Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-06 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

Fiatalokról Flalalolmali A TAPASZTALATOKRA ALAPOZNAK Hazánk kevés járása büszkélkedhet olyan megtisztelő elismeréssel, mint a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), amelyet a mezőgazdasági termelésben elért kitűnő eredményeiért a „Köztársasági érdemrenddel“ tüntettek ki. A jó eredmények eléréséhez a fiatalok is hozzájárultak. Mi ezúttal a járás fiatalságának a Szocialista Ifjúsági Szövetségben ki­fejtett munkájára voltunk kíváncsiak. Kérdéseinkre a legilletékesebb Rédvay Aladár elvtárs, a SZISZ Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának el nöke válaszolt 1974. I. 6. • A SaIsZ járási bizottságainak vgyik fő jeladata az alapszerve­zetek munkájának irányítása és fi­gyelemmel kísérése. Hogyan, mi­iyen formában valósítják ezt meg? — Irányítói munkánk kétoldalú: egyrészt módszertani tanácsokkal látjuk el az alapszervezeteket, és segítséget nyújtunk a problémáik megoldásában, másrészt viszont ellenőrizzük is tevékenységüket. Járásunkban 4300 SZISZ-tag dolgo­zik 112 alapszervezetben, melyek­kel közvetlen és rendszeres össze­köttetésben állunk. Összekötőink főleg az alapszervezetek elnökei és funkcionáriusai. Az elnököket havonta félnapos tanácskozásra hívjuk össze, amelyeken a legkö­zelebbi feladatokat vitatjuk meg, kicserélik tapasztalataikat, beszá­molnak az eredményeikről, problé­máikról. A tanácskozás negyed­évenként két-három napos iskolá­zássá bővül. A legutóbbi értekez­letünkön pl. az évzáró gyűlések le­bonyolításával kapcsolatos problé­mákat és tudnivalókat tárgyaltuk meg. Az évzárók utáni első isko­lázás témája pedig — elsősorban az új elnökük számára — a következő lesz: a SZISZ küldetése, az alap­szervezetek helye és feladata a társadalomban. Elemezzük továbbá, hogy hazánk felszabadításának, és ezt megelőzően az SZNF 30. évfor­dulójának tiszteletére milyen ak­ciók t rendezünk, milyen felada­tok és kötelezettségvállalások tel­jesítését várjuk el az alapszerve­zetektől. Az elnökökön kívül felelősök képzését sem hanyagoljuk el. Po­litikai dolgozóink is látogatják az egyes alapszervezeteket. Az együttműködést illetőleg azonban még sincs minden rendben. Az alapszervezetek nem tájékoztatnak bennünket minden akciójukról, így előfordul, hogy egy számunkra esetleg nagyobb jelentőségű akció helyett egy kevésbé jelentősön ve­szünk részt. Persze az is megtör­ténik, hogy egyszerre több rendez­vény van, s mindegyikre nem tu­dunk képviselőt küldeni. Ezeket a hibákat az új évben úgy próbáljuk kiküszöbölni, hogy az elnökök az értekezleteinken beszámolnak a következő hónapra tervezett akci­ókról (legalább egy hétre terjedő pontossággal), és így módunkban lesz a legjelentősebbeket kiválasz­tani, ezek eredményeiről a többi alapszervezetet is pontosan tájé­koztatni. • Körülbelül hány alapszervezet­ben számolnak új elnökkel az év­zárók után? — A SZISZ-évzárók kérdésével a járási pártbizottság is foglalko­zott. Az évzárók pontos és időbeli lebonyolításának biztosítása a pártalapszervezetek feladata is. Az alapszervezetek aktivistái az évzáró gyűlések megkezdése előtt kétnapos iskolázáson vettek részt. Az aktivisták értékelik a körzetük­be tartozó SZISZ-elnökök munká­ját, véleményt mondanak, hogy a következő választási időszakra ja­vasolják-e őket e funkció betölté­sére. Az új vezetőség választásakor a tagságnak ezt az értékelést is figyelembe kell vennie. Ezek alap­ján kb. az alapszervezetek 42—45 százalékában lesz új elnök. Az idén megválasztott elnökökkel azonban legalább két-három évig számolunk. Ugyanis, mint már említettem, eb­ben az évben megkezdjük a felsza­badulás 30. évfordulójára rende­zendő akciók és feladatok szerve­zését, és ha ezalatt az elnöki tiszt­ségben újabb személyi változásra kerülne sor, ez hátráltatná a mun­kát nálunk, és az alapszervezetek- ben is. • Hogyan kapcsolódnak be a fiatal párttagok és tagjelöltek az ifjúsági szövetség munkájába? — A SZISZ KB határozatának azt a pontját, hogy minél több fia­tal párttagot és jelöltet nyerjünk meg a SZISZ-munkára, a járási pártbizottság