Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-17 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó
BUDAPESTI FILMLEVÉL Mitőí ilyen, olyan vagy amolyan az ember? A barrandovi és a bakui filmstúdió közös vállalkozásában készült a Viharos t enger című film. Az Eldar Kufijev rendezte alkotás egy cseh internacionalistának, Jan Vaceknek állít emléket, aki 1918- ban az azerbajdzsán nép oldalán Baku felszabadításáért harcolt. A felvételén: Alois Švehlfk, a cseh fórra- dalmár szerepében. 1974. II. 17. Jelenet az Álmodó ifjúságból: Éva Rasz az Anya és Csorna Zoltán Hubert szerepében; (B. Müller Magda felv.) JANA BREJCHOVA- magvar filmben Forgatják a Jelbeszédet Jana Brejchová, a népszerű cseh színésznő szerepet vállalt Luttor Mara készülő filmjében, a Jelbeszédben. Az alkotást Máriássy Judit filmnovellája alapján forgatják. A film egy műveletlen, félig paraszti környezetben élő fiatalember első tragikus válságát és kibontakozását kíséri. Talán erre utal a film címe is: Jelbeszéd. Az elsőfilmes rendező az alkotással kapcsolatban így nyilatkozik: A film elégedetlenné akarja tenni a fiatalokat saját magukkal szemben úgy, hogy tükröt tart eléjük. Ez is jelbeszéd, s azt szeretnénk vele üzenni nekik, hogy ébredjen fel bennük az értelmes gondolkodás és beszéd Igénye, ami életük fordulópontján később majd alkalmassá teszi őket a nehéz, helyes döntések kivívására A film főbb szerepeit Páger Antal, Egri István, Ronyecz Mária, Balázsnvits Lajos, Bánsági Ildikó, Margittal Ági, Avar István és mások játsszák, Jana Brejchová a filmben az orvosnő szerepét alakítja. □ A barrandovi stúdióban a múlt évben összesen 28 játékfilm — ebből 20 színes felvétel — készült. A filmstúdióban ezenkívül több tv-filmet is forgattak a Csehszlovák Televízió megrendelésére. □ Simonetta Stefanelli, aki a nagy sikerű Keresztapa című filmben Don Corleone, Marion Brando menyét alakította, most az Egy árnyékkal találkoztam című film főszerepét játssza. A tizennyolc éves Simonetta Stefanelli, a „legolaszabb olasz“ színésznő a Mózes című filmben is szerepel. □ Elem Klimov rendező Gri- gorij Raszputyinról forgatja az Agónia című filmjét. Az új szovjet filmben Mikael la Droz- dovszkaja a hercegnő szerepét alakítja. Q Claude Lelouch Egy egész élet című új filmje az első világháború napjaiban kezdődik, és 2000-ben ér véget. A főszereplő, Marthe Keller, három figurát alakít: egy hatvan évvel ezelőtti viruló hölgyet, aztán a hölgy lányát, végül pedig az unokáját. A filmen csak 18 hétig dolgozik Lelouch, a felvételeket Görögországban, Törökországban, Hongkongban, Nairobiban, Párizsban, Rómában és New Yorkban forgatják, s a főszereplőkön kívül 50 000 főnyi tömegszereplőt is igénybe vesznek. A film zenéjét pedig Francis Lai, a Love Story zeneszerzője szerezte. □ Egy nyaralóhelyen üdülő fiatal, csinos mama (Romy Schneider} és nem kevésbé csinos leánykája találkozik két férfival. Hogy az Un amour de chien című film története ne legyen csupán sablonos nyaralási idill, arról Jean-Claude Brialy gondoskodik. Ezúttal azonban nem főszereplője, hanem rendezője a filmnek. □ A télidőben elnéptelenedett, szürke és hideg Velencében forgatják a Don’t look now című filmet, amelynek főszerepeit Julie Christie és Donald Sutherland játssza. Története: egy házaspár Velencébe utazik, a férfit restaurátori munkája szólítja oda. Az asszony vele tart, hogy kiheverje a kislánya halála után kapott idegösszeomlást. □ John Boorman rendező Írországban forgatja a Zardoz című filmet, afféle háryjános-his- tóriát, amelynek főszerepeit Charlette Rampling és Sean Connery játssza. Charlotte Rampling nemrég fejezte be Dirk Bogarde oldalán Az éjszakai portás című film felvételeit. □ Az Üdvhadsereg egyik hadnagynője beleszeret egy clo- chard-ba, s megszokott életétének hátat fordítva, elmegy a párizsi csavargóval, hogy osztozzék sorsában, és különös kalandjainak részese legyen. Az Ursule et Grelu című filmet Serge Korber rendezi, főszerepeit Annie Girardot és Barnard Fresson játssza. Kilencven évvel születése és csaknem negyedszázaddal halála után Balázs Béla újra bevonul a magyar filmvilágba. Igaz. ezúttal nem világhírű filmesztétaként, hanem kisgyermekként érkezik, így nem is a tanári szoba, hanem a filmműterem ajtaján lép ki. Budapesten újra Balázs Béla-fllm készül. Nemzetközi hírű, sikerű műnek, az Álmodó ifjúságnak a filmváltozata. Olyan rendező — Rózsa János — készíti, aki személyesen nem ismerhette az írót — (mikor Balázs Béla 1949-ben meghalt, Rózsa tizenkét éves volt), de mint a többi kortársa, az ún. „kései harmincasok nemzedéke“, ő is szinte egész filmessé alakulását a balázsi ihletésnek köszönheti. Ennek ellenére Rózsa János azt állítja, ebben a filmjében nem a filmesztéta Balázs Béla alakja foglalkoztatja. Az „Álmodó ifjúság“ lírai emlékképekből álló önéletrajz. Ennek a lőcsei évekről szóló részei szolgálnak Kardos István és Rózsa János forgatókönyve alapjául. De miért épp ezek a részek? Rózsa válasza a következő: — Akárcsak előző filmjeiben, a Gyermekbetegségekben 11965) és a Bübályosokban (1969), az Álmodozó ifjúságban is fontos szerepet kapnak a gyerekek. Ennek ellenére egyik filmet sem nevezném gyerekfilmnek. Elsősorban az életkor izgat, mindig újra meg újra visszatérek a serdülök világába, amelyben az emberre még közvetlenül hatni lehet. Azt igyekszem vizsgálni: mitől lesz ilyen, olyan, vagy amolyan az ember. ® Mennyire hű az irodalmi műhöz a készülő film? — Szellemében maradéktalanul őrzi Balázs Bélát, az írót és Balázs Bélát, illetve Bauer Hubertot az író láttatta gye- rekszereplőt. Cselekményében csak részben követtük az eredeti művet. Elsősorban nyersanyagként kezeltük, egyes szerepeket mellőztünk, más figurákat elhagytunk, bizonyos eseményeket kitaláltunk. Az ifjú Hubert például egy nap Lőcsén szemtanúja lesz egy kézihajtású vándormozi bemutatójának, és a film óriási hatással van rá. De ez csak epizód, mellyel a mozi szerepét érintettük a gyerek felnőtt éválásában. Meggyőződésem, hogy az „Álmodó if júság" Balázs Bélához hű, sőt talán balázsi mű marad a filmvásznon is. Rózsa János eddigi filmjeiben mindig mesteri szemmel fedezte fel, és avatott kézzel irányította a tehetséges gyerekszínészeket. Ki alakítja az ifjú Hubert szerepét? — Sok keresés után a dunántúli Veszprémben találkoztam a tizenkét éves Csorna Zoltánnal, akire végül is Hubert szerepét bíztam. Tehetséges, ügyes kisfiú, igen természetesen játszott. Jól megfelel a két másik gyerek is, akik Hubert barátait alakítják. A kissé visszafogottan hangzó szavak mögül kiérződik a rendezői munka minden nehézsége, Rózsa János még hozzáfűzi: — A filmnek csak négy főszereplője van. Az Apa, az Anya, Hubert és két barátja közül az egyik: Ödön. A többi szereplő csak epizodista. Épp ezért minden az egységes hangulatot teremtő, együttes játékra épül az Álmodó ifjúságban. Az együttes megteremtése a kamerák előtt, nem lehet könnyű feladat. Az Apát alakító Lohinszky Lóránd a romániai marosvásárhelyi Magyar Nemzeti Színháztól szerződött Budapestre. Az Anyát alakító Éva Rasz, Európa-hírű jugoszláv színésznő. És egy tizenkét éves veszprémi meg egy ugyanolyan idős budapesti kisfiú. Míg a kamerák elé nem léptek, a négy főszereplőt különböző művészi szokások, játékhagyományok, stílusok választották el egymástól... FENYVES GYÖRGY
