Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-12 / 36. szám, kedd
160 pár ökrösfogattal kezdték A Malý Horeš-i (kisgéresi) Efsz-ben 25 évvel ezelőtt 160 pár villásszarvű ökörrel indult a nagyüzemi gazdálkodás. Később a gépek vették át a főszerepet a termelésben. Az eltelt negyedszázad alatt alaposan megváltozott a falu arculata, és a benne élő emberek é- lete. Minden családi ház új köntöst öltött. A szocializmus jelenléte ebben a községben is meggyorsította a fejlődést. Erről számolhatott be az idei évzáró taggyűlésen BERTA János elvtárs a Kisgéresi Efsz A szarvasmarha-tenyésztés ebben a szövetkezetben is eléri az élenjáró efsz-ek termelési szintjét. A Kisgéresi Efsz tavaly 4048 mázsa húst, 770 ezer liter tejet — 1972-höz viszonyítva 30 000 literrel többet — juttatott piacra. Az évi fejési átlag tehenenként tavaly 2917 liter volt, de például Géresi Magda, Bácskái Erzsébet, Berta István, Géresi Béla, Kis Berta István háromezer literen felüli fejési átlagot értek el tehenenként. elnöke. A négyszáz férőhelyes teremben minden hely foglalt volt. A csaknem kétezer hektáros, közel ötven millió korona értékű vagyonnal rendelkező közös gazdaság tagsága kíváncsian hallgatta a múlt évben végzett munka mérlegének Ismertetését. Jó esztendő volt a tavalyi — hangsúlyozta a beszámoló —, hiszen a kalászosokból például hektáronként átlagosan 46 mázsa termést takarítottak be. Volt olyan terület, ahol a Kaukaz búza 58 q-át termett hektáronként. Ilyen eredményekkel csaknem ötven vagonra való gabonaneművel sikerült túlteljesíteni a termelési tervet, — Ezen a szakaszon jó munkát végeztünk — értékelte az elnök —, mert a talajművelés, főleg az egy-egy hektárra előirányzott búzaegyedek biztosítása terén mindent megtettünk a magas hozamok érdekében. Ehhez az is hozzájárult, hogy sikerült a nagy hozamú szovjet búzafajtákból kellő meny- iiyiségű vetőmagot biztosítani. A kisgéresi szövetkezet gazdálkodásában fontos szerepet játszik a szőlőtermesztés. Az A szövetkezel helyes irányú gazdálkodására utal az a tény, hogy a tervezett költségekből 635 ezer koronával kevesebbet használtak fel, viszont a tagoknak 6,1 millió koronát fizettek ki, 375 koronával többet, mint 1972-ben. Az ötödik ötéves terv három esztendejében — uz 1970-es évhez viszonyítva — a szövetkezet mezőgazdasági bruttó termelése 11, piaci termelése 53 százalékkal emelkedett. Az eredményes évzárás mérlegének ismertetése után á további tennivalók is szóba kerültek. A Kisgéresi „Úttörő“ Efsz-ben, ahol a fiatalok is szép számban megtalálják helyüket — otthonra talál minden, ami a fejlődéssel, haladással és korszerűséggel összefügg. Berta elvtárs rámutatott, hogy a jövőt tekintve fontos feladat például a szőlészet bővítése. Tervük szerint 1990-ig százhatvan hektár szőlővel rendelkezik tnajd a szövetkezet, és míg tavaly csaknem kétmillió korona értékű termést értek el, 1990-ben legGéresi István ifjúsági gépesítő brigádja 1974 II. 12. ültetvény jelenlegi területe 42 hektár, ebből 32 hektár a termő. Az utóbbi három év alatt kordonművelésre korszerűsítették a szőlészetet, s míg ezelőtt 25—30 mázsa szőlőt termett egy-egy hektár, 1973 bán 87 mázsás hektárhozamot értek el. Ez 67,6 ezer korona értékű bruttó termelést eredményezett minden hektárról. Az évzáró gyűlésen elhangzott beszámoló is utalt arra, hogy a szőlészetben elért eredmények jelentősen hozzájárultak a növénytermesztési termelési terv 2,3 millió koronás túlszárnyalásához. Az állattenyésztés területén nem ért el a szövetkezet ilyen kimagasló sikereket, habár a tervezett állatállomány — a sertéseket kivéve — megvan. Az elmúlt év utolsó két hónapjában a száj- és körömfájás miatt csaknem kétszáz sertés elhullott. Ezért a tervezettnél 