segítségével sikere­sen teljesítjük. A SZISZ-tagság ko­rában lévő párttagok és jelöltek ugyanis a pártalapszervezetektől konkrét feladatul kapják az ifjú­sági szervezetekben való aktív munkát. így sikerült elérnünk, hogy nincs egyetlen olyan alap­szervezetünk sem, amelyben ne tevékenykedne párttag Ťwgy tag­jelölt. • Milyen eredményeket ertek el a múlt évben a tagság eszmei­politikai nevelésében? Hogyan folytatják munkájukat e téren a továbbiakban? — A fiatalok politikai nevelése terén végzett munkánkat a járási pártbizottság pozitívan értékelte. Az idei év feladatait az előző ta­pasztalatokra alapoztuk. Az eszmei nevelést a pártalapszervezetek ma­ximális bevonásával végezzük. Az alapszervezetek maguk döntik el, hogy az oktatás melyik formáját (alapfokú, középfokú Lenin-körök) válasszák. Az előadók többnyire párttagok, de minden esetben a pártalapszervezetek megbízásából végzik ezt a munkát. Ebben az év­ben szorgalmazzuk a szemléltető agitáció, a hangosanbeszélő, a fa­liújságok nagyobb mérvű alkalma­zását az eszmei-politikai nevelő munkában. Hasznosak az egyes évfordulók tiszteletére rendezett nevelő hatású kultúrakciók s a fiatalok között népszerű politikai témájú vetélkedők is. A jövőbe« még alaposabban megismertetjük fiataljainkat a Szovjetunió ered­ményeivel, az onnan és a KGST- országokból kapott segítség jelen­tőségével. Rámutatunk arra, ho­gyan járul hozzá ez a támogatás járásunk szép eredményeinek el­éréséhez. A nevelésbe a helyi és városi nemzeti bizottságok, vala­mint a járási nemzeti bizottság se­gítségével a fiatal képviselőket is bevonjuk. Nekik kell szót emelniük annák érdekében, hogy az illetéke­sek bizonyos összeget fordítsanak a fiatalság nevelését szolgáló pro- pagációra és agitációra; pl.: tema­tikus filmek beszerzésére és in­gyenes vetítésére stb. • Milyen a helyzet a SZISZ- munka többi szakaszán? — Járásunk mezőgazdasági jel­legű, ezért nagyobb rendezvénye­inket ennek megfelelően kell idő­zítenünk. A közösségi munka ná­lunk a december—március időszak­ban csúcsosodik ki, főleg ami a kul­turális tevékenységet illeti. Nagyon népszerűek a már hagyományos körzeti és járási ifjúsági találko­zók, amelyek 1973-bán nálunk is a VIT jegyében folytak le. Ugyan­így évente megrendezzük a fiatal táncdalénekesek és az ifjúsági ze­nekarok versenyét. Nagyon hasz­nos és eredményes akcióvá fejlő­dött a SZISZ-tagok különböző mű­vészeti alkotásaiból évente kétszer megszervezett kiállítás, amelyhez a Járási Népművelési Otthon is segítséget nyújt. Sok ügyes kezű fiatalt fedeztünk fel ennek kap­csán. Legjelentősebb akcióink azon­ban, amelyek a fiatalok kezdemé­nyező készségének és eredményei­nek növeléséhez is hozzájárulnak, az egyes ügyességi szakmai ver­senyek: pl. az aratási verseny, a fiatal traktorosok versenye, a fejő­verseny stb. Büszkék vagyunk, hogy járásunknak olyan iigyes, szakmailag képezett fiataljai van­nak, mint pl. Németh Frigyes, az ekecsi szövetkezet ifjúsági kollek­tívájának tagja, aki 1972-ben a já­rási fejőverseny után az országos versenyen is első lett, sőt a Lenin - grádban megrendezett nemzetközi fejőversenyről is elhozta az első díjat. Kiváló eredményéért minisz­teri kitüntetési is kapott. Tavaly szintén járásunkból került ki a szlovákiai fejőverseny első helye zettje: Rabai Kálmán, a lúcsi szö­vetkezet fiatal dolgozója. • Hogyan gondolkodik u SZISZ járási bizottsága a versenyeken kí­vül a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szakmai fejlődéséről? — Ezen a téren kitűnően tá­maszkodhatunk a járási bizottság mellett működő „Fiatal Mezőgaz­dászok Klubjára“. A klub alkalmat és lehetőséget nyújt a mezőgaz­dasági üzemekben — állami gaz­daságokban és szövetkezetekben — dolgozó fiataloknak a szakmai tapasztalatcserére, egy-egy szakte­rület legújabb eredményeinek, munkamódszereinek megismerésé­re. Konkrét program alapján mű­ködik, s a tagság minden össze­jövetelén egy-egy fő pontot vitat­nak meg. A baromfitenyésztés kér­déseivel például a Dunatőkési Ál­lami Gazdaság farmján foglalkoz­tak, kiváló szakemberek jelenlété­ben. Tanulmányutat rendeztek a Bábolnai Állami Gazdaságba stb. • Hogyan foganatosítják a gya­korlatban a párt júliusi plenáris ülésének határozatait? — A párthatározatok arra ösz­tönöztek bennünket, hogy elmé­lyítsük az ifjúság, a vezető szer­vek és a dolgozók közti kapcsola­tot. Nagyobb gondot fordítunk a fiatalok és a vezető dolgozók közti eszmecserék, beszélgetések szerve­zésére, amelyeken a fiúk és lányok véleményt nyilváníthatnak, felele­tet kapnak az őket érdeklő kérdé­sekre. A járási pártbizottság indít­ványozására a járási nemzeti bi­zottság értekezletre hívta össze a hnb-elnököket, ahol megtárgyalták, hogy a fiatalok hogyan vehetnek részt a választási programok telje­sítésében. • S mi a helyzet a pionír szer­vezet támogatása terén? — A pionírszerv^lettel azelőtt is jó volt a kapcsolatunk. A szep­temberi és októberi SZISZ-taggyű- léseken részletesen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. A laggyüléseken a pionírszervezetek dolgozói is részt vettek, ők is tettek javasla­tokat a konkrét segítségre. Ennek eredményeként csaknem minden alapszervezetiink védnökséget vál­lalt egy-egy pionírcsapftt vagy raj fölött. A Csehszlovák Autóközleke­dési Vállalat Dunaszerdahelyi üze­me például 11 rajvezetőt ad főleg a szakra jók élére. Alapszerveze­teink tagjai szívesen és lelkesen végzik ezt a munkát, hisz ezzel a megfelelő utánpótlást is bizto­sítják az j f íi'”- ^ <?' ryorvfízet szá­mára. FLÖRIÁNNÉ M. MÄRTA A mozgás, a torna frissít, szépít. Tornásszunk minél többet! (Foto: CSTK) ! SZISZ - híradó Hat évvel ezelőtt alakult meg Boszán (Bogyán) a föld­művesszövetkezet mellett működő ifjúsági klub, melyeť a szövetkezet anyagi támogatásával ízlésesen és kul­turáltan rendeztek be a fiatalok. A klub vezetője, Kosa Gusztáv, egyúttal a helyi könyvtárat is vezeti. Rendezvé-' nyeik közül közkedveltek az olvasóórák. Ezeket a fia­talok rendszeresen látogatják és olvasással töltik el,- majd pedig beszámolnak egymásnak olvasmányaik tar­talmáról. A helyiség tehát nem csupán szórakozást, ha­nem művelődést is nyújt a fiataloknak. A klub egy évvel a megalakulása után elnyerte a „Leg­jobb falusi ifjúsági szervezet“ vándorzászlót, az idén pe­dig a SZISZ járási bizottságának zászlaját kapták jó munkájukért. Legjobban azonban a „SZISZ I. kongresszu­sának kollektívája“ kitüntetésnek örülnek, mert ez bi­zonyítja, hogy a járás határán túl is felfigyeltek aktív munkájukra. VÉGH ISTVÁN Az Udvardi Mezőgazdasági Szaktanintézet tanulói a SZISZ vezetésével nagyban hozzájárultak az „önma­gunknak“ akció sikeréhez. A szervezet vezetősége ver­senyt indított hulladék vas- és üveggyűjtésben. A tanu­lók 908 q hulladékvasat és 43 mázsa használt üveget gyűjtöttek össze. Ezenkívül a faluszépítési akcióban 1000 brigádórát dolgoztak le. A gyűjtést ünnepélyes SZISZ-gyűlésen értékelték, s a legjobbak értékes jutal­makat kaptak. KÓTA RÓBERT A Zelenina nemzeti vállalat Nové Zámky-l (érsekúj­vári) igazgatósága mellett működő SZISZ-szervezet tagjai is értékelték múlt évi munkájukat. Az elmúlt évben 1103 brigádórát dolgoztak le, 3000 kg hulladékpapírt gyűjtöt­tek, és az „Ifjúsági fényszóró mozgalom“ keretében 56 ellenőrzést végeztek az üzletekben. Beszélgetéseket ren­deztek a járásban élő antifasiszta harcosokkal, a szov­jet fiatalok életéről pedig az Érsekújváron állomásozó szovjet katonai alakulat képviselőivel. Részt vettek a kéméndi, a strážnicei és a Rysyn rendezett ifjúsági ta­lálkozókon. A vállalat vezetősége a szervezet három leg­aktívabb tagját kéthetes ingyenes szovjetunióbeli üdü­léssel jutalmazta. További 32 SZISZ-tag pedig tanulmá­nyi kiránduláson vett részt: megtekintették a morva­országi konzervgyárakat. A 60 tagot számláló ifjúsági szervezet vezetősége a passzív tagokkal többször elbe­szélgetett, és az októberi taggyűlésen 17 tag kizárását javasolta a szervezetből. Erre azért is szükség volt, mert a szocialista kereskedelem fennállása 25. évfordulójá­nak alkalmából meghirdetett verseny feladatait csakis aktív tagokkal tudják teljesíteni. Az eddig elért eredmé­nyeik alapján minden esélyük megvan arra, hogy a versenyben a legjobbak között szerepeljenek. NAGY ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents