Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-06 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. I. 6. VASÁRNAP 1974. január 6. A NAP kel — Nyugat-Szlová- kia: 7.45, nyugszik: 16.11 órakor Közép-Szlovákia: 7.33, nyug szik: 15.59 órakor Kelet-Szlovákia: 7.28, nyug szik: 15.54 órakor A HOLD kel: 13.58, nyugszik: 5.48 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK Boldizsár — Antónia nevű kedves olvasóinkat 9 1829-ben halt meg JO­SEF DOBROVSKÝ cseh nyel­vész, irodalomtörténész, tör­ténész, a nemzeti megújho­dásnak nevezett mozgalom vezéralakja, a szláv össze­hasonlító nyelvtudomány megalapitója (szül.: 1753]. # 1834-ben született SZTYE- PAN VASZILJEVICS RUDAN SZKIJ ukrán költő (+ 18731. A következő tartalmából: A csehszlovák kommunisták és a fiatol nemzedék Juraj Varholík és Otto Čmolík cikke Ismeri az erdő titkait F. Sivók riportja A harc nem ért véget Pierre Comes párizsi levele Öj világ, új emberek Körkép oz NDK-ból Gyógyulás Dudás Teréz novellája Már nem divat az egyke Szociálpolitikai Intézkedéseink eredménye ÜJSZÚ í heti karikatúránk Tartozik vagy követel? ■ A napokban sokan félretették, és talán már a szemétkosár­ba is dobták az 1973-as naptárt, amely az év közben felhalmo­zódott bejegyzésekkel együtt felesleges limlommá vál. A gaz­dasági vezetők, az üzemgazdászok és a könyvelők azonban nem dobhatják el egész évi feljegyzéseiket — csupán a nap­tárt —, mert számukra most kezdődik a legfontosabb munka, az év gazdasági mérlegének elkészítése, az eredmények fel­mérése és értékelése. A legkisebb elszámolási egységektől kezdve egészen a központi statisztikai hivatalokig minden fo­kon az adatok, a számoszlopok rendezgetésével vannak elfog­lalva, hogy elkészüljön a végleges kimutatás, amely pontos képet ad elmúlt évi munkánkról, gazdálkodásunk eredményes­ségéről. A zárszámadás elkészítése valóban a könyvelési dolgozók, az üzemgazdászok feladata, a gazdasági eredmények értéke­lése azonban már közügy, hiszen mind vállalati, mind ágazati, mind pedig országos szinten a dolgozó közösségek munkájá­nak értékeléséről van szó. Emellett minél intenzívebb a ter­melés, annál nagyobb jelentősége van az elemzésnek, a ta­pasztalatok összegyűjtésének és hasznosításának. A termelés intenzitásának növelése ugyanis azzal jár, hogy egyre tökéletesebb — és ezért egyre értékesebb, vagyis drá­gább — termelőeszközökkel végezzük a termelést, s mivel a nyersanyagok és anyagok forrásai is korlátozottak — s áruk a világpiacon ennek következtében is növekszik — igyekszünk ezeket minél ésszerűbben hasznosítani. Ez minden termelési ágazatra egyaránt érvényes. Az intenzív termelés gazdaságosságát csak a munka terme­lékenységének növelésével tudjuk biztosítani, s a tökélete­sebb termelőeszközök végeredményben ezt a célt szolgálják. Ebből az egyszerű összefüggésből ered napjaink és a további fejlődés egyre jobban kifejezésre jutó igényessége. így az év lezárása után elkészített gazdasági mérleg is tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy jó munkaszervezéssel, az eszközök és az idő hatékony kihasználásával milyen mértékben tudtuk ellen­súlyozni a termelés növekvő költségeit, elsősorban az egyre értékesebb állóeszközök évi leírását, az anyag- és az ener­giafogyasztást. Ezt fejezi ki a mérleg kiadási és bevételi oldala, ettől függ, hogy mennyi marad a bevételi oldalon a terme­lési költségek levonása után, ettől függ a vállalati nyereség és országos mértékben a nemzeti jövedelem. Tovább is sorolhatnánk, hogy mennyi minden függ ettől, hi­szen a vállalati nyereség és a nemzeti jövedelem nagysága meghatározza fejlődésünk ütemét, életfeltételeink jelenlegi és távlati színvonalát. A termelési költségek objektív növekedé­sét azonban nem lehet megállítani, mint ahogy a mezőgazda- sági üzemek sem szüntethetik meg a további korszerű épüle­tek építését, a nagy teljesítményű gépek és berendezések, mű­trágyák és egyéb anyagok növekvő vásárlását és felhaszná­lását. Arról van tehát szó, hogy ezek a költségek a vállalati dol­gozók és az egész társadalom javára minél hatékonyabban megtérüljenek a termelési eredményekben. Ezeket az össze­függéseket kell szem előtt tartani az elmúlt év gazdasági eredményeinek értékelésénél, és ezért van szükség építő bí­rálatra a munkaszervezés és a munkavégzés értékelésénél minden szervezetben, minden vállalatban és minden munka­helyen. MAKRAI MIKLÚS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A biztonság tízparancsolata Sikerült-e haladást elérni? Ez a kérdés kerül előtérbe az európai biztonsági és együttműködési konferencia második szakaszának tárgyalássorozataival összefüggésben. A helyszí­nen tartózkodó megfigyelők tudósításai, összefoglaló jellegű beszámolói kétségkívül derűlátóak. Ez egyes bizottságokban, kiváltképp az európai biztonsággal és az európai államok kö­zötti kapcsolatok alapelveivel foglalkozó bizottságban számot­tevő haladást sikerült elérni. A Helsinkiben ismertetett tíz­pontos szovjet javaslat, amely a diplomáciai zsargonban „a biztonság tízparancsolata“ elnevezést kapta, tulajdonképpen maradéktalanul érvényesült a szóban forgó bizottság ajánlá­saiban. Ugyanakkor tény, hogy a Szovjetunió indítványait tö­mörítő tíz pontot magában foglalja a szovjet—nyugat-német és a lengyel—nyugatnémet államszerződés, valamint a szovjet —francia és a szovjet—amerikai együttműködés alapelveit rögzítő megállapodás is. Ígéretesnek minősíthető nézetazonosság bontakozott ki az án. második bizottság tanácskozásain, amelynek feladata a gazdasági, tudományos-műszaki együttműködéssel kapcsolatos problémakörök tisztázása és a környezetvédelemmel össze­függő témák összehangolása. Nem véletlen, hogy a nyHgat- európai országok küldöttségei éppen ebben a bizottságban ak­tivizálódtak a legjobban. Nyugat-Európa akut gazdasági prob­lémái, amelyeket még súlyosabbá tesz a közel-keleti fejlemé­nyek kapcsán kirobbant energiaválság, törvényszerűen kelet felé orientálják a reálpolitikát követő kormányok figyelmét. Hiszen az együttműködésből eredő előnyöket a napnál is fé­nyesebben bizonyítják a szovjet—francia, szovjet—nyugat-né­met, szovjet—olasz gazdasági együttműködés eredményei. Viszonylag lassú előrehaladás tapasztalható a harmadik bi­zottság ülésein, amely a kulturális együttműködéssel és az információk oly sokat emlegetett cseréjével foglalkozik. A gondolatok és eszmék ún. szabad áramlásáről szóló elméletek­kel a szocialista országok már az előkészítés időszakában sem értettek egyet. Természetesen nem arról van szó, hogy bárki is akadályozná a valódi kulturális értékek cseréjét, korlátoz­ná a termékenyítő hatású kulturális együttműködést. Viszont tény: paradoxon lenne, ha például a szocialista közösség or­szágai teret biztosítanának az ellenséges, erkölcsi felfogásában a szocializmustól idegen „kulturális termékek41 terjesztésének. Nyilvánvaló, hogy az ilyen „együttműködés“ nem szolgálná az országok és nemzetek közeledését, hanem éppen ellenkező­leg, elhidegülést eredményezne. Nem titok, hogy a „kulturális fronton" mutatkozó stagnáció mögött hidegháborús erők húzódnak meg. Olyan csoportosulá­sok, amelyek szalmaszálba kapaszkodva bár, de nem akarnak tudomást szerezni az objektíve kialakult helyzetről. A „második futam“ — amelyre Genfben, a konferenciák vá­rosában került sor — feltétlenül választ ad arra a kérdésre, „mi következzék“ az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezletet követően. Pontosabban arról van szó, ki, milyen fó­rum hajtsa végre az elfogadott határozatokat, illetve koordi­nálja a szorosabb együttműködésre irányuló törekvéseket. A szovjet javaslat ebben a vonatkozásban egy összeurópai szerv kialakítása felé hajlik, a fórumot pedig tulajdonképpen az eu­rópai államok magas szintű képviselői alkotnák. Ugyanis ki­zárólag így képzelhető el, hogy a „biztonság tízparancsola­ta“ valóban áthassa az európai kontinens országainak a kül­politikai vonalvezetését. (bpi) BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Chilei helyzetkép (Warheit) A múlt év utolsó napjaiban 1974-re szóló kölcsönös árucsere- forgalmi megállapodást hagytak jóvá Prágában, amelyet őr. Emil Mišovský, a CSSZSZK külkereskedelmi miniszterhelyette­se és Tordai Jenő, az MNK külkereskedelmi miniszterhelyettese (balról) írtak alá. (Telefoto: ČSTKJ Csillagvárosban nagy szeretettel fogadták a Szojuz-13 legény- ségét. Pjotr Klimuk és Valentyin Lebegyev űrhajósokat virág• csokrokkal, forró kézszorítással várták rokonaik, munkatársa­ik §s barátaik. (ČSTK — TASZSZj Genfben, a Nemzetek Palotájában fontos tárgyalásokra került sor az arab országok és Izrael képviselői között. (ČSTK — UPI)

Next

/
Thumbnails
Contents