Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-13 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

á a 42 §' * cí *> r ia e tí «T! 'CJ süC ’S* ö>rj vs ^ F» O a ■a'S «ß sS Is E c 3 a t*J >C> F­A! O a °> ■£ ví a s Ď.K3 00 N ■< *S tét hozott a Spartak Komárno játé­kába. Nem egyénieskedő, hanem csa­patjátékot. A közönség egy része mindenáron gólokat szeretett volna látni Takács Tibortól, ő azonban nem önző. Gólokat ugyan szerzett, de inkább az előkészítésből vette ki részét. Takács Tibor nagyon jól be­leilleszkedett a következő játékosok­ból álló kollektívába: Kecskés Zol­tán, Rusko Jozef, Szabó József, Kajan Jozef, Boroczky László, Opavský Juraj, Mauko Sándor, Nagy Jenő, Molnár Ferenc, Póda László, Koňa Bohumil, Kraslan Alojz, Bilko Vilmos, Góry Sándor, Chudý Stefan és Papp Ernő. A háromnegyed évszázados jubileu­mot természetesen a szakosztály töb­bi csapata is kiváló eredményekkel, méltóképpen szeretné megünnepelni. Ennek érdekében főleg a szakveze­tők, az edzők nagyon lelkiismeretes munkát végeznek. A két kölyökcsa­pat Szrenkányi Dániel irányításával a kerületi bajnokságban a legjobbak között szerepel a táblázat élén. Ugyancsak a kerületi bajnokságban játszik a második számú ifjúsági csa­pat is, méghozzá jó eredménnyel. Lu­ka Béla edző irányításával becsüle­tes munkát végeznek a fiúk. E csa­pat játékosainak legnagyobb jutalma bejutni az első együttesbe, amely na­gyon rangos bajnokság mezőnyében: az első ifjúsági ligában szerepel. Az első számú komáromi ifjúsági csa­pat csak egy esztendeig nem szere­pelt a legjobbak között, de most me­gint ott van. Takács Sándor nagysze­rű labdarúgó-szakember, jó érzékkel irányítja e csapat labdarúgóit. A ko ináromi ifjúsági ligások közül már nagyon sok játékos került I. ligás felnőtt csapatokba, sőt akadt közöt­tük olyan is, aki országos válogatott­ságig vitte. Szikora Györgyöt, a ko­máromi ifiben faragták olyan játé­kossá, hogy felfigyeltek rá a szak­emberek. Igaz, ez az ificsapat csak a táblázat alsó felében szerepel, de a városban mindenki meg van győ­ződve arról, hogy tavasszal sikere­sebb lesz. Nem szabad szem elő! téveszteni, hogy ugyanabban a ligá­ban szerepel, amelyben a legneve­sebb testnevelési egyesületek ifjúsági csapatai vannak versenyben. A Spartak Komárno labdarúgó- szakosztályának van egy utánpótlás­csapata is, amely Vrecsics József ed­ző irányításával a járási bajnok­ságban váltakozó sikerrel szerepel. Az edző szerint több van ebben az együttesben, mint amit jelenleg nyújt. Kár, hogy e csapat játékosait a szakosztályban mostohagyermek­ként kezelik és a nézők is ugyan­ilyen mértékben látogatják mérkőzé­seit. Ölveczky Ferenc szerint a szak­osztály vezetőségét foglalkoztatja a ,,B“-csapat sorsa, szeretnék, ha ki­harcolnák a felsőbb osztályba jutást. Ehhez hathatósabb támogatásra vol­na szükség a városi üzemek részéről. Persze, itt elsősorban anyagi támoga­tásról van szó. Ezzel tulajdonképpen eljutottunk a komáromi labdarúgás egyik legfá­jóbb problémájához. Azok a labdarú­gók, akik ellen a Spartak Komárno „B“-csapata szerepel, a járás közsé­geiben, sokkal nagyobb támogatásban részesülnek, mint éppen ez a ,,B“- együttes. A legtöbb községben csu­pán a labdarúgás jelenti a sportte­vékenységet, s a helyi üzemek — a falvak esetében a mezőgazdaságiak —, kellő támogatásban részesítik a sportolókat, védnökséget vállalnak felettük. A Spartak Komárno labdarúgói fö­lött a Steiner Gábor nevét viselő Szlovák Hajógyár vállalt védnöksé­get. Figyelembe kell vennünk, hogy a népes sportegylet szakosztályában sok aktív sportoló működik. Ennyi igényt nagyon nehéz kielégíteni, vagy biztosítani a megfelelő támogatást. A legtöbb szakosztály nem rendelke­zik bevétellel, s mivel rangosabb osztályokban szerepelnek, nagyobbak a költségeik. így nem is csodálkozik senki azon, hogy a „B“-csapat tagjai nem kapnak új felszerelést, labdát és komoly gondokkal jár még a bajnoki találkozóra való utazás is. A labdarúgó-szakosztály vezetősé­gének van egy olyan^ elképzelése, hogy amennyiben a „B“-csapat fel­sőbb osztályba jutna, együttműködé­si szerződést kötnének a város vala­melyik külső településén működő üzemmel. Elsősorban a PTS Hadovce (Gadóc) és Dulov dvor (Gyulamajor­ra) gondolnak a vezetők. E telepü­lések lakossága bizonyára szívesen tekintene meg vasárnaponként szín­vonalas mérkőzéseket fogadná magá­évá a csapatot. Az elképzelés megvaiobiiasa rész­ben megoldhatná a komáromi labda­rúgás pályagondjait is. Bizony ilye­nek is vannak! A Spartak labdarúgói­nak (hat csapatról van szó) egy fü­vespálya és egy fél edzőpálya áll rendelkezésére. A megállapítás máso­dik fele nem tévedés. A sporttelep másik felét az év nagy részében víz borítja. A városi fürdő medencéjéből kiengedett víz egy része műszaki hi­ba következtében itt talál menedé­ket. Mennyivel többen mennének ki a pályára, ha az zöld. oxigéndús környezetben volna. . Ma már kevés város sporttelepén hiányzik a fedett lelátó, de Komá­romban ez a helyzet ál) fönn. Sokan azzal érvelnek, hogy ha a játékosok kibírják az esőt kilencven percig, miért ne bírják ki a nézők is. Egye­lőre nehéz választ adni, mikor lesz itt fedett lelátó, azt azonban elmond­hatjuk, hogy ennek érdekében a vá­rosi üzemek és az SZTSZ Járási Bi­zottsága nem tettek túl sokat. Az üzemekben figyelembe kellene venni, hogy a nézők 80 százalékát az üze­mek alkalmazottai képezik. E téren komoly intézkedéseket hozhatnának az üzemi szakszervezetek is. Elvégre a dolgozók szabad idejének kelleme­sebbé tételéről van szó. Különösen a jubileumi évben vár­na el az eddiginél nagyobb segítsé­get a labdarúgó-szakosztály a Spar­tak Komárno összvezetősége és az üzemi szakszervezet részéről. Vannak tehát problémák, amelyek megoldásra várnak. A labdarúgó­szakosztály vezetői, a laüdarúgók és a szurkolók remélik, hogy a létének 75. évfordulóját ünneplő komáromi labdarúgás megújhodik, s ennek ér­dekében összefog az egész város. A vállalatok, az üzemek, minden sport­barát. Ha ez a remélt összefogás megvalósul, az eredmények sem maradnak el. Akkor lesz igazán mél­tó évfordulója e város labdarúgásá­nak. KOtOZSI ERNŐ A hajók és a folyók városában, Ko~ márnában (Komáromban) a sportolók több sportágban értek el elismerésre méltó eredményt. A városban több országos bajnokot tartanak számon, az ökölvívásban, birkózásban és a vízisportokban, mégis a labdarúgás az, amely a legnagyobb népszerűség­nek örvendezhetne, ha e város fel­nőtt futballistái rangos osztályban szerepelnének. Az itteni dicső lab­darúgómúlthoz és ranghoz viszonyít­va alacsony osztálynak számít, hogy a nyugat-szlovákiai kerületi bajnok­ságban küzdenek a komáromi lila­fehérek a bajfioki pontokért. A csa­pat őszi teljesítményei mintha arra mutatnának rá, hogy feljövőben van a komáromi labdarúgás. A fellendülés nem véletlen folya­mat. A város labdarúgása nagy ese­ményre készül, hiszen ez idén ün­nepli fennállásának 75. évfordulóját. Az idősebb korosztályhoz tartozó szurkolók sokat emlegetik a volt KFC dicső korszakát, amikor nem ki­sebb csapatok, mint a Žilina és Fiľa­kovo (Fülek) jöttek el Komáromba, hogy megmérkőzzenek a bajnoki pontokért. Ahogy itt mondják, „ha a komáromi víztorony mesélni tud­na. ..“ A víztorony melletti pálya ugyanis nagyon sok szép labdarúgó­találkozó színhelye volt. A jubileumi év arra kötelezi a város labdarúgásának szurkolóit, a játékosokat, vezetőket, hogy az eddi­ginél többet tegyenek meg e sportág érdekében azért, hogy visszanyer­hesse régi rangját és hírnevét. Ilyen összefogás gondolata foglal­koztatott, amikor a város jubileumi évfordulójáról, a gondokról, problé­mákról beszélgettünk ölveczky Fe­renccel, a Spartak Komárno labda­rúgóosztályának vezetőségi tagjával, akinek szabad ideje nagy részét a helyi lila-fehér gondok, örömök töl­tik ki. — Labdarúgó-szakosztályunk veze­tői, edzői és nem utolsósorban ma­guk a labdarúgók mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy a három­negyed évszázados jubileumot ahhoz méltó eredményekkel ünnepelhessük meg. Szakosztályunk vezetősége ko­moly munkába kezdett. Rendkívüli fontosságot tulajdonítunk az iskolás korban levő labdarúgók képzésének. Kölyökcsapatainkat és ifjúsági csa­patainkat a legjobb labdarúgó-szak­emberek irányítják és az eredmé­nyek már mutatkoznak is. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy nem tö­rődünk eleget felnőtt labdarúgóink­kal. ,,A“-csapatunk irányítását, ed­zéseit, felkészítését kiváló szakem­berre, Kádár Istvánra bíztuk, akinek személyében olyan tapasztalt, körül­tekintő labdarúgóedzőt ismertünk meg, amilyen már rég nem volt Ko­máromban. Olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a jó pedagógusok. Puszta jelenléte megnyugtatólag hat a játékosokra s a vezetőkre egy­aránt. Ki is érdemelte a labdarúgó- szakoszály vezetőségének teljes bi­zalmát és támogatását. A kölcsönös bizalomnak, a szakszerű edzői mun­kának, a játékosok fegyelmezett vi­selkedésének, sportszerű helytállá­sának meg is lett az eredménye. A csapat az őszi idény nagy részében a táblázat első helyét foglalta el. Kár, hogy a szerencsével nem volt jobb viszonyban. így a komáromi csapat a telet jelentéktelen hátrány­nyal a második helyen tölti. Érdekes a közönség magatartása. Ha a nézők tudják, hogy igazi játé­kot várhatnak, akkor bizony van kö­zönség is. Odaadó, lelkes játék nél­kül üresen maradnak a lelátók is. Komáromban az elmúlt bajnoki évek során sokszor örültek a pénztárosok, ha egy-egy bajnoki mérkőzésre szá­zan vettek jegyet. Az elmúlt őszi idény során 650—700 fizető néző sem ment ritkaságszámba. A játékosok a hazai mérkőzésen ötletes játékkal, látszólag különösebb megerőltetés nélkül késztették megadásra ellenfe­leiket és idegen pályákról is jócskán hoztak haza pontokat, ami különösen ebben az osztályban nagy szó. Amint az elmondottakból kitűnik, a felnőttek csapata jó úton halad a jubileumi év méltó megünneplése fe­lé. A játékosok között nagyszerű kö­zösségi szellem alakult ki. Különösen örülnek Takács Tibor visszatérésé­nek, aki előzőleg a Tatran Prešov já­tékosa volt, s akit néhány mérkőzé­sen mutatott játéka alapján nagyon megszerettek komáromi játékostársai és a közönség is. Tapasztalatot, ötle­Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 169, 312-52, 323-01, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505 29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda Kiadóvállalat, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda íMyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Vajanskélio nábrežie 13/A, II. emelet, tele­fon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Oj Sző negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.

Next

/
Thumbnails
Contents