üzem, intézmény, gyakorlatilag minden munkahely, konkrét feltételeiből kell kiindulniuk. Ez nagy igényeket támaszt a szakszervezeti tisztségviselőkkel és a dolgozókkal szemben. A kitűzött feladatok a szakszervezet 1973. évi tevékenységi tervéhez kapcsolód­nak, és utat mutatnak a VIII. szakszerve­zeti kongresszus határozatainak a megvaló­sításához. „Bevezettük azt a munkastílust és munkamódszert, amely elősegíti az alapszervezetek és valamennyi szakszerve­zeti tag aktivitásának kibontakoztatását“ — olvashatjuk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom 1974. évi tevékenységi tervének bevezető részében. Valamennyi szakszerve­zeti szerv és szervezet igyekezetének arra kell irányulnia, hogy a CSKP vezetésével, az állami és a gaždasági szervekkel, vala­mint a Nemzeti Front szerveivel együttmű­ködésben a szakszervezeti tevékenység ke­retében hat fő feladatot valósítanak meg, amelyek a következők: a szakszervezetek szerepének és elkötelezettségének növelé­se a fejlett szocialista társadalom építé­sében, a dolgozók alkotóerejének kibonta­koztatása, a dolgozókról való komplex gondoskodás biztosítása, a szocialista ne­velés hatékonyságának növelése, az egység megszilárdítása és az akcióképesség növe­lése. Ezeket a feladatokat a VIII. szak- szervezeti kongresszuson tűzték ki. Az alapszervezetek tevékenységi tervé­nek előkészítése s a tervben kitűzött fel­adatok megvalósítása megköveteli vala­mennyi szakszervezeti szerv irányító mun­kájának megjavítását. A taggyűlések ered­ményei és tapasztalatai alapján március vé­géig meg kell határozni, melyik alapszer­vezetnek, milyen célból és mikor kell hat­hatós segítséget kapniuk a felettes szervek­től. Ez a feladat nem teljesíthető a nem­zeti bizottságok, a kerületi, illetve a városi szakszervezeti tanácsok segítsége nélkül. Az alapszervezeteknek nyújtott segítség összehangolásáról továbbra is a járási szakszervezeti tanácsok gondoskodnak. Az év második felében vár ránk az a feladat, hogy az alapszervezetekben vég­zett ellenőrzéskor megállapítsuk, az üzemi bizottságok hogyan teljesítik küldetésüket, s hogyan élnek azokkal a jogaikkal, ame­lyekkel a szakszervezeti kongresszus és a Munkatörvénykönyv ruházta fel őket. A múlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy a tevékenységi terv megvalósításá­ban azok a szervezetek értek el jobb ered­ményeket, amelyek rendszeresen ellenőriz­ték a kitűzött feladatok teljesítését. Az idén is nagy fontosságot kell tulajdonítani a tevékenységi terv teljesítése ellenőrzésé­nek. Az alapszervezetek a terv első fél év­re vonatkozó feladatainak a teljesítését az 1974. július 15-ig megtartandó taggyűlése­ken, az egész évi tervteljesítést pedig az 1975. január 15-én kezdődő taggyűléseken értékelik. Az egyes szakszervezetek köz­ponti bizottságai 1974. április 15-ig tájé­koztatják a Szakszervezetek Központi Taná­csát az alapszervezetek tevékenységi ter­veiről, ezek színvonaláról és tartalmáról. A. VÁCLAVÍK A ránylag még fiatal üzem a Kelet-szlovákiai Vasmű, áp­rilisban lesz tizenöt éves. Dolgo­zói az eltelt másfél évtized alatl kiváló termelési eredményeket értek el,. Gazdasági tevékenységén kívül fontos népgazdasági és tár sadalmi feladatokat is teljesít Csaknem huszonháromezer fői számláló munkaközössége az ötö­dik ötéves terv eddig eltelt há­rom esztendejében több mint húsz milliárd korona értékű árut ter­melt. Évről évre igényesebb f luatol* megvalósítása vár az üzem dolgo­zóira. Például 1972-ben az áruter melés értéke 6,4 milliárd koronát ért el, tavaly már meghaladta a 7,4 milliárdot s az idén 8,3 mil­liárd koronát irányoz elő a terv Tavaly 24 óra alatt kétezerkétszáz tonna nyersvasat termeltek, az idén ez a mennyiség háromezerkétszáz tonnára növekszik. Ezeknek a fel­adatoknak a teljesítése magas színvonalú munkaszervezést, s nem utolsósorban politikailag fej lett, öntudatos, szakmailag képzett embereket igényel. Jogosan vetődik fel a gondolat hogyan sikerült a Vasmű politikai gazdasági és társadalmi szervei­nek ezt a hatalmas munkaközös­séget összekovácsolni, az egyet szakágazatok dolgozóit megfele­lően kiképezni, s úgy irányítani őket, hogy az évről évre növekvő feladatokat sikeresen teljesítsék? Legutóbb az SZLKP kelet-szlo vákiai kerületi bizottságának ple náris ülésén a vitában felszólaló Anton Župa elvtárs, a Vasmű vál­lalati pártbizottságának elnöke is foglalkozott ezekkel a »- ~3sek kel, amikor az elmúlt é> _ jiitika’ és gazdasági sikereiről számoll be. A többi között hangsúlyozta: „Sikereinket elsősorban a Vasmű ben uralkodó jó politikai légkör­nek, dolgozóink öntudatos, lelkes munkájának, a szocialista munka­brigádok példamutatásának és a PÉLDÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS A bratislavai Slov- naft több mint 1700 tagú SZISZ-szerveze- tének tevékenysége országos példa is lehetne, hiszen azon túl, hogy a mozgalom élenjárói­nak számítanak, remek példáját adják annak, mily módon dolgozhat, izmosodhat együtt egy üzemen belül két tömegszervezet. Adott eset­ben a szakszervezet és az ifjúsági szövetség. Közösen elért eredményeik jelentik azt a több­letet, amely a párt júliusi plénumának ide vo­natkozó határozatát, szellemét valósítja meg a gyakorlatban is. Török János, az összüzemi szervezet alelnö- ke adottnak és természetesnek tartja a két szervezet közös munkáját, hiszen a Slovnaft dolgozóinak átlagéletkora csupán harminckét év. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a szak- szervezeti tagság egy népes tömbje az üzem ifjúsági szervezetének teljes létszámát képvi­seli, tehát 1700 fiatal vall magáénak két tö­megszervezetet. Közösek tehát az érdekek, közösek az ered­mények, közös a perspektíva is. Mindenekelőtt viszont a két szervezet közös múltjába érdemes betekinteni. Az egységes if­júsági szervezet három évvel ezelőtt mint­egy hatszáz taggal kezdte meg működését. Az eltelt három esztendő nemcsak a taglétszám emelkedésében, de minden vonatkozásban egyértelmű, folyamatos fejlődést mutat. Tény­leges minőségi és mennyiségi fejlődésről van szó, ami mögött következetes, módszeres ne­velőmunka áll, öntetszelgéstől, formalizmustól mentes, odaadó akarat, önmegvalósítási szán­dék, aminek természetesen komoly fedezete van. A mennyiségi fejlődés számadatai rövidek és egyértelműek, mert hatszáz taggal indul­hattak, s ma közel járnak a kétezerhez, ami az üzem fiatalságának hatvanszázalékos szervezettségét jelenti. A „hiányzó“ negyven százalék sem kelthet bennünk hiányérzetet, ha tudjuk, hogy a rendszerint három műszak­ban dolgozó fiatalok nagy része bejáró, s ezek döntő többsége odahaza, a falusi alapszerve­zetben tevékenykedik. Az üzem ifjúsági moz­galmában a fiatal kommunisták száma sem kevés. Érzékeltetőül talán elég elmondani, hogy jelenleg a párttagjelöltek száma valami­vel több, mint százharminc. De állandóan nö­vekszik, népesedik, hiszen bázisuk van. Persze a bázis nem magától jön létre, az adott anyagból kell megteremteni. A módsze­res, hatékony eszmei-politikai nevelőmunka, a pártoktatás, a társadalomtudományok népsze­rűsítése hozza létre ezt a bázist, s közvetve- közvetlenül lehetővé teszi, illetve teremti meg a hatékony mozgalmi munka feltételeit. Mert tudják: a szellem, az ismeret, a világnézet a fontos, mely nélkül alkotni, teremteni való iá­ban elképzelhetetlen. Ahol ez megvan és ér­vényesül, ott formalizmusról szó sem lehet. A vállalat vezetősége, pártszervezete és sznk- szervezete mindent megtesz azért, hogy fia­taljaik társadalmi, munkahelyi közérzete, po­litikai meggyőződése és elkötelezettsége egészséges és építő legyen. Az összkép egyér­telműen azt bizonyítja: sikerül nekik, s ez mindannyiukat teremtő elégedettséggel tölti el. Beszélgetőpartnerem, Török János örömmel számol be arról, hogy a szakszervezet évente mintegy százötven ezer koronával segíti a fia­talokat. A pénzt az ideológiai nevelőmunka tökéletesítésére, sport -és kulturális tevékeny­ségük fejlesztésére fordítják. A vállalat külön ifjúsági üdülője állandóan fiataloktól hangos, de ugyanez a helyzet az üzem klubjában, ta­nácstermeiben is, érdekköreiben, mert a fiata­lok élnek a lehetőségekkel, tesznek, cseleksze­nek szinte minden területen. Büszkén emlege­tik a szakszervezet által patronált MADIT OIL kultúrcsoportot, de még ennél is büszkébben a valóban tömeges méreteket öltő sporttevé­kenységet. Alig van sportág, amelyben ne te­vékenykednének, s ne érnének el sokszor or­szágosan is kimagasló eredményeket. Persze könnyű nekik — mondhatná a felü­letes szemlélődő —, aki tudja, hogy náluk mindennek remek feltételei vannak. Sportpá­lyák, felszerelések, fedett uszoda ... Igen, de ha mélyebben tekintünk a képbe, láthatjuk, hogy mindezt nem csupán a nagyvállalati adott­ságokkal járó lehetőségek biztosították, sok mindent maguk a fiatalok hoztak létre. S ami ennél is fontosabb: megérdemelték, rászolgál­tak, mert dolgoznak, tudják: feltételeik egyik záloga éppen a szakszervezettel közösen vég­zett tevékenység, s az összvállalati érdekazo­nosság, amiért nekik is tenniük kell. A berlini VIT-re csupán egy utazott közülük az országos küldöttség tagjaként, de további tizenöt fiatal is ott volt, mert egy Berlin mel­letti vegyipari testvérvállalat meghívta, vendé­gül látta őket. Nem beszélve arról, hogy nincs olyan testvéri szocialista ország, ahol a Slov­naft fiataljai eddig ne jártak volna. Tartal­mas baráti kapcsolataik révén kölcsönösen lá­togatják egymást a szocialista országok vegy­iparában dolgozó fiatalokkal. A külföldi kirán­dulások költségeit sok esetben a szakszerveze­ti alapból fedezik, de ösztönzőleg, olyan for­mán, hogy egy-egy SZISZ-tag részvételi költsé­gének nagysága mindig a tag szervezeti aktivi­tásától függ. Aki jobban dolgozik, olcsóbban, esetleg ingyenesen üdül a tengerparton. Január 23 án tartották meg a fiatalok az üze­mi szervezet évzáró konferenciáját, amelyen elfogadták az ifjúsági szervezet í vezet 1974-re szóló közös munl Gazdag, átfogó program, melynek sában, az eddigi tapasztalatok al bízhatunk. Az ideológiai nevelésre ban is jelentős hangsúlyt helyezni nek még jobban elmélyíteni a fii iránti felelősségtudatát, a Zenit, i a Signál 30 mozgalom hatókörét vezet tisztségviselői feladatul tűz cialista munkabrigád-mozgalom to sét és elmélyítését ösztönző, koo kenységet, a mozgalom állandó pa értékelését. A SZISZ-vezetőség; gondott fordítanak a legjobbak j kölcsi megbecsülésének érvényre Oj munkaversenyformákat dolgc elhatározták, hogy az üzem gazda« nek figyelmét az eddiginél jobba fiatalok újítómozgalmának jelen ésszerű, gazdaságos újítások meg fontosságára, melynek éru n ( Az Ifjúsági szervezet vitafórumokat is rendez. A Slov­naft fiataljai ezeken örömeikről és problémáikról be­szélnek. Tö rök János

Next

/
Thumbnails
Contents