Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-07 / 5. szám, hétfő
A világbajnokságig nincs megállás A válogatott csapat feladatai miatt csaknem egy hónapon át szüneteltek az I. jégkorung-Iiga pontküzdelmei. Ezalatt azonban nemcsak az országos válogatott mutatkozott be idehaza csakúgy, mint külföldön, hanem utánpótlás válogatottunk és klubcsapataink is. Teljes pihenője, kikapcsolódása egyetlen csapatunknak sem volt, s ez így is van jól, mert a nagy folytatás teljes formát igényel az I. liga valahány részvevőjétől. Az I. liga első negyedének lebonyolítása után, — nem kis meglepetésre —, a Sparta Praha együttese veretlenül vezette a liga-mezőnyt, s túl az idény felén, jobban mondva a 25. forduló után is ezt a csapatot találjuk a táblázat élén. Jelenleg azonban már csak jobb gólarányának köszönve előzi meg a sokszoros bajnok Dukla Jihlavát, amely egyre inkább formába lendült. A Sparta megtorpanásait elsősorban az okozta, hogy legjobb csatára és a csehszlovák válogatott egyik legképzettebb játékosa, Kochta sokáig sérüléssel bajlódott, s ilyen egyéniséget nagyon nehéz pótolni. Ma már azt mondhatjuk, hogy a Sparta Praha és a Dukla Jihlava mellett trón- követelővé lépett elő a hajdani sokszoros rangelső ZKL Brno, a legutóbbi bajnok Tesla Pardubice, s nagyon jól áll a CIiZ Litvínov is. Mindez arra vall, liogy a dobogós helyekért nagy küzdelemre van kilátás. Ezúttal a megnövekedett mezőny (12 tagból áll az I. liga mezőnye) a négy negyed után végérvényes táblázattal szolgál, tehát az első négy csapat nem mérkőzik meg átlós alapon egymással, mint például tavaly. A cikk elején említett válogatott mérkőzések jó felkészülést jelentettek az országos képviselet legjobbjai számára, hiszen végeredményben mindenfajta előcsatározás a lehető legjobb világbajnoki szereplést van hivatva elősegíteni. Ebből a szempontból a legtöbbet a Moszkvában sorra került Izvesztyija torna nyújtotta. A válogatott új edzői, Gut és Starší láthatták, hol tart együttesünk, hol szorul kiegészítésre, miben kell javulnia. Velük együtt mi is láthattuk, hogy utcahosszal vezet a szovjet válogatott, amelyet nagyon nehéz lesz befogni a hátralévő időben. Éppen a szovjet válogatott teljesítményeit figyelhettük meg a leginkább tapasztalatszerzés céljából. Ez a válogatott nem riad vissza a férfias, kemény játéktól, de erőteljes teljesítménye semmiképpen sem megy a technikásság kárára. Sajnos idehaza több klubcsapatunk a túlzott keménység útját választotta, s ez nem az az út, amelyet a csehszlovák jégkorongsportnak járnia kell. A kluboknak is elsősorban a válogatott sikeres szereplését kell szem előtt tartaniuk, s ezt az edzők biztosíthatják. Védenceiket le kellene szoktatniuk a palánk melletti csetepatékról, mert ezek még sohasem döntötték el egy-egy találkozó sorsát, legfeljebb fölösleges kiállításokat és sérüléseket eredményeztek. Ez pedig sehol és sohasem lehet a cél. A palánk melletti kakaskodás túlzott volta a játék gyorsaságának rovására is megy. A szlovákiai csapatok közöl —, nem kis meglepetésre, — eddig a VSŽ Košice szerepelt jobban, s még annak ellenére is sokkal rangosabb, mint a Slovan Bratislava, hogy párharcaik eredményesebbje a bratislavai együttes volt. A szlovák főváros képviselője, a Slovan nagyon nehezen talált magára, s messze van attól a formájától, amely a legutóbb számára biztosította az I. liga bronzérmeit, de ha formája legalább azon a szinten marad, amely a davusi tornán mutatkozott meg, a középmezőny tisztes helyére juthat. A közönség, amely jó mérkőzésekre kíváncsi, bizonyára szívesen és nagy várakozással tölti meg a jégstadionok lelátóit. Remélhetőleg nem kell csalódnia kedvenceiben. A folytatás előtt a liga-táblázat a következő képet nyújtja: 1974. I. 7. 1. Sparta 25 17 2 6 97:53 36 2. Jihlava 25 14 8 3 98:55 36 3. Brno 25 13 6 6 90:74 32 4. Pardubice 25 13 4 8 82:73 30 5. Litvínov 25 13 2 10 85:78 28 6. Kladno 25 12 2 11 87:80 26 7. Košice 25 11 4 10 76:71 26 8. Slovan 25 8 5 12 81:96 21 9. Plzeň 25 8 3 14 75:89 19 10. Ostrava 25 5 8 12 80:94 18 11. Btidéjovice 25 6 4 15 69:102 16 12. Chomútov 25 4 4 17 75:130 12 Egyre népszerűbb a jégkorongsport. Képünk a csatár és a kapus örök párharcát mutatja be, méghozzá a lehető legfiatalabb változatban. ÉLJÜNK EGÉSZSÉGESEN! Az ember törekvése ősidők óta arra irányul, hogy mindig javítson a sorsán. Most nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy a jólét hogyan nyilvánul meg az anyagi lehetőségek birodalmában, inkább azt nézzük meg, hogy mit jelent a kevesebb munka, tehát a több szabad idő az embernek. A századforduló előtt még nagyon gyakori volt a hetenkénti 70, sőt még több munkaóra is. Az óta az átlagos munkaidő majdnem a felére csökkent. Ez a szabadidő-nyereség hatalmas forradalom eredményeként ju tott az emberiség birtokába. Ez megváltoztatta az emberi társa dalmat és minden elképzelést felülmúlva minden bizonnyal megváltoztatja a jövőben. De sajnos ezek az ajándékba kapott órák, amelyekben az em bernek nem kell energiát kifejtenie létszükséglete biztosítása érdekében, nagyon kétes érté küek. Az egyik oldalon ugyanis szélesre tárulnak a kapuk a több, a gazdagabb és a szebb élet biztosítására, a másik oldalon viszont az egyre kevesebb mozgás következtében az a veszély fenyegeti az emberiség egy részéi, hogy életerői előbb- utóbb elsatnyulnak, megdermed riek, elpusztulnak. Az kétségtelen, hogy az emberiség az elmúlt évtizedekben hatalmas léptekkel haladt előre elsősorban a technikai civilizáció terén. Ez az előrehaladás azonban jórészt mozgás nélkül, ülve vulósul meg. Nézzük meg például egy átlagos állampolgár napi munkarendjét: reggel Már az óvodában Romániában különösen az elmúlt években igen nagy figyelmet fordítottak az iskolai sportra és testnevelésre. A román sportvezetők is rájöttek arra, hogy az iskolában kell lerakni azt az alapot, amelyen állva a sport segítségével egészséges nemzedéket lehet felnevelni. Romániában már az iskolát megelőzően az óvodákban kezdik a testnevelést. Egy most megjelent minisztériumi rendelet értelmében Romániában négyéves kortól minden gyermeknek heti két órát kell sporttal eltöl- tenie. A kicsinyek orvosi és szaktanári felügyelet mellett úszó- és tornatanfolyamokon vesznek részt, s különféle labdajátékokat sajátítanak el. Ez a sporttevékenység természetesen folytatódik az általános iskolában. A középiskolában a tanulók már szakosodva folytatják a sportolást. Választhatnak atlétika, kosárlabda, röplabda, labdarúgás, kézilabda, torna, sí stb. között. Bukarestben, Temesvárott, Brassóban és még 12 más városban szakosított sportiskolákat hoztak létre. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses iskolákban tervszerűen meghatározott sportágak oktatására fektetik a fő súlyt. Az eddigi tapasztalatok nagyon kedvezőek. A versenyzéstől visszavonuló bajnokok általában hűek maradnak egyesületükhöz és mint oktatók elsősorban az utánpótlással foglalkoznak. felkel az ágyból és az asztalhoz ül. Reggeli után az asztaltól villamosra, buszra vagy saját kocsijába száll, az irodába vagy a gyárba viteti magát, onnan ugyanúgy tér haza, leül a tévé képernyője elé és a tévé nézést legfeljebb a vacsora Szakítja meg. A tévé műsor befejezése után a lefekvés következik. Ha ehhez az egész napi mozgásszegénységhez még hozzávesszük a modern civilizáció kalóriákban gazdag ételeit, majd azt a lélektani terhelést, amely a gépesítés és az automat izáció korszakában mindenkire — tehát a szellemi és fizikai dolgozóra egyaránt — ránehezedik és mindig újabb stressz helyzeteket teremt, akkor a szomorú eredmény kézenfekvő. Az iparilag fejlett, civilizált államok egészségügyi statisztikáiban évről évre nö a szívbeteg, a magas vérnyomású, a gyomorbajos, az ideges panaszokkal küszködő émberek száma. Ma már sajnos azt mondhatjuk, hogy az emberiségre zúduló egyik legsúlyosabb csapás a civilizáció okozta károk és betegségek hosszú sorozata. Nálunk több mint 90 000 embert tartanak nyilván magas vérnyomással. Csak ezeknek a betegsége évenként 2 700 000 munkanap kiesést, vagyis nép gazdasági károsodást jelent. Csehszlovákiában 14 százalék a 20—29 éves munkaképtelen vagy munkában korlátozott fiatalemberek aránya. Ez az arány 30—39 éves korban már 32 százalékra, 40 év felett pedig 35 százalékra nő. Húsz évvel ezelőtt nálunk még ritkaságszámba ment a szívinfarktus 30—40 év között, ma már viszont a 20 évesek közül is szedi áldozatait. Természetesen ez nemcsak hazai jelenség. Svájcban például a 12—16 évesek orvosi felülvizsgálatánál kiderült, hogy a gyerekek 80 százaléka hibás tesítartású. Ugyancsak általános világjelenség az, hogy a mozgásszegénység következményeként a 30 év körüli férfiak és nők már a legrövidebb futás után halálosan fáradtnak érzik magukat. Az utca embere, ha olvassa az újságokat, figyelemmel kíséri a különféle híradásokat, a lévé és a rádió műsorát, feleszmélt ezekre a jelenségekre é$ az orvoshoz fordul: „Meg akarom menteni magam, és sokáig és főleg egészségesen akarok élni. Milyen gyógyszer van erre?u A jól képzett orvosok, tudósok, pszichológusok, szociológusok, sőt politikusok is egyre nagyobb egyöntetűséggel váltják: „A mozgás! Napi életrendünkbe iktassunk be legalább egy olyan órát, amelyet közepes testi megterheléssel töltünk el.“ Ezt mindenkinek meg kell tennie, korkülönbségre való tekintet nélkül. A kisgyermekeknek először szüleik, majd a pedagógusok közvetítésével, az ifjúságnak, amely ma ugyan még sportol és edzi testét, de 25. életévének átlépése után már elkényelmesedik. Az eddiginél sokkal többet kell mozogniok a 30 éveseknek, akik sok esetben nem látnak mást maguk előtt, csak a gombóccal teli tányért és a fél liter sört. Ugyanúgy a 40 éveseknek, akik felett már Damoklész kardjaként ott lebeg az érelmeszesedés veszélye és akik azt mondogatják, hogy csak most érték el életük felét, de azért ebben nem túlságosan biztosak. Azután itt vannak az 50 és 60 évesek és a náluk is idősebbek: a szívbetegek, a magas vérnyomásban szenvedők, az idegesek, akik ilyen korban már irigykedve tekintenek azokra a kortársaikra, akik még ebben a korban is megőrizték frissességüket, elevenségüket, mert volt elég erős akaratuk arra, hogy bármilyen elfoglaltság mellett is szakítsanak időt a sportra, a mozgásra, a testedzésre. Mert a mozgás a legjobb és egyúttal a legegyszerűbb orvosság, hozzáférhető mindenki számára és az esetek túlnyomó többségében hatásos is. Csak szigorúan és rendszeresen kell azt gyakorolni, inkább túlozva, semmint csökkentve az adagolást. Csehszlovákia is az iparilag fejlett országok közé tartozik és így természetesen az ország állampolgárait is veszélyeztetik ezek a civilizációs ártalmak. Bár az utóbbi időben — különösen a XIV. pártkongresszus óta — hazánkban is nagyobb gondot fordítanak a tömegek sportjára és a civilizációs ártalmak elleni védekezésre, még nagyon sok a tennivaló... A téli sportok kedvelői mindenütt epedve várják a jó havat. .....