182 mázsával kevesebb sertéshúst értékesítettek. A növekvő feladatok teljesítése a jó politikai és szervező munka próbaköve írta: Jozef GAZDÍK, a trebišovi járási pártbizottság vezető titkára alább tízmillió korona bevételt várnak a szőlőből. Az elnök a továbbiakban felhívta a figyelmet, hogy az állattenyésztés területén új módszerek, racionális intézkedések bevezetésére van szükség. Növelni kell a termelést, csökkenteni az élő munkát, messzemenően biztosítani a rentabilitást. Éppen ezen a szakaszon kívánják fejleszteni az új technológiai eljárásokat, növelni a tejtermelést, a súly- gyarapodást. Mindezeket a tennivalókat konkrét formában mondják ki az évzáró taggyűlésen jóváhagyott határozatok. Nem kevésbé kihangsúlyozzák, hogy a kisgéresi szövetkezet a kalászosok termesztésében következetesen megvalósítja a gabonaprogram feladatait, tovább növeli a múlt évben elért terméshozamok szintjét, mert* ehhez minden lehetőségük adva V8n- KULIK GELLERT A CSKP XIV. KONGRESSZUSA UTÁN egész társadalmunk fejlődéséhez hasonlóan a trebišovi járás iparában és mező- gazdaságában is jelentős változásokra került sor. Helyes politikai-szervezési lépésnek bizonyult a kongresszusi határozatok és az 5. ötéves terv irányelveinek részletes lebontása a pártszervezetekre, vállalatokra és üzemekre. Ezt a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban az 1970—1973-as években elért e- redmények is bizonyítják, a- mint azt járási pártbizottságunk 1973 decemberi plenáris ülése is megállapította. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke 1970 tői 1973-ig 36,7 %-kal növekedett, és így kialakultak a reális előfeltételek az 1973. évi áprilisi járási pártkonferencia határozatának sikeres teljesítéséhez, amely az 1970-től 1975-ig terjedő időszakra a bruttó mező- gazdasági termelésben 56,7 %- os növekedést irányzott elő. Hasonló pozitív eredményt értünk el a mezőgazdaság áru- termelési feladatainak teljesítésében, ahol az 1970-es évhez viszonyítva 41 százalékos volt a növekedés. A bruttó mezőgazdasági termelés gyors növekedését főleg a gabonafélék hektárhozamainak és a gazdasági állatok hasznosságának növekedése eredményezte. 1973-ban a gabonafélékből 40.15 q átlagos hektárhozamot értünk el, amivel a kelet- szlovákiai kerületben az első helyre, és szlovákiai viszonylatban a legjobb 11 járás közé kerültünk. Ezzel a termés- eredménnyel hektáronként 5.15 mázsával szárnyaltuk túl az 5. ötéves tervben 1975-re előirányzott szintet. Ezek a pozitív eredmények azt bizonyítják, hogy mezőgazdaságunk dolgozói lelkiismeretesen teljesítik a felsőbb pártszervek, valamint pártunk kerületi és járási konferenciájának határozatait. A párthatározatok helyes megértésén kívül jelentős szerepet játszott még a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola és a kutatóintézetek gabonatermesztési szakembereinek tevékenysége, ami mezőgazdasági üzemeink vezető dolgozóinak növekvő szakmai hozzáértésében is megnyilvánult. A mezőgazdasági vállalatok közül említsük meg legalább azokat, ahol a gabonafélékből 50 mázsán felüli átlagos hozamot értek el, ezek a Maié Ozorovce-i Efsz, a Szu- motori Magtermesztő Állami Gazdaság és a Veiké Kapuša- ny-i (Nagykaposi) MÄG. Ezek a vállalatok jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy járásunk terven felül 2600 tonna gabonát juttasson az állami fel- vásárlási alapokba, és így méltó módon válaszoljon a kolíni járás mezőgazdasági dolgozóinak felhívására. járásunk mezőgazdasági dolgozóinak a gabonatermesztés szakaszán elért szép eredményeit a legmagasabb párt- és állami szervek is nagyra értékelték, amikor a CSKP KB és a CSSZSZK kormányának javaslatára köztársasági elnökünk a „Munkaérdemrend“ kitüntetésben részesítette járásunkat. Ez a magas kitüntetés arra kötelezi a kommunistákat és az agro- komplexuin valamennyi dolgozóját, hogy munkájukban a jö vőben se okozzanak csalódást. A PÁRTSZERVEZETEK és a kommunisták jó politikai-szervező tevékenysége, valamint a mezőgazdasági dolgozók becsületes munkája a cukorrépa-termesztés sikerességében is megnyilvánult, ahol bár a rendkívül kedvezőtlen évjárat miatt nem értünk el csúcshozamokat, de Szlovákia első járásaként teljesítettük a cukorrépa felvásárlási tervét és 300 vagon cukorrépát értékesítettünk terven felül. A növénytermesztés további szakaszain is jó eredményeket értünk el, főleg a korai burgonya és a szőlő termesztésében. Az állattenyésztés bruttó termelése az 1970-es szinthez viszonyítva 36,7 %-kal növekedett. Ezt elsősorban a gazdasági állatok, főleg a tehenek hasznosságának növekedése e- redményezte, ahol 1973-ban tehenenként 2825 literes évi fe- jési átlagot értünk el, 280 literrel többet, mint 197Q-ben. Ebből a szempontból elsősorban a Sirníki és a Celovcei Efsz-t kell kiemelni, amelyek 3300 literen felüli fejési átlagol értek el egy tehéntől. Jozef Gazdik elvtárs Az egész járás területén je lentösen kibontakozott a szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalási mozgalom, ami pozitívan befolyásolja a dolgozók munkakezdeményezését és aktivitását. Az elmúlt évben a járási mezőgazdasági igazgatósághoz tartozó szektorban a dolgozók 1883 egyéni és 217 kollektív kötelezettséget vállaltak, melyek együttes értéké, 10 959 000 korona. A teljesített vállalások értéke 11 807 000 korona volt. Állandóan növekszik a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák száma. Az agro- komplexum keretében 120 kollektíva kapcsolódott be ebbe a versenybe, s a címet eddig 28 kollektíva nyerte el. 1974-ben lényegesen nagyobb feladatok állnak mezőgazdasági dolgozóink előtt, mind a termelés, mind a felvásárlási feladatok szempon*jóból. A bruttó mezőgazdasági termelést 1973 hoz viszonyítva 3,6 %-kal, mezőgazdásági árutermelést 5,8 %-kal kell növelni. E feladatok teljesítéséhez a gabonaféléknél legalább 42,4 mázsás átlagos hektárhozamot, ezen belül a szemes kukoricánál 60 q/h'a hozamot, a teheneknél legalább 3000 literes átlagos tejhozamot kell elérni, és 100 tehéntől 90 borjú felnevelését kell biztosítani. A TERMELÉS NÖVEKEDÉSÉVEL párhuzamosan a felvásárlási feladatok is megnövekednek. Az 1973 as évhez viszonyítva 3 900 000 literrel több tej és 130 000 mázsával több gabona eladását kell biztosítani. Az említett igényes feladatok teljesítése érdekében különböző politikai és szervezési intézkedéseket készítünk elő részben a járási pártbizottság, részben az irányító szervek vonalán. Az idén is megszervezzük a gabonafélék termesztésére, a kukoricatermesztésre és a gazdasági állatok tenyésztésére irányúló technikai-gazdasági konferenciákat, s nemcsak járási méretben, hanem az egyes kooperációs körzetek szintjén is. A pártalapszervezetek értékelő taggyűlésein már ebben az időszakban olyan munkaterveket kell elfogadni, amelyek a termelési és felvásárlási feladatok teljesítéséhez elégséges teret biztosítanak. Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a mezei munkák egyes szakaszai e- lőtt az idén is kidolgozzuk a politikai-szervezési és az anyag- biztosítási terveket, s ezeket a nyilvános pártgyűléseken, valamint az egyes mező- gazdasági vállalatok dolgozóinak összejövetelein megvitatjuk. Ebben az irányban hatékonyabb segítséget várunk a tömeg- és a társadalmi szervezetektől is, elsősorban a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség és a Szlovák Nőszövetség járási bizottságaitól, hogy dolgozóink aktivitásának növelésével minél sikeresebben teljesítsük az 5. ötéves terv negyedik évének igényes feladatait. Ezzel kapcsolatban a kötelezettségvállalási mozgalom és a dolgozók munkakezdemónyezésének növelése érdekében az idei jelentős évfordulókat is kihasználjuk, éspedig a Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint járásunk szovjet hadsereg általi felszabadításának 30. évfordulóját. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XIV. kongresz- szusa, valamin! a CSKP KB 1972. évi áprilisi plenáris ülése többek között a mezőgazda- sági termelés koncentrálásának kérdéseivel, a kooperációval és a szakosítással is foglalkozott. A felsőbb pártszervek határozatait járási pártbizottságunk múlt évi áprilisi konferenciáján applikáltuk saját feltételeinkre. Itt olyan alapelvet fogadtunk el, hogy a nagyobb mezőgazdasági termelési egységeket részben kooperáció útján, részben a mezőgazdasági vállalatok egyesülésével alakítjuk ki. E határozatok realizálásához először kidolgoztuk a trebišovi járás mezőgazdaságának és élelmiszeriparának 1990-ig szóló fejlesztési tanulmányát. A kidolgozott tanulmány fő célja a mezőgazda- sági termelés intenzifikálásá- nak megoldása a szakosítás és a koncentráció által. A tanulmány a járást 6 komplex kooperációs társulásba osztja fel, amelyek 16 termelési csoportból állanak. A termelési csoportokat a jelenleg önállóan gazdálkodó egységes földművesszövetkezetek fogják képezni. Az első termelési csoportot Parchovany székhellyel már létre is hoztuk, ahol .a 6 szomszédos efsz társulásával kialakult Barátság Efsz összesen 3640 ha mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Továbbra is ezen az úton fogunk haladni, mert ez lehetővé teszi- a beruházási alapok, különösen a korszerű mezőgazdasági gépek második nemzedékének kihasználását, s mert nak ezzel a szervezési formával növelhető a termelés gazdaságossága és hatékonysága. A pártpolitikai munkában szerzett jó tapasztalatainkat a továbbiakban is kihasználjuk, s ezért a jövőben is összenívjuk az alapszervezetek elnökeinek és •aktivistáinak értekezleteit a járás egyes körzetei szerint. Az alapszervezetek tagsági gyűlésein továbbra is foglalkozni fogunk a gazdasági jellegű kérdésekkel, főleg az olyan egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok alapszervezeteiben, amelyekre az 1974-es termelési feladatokból jelentős rész hárul. Az elmúlt évi járási pártkonferencia határozatainak lebontásához hasonlóan a CSKP KB 1973. évi decemberi határozatait is lebontjuk járásunk e- gyes mezőgazdasági vállalataira és pártalapszervezeteire. A határozatok és az 5. ötéves terv feladatainak teljesítését részletesen megvitatjuk az alapszervezetek értékelő taggyűlésein minden mező- gazdasági vállalatba- Az értékelő taggyűlések határozataiba foglaljuk mind az 1974- es év, mind az egész 5. ötéves terv temelési és árutermelési feladatainak teljesítésére irányuló intézkedések javaslatát. JÁRÁSUNKBAN jelenleg folynak az egységes földműves- szövetkezetek évzáró tagsági gyűlései, amelyek a múlt évekhez viszonyítva ünnepélyesebb keretek között zajlanak. Az idén ugyanis nemcsak a tavalyi termelési és gazdasági e- redményekeí, hanem a szocialista mezőgazdaság építésének 1949 óta eltelt egész időszakát is értékeljük. Ebből a szempontból különösen azokban a szövetkezetekben ünnepélyes és örvendetes a mérlegelés, amelyek a szocialista átépítés kezdetének jubileumi 25. évfordulóját ünnepelve saját szövetkezetük alapításának jubileumi évfordulójáról is megemlékezhetnek. Járásunk területén a Kravanyi, a Stan- kovcei és a Leleszi Efsz tartozik a jubiláló szövetkezetek közé, melyek alapító tagjai szintén negyedóvszázaddal ezelőtt léptek a haladás útjára* A szövetkezet „vezérkara“, kö zépen Berta János elnök